Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

I960. JÜLIÜS 6. SZERDA ^Hírlap H Még szebbek lesznek a megye üzleteinek kirakatni Értekezletet tartottak a kereskedelmi vállalatok és a földmuvesszövetkezetek kirakatrendezői (Tudósítónktól.) A minap a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottsága helyiségé­ben értekezletet tartottak a megyei kiskereskedelmi vál­lalatok és a földművesszövet­kezetek kirakatrendezői. A szakszervezet kirakatrendezői szakosztályának megbeszélése fontos kiindulópontja annak, hogy a jövőben még szebbek és vonzóbbak legyenek me­gyénk üzleteinek kirakatai. A megnövekedett feladatok szükségessé tették, hogy a KPVDSZ Pest megyei Bi­zottsága kirakatrendezői szak­osztálya kibővítse, illetőleg újraválassza vezetőségét. A részvevők tartalmas vi­ta után egyhangúlag megválasztották a szak­osztály új vezetőségét. Az elnöki tisztségre Bures Ferencet, titkárnak Veress Kázmért, titkárhelyettesnek Dick Miklóst választották, ezenkívül a vezetőség tagja lett Farkas Györgyné, Király Endre és Nagy József. A vezetőség megválasztása után a megye kirakatrendezői megvitatták a szakosztály szervezeti működését, értékel­ték a tapasztalatokat és meg­határozták további feladatai­kat. A többség kérésére úgy döntöttek, hogy havonta legalább egyszer klubnapot rendeznek, amelynek keretében szak­előadásokat és tapaszta­latcsere látogatásokat szerveznek. Bebizonyosodott, hogy a ki­rakatversenyeknek jelentős szerepük van mind az árufor­galom növelésében, mind a kulturált kereskedelmi for­mák népszerűsítésében és el­terjesztésében. Éppen ezért a javaslatok alapján a szak­osztály úgy döntött, hogy a nagyobb ünnepek tiszteletére ezután is megrendezik a ki-: rakatversenyeket, sőt. más szerveket is bevonnak ebbe a nemes versenybe. Célul tűz­ték ki: a kirakatokon keresztül méginkább népszerűsítik a termelőszövetkezeteket, i hogy ily módon is hozzá­járuljanak a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­sének sikeréhez. Érdekes és újszerű kezde­ményezése a szakosztálynak, hogy negyedévenként rajzok­kal, illusztrációkkal és kira- katterveklkel gazdagított tar­talmú háziújságot adnak ki. Ebben a háziújságban első­sorban a szakosztály életével, szakmai kérdésekkel, vala­mint a soron következő fel­adatokkal foglalkoznak. Nagy hiányát érezték eddig a kira­katrendezők annak, hogy a megye kirakatainak rendezé­sét nem tudták egységes szempontok szerint végezni. Éppen ezért határozatot hoz- I tak, hogy augusztus első fe­lében összehívják a Pest megyei reklám (kirakatrende­zői) konferenciát. Ezen a konferencián a megye kereskedelmi vállalataival és az irányító szervekkel közösen megtárgyalják az őszi és téli kereskedelmi forgalomra való felkészü­lést A néhány évvel ezelőtt megalakult Szőlő- és Gyü­mölcsfajta Szelekciós Felügye­lőség szakemberei igen jelen­tős eredményeket értek el máris az egyes tömegesen termesztett szőlőfajták legjob­ban termő fajtípusainak, vál­tozatainak kiválogatásában és elterjesztésében. Dr. Simkó Flórián, a felügyelőség veze­tője most bejelentette, hogy a szelekciót az idén kiter­jesztik valamennyi nagy­üzemi termesztésre enge­délyezett szőlőfajtára, azokra, amelyeknél az egyes változatok termés­hozama és a termés mi­nősége sokkal jobb az át­lagosnál. összesen 25 fehér- és vörös­bor-szőlő, valamint számos csemegeszőlőfajtát vontak be a szelekcióba. A legutóbbi évek tapasztalatai szerint a szelek­tált olaszrizling terméshozama általában 10—15 százalékkal, a kadarkáé, a furminté, a kékfrankosé és az oportóé 30—40. sőt vidékenként 50 százalékkal nagyobb, mint a nem szelektált állományoké. S a minden különösebb ráfor­dítás nélkül elért mennyiségi javulás egyáltalán nem hátrá­nyos a minőségre. A szelektált szőlők és a belőlük készített borok minősége mindenkor tart­ja a korábbi kevert állo­mányokét, számos esetben pedig igen jelentősen túl­szárnyalja. Az eddigieknél nagyobb fel­adat megoldására a felügye­lőség bevonja az állami gaz­daságokat és a termelőszövet­kezeteket is. A cél az, hogy következő években széles tö­megmozgalommá tegyék Ma­gyarországon a szőlőszelek­ciót. A továbbszaporításra be­és a lehetőség határain belül egységesítik a propaganda- (reklám-) feladatokat. Pest megyében több ezer állami és földművesszövetke­zeti üzlet szolgálja a lakosság érdekeit. Egyes városokban és a nagyobb községekben íz­lésesek, szépek a kirakatok, megfelelnek a modem, kultu­rált üzletek belső képének. Hasznosnak tartjuk a szakosz­tály értekezletét és reméljük, az ott hozott, helyes határoza­tok elősegítik, hogy nemcsak ünnepnapokon, hanem az egy­szerű, szürke hétköznapokon is szépek, ízlésesek lesznek megyénk üzleteinek kirakatai. gyűjtött vesszők mind szelek­tált tőkékről származnak majd, s így a felújításokkal párhuzamosan tömegesen ter­jednek el a legjobb szőlőfaj­ták legjobb változatai. Az őszi és a tavaszi idényben összesen 4 és félmillió sima vesszőt gyűjtöttek be továbbsza­porításra. Ebből csaknem 3 millió olt­ványt és további 2 200 000 európai gyökeresvesszőt ké­szítenek. Az oltványokat a hegyvidékeken, a hazai vesz- szőket pedig a filoxera-immu- nis homoktalajokon használ­ják fel az új telepítéseknél. NAGYMAROS HATÁRÁBAN Vigyázva nyúl a málnához Szőts Marika, hogy minden szem „guruló” maradjon így lehet csak szállítani és a felvásároló is többet ad érte (Gábor Viktor felv.) Tömegmozgalom lesz a szőlőszelekció iXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX AI ESŐISÁK J Takaros-brigád ri reggel óta vág­ja a rendet. A húsz kaszás és a húsz ma­rokszedő szabályos távolságra mozog egymástól, szinte vé­gigérik a Fácános iűlőbeli hullámzó búztatáblát. Vagy fél órája állok itt s figyelem némán a munkát, de ez alatt sehol egy mukk, se­hol egy kiáltás. Csak a húsz kasza lendül egyszerre, ütemesen oldalra, s a húsz marokszedő szedi, kötözi serényen a zizzenve lehulló ren­det. Már éppen arra gondolok, no, ez alighanem a némák arató csapata, ami­kor észreveszem, hogy az élen hala­dó Takaros András brigadéros hirtelen felegyenesedik, ka­száját a nyelére ál­lítja, a nadrágja kar­cába akasztott fano­tokból a követ elő­húzváni, o penge éle­sítéséhez kezd. Szint­úgy a többi is, sor­ban, szó nélkül meg­feni a kaszát. — Gyújtsunk rá! — indítványozza Ta­karos, miután a Jenö­követ a helyére dug­ja. Megbolydul a rend, Az egyik cigaretta és gyufa után matat, a másik a közeli fák alá indul a vizeskor­sóért, a harmadik pedig egyszerűen csak leül a legköze­lebbi kéve tetejére. Egyedül Takaros marad a helyén és avval foglalatosko­dik, hogy kaszacsa­póján a meglazult szíjat igazgatja. dösebb, mogor­va ábrázatú em­bernek vélem Taka­rost, de azért meg­próbálok véle szóba elegyedni. Először is az iránt puhatolód- zom, hogy mondaná meg, tulajdonképpen milyennek is kell lennie egy vérbeli aratónak. Hallgat egy ideig, majd azt mondja: — Nem mind ara­tó az, akinek kasza van a kezében! Ennél nem szól se többet. se keveseb­bet. Ügy látszik a többit rám bízza, igazodjam én el sza­vai jelentőségén. — Hm — gondolom —, nehéz ember le­het az a Takaros András. De azért nem ad >m fel a küz­delmet, elhatározom, azért is írok róla. Már jó délutánra jár az idő, s az égen hirtelen gya­núsan sötét jellegek kezdenek gyülekez­ni. Látom, észreve­szi ezt Takaros is, mert egyszerre csak megáll a kaszálással és mutatóujjával az égboltra bökve azt mondja: — Ni, esőzsák! Odanézek. Látom, hogy egy fekete szí­nű fellegnyúlvány szemlátomást eresz­kedik. lefelé. Alak­zata valóban egy óriási zsákhoz ha­sonlatos, csakhogy az efféle „zsákok­ban”, úgy vélem, gabonaszem helyett esővíz vagy jég szo­kott tartózkodni. — Ugráltak reg­gel a birkák — jegy­zi meg a harmadik kaszás, célozván, hogy ebből a jelből viharra lehet követ­keztetni. M íg e kurta és furcsa szavak értelmén tűnődöm, azt veszem észre, hogy mindenki le­rakja a kezében levő szerszámot, s a húsz pár ember az ad­dig levágott és ké­vékbe kötözött ga­bona összehordásá­hoz lát. Éppen hogy „fel- kontyolják” az utolsó keresztet, amikor va­kító villám hasítja ketté az égboltot, s nyomában hatalmas mennydörgés rázza meg a levegőt. Takaros András, ahogy ilyenkor szo­kás — pengéjével a föld felé tartva —, hóna alá kapja a ka­szát, s kezével jelt ad, hogy a közelgő vihar elől jó lesz a közeli tanyába be­térni. De mielőtt még elindulna, fe­lém fordulva így szól: — Igyekezzen a ri­porter elvtárs, mert az esőzsák a nyaká­ba találja üríteni a tartalmát! Ez volt a leghosz-. szabb mondat, amit Takaros András ara- tó-brigadérostól hal lőtt am. Ari Kálmán Albérlők vagyunk? Két évvel ezelőtt kötöttünk házasságot. Egyedül álló há­zat vettünk ki albérletbe, amely egy földes kis szoba­konyhából áll. Amikor az adóbevallási ívet nekünk is alá kellett írni. láttuk, hogy a tulajdonos 25 forint lak­bért jelentett be. Férjem ek­kor elment a tanácsházára, s megmondta, hogy mi nem 25, hanem havi 200 forint lakbért fizetünk. Bérbeadónk nagyon megharagudott ránk, a legkö­zelebbi esedékes lakbért már nem fogadta el, hanem fel­mondott. A tanácsnál azt mondták, postán küldjem el a lakbért, az adóíven jelen­tett 25 forintot. A háztulajdo­nos a pénzt nem fogadta el. A ház teljesen üres volt, sa­ját bútorunk van benne. Nagy I,ászióné Szigetszent miklós, Vincze-telep 28. ★ A tulajdonos vagy bérlő műszakilag összefüggő laká­sának egy részét albérletbe adhatja. Egész lakást albér­letbe adni nem lehet, az en­nek ellenére létrejött albér­leti megállapodás semmis. Vi­ta esetén annak eldöntésére, hogy a magántulajdonban ál­ló szabad rendelkezésű lakás bérlője albérlői vagy bérlői jogviszony alapján használja-e a lakást, a járásbíróság jogo­sult. En már döntöttem Olvastam a múlt héten a névtelen nagykátai házaspár levelét, akik nem tudják, ma­radjanak-e a gyárban, ami sok órás utazást jelent, vagy lépjenek be a tsz-be. Tanácsot nem adok. csak elmondom, hogy én is jár­tam hasonló cipőben. Gyár­ban dolgoztam, s hallani sem akartam arról, hogy otthagy­jam. Nem mondom, sokszor beszéltek velem, eljött egy­szer hozzám a Hazafias Nép­front egy tagja is. Végül en­gedtem. s most már elmond­hatom, nem bántam meg. K. József Inárcs Kié a ház? Több mint ötven éve háza­sok vagyunk. Én örököltem egy telket, s arra közösen épí­tettünk házat. Gyermekünk nincs. Férjem a maga részét idegenre akarja hagyni. Én nemcsak a haszonrészesedést, de az egész házat kérem tőle, írassa a nevemre. Lehet ezt kérni? B. Mihályné sedését örökli, amelyet egyéb­ként nem ö örökölt. Mindkét fél a reá jutó vagyonnal életé­ben szabadon rendelkezik. Kö­teles rész illeti meg az örök­hagyó házastársat, ha az örök­lés megnyíltakor az örökha­gyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. VIZSGÁZTUNK Nagy volt az izgalom két napig a ráckevei általános is­kolában. Mi vizsgáztunk ott, felnőttek. Én most hetedikbe járok, általános négyesre vé­geztem. Nagyon örülök en­nek, mert sokszor nehezemre esett a tanulás. Három kis­gyermek édesanyja vagyok, előbb ők jöttek és a háztar­tás, csak azután a könyvek. Nem bánom a sok éjszakai fennmaradást, mert sokat ta­nultam. Jobban kiismerem magam az életben. Például^ ha most újságot olvasok, tu­dom, hogy az illető földrész vagy ország merre található^ Más szemmel látom a múltat, összehasonlítom a régi éle­tet a maival. Úgy érzem, ez­zel is többet érő ember let­tem, jobban nevelhetem majd gyermekeimet. Jánosy Péterné Ráckeve, Somogyi Bacsó u. 16. Gyűlik a pénz Soha nem látott mértékben nő a takarékbetétek száma és összege a vezetésem alatt álló OTP-fiókban. Pedig igen so­kan építkeznek, vagy éppen autót vásárolnak. A takarck- könyv-váltásban élenjárnak a tsz-tagok. Nemrég kezdő­dött meg az eper és a mál­na értékesítése. Az átvételi ár nagy része hozzánk kerül, Dunabogdány, Pócsmegyer, Tahitótfalu és Szigetmonostor gazdái egymás után komoly összegeket hoznak betétállo­mányuk növelésére. Bódis Józsefné Szentendre Pilis ★ A házasság ideje alatt szerzett miniden ingó és ingat­lan a szerzeményt vagyonkö­zösséghez tartozik. így tehát a közösen épített ház fele részben a férjet, fele részben a feleséget illeti. Az örökha­gyó házastársa mindannak a vagyonrésznek a haszonrésze­Zsárnboki panaszok Az elmúlt héten több na- pótrtöltöttem hivatalos minő­ségben a községben. Több dolgot tapasztaltam, amin feltétlenül változtatni kelle­ne: A legsürgősebb azonban a mozi kérdése. Az épület a Pest megyei Moziüzemi Vál­Fölösleges huzavona lalat kezelésében van, nagyon elhanyagolt állapotban. Mást ne mondjak, a mennyezete már eddig 30 centire lesüly- lyedt, tehát életveszélyes. A másik nagy hiányosság, hogy nincs WC, erről többet nem is mondok. A tanács szeretné, ha az épületet megkapná, mert akkor ezeken a hiá­nyosságokon soronkívül se­gítene. Helytelen az is, hogy Megtakarított pénzeimen gáztűzhelyet szerettem volna vásárolni, amelyet propán­bután gázzal üzemeltetnék. A váci gázelosztó kirendeltségen volt is vagy 15 darab eladás­ra váró tűzhely, de én még­se vehettem. Azt mondták, előbb szerezzem meg a gáz- használati engedélyt. A városi tanács kereskedelmi osztályán hosszan sorolták a kellékeket, ami az igényléshez kell. Azt azonban nem tudták meg­mondani, mennyi időbe kerül, míg a papírt kézhez kapom. Nem érteim, miért ez a hu­zavona? Ha van pénzem, miért nem vehetem meg a gáztűzhelyet előre? Talán arra várnak, hogy elfogyjon a tűzhely, s így erre hivatkoz­va ne kelljen megadni az en­gedélyt? Török Árpád motorszerelő Vác, Széchenyi u. 6, Renováljak a nagykovácsi postát A múlt hónapban kifogásol­ták, hogy a helyi posta épü­lete elhanyagolt. A kérdéses ház a földreform után került a posta tulajdonába. Az ala­csony belmagasságú házat építésekor nem szigetelték. A régi, vályog épületbe már nem érdemes nagyobb összeget be­ruházni, annál is inkább, mert az utcai telek szélessége lehetővé teszi majd egy kor­szerű postahivatal építését. Addig a házat 5000 forint költséggel renováltatjuk. Budapest vidéki Postaigaz­gatóság: Flórián István osztályvezető a szomszédos házak szalma­tetősek, így az udvaron ci- garettázók, akik az égő csik­keket és gyufaszálakat szerte­dobálják, könnyen tüzet okozhatnak. Kardos István népi ellenőr \i iskolai balesetbiztosításról Igen népszerű nálunk az is­kolai balesetbiztosítás. Három gödöllői iskola statisztikáját megnézve, rájöttünk az okára. 1493 diák tavaly befizetett 7465 forintot és ebből az Ál­lami Biztosító 8200 forintot fizetett vissza baleseti térí­tésként. I Csiba József, Gödöllő Még egyszer a TV-músorrol Javaslatot teszek Régi kívánságom teljesült akkor, amikor a múlt hónap­ban három hétre a Szovjet­unióba látogathattam. Az út és ott tartózkodás felejthetet­len élményem volt, de er­ről majd máskor írok. A szovjet emberek nagy sze­retettel fogadtak, sokat be­szélgettem öreggel-fiatallal. Ök vetették fel, miért nem jönnek a volt magyar vörös­katonák, akikkel együtt. har­coltak annak idején, ügy szeretnék megmutatni, hogyan élnek most, hogy saját sze- [ műkkel lássák, érdemes volt I harcolniuk. Azt kérdezték, i miért nincs nálunk veterá­nok szövetsége, mint ahogy van a Szovjetunióban Ezen J keresztül lehetne lebonyolita- > ni az ilyen, mindkét fél szá­mára nagyon várt, emlékeze­tes találkozókat. Hoffmann Gizella Gödöllő Mi is villanyt kérünk Látjuk, hogy az „Olvasók fóruma” szívesen foglalkozik minden ügyes-bajos dologgal. Nekünk is van egy nagy pana­szunk, amelyre gyors orvos­lást várunk. Veresegyház va­lamennyi utcája villamosít­va van már, csak mi, Ősz utcabeliek vakoskodunk pet­róleumlámpa mellett. Evek óta hasztalan kérjük, gon­doljanak erre a pár házra is. ne hagyják, hogy külön szi­get legyünk a villanyfényes veresegyházi utcák között. Schvvarczkopf Józsefné, Veresegyház Három héttel ezelőtt kér­tük olvasóinkat, döntsék el, a televízió műsorát napon­ként, vagy hetenként közöl­jük-e. A beérkezett válaszok alapján a TV-műsort a jö­vőben hetenként egyszer, tel­jes hétre közöljük. Legyen szemétláda a MAV-állomáson Sokat beszélünk a rendről és a tisztaságról. Elismerjük, hogy nagy szükség van rá, kultúrál atlanságra vall a ren­detlenség, a szemét. De ehhez nemcsak jó szándék, eszköz is kell. Például a gödöllői MÁV-állomáson nem találtam szemétládát, s így a cigaretta- csikket és a gyufát kénytelen voltam a földre dobni. Egy utas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents