Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05 / 157. szám

4 nsr »IEG1 zMírkm I960. JÚLIUS 5. KEDD A MÁLNA HAZÁJÁBAN A felhők megkapaszkodtak a Börzsöny csúcsaiban, s on­nan lógnak alá a nagy ívben, tempós méltósággal kanya­rodó Dunára. Innen, a hegy­ről nézve, ameddig a szem ellát, nadrágszíjparcellák vál­tozatos csíkja szalad a folyó­tól a hegynek, hogy az erdő aljában megtorpanjon. Gabo­na, kukorica, burgonya, szőlő és málna váltogatja egymást. Egy sem igen több fél hold­nál, egy holdnál. Ám feljebb, északra már összeölelkeznek a vékony csíkok egy tagba: Perőcsény. Letkés. Vámos- mikola, Kemence termelőszö­vetkezeteiben. Jó eső volt az éjszaka. Kel­lett, nagyon kellett. Esőt még mára is ígér az ég és a me­teorológia, de Nagymaros, Zebegény, Letkés, Kemence. Bernecebaráti parasztjai egyiknek sem igen hisznek. A mi szemünknek szokatlan fel­szereléssel ballagnak férfiak, asszonyok, gyerekek a dülő- utakon, kerülgetve a füvesebb részt, ahol még csillog az eső­csepp paránya. Felszerelésük? Kétkerekű kiskocsi. Nem akármilyen ám! Fúvott gumikerékkel, go­lyóscsapággyal. A mai kor ta­licskája. Rajta szabványmé­retű rekeszek. Némelyiken nyolcvan, száz is. Málnaszüretre indulnak. A Duna bal partjának és a szobi járásnak ma már fő ter­ménye a málna. Hogy is kez­dődött? Pontosan senki sem tudja. Szabó Mari néni így emlékezik: — Gyerekkoromban a kert végében volt néhány tő mál­na. így Péter-Pál táján szed­tünk belőle. Lapúlevélben vit­tünk eladni Verőcére egy-két kilót, mi gyerekek, az akkor még gyéren mutatkozó kirán­dulóknak, nyaralóknak. Kétszázötven vagon málna A felvásárlási statisztika szerint így alakult a málna- Jepmel^....,. .... 1950—55 között csupán 8—10 vagon a felvásárolt mennyi­ség. Az 1956—57. évi nagyobb arányú telepítés után ugrás­szerűen emelkedett a terme­lés. 1958-ban 171, 1959-ben 220 vagon málnát vásároltak fel. Ebben az évben pedig 250 vagon a leszerződött mennyi­ség. Szédületes fejlődés! Még érdekesebb a kép, ha tudjuk hegy megyénk az ország mál­natermelésének mintegy hat­van százalékát adja. A „hogy is kezdődött” kér dése csak motoszkál bennem. Ennyit sikerült megtudni: A megyei pártbizottság fel­ismerte a málnatermelés je­lentőségét és javaslatára az országos szövetkezeti szervek a Földművelésügyi Miniszté­rium segítségével gondoskod­tak a jól termő szaporító­anyagról. Ezt a MÉK eljut­tatta a termelőkhöz, telepí­tési kölcsönt, termelési előle­get folyósított s megszervezte a felvásárlást. A „politikai" növény \ Még ötvenhat előtt olvas- j tam egy riportban, valame- ; lyik állami gazdaság agro- j nómusának csípős megjegyzé- í set a gyapotról. — Politikai növény ez! A í mi éghajlatunk alatt nem te- j rém meg, de azért „fentről \ erőltetik” ... Pedig de sok! minden volna, aminek a tér- < melését fejleszthetnénk. Most a málnával kapcso- j latban jutott eszembe ez a \ nehezen összepászítható szó- \ kapcsolás: politikai növény. \ Más értelemben — öngúny; és irónia nélkül — mai éle- : tünk politikai növénye lett a málna. Nemcsak azért, mert a párt útmutatása alapján in­dult meg nagyobb arányú termelése, hanem azért is, mert minden elültetett málna­tő önmagában is politikai programot hirdet. A belterjes gazdálkodás programját. Számoljunk egy kicsit Úgy, ahogy Nógrádverocén pzabó István számol. Három Ive telepített 400 öl málnást, Szabó István öíven kiló málnát ad át a Nógrádverőcei Föld- rnűvesszövetkezet felvásárlójának. Az idén tíz mázsára szerző­dött. A lekötött málna átvé­teli ára, minőség szerint, 8,50, illetve 11,50 forint kilónként. Egyre-másra tíz forintra ve­hetjük. A tíz mázsa ter­mésért tehát tízezer forintot kap Szabó István. Ha krump­lit vagy búzát vetett volna? A különbséget nem is érdemes számolgatni, annyira nyilván­valóan nagy. „Politikai” növény és egyé­ni parcellákon termelik? Na, ennek ellenkezőjére is akad mái' jó példa. A váci Kossuth Tsz-nek most két hold málná­ja van. Az ősszel húsz holdat telepítenek! Perőcsény, Ke­mence, Letkés, Vámosmikola termelőszövetkezeteinek mind­nek van málnása. A nógrád­verőcei tszcs-neik huszonhat hold fiatal telepítése egy tag­ban. Esteledik Itt, Verőcén már éji, hűvös árnyékot vetnek a hegyek. A Duna túlsó partján a viseg­Új kozmetikai cikkek Rövidesen az üzletekbe kerülnek a Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár új készítményei. rádi vár romjait még utoljá­ra bearanyozza a nyugvó nap. A földművesszövetkezeti felvásárlóhelyen embertömeg. Mozdulni is alig lehet. Kez­dődik a málna átvétele. Az irodában egyre szól a telefon. Az átvevőhelyek je­lentik Földes Györgynek, a MÉK szobi és váci járási elő­adójának a felvásárolt meny- nyiségeket. Lassan kibonta­kozik a kép: Bernecebarátitól Vácig tizennyolc vagon málnát vásároltak fel ezen a napop. Csaknem nyolcvan teherautó rakomány. A késő esti órákban bené­pesedik az országút. Az alvó községeken, városokon. át megrakott teherautókaravánok húznak. Sietni kell! Holnap már Berlin, Prága, Stock­holm piacán, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a MIRELIT mélyhűtőiben, a budapesti csemege- és KÖZÉRT-boltok- ban kell lennie a málnának. Győri Mihály Műanyag alkatrészekkel gyártják a vetőgépeket Az első félévben 24 soros és 32/48 soros vetőgépeket ké­szítettek a Mosonmagyaróvá­ri Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói a tervelőirányzatnak megfelelő mennyiségben. A második félévben tovább gyártják az UTV 24 és KTV 24 jelű korszerű vetőgépe­ket. Az utóbbi műtrágyaszó­róval kombinált gép. Mind­egyikből 400—400 darabot adnak át az év végéig a gép­állomásoknak, az állami gaz­daságoknak és a termelőszö­vetkezeteknek. Az új vető­gépek több alkatrésze, első­sorban a magszóró kerék, mű­anyagból készül. A műanyag- alkatrész tartósság szempont­jából semmivel sem marad el az öntöttvas mögött, vi­szont annál jelentékenyen ol­csóbb és könnyebb, úgyhogy alkalmazása csökkenti a gyár önköltségét, valamint a gép súlyát is. Naponta sok száz tégelyt töltenek meg különféle krémek­kel, a tégely adagoló gépek. BALATONI KALAND Továbbra is reng a föld Chilében Mint az AP közli, vasárnap ff két újabb földrengést, jelen- ff tettek Dél-Chiléből. A föld- ff lökések pánikot keltettek a ff lakosság körében, de komo- ff lyabb kárt nem okoztak, Újdonság a szájon színeződó, illetve pirosodó ajakrúzs. (MTI Foto: Kácsor László felv). Kxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\xxxxxxxxxxx\xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\xxxxxxxxxxxxxxxx\xxx\\xx\\ Megkezdődött az 1961. évi szerződéses sertéshizlalási akció Előnyös feltételek a nagyüzemi hizlalásra A Gazdasági Bizottság jó­váhagyta az 1961. évi szerző­déses sertéshizlalási akció fel­tételeit és átvételi árait. Jú­lius elsején országszerte meg­kezdődtek a szerződéskötések. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Állatforgalmi Igazgató­ságán adott tájékoztatás sze­rint hizlalás! szerződést köt­hetnek a termelőszövetke­zetek, külön a termelő­szövetkezeti tagok, vala­mint az egyéni gazdálko­dók. A lekötött sertéseket legko­rábban 1961. január 1-e után lehet átadni. A Gazdasági Bizottság súly­csoportok szerint állapította meg az átvételi árakat: fehér hússertésnél 15,50—16,— fo­rint, a hús és húsjellegű ser­tésnél 14,80—15,30, zsír és zsírjellegű sertésnél 14,50— 14,80, a tenyésztésbe fogott sertéseknél pedig 14 forint lesz a kilónkénti átvételi ár. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, a termelőszövet­kezeti csoportok és az egy­szerű mezőgazdasági társulá­sok a fenti átvételi árakon fe­lül, meghatározott mennyiségű sertés egyszerre történő átadása esetén, nagyüzemi felárat kapnak. Mégpedig: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a 20—50 darab falkásított, egyöntetű sertés után 1,50, 50-en felüli falkáért 2 forintot, a termelő­szövetkezeti csoportok és az egyszerűbb társulások pedig 1, illetve 1,50 forintot kilón­ként. Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a tagok háztáji gazdaságaiban megszervezik a szerződéses sertéshizlalást és elérik, hogy a háztáji gazdaságokból egy­szerre 20-nál több sertés ke­rüljön átadásra, lebonyolítási díj fejében 20—50 sertés ese­tén 0,50 forintot, 50-en felüli tételek esetében pedig 1 fo­rintot kapnak kilónként. Ha a termelőszövetkezetek a szer­ződéses sertéshizlaláshoz ser­tésenként legalább egy mázsa takarmányt juttatnak a ta­goknak állami szabadfelvásár­lási áron, úgy a lebonyolítási díj 1 forint, illetve 1,50 lesz kilónként. A közös gazdaságok az így kapott iebonyo’ítási díjat sertésférőhelyek épí­tésére fordíthatják. A sertéshizlalási szerződése­ket a múlt évekhez hasonlóan az állatforgalmi vállalatok kötik a termelőkkel. A Gaz­dasági Bizottság a hízott ser­tések állami szabadfelvásár­lási árát a szerződéses árak­nál kilónként egy forinttal alacsonyabban állapította meg. M ARIKA folyton sír. Elő­ször csak a közvetlenül vele együtt dolgozók szívták : mellre a kislány körül csepp­folyóssá vált levegőt. | Lassan azonban tudomást \szerzett a krónikussá váló bú- I bánatról a műhely KISZ-bi- \zalmija is. A fiatalember : gyorslábú futár gyanánt vit- ! te tovább a hírt az üzem 1 KISZ-titkárának. 1 Marika csinos, tizenkilenc \esztendős, jól dolgozik, szé- jpen keres, a nylonruha alá \ keményített alsószoknyája és í tűsarkú cipője is van, s j mégis mindig szomorú. \ Vallatóra fogták tehát a \ búbánatba fülig merült leány­zót, mondaná meg végre, l hogy miért itatja sós vízzel Zz egereket? 5 A könnyekben pancsoló kis- £ lány előbb megrándította a % vállát, aztán egyetlen szőcs- % ka röppent ki a halovány cik- % lámenre emlékeztető ajkak 't közül. % — A ... Pista! — Otthagyott? ... Másnak $ udvarol? — tudakozódott a f hasonló ügyekben már ben­nfentes biztonsággal eligazo­lj dó KISZ-titkár. £ Az előbb még nyirkosán f. fénylő szemekből most ha­ragos villám cikkázott ki­felé. — Engem ?!... A fenét!.., El akar venni! A vigasztaló brigád tagjai kezdték nem érteni a dolgot. — Akkor meg mi bajod van? — Az, hogy énnekem az a mafla nem kell! a SÍRÁS újra megkezdő­ül dött. A KISZ-titkár, aki az előbb még tanácsot akart adni a bajban, most már vég­képp tanácstalanná vált. — Ha nem szereted, nem mégy hozzá és kész!... Ezért nem kell bőgni!... — De otthon ... anya .. nem hagy békét... Éjszaka is rágja a fülemet, hogy így meg úgy a Pista ... meg mi­lyen jó anyósom lenne ... Er, ezt már nem bírom ... in­kább megszököm ... Lassanként kiderül, hogy Marika anyja mindenáror férjhez akarja adni a kis­lányt ahhoz a bizonyos Pis­tához. Főleg azért, mert mái elmúlt tizennyolc esztendő; és az ilyen lány harminc év LÁNYSZÖKTETÉS vei ezelőtt az ö falujukban már vénlánynak számítódott. Csapkod, porolását, ha Marika kizs-it élesebben vág vissza, a pofon is kijár. A fiatalok tanácsot tartot­tak és azt gondolták, hogy beszélni kell a konokul ma­radi asszonnyal. Egyik fiú azonban, aki Marikáék köze­lében lakott, lemondóan le­gyintett. En ismerem a Marika anyját... De tudjátok mit? Inkább szökjön meg ... Végül is kiokoskodták, hogy M arika csakugyan azonnal kiveszi a szabadságát, úgy, ahogyan az anyja is kívánja. Csak éppen nem Pistával utazik nászúira, hanem Pécs­re megy el a nagynéniéhez. Két hét alatt sokminden tör­ténhetik, de ha mégsem in­téződik el minden, akkor a kislány kap még kétheti fize­tés nélküli szabadságot. Az útiköltséget és a zseb­pénzt kölcsönképpen a KISZ- brigád adta össze. A kislány darabonként csempészte ki a szükséges ruhafélét, s az egyik fiú, a nemrégen vásá­rolt modern bőröndjét is oda­adta. Az autóbusz-megállóhoz az egész vigasztaló brigád ki­kísérte az anyai zsarnokság­tól megmentendő lelket. Ma­rika már benn is ült a ko­csiban, amikor valahonnan a hátsó kerekektől felhangzott a szózat. — Nem szállsz le azonnal, te haszontalan?!... Ki pa­rancsol neked? No ... csak menjünk haza ... adok én ne­ked utazást... a KISLÁNY már-már fel­zl állt, hogy megadja ma­gát a váratlanul rátörő sors­haragnak, amikor az egyik i fiú intett a sofőrnek. A motor felbődült és a ko­csi olyan iramban lódult to­vább, hogy még az asszony nyelvelése sem tudta követni. A mama lemaradt, szipogva, krákogva, dühtől fulladozva. Nem tudjuk hogyan tör­tént, beszél-e valaki a vőle­génynek kiszemelt Pistával, de a harmadik hét végefelé Marika a,z üzembeliektől, le- ' velet kapott. ( — Nyugodtan hazapakol­. hatsz... Pista tegnapelőtt je- ' gyezte el Rózsa Bözsit... Déri Károly Elegendő esőponyva és ötmillió | zsák várja az új gabonát £ Az Élelmezésügyi Miniszté-1 rium Terményforgalmi Zsák- £ ellátó Vállalata jóelőre felké- szült az idei gabonabetakarí- £ tásra és felvásárlásra, ölmil- ^ lió, nagyrészt új, részben lei- £ javított zsák várja a szerző- désre átadott vagy szabadon ^ felvásárolt új gabonát. | A szakemberek szerint az ^ idén nem lesz fennakadás a 'j ponyvaellátásban sem. Esős ^ időben elegendő mennyiségű ^ vízhatlan ponyva áll majd ^ rendelkezésre a vállalatoknál, ^ hogy a gabonát megóvják a ^ beázástól, a csírásodástól. í---------- 1 F igyeleméi kísérik a bevételi terv \ teljesítését a galgagyörki Rákóczi Tsz-ben A galgagyörki Rákóczi Tsz j vezetősége állandóan figye-1 lemmel kíséri a bevételi terv j teljesítését. Tudják ugyanis, ? hogy csak abban az esetben | oszthatnak az év végén négy- ^ ven forintot munkaegységen- j ként, ha a bevételi tervet is í teljesítik. ^ A termelőszövetkezet vezetői | éppen az ellenőrzés során jöt- ^ tek rá arra, hogy — rajtuk £ kívülálló okok miatt — száz- £ nyolcvanezer forint kiesés mu- £ tatkozik eddig a bevételből. | Igyekeznek ezt az összeget ^ mindenképpen pótolni. Hu- j szonhárom szarvasmarha meg-£ hizlalását tervezték, de a kő- ^ zelmúltban újabb tizenegy ők- g rőt állítottak hízóba. Az a tér- ^ vük, hogy az év végéig még ^ legalább ugyanennyit beállíta- J nak hízni. A hizlalásból szár- j mazó jövedelem pótolja a 180 ^ ezer forint bevétel csökkenést. \ Ily módon tehát meglesz a \ munkaegységenkénti negyven í forint. i---------------------- í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents