Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-06 / 158. szám
it szobi járás felsorakozik Tésa klubszobája 'XSW*VWSVVV\XVvX\.V\XV^.>XX\NNS>SXXV'vX\XSX'.XX\NX\.XX ^ A szobi járás a megye árvácskája volt eddig. Vgy£ szólván mint szegény rokon került a megyéhez a felsza- ^ badulás utáni közigazgatási rendezéssel, szerény kárpót- ^ lésként az elcsatolt déli területért és festői tájain, vadre4 gényes fekvésén kívül nem sokat hozott a házhoz. Még4 csak vasúthálózata sincs, útjai is elhanyagoltak voltak. 4 \\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ y Súlyos terhet vállalt magára a megye és bizony még £ mindig igen sok itt a tenni — elrendezni való. Ám a % fejlődés megindult, már vannak testetöltött tervek és az $ ütem szinte napról napra gyorsul. A szobi járás is felsorakozott. Erről tanúskodik az $ itt következő beszámoló. y A járás körzeti orvosainak vasárnapi pihenője A szobi járás körzeti orvosai és egészségügyi dolgozói minden hónapban rendszeresen összeülnek, hogy megbeszéljék a járás időszerű egészségügyi problémáit és saját szakmai kérdéseiket. Néhány nappal ezelőtt tartották meg a júniusi értekezletet, amelyen elbúcsúztak dr. Csurgai Mihályiéi, 3 járás eddigi főorvosától, aki megvált két év óta betöltött munkakörétől, mert Vácra hívták meg, a városi tanácshoz közegészségügyi felügyelőnek. Csurgai Mihálynak a járási tanács végrehajtó bizottsága köszönetét mondott a járásban végzett eredményes, lelkes munkájáért. «Ezen a megbeszélésen mutatkozott be a járás orvosainak és egészségügyi dolgozóinak dr. Nagy István, aki a járási vb-től kapott megbízás alapján ellátja a járási főorvosi teendőket és aki eddig Kunágotán volt állami közegészségügyi felügyelő. Az új főorvos röviden ismertette programját és beszélt a megoldásra váró egészségügyi feladatokról. Foglalkoztak a járásban működő körzeti orvosok vasárnapi pihenőjének kérdésével is és igen érdekes határozatot hoztak. A szobi járás községeiben működő orvosoknak ugyanis eddig egyáltalában nem volt pihenőnapjuk, mert hiszen körzetüket egyetlen pillanatra sem hagyhatják orvosi felügyelet nélkül. Most elhatározták, hogy a járás egész területére megszervezik a vasárnapi orvosi ügyeletet, mégpedig úgy, hogy két-két szomszédos község körzeti orvosa felváltva tart a jövőben vasárnapi ügyeletet. így minden orvosra legalább kéthetenként jut egy-egy szolgálatmentes vasárnap. Erre a megoldásra az ad lehetőséget, hogy minden körzeti orvosnak van motoros járműve, autója vagy motorkerékpárja, tehát szükség esetén fölkeresheti a szomszéd község szabad vasárnapos orvosának sürgős segítségre szoruló betegeit. A harc tovább folyik Ipoly-völgy „bíbor aranya33 A szakemberek, akik végigvizsgálták az ország egész területét, már évekkel ezelőtt megállapították, hogy a járás talaja, valamint időjárás viszonyai a legalkalmasabbak a málnatermelésre. A gazdasági szakemberek pedig azt állapították meg, hogy a málnatermelésben óriási fantázia van, mert ez a kényes, sok gondot, munkát igénylő gyümölcs nagyszerű exportcikk, nem lehet annyit termelni belőle, hogy a külföld át ne venné akár az egész termést is, mégpedig drága, nemes valutáért. így lett a málnából, a hegyoldalak és a kis házikertek néhány bokráhak szerény gyümölcséből primadonna ezen a vidéken, a szobi járás apró községeinek egyik legbőségesebb keresetforrása. Évről évre növekedett a málnával most már szakszerűen betelepített ’ terület, szaporodtak a málnások és szinte a geometriai haladvány arányában növekedett a málnatermelés. A szakemberek jóslása bevált: óriási mennyiségekben kerül exportra a málna, a külföldi piacok valósággal versenyeznek a megszerzéséért. Mert az is kiderült, hogy sehol Európában, de még a tengerentúli országokban sem terem olyan aromás fajtája, mint ezen a vidéken. Az Ipoly-völgyi községek földműves lakossága sohasem remélt bevételekhez jutott a málna révén. Egy-két évvel ezelőtt azonban felbukkant a veszedelem. Jelentkezett a málna külföldről behurcolt halálos ellensége, a Didinella nevű kártevő, amelynek ellenszerét a legszorgalmasabb kutatások ellenére sem találta még meg a tudomány. Állítólag ez pusztította el a sok ezer holdas amerikai málnaültetvényeket is. Buzgó szövetségesekre talált nálunk egy talajféregben, amely a növény gyökereit pusztítja el és egy rovarban, amelynek szúrása a virágokat szárítja le. A kisebb málnásokban a tapasztalat szerint nem okoz olyan általános pusztulást, mint a nagyobbakban. A fiatal ültetvények is ellenállóbbaknak bizonyulnak. A közel tízesztendős vámosmikolai málnást azonban annyira tönkretette, hogy az Idén az egészet ki kellett szántani. Az állami gazdaság helyette az országút más, Börzsöny felőli oldalán telepített egy új, tizenöt holdas málnást, de ez csak két év múlva hozza első termését. Az idén különben az épen maradt málnások nagyszerű termést ígértek. A termelők hatalmas mennyiségekre kötöttek szerződést az értékesítő szövetkezettel, de aztán a málna szempontjából is kedvezőtlenre fordult az idő. Május elseje óta úgyszólván egy szem eső sem volt egészen a legutóbbi napokig és a szárazság lefonnyaszfotta a gyümölcs jelentékeny részét. Az érdekelteket joggal nyugtalanítja. hogy a szerződéses mennyiséget nem tudják leszállítani, így pedig bevételi reményeik is erősen csökkennek. A legutóbbi esők azért nagyon sokat javítottak a helyzeten. Ebből a düledező viskóból épül a tésai klubszoba. Klubszobát épít Tésa, mégpedig társadalmi munkában. Egy régi ácsműhely düledező épületét használják föl a szép célra. Megerősítik, újra vakolják falait, tetejét már rendbehozták, új padlót is csinálnak belsejében, amelyből két tágas helyiség lesz. A kisebbért helyezik el a község Icönyvtárát, a nagyobb lesz a klubszoba. — Nem kultúrotthon lesz itt — magyarázza az elnök —, hanem kifejezetten klubszoba, így akarják elvonni a kocsmából a fiatalságot. Folyóiratokat, szaklapokat rendelünk, hogy legyen olvasnivalójuk a fiataloknak, szerzünk bele televíziót is, szóval sok mindent, amiben örömüket lelhetik és amivel szórakozhatnak. Es az egész mulatság 13.500 forintba kerül. A társadalmi munlca 7000 forint, 3000 forint már van a község pénztárában erre a célra, a többi is összegyűlik lassanként, ahogy a munkával előrehaladnak. Vgy tervezik, hogy augusztusra már elkészül a klubszoba és átadhatják Tésa fiatalságának. Kétszázszemélyes szociális otthon épül a szobi Duna-parton Nagy gondot okoz a szobi járásban a szociális gondozásra szorulók elhelyezése. A járásban működik ugyan egy szociális otthon, a vámosmikolai, de ez a fővárosé és a főváros helyezi el benne gondozásra szoruló lakóit. Amikor néhány hónappal ezelőtt ősz- szeállították a járás távlati terveit, szociális otthon létesítésére is gondoltak. Berneceba- ráti községben ugyanis találtak egy olyan nagyobb épületet, amely alkalmasnak látszott erre a célra. Később azonban kiderült, hogy a roskadozó épület helyreállítása túlságosan költséges lenne, a járási tanács azért Szob község tanácsával egyetértésben úgy döntött, hogy Szobon új hajlékot épít az otthon számára. A község egy ütholdas, igen szép területet jelölt ki erre a célra, a Duna-part közelében. A járási tanács elhatározta, hogy itt építi fel a kéttzáz személyes szociális otthont, mégpedig két ütemben: a második ötéves terv keretei között közművesítik a területet és felépítik az otthon földszintjét, amelyben száz lakás lesz, a harmad Mí ötéves terv időszakában pedig elkészül az emelet, ugyancsak száz férőhellyel. Abban a levélben, amelyet Mocsai Ferenc, a Szobi Járási Tanács vb-elnöke, Pro- vics Ilona, a járási pártbizottság vb-titkára és Farkas János. a járás országgyűlési képviselője közösen intézett Apró Antalhoz, a kormány első elnökhelyetteséhez, hogy segítségét kérjék a szülőotthon számára kiszemelt zebegényi épület visszaszerzéséhez, esik szó erről a szép műemlékkastélyról is. „Nincs a járásnak egyetlen valamire való épülete — panaszolja a levél — amellyel rendelkezhetne. Minden komolyabb épület a járás, sőt a megye területén kívül eső szervek birtokában, illetve használatában van. Ilyen például Szobon a főváros fiúotthona .. A szép kastélyt annak idején a főváros csak néhány esztendőre kérte és kapta meg Szob község tanácsától, hogy berendezhesse benne fiúotthonát, de kötelezte magát, hogy a fóti Gyermekváros fel1 építése után visszaadja Szob községnek. Azóta a Gyermek- város régen felépült, de a főváros nem adta vissza az épületet. Hiába indított harcot érte a községi és a járási tanács, hiába bizonyította, hogy nagy szüksége lenne a tágas épületre, amelyben elhelyezhetné az összes járási szervekét, az így felszabaduló épületekben és helyiségekben pedig otthont adhatna számos szociális és egészségügyi intézménynek. sőt, a lakásínséget is enyhíthetné velük, Szob és a szobi járás minden fórum előtt elvesztette ezt a perét. Ez az oka annak, hogy a szobiak szíve keserűséggel telik meg, ha útjuk a kastély mellett vezet el. A harc az épület visszaszerzéséért to vább folyik, a község is, a járás is mindent elkövet, hogy NÉHÁNY hatalmas körtefa áll a járási tanácsháza széles előkertjében. Jó termést Ígérnek, rengeteg a gyümölcs rajtuk, de a látogatók figyelmét mégsem ezek kötik le, hanem az élőkért, amelynek helyén tavaly még vad összevisszaságban nőtt a giz-gaz. Most szépen megformált virágágyak, gondozott utcácskák, tarka virágok ékesítik. — Mi is részt veszünk a tisztasági mozgalomban, rendbehoztuk a házunk táját — mondják a tanácsházán jogos büszkeséggel. Ügy látszik, a jó példa- is ragadós. Kevés olyan járása van a megyének, ahol olyan örvendetes visszhangja mutatkozna a szép mozgalomnak, mint a szobi járásban. Szob, a járási székhely is szíwel- lélekkel vesz részt benne. Főleg társadalmi munkával tetszetős parkká alakították át a szovjet emlékmű körüli térFrissen meszelt házak, virágos#utcák, porta tanított utak séget, üde gyep- és virágágyakat formáltak benne, sátautakat készítettek és az utak mentén padokat állítottak föl. A községet keresztül szelő főútvonal mindkét oldalán elkészítették a betonjárdát, új kőburkolatot kapott a Hámán Kató utca, megkezdődött az állami út portalanítása is. Szob 'gy lassan egészen városi jelleget kap. De a járásnak úgyszólván valamennyi községében hasonló jelenségekkel tr‘ ál kozunk. Zebegényben például már gyors iramban folyik a Dunára néző szabadtéri színpad felé vezető út építése. Nagy szerepe van benne az önkéntes társadalmi munkának, a szobi kőbánya ingyen fuvarral segíti az útépítést, az erdőgazdaság pádig földgyalugépét bocsátotta a község rendelkezésére. Nagymaroson a járás egyik legszebb utcáját képezték ki, a Magyar utcát, amely az iskolánál kezdődik, érinti a Vasútállomást és levezet a dunai hajókikötőhöz. A széles utca közepén virágágyat építettek, mellette fut a kétirányú forgalom lebonyolítására alkalmas kőburkolatú úttest. MEGKEZDTÉK a Nógrád- verőcétől Vámosmikoláig vezető út renoválását is, Vámos- mikola és Bernecebaráti között pedig az igen forgalmas út portalanítása indult meg az úttest javításával egyidejűleg. Ez az út vezet át Kemencén és a község területére eső útszakaszt a lakosság társadalmi munkában hozta rendbe. Az első felhívásra annyi önkéntes munkás jelent meg a helyszínen, hogy nem is tudtak valameny- nyinek munkát adni. — Boldogan segítettünk bele — mondják a kemenceiek — hiszen egyik legnagyobb átkunktól, a portól szabadultunk meg végre. És valamennyi Községben tatarozzák, csinosítják a lakóházakat, takarítják az udvarokat. Az utcákról eltűnt a gaz, tiszták a járdák és az újonnan meszelt házak előtt tarka virágágyak gyönyörködtetik a szemet* A járásiak szerint a hallgatólagos versenyben pillanatnyilag Vámosmikola vezet, ezt a községet takarították ki a legszebben. De a többi község is erősen iparkodik, így nehéz dolguk lesz azoknak, akiknek a nyár végén el kell bírálni, melyik községet illeti a tisztasági mozgalom pálmája. Az oldalt összeállította: Magyar László érvényt szerezzenek igazságuknak. A tisztasági verseny favoritja Vámosmikola, az utcákat ilyen virágágyakkal ékesítette fel a lakosság. A nagymarosi Magyar utca. Gábor Viktor felv.
