Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

I960. JÚLIUS 6. SZERDA rr.sr MEG KL/£ívltW n HELYETTESÍTSÜK A DRÁGA IMPORT­ANYAGOKAT MEGFELELŐ HAZAI ANYAGOKKAL Nem titok, h°gy a küI' földről beho­zott anyagokért, gépekért dollárral,-----------fonttal és e gyéb valutával kell fizet­nünk. Igaz, hogy számos ter­mékünkért, amelyeket kül­földre szállítunk, ugyanilyen valutát kapunk. Csak az így kapott pénzen tudunk vásá­rolni a tőkés országokban. Ügy kell tehát sáfárkodnunk, hogy a kivitt termékekért kapott valuta fedezze legfon­tosabb fizetési kötelezettsé­geinket. Ezt két módon lehet elérni. Egyrészt úgy, hogy fejleszt­jük gyártmányainkat, ver­senyképesekké tesszük azo­kat a tőkés piacon, másrészt úgy, hogy takarékoskodunk a valutáért vásárolt drága anyagokkal és a lehetőségek­hez képest hazai anyagokkal helyettesítjük azokat. Vállalataink mindkét mód­szert magukévá tették és igyekeznek jó eredményeket elérni. Az ilyen irányú mun­ka azonban még mindig nem mondható kielégítőnek. A gyártmányok korszerűsítése, új technológiai eljárások be­vezetése egyre inkább fog­lalkoztatja szakembereinket. Gyorsabban tudunk eredmé­nyeket elérni azonban a.z im­port-anyagokkal való taka­rékossággal, azok helyettesíté­sével. A kettős feladat megvalósí­tásán belül tehát jelenleg a legsürgősebb teendő az anyagtakarékosság. Most, ami­kor már csak egy fél esztendő van hátra hároméves ter­vünkből és jövőre megkezd­jük nagy jelentőségű máso­dik ötéves tervünk megvaló­sítását, különös súlyt kap üzemeinkben az ilyen irányú munka. , A gazdaságosabb gyártás­----------------------------------ra való t örekvés el sem képzelhető enélkül. Vállalataink, gaz­dasági vezétőink, műszaki szakembereink egész sora is­merte fel ennek jelentőségét és tette meg a kezdeményező lépéseket. A Pest megyei Műanyag­ipari Vállalatnál például eredményre vezetett egy hasznos kísérletsorozat. En­nek nyomán műanyagból gyártják már azokat a nagy­méretű áteresztő csapokat, amelyeket eddig külföldről hoztunk be. Azelőtt nálunk bronzból és rézből készítet­ték ilyeneket. Különösképpen nem kell bizonyítani, milyen sokha ikerültek az így ké­szült áteresztőcsapok. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának műszaki szakemberei is elsőrendű fel­adatuknak tartják az import­anyagokkal való takarékosko-? dást. 1958 előtt például teljes^ egészében importanyagot hasz- ^ náltak fel a ferritgyártáshoz.j Azóta ezt a fontos híradás- j technikai cikket hazai anyag-j ból gyártják. Ez egymagában j Is nagy jelentőségű, mégsem j elégedtek meg az eredmény-j nyel, tovább kísérleteztek. Si- j került is me'gtalálniok azt aj módszert, amellyel a koráb- ban veszendőbe ment drága; ferritselejtet ismét felhasznál-^ hatóvá teszik. Nemcsak ez az egyetlenj eredmény ebben a gyárban. Aj nyomtatott áramkörök gyártá-j sához is külföldről hozták bej a különleges bakelitlapot. Nemj nyugodtak addig, amíg élj nem érték, hogy hazai anyag-) gal, üvegszövetalapú lemezzel! tökéletesen pótolják a külföl-j di bakelitlemezt. Már folyik! a sorozatgyártás, ami azt je- j lenti, hogy a korábban erre a \ célra fordított devizát teljes', egészében megtakarítjuk. Vagy beszélhetnénk például j arról a találmányról, amely-i nek egyik alkotója Váradi: László elvtárs, a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat igazgatója. A mélyfúrásokhoz használt csövek élettartamát növelték meg többszörösére egyszerű műanyag alkalmazá­sával. Azelőtt egy-egy cső egyetlen fúrásnál tönkrement. Ez a néhány példa is éke­sen bizonyítja, hogy mennyi lehetőség, mód van arra, hogy jó minőségű, a célnak leg­alább úgy, vagy még jobban megfelelő hazai anyagokkal helyettesítsünk drága pénzen behozott anyagokat. Ott jár­nak el tehát helyesen, ahol nem félnek a kísérletektől, bátran kezdeményeznek. Akadnak azonban olyan-----------------anyagok is, ame­lyeket jelenleg még nem tu­dunk hazaiakkal pótolni. A MÁV Dunakeszi Járműjavító­ban például a kaulit nevű külföldi ragasztóanyagot rend­kívül jól helyettesítik az ar- bokol nevl magyar ragasztó­val, de például az igelit pad­lóburkoló és a különböző nit- rofestékek helyettesítését még nem sikerült megoldani. Azt viszont mindenki nagyon jól tudja, hogy egyik sem olcsó dolog. Ezért olyan szoros anyagnormát dolgoztak ki, amely az anyag minden négy- zetcentiméterjével, grammjá­val számol. Valóban csak egé­szen jelentéktelen anyaghulla­dék marad, de a javításoknál ezeket is felhasználják. Miért tudják ezt megvalósítani? Azért, mert nemcsak a szoros anyagnormák kidolgozói van­nak tisztában ezekkel a drága anyagokkal való takarékosko­dás jelentőségével, hanem mindenki, aki ilyen anyagok­kal dolgozik. A z ilyen hozzáállás azonban nem születik magától. Az em­lített gyárakban és még jó né­hány helyen sem a véletlen szülte az eredményeket. Úgy jöttek létre, hogy a gazdasági, műszaki vezetés kidolgozta a megfelelő intézkedéseket, az egész feladatot részekre bon­totta és minden segítséget megadott a probléma meg­oldásához. Az embereknek már ez is kedvet ad a munkához, de ezenkívül is sok még a teen­dő. Az új csak szívós, odaadó munka eredményeként szüle­tik. Ilyenre azonban csak öntudatos emberek képesek, akik megértik, hogy akkor cselezzenek valójában egyé­ni érdeküknek megfelelően, ha a közösség, az egész or­szág érdekeit tartják a leg­fontosabbnak. Ilyenné nevelni 32 embe­—:---------------------------reket, mű­s zaki és fizikai dolgozókat, idősebbeket és fiatalokat, egy­aránt vállalataink, párt- és tömegszervezeteink feladata. Nem kell persze valami kü­lönleges feladatra gondolni. Megkönnyíti munkájukat, hogy országos dolgainkkal az embe­rek nagy többsége egyetért. Ha úgy intézik a dolgot, hogy a vállalatnál is minden rend­ben megy, ha van szavuk az embereknek és törődnek ügyes-bajos dolgaikkal, már majdnem el is érték á célt. Ezzel egyldőben aztán meg kell magyarázni a dolgozók­nak, hogy az ö munkájuk ho­gyan függ össze a nagy, or­szágos ügyekkel. Ha ezt sike­rül elérni,, már felkeltettük érdeklődésüket a feladatok végrehajtása iránt. Ha azonban megelégednénk ezzel, még mindig csak fél eredményt érnénk el. A Hír­adástechnikai Anyagok Gyárá­ban sem gyártanák sorozatban az említett hazai műanyagle­mezt. még mindig veszendő­be menne a sok ferritselejt, ha a pártszervezet, a szak- szervezet és a KISZ nem áll­na állandóan a dolgozók mel­lett. Bizony, nagyon sok akadályt kellett leküzde- niök. Lehet, hogy ha nem bá­torították, segítették volna ezeket az embereket, valame­lyik akadály esetleg végleg elvette volna a kedvüket a további kísérletezéstől. Azt sem szabad hinnünk, hogy a Híradástechnikai Anyagok Gyárában vagy a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál az eredményeken nyugodtan lehet pihenni. Ök nem is ezt teszik. Ellenkező­leg, arra ösztönzik az embe­reket, hogy keressék az újabb és még jobb megoldásokat. Feltétlenül szükséges, hogy az élenjáró vállalatok pél­dáját minél előbb kövesse a többi is Ezt követeli tőlük népgazdaságunk érdeke. F. I. Gyorsfőzés villanytűzhelyen Egyik legnagyobb háztartási gépgyárunk, a Pápai Elekthermax mérnökei és kísérleti üzemének dolgozói kipróbálták ú\ gyor&főző bérén iezéseiket. A műszaki fej­lesztési csoport irányításával olyan készülékeket szerkesztettek, ame­lyek az elektromos energiát előd­jeiknél sokkal hamarabb alakít­ják hőenergiává. t> így alkalma­sak az úgynevezett gyorsfőzésre. A szakemoerek abból indultak ki, hogy a forgalomban levő villany­tűzhelyek főzőlapjai az áram be­kapcsolása után lassan hevülnek fel ezért a készételek felmelegí­tése. a vízforralás aránytalanul sok időt vesz igénybe. A kérdés megoldására különleges csőfűtő­testeket próbáltak ki. amelyeket sDirálszálakkal melegítenek fel. A vékonv szálak már néhány má­sodperccel a bekapcsolás után felizzanak, a hő nyomban átter­jed a osőtestekre és fele annyi idő alatt melegítik az ételt. Másik megoldással is sikeresen kísérleteznek: a főzőlapokra 1200 helyett. 2000 wattos energiát vezet­nek. hogv gyorsabbá tegyék a hőfejlődést. Amikor a főzőlap hő­mérséklete eléri a kívánt fokot, automatikus hőkorlátozó berende­zés lén működésbe, s úira az ere­deti 1200 wattos áramot luttatja a már egyenletes meleget tartó készülékbe. Az éves versenvbe,n ki kísérlete­zett megoldásokkal később töké­letesítik a hazai tűzhelyeket és a nagyüzemi próbák után meg­teremtik a sorozatgyártás feltéte­leit. Az a tervük, hogy a három főzőlanos tűzhelvek előállítását módosítják; két főzőlap lassú fő­zésre lesz alkalmas, a harmadik pedig .gyorsfőzésre. Töltik a burgonyái Vácszentlászló termelőszö­vetkezeti község dolgozó pa­rasztjai az idén négyszázhat­van holdon termesztenek bur­gonyát. Az aratás ellenére jól haladnak a növényápolási munkákkal. A 460 hold burgo­nyát már kétszer megkapálták és hozzákezdtek a töltögetéshez is. Vadállatok csomagolópapírban A Természettudományi Múzeum preparátorai megkezdték az első, hazánk egész állatvilágát bemutató kiállítás elő­készítését. Az eddig kitömött állatokat papírba csomagol­va tárolják a teljes anyag elkészültéig. Képünkön Kötél Antal preparátor a Nemzeti Múzeum raktárában egy muf­lonkost csomagol. (MTI. Foto: Lajos György felv.) Az építők intézkedési tervet dolgoznak ki a párthatározat végrehajtására Az év végéig elkészítik a második ötéves terv lakásainak típusterveit A beruházások koncentrálásával gyorsítják az építést A Magyar Távirati Iroda kérésére Lux László építésügyi miniszterhelyettes nyilatkozott arról, hogyan fog hozzá az Épí­tésügyi Minisztérium az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi határozatának meg­valósításához. — A minisztérium pártbi­zottsága már hétfőn kibővített ülést tartott — mondotta Lux László —, amelyen a főosztá­lyok, az igazgatóságok és a mi­nisztérium vezetői, valamint a minisztériumi pártái apszerve- zetek vezetőségének és az Épí­tők Szakszervezete elnökségé­nek tagjai megbeszélték a párt Központi Bizottságának hatá­rozatában megjelölt feladato­kat. Ezzel kezdtük a párthatá­rozat megvalósításának elő­készítését, A szélesebb körű és részletesebb előkészítésre azonban most a határozat min­den pontjára intézkedési ter­vet dolgozunk ki. Ebbe a mun­kába bevonjuk a vállalatok dolgozóit is, hogy felhasznál­juk jó kezdeményezéseiket, ja­vaslataikat. Az intézkedési tervben meghatározzuk a feladatok végrehajtásának módját, ütemezését és kijelöljük a felelősöket. Az így összeállított részletes intézkedési tervjavaslatokat rövidesen megtárgyaljuk a mi­nisztérium kollégiumi ülésén. — Az építőipari termelés szervezésének és műszaki szín­vonalának emelésében, az épí­tési idő csökkentésében egyik igen fontos feladat a beruhá­zások 'koncentrálása. Csökken­teni kell az építési helyek szá­mát, hogy erőnket gazdaságo­san tudjuk összpontosítani. Ahhoz, hogy korszerű, szalag­szerű munkaszervezéssel, foko­zottabb gépesítéssel, tehát nagyipari módszerrel dolgoz­zunk, egy telephelyen éven­ként legalább 250—300 lakást kell építenünk. Ugyanígy keli erőinket megszervezni az ipari és a különböző kommunális létesítmények építésénél is. Arra kell törekedni a me­gyékben is, hogy helyes ütemezéssel, lehetőleg ke­vesebb, de nagyobb beru­házások megvalósítását kezdjük meg. Az építési idő csökkentésében sokat segít a sorozatban gyártható szerkezetekből épü­lő házak típusterveinek követ­kezetes felhasználása is. Ezért még az óv végéig elkészítjük a második ötéves terv lakásai­nak típusterveit és megszigo­rítjuk az esetenként kért mó­dosítások engedélyezését. — A pártíhatározat megje,- löli, hogy az építőipar nagy feladatainak megoldásához nyújtson több segítséget a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium a szerelvényanyag-ellátásban. A Nehézipari Minisztérium pe­dig a műanyagpadló- és fabur­kolat gyártásában. így az anyagellátás javításával és az ország társadalmi erőinek összefogásával tel­jesíteni tudjuk a párthatá­rozat célkitűzéseit, a második ötéves terv és a tí- zenötéves lakásépítési terv fel­adatait — fejezte be nyilatko­zatát Lux László építésügyi miniszterhelyettes. Kevesebb takarmánnyal, rövidebb idő alatt jobb minőségű sertéshús A húsellátás javulását szol­gálja majd elterjedése után az Állattenyésztési Kutató in­tézetben kidolgozott új ser­téshizlalási módszer. Tulaj­donképpen új fajta takar­mányrecept összeállításáról van szó, amely állati fehérjé­vel — fölözött tejjel — he­lyettesíti a növényi fehérje, vagyis az abrak egy részét. Az új módszer szerint öt ser­tést lehet meghizlalni ugyan­annyi abraktakarmánnyal, mint amennyi most általában csak négynek elegendő.—« a megmaradó takarmánnyal jó­val több teljes tejet lehet elő­állítani, mint amennyit a ser­tések fölözötten elfogyaszta­nak. Az új takarmányozási el­járással a minőség is javul, mert gyorsabb a hizlalás, így a hús kevésbé zsírosodik. A kutatóintézetben most tovább kísérleteznek olyan takar­mánynormák kialakítására,- amelyek omlósgbbá, porha- nyósabbá teszik' a sertéshúst. Férfiaknak védőtalpas kánikula-szandál, a nőknek vászon-felsórészes tűsarkú cipő A cipőiparban is tért hódítanak a műanyagok A műanyagok korszakában a cipőipar sem mentesülhet győzi kannával itatrii... Bata István, az építőbrigád kőmű­vese meg csak sorolta, hogy siessen a vezetőség mielőbb összeszedni az építőanyagot, mert a tíz hold dohány ha­mar beérik, szárítópajta meg még sehol, aztán a két ser- tésfiaztató, a növendék- és a süldöszállás se lesz készen, ha arra várunk, hogy „add uram- teremtőm, de rögvest!” Ma­guk akarnak felépíteni min­dent, mert a hatszázezer fo­rintjukból így többre telik. — Türelmetlen nép a pusztavacsi, ha a munkáról és a boldogulásáról van szó — folytatja Csipái elvtárs. — A százbatvanhét tag családos­tól kapál és noszogatják is a Buckai-részről valók a va- csiakat, mert azt mondják: aki nyár derekán a napot nézi, az vagy élhetetlen vagy lusta ... Simán Györgyék a tanyasorról például nemcsak egy fogatost állítottak ki a családból, hanem kapásokat is, amellett anyakocára is szerződtek és nincs nap, hogy a hajnal a határban ne ta­lálná őket... A közgyűlésen majdnem mindegyik felszólaló azt mondta: „Aki most az eget nézi, az télen még a ha­vat is feketének látja, mert üres marad a kamrája...” —dk— | attól, hogy a hagyományos I alapanyagok egy részét kiszo- . rítsa a műanyag. Már meg- Í szokott a mikroporózus gumi- Í talp, s mostanában újabb mű- 5 talpak térhódítására került i sor: j iparunk szintétikus gumi j és műgyanta keverékéből gyártja az új, könnyű, j hajlékony és tartós talpat. j Ilyen talpat tesznek azok alá j a nyári cipők alá is, amelyek- ! nek gyártását megkezdte a \ Tisza és a Szombathelyi Ci- j pőgyár. A férfiaknak káni- j kula-szandál néven saruszerű lábbelit készítenek. ívelt, vé- j dőtalpat formáltak, hogy a já- j rás könnyebb legyen, s a for- j mája olyan, mintha betétes j lenne. Megkezdték a vászon- j felsőrészes, műanyagtalpú, tű- j sarkú női szandál gyártását is. \ Ennek a sarka is műanyag, j ugyanis a fasarkot is kiszo- j rítja a műanyag. A két új- 5 fajta cipő még e hónapban j forgalomba kerül. \ Ezután ritkábban hallani jmajd a nőknek azt a pana- j szát, hogy újra elkopott a í sarokflekk, mert j bőr helyett szintetikus S kaucsuk- és polyamid- j keverékű anyagból gyárt* j jak a tűsarkú cipők flekkjét. j A viselési próbák tapasztala- j tai szerint ez három-négy hó- í napig is eltart. Jnt&íÁá wz a^ó/zágútan szonegy sőre, hogy abból hat darabot extrém, tizenötöt meg első osztályú áron vettek át... A sertésről még any- nyit, hogy száz holdra átszá­molva 17 mázsa helyett 51 mázsát adunk le év végéig. Ahogy számoltuk, az egész esztendőre szóló áruterv felét már teljesítettük. Pedig az ér­tékesítés nagyobb része még hátra van ... — A járási pártbizottság megbízásából most a puszta­vacsi Győzelem Tsz-be is át­járok segíteni — kezdi Csipái Ferenc elvtárs. — Az aratás megszervezése sbk gondot ad, mert a hatszáz hold gaboná­ból csak kétszázra mehet rá a kombájn. A többi még 2—3 holdas táblában van. Jövőre biztosan könnyebb lesz, mert ősszel egybeszántjuk a földe­ket és olyan gabona-, kuko­rica. meg répatábláink lesz­nek, hogy fél óráig tart, amíg egyik végétől a másikig érünk, biciklivel... Most volt a köz­gyűlés, ahol például Helik András — a Kaltenecker veje — azt mondta: hogy gye­rünk azzal a motorral, mert a másodvetésnek elduggatott egymillió fej saláta szomjas és ő ' Fogarasi Gyulával nem nem állhat lábon, de a bur­gonyabogár se vár, pusztítani kell azt is, az állatokat is el kell látni nap mint nap, mert a harmincnyolc forintos mun­kaegység nem lesz meg esz­tendő végén, s havonta a 18 forint előleget sem tudnánk kifizetni... — Nem állunk rosszul pénz dolgában, mert ötvenkét hízott sertést, meg 30 mázsa csirkét már leadtunk, ebből 300 ezer forint körül pénzel­tünk, a gyapjúból is bejött eddig negyvenezer forint. A juhok még legalább harminc­ezret hoznak ebben az évben, a csirke kilója is öt forint tiszta hasznot adott. Ezért minden holdra számítva, 260 kiló csirke helyett ezret ne­velünk ... Meg akarunk fogni minden garast!... Nyolcszáz­ötven pulykával kezdünk, de úgy gondoljuk, hogy ebből ér­demes törzset hagyni... Szarvasmarha-állomány?... A teheneinkkel nincs sok di­csekedni való, mert az a ti­zenhat darab bizony eléggé gyengécskén tejel, úgy, hog\, cserélni akarjuk az állo­mányt ... De a hízómarha!' Idős Szárnoczki János bácsi keze alatt olyan lett a hu­Két ember biciklizik a szélben Pusztavacsról Örkény felé. Lábuk mozgásától úgy halad velük az árnyékuk, mintha a feketeségbe bele­belerúg dosnának, hogy velük tartson. Lassít a gépkocsi. Amikor egyvonalba érünk a kerékpá­rozókkal, a magas, erőteljes férfiban Csipái Ferencet, Ör­kény párttitkárát ismerem meg. Persze, hogy megállunk! A bicikliző társ Nyeste József, az Örkényi termelőszövetkezét elnöke. így kezdődött ez az interjú az országúton. — Aratunk mi is, mint mindenki, aki vetett — kezdi Nyeste József elnök. — Köze­pes termésre számítunk, ami őszi árpából 16 mázsát, rozs­ból pedig kilencet jelent hol­danként ... A mi falunk még nem szövetkezeti, így hát ha- sonlítgatják az egyéniek az ő termésüket a közösével. Kis- parcellán az árpa nem ad többet 12—13 mázsánál, rozs­ból meg ha a hat mázsa le- \ jön holdjáról, akkor az már I istenes ... Persze, hogy kom- j bájn dolgozik a tsz-ben!... '.Gondjaink vannak-e?... Ha l azt mondanám, hogy egy hat- ! száz holdas gazdaságban, a ! nyári nagy dologidőben min- ! den úgy megy, mint a karika- ! csapás, akkor hazudnék ... [Ha a gabona beérik, ugye,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents