Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

4 I960. JÚLIUS 29. PÉNTEK Augusztustól napi ötvenöt órával több szakorvosi rendelés a megyében A megyei főorvos a községek orvosellátoífságáról vos Inárcson lakik. A kaku- csiak nemrég orvosi lakást építtettek. Ilyen sok ember és két község számára valóban kevés az egyetlen orvos. De ugyanez a helyzet az ugyan­csak mintegy három-három­ezer lakosú Galgahévíz és Há- vízgyörk tsz-községekben is. Galgahévíz lakást tudna biztosítani a körzeti orvos számára, akadna is orvos, aki elvállalná az állást. Iia lenne körzeti orvosi állás Galgahévízen. — Aszód szövetkezeti járás székhelye maga is tsz-község. Lakosainak száma megközelíti a hatezret, mégis csupán egyet­len körzeti orvosa van. A na- gyobbára ipari munkások lakta Érden is áldatlan a helyzet, in­nen érkezik a legtöbb panasz a körzeti orvosok ellen. Nem csoda. A község hatalmas te­rületen fekszik, s több mint 23 ezer a lakosa, de csupán öt körzeti orvosa van. Még két orvos kellene ide ahhoz, hogy legalább zavarmentesen ellát­hatók legyenek a betegek. A panaszok szerint az orvosi ren­delők túlzsúfoltak, sokszor be se fér mindenki a várószobá­ba. Az orvos hívásra csak órák múltán, sokszor csak másnap megy ki a beteghez. Többen panaszkodnak az orvosok ide­gessége miatt. A panaszosoknak minden­ben igazuk van. számításba kell venni azonban, hogy az öt érdi orvos milyen so­kat dolgozik. Néha tényleg előfordul, hogy Valamelyik csak a hívást kö­vető napon látogatja meg a be­teget. A túlmunka miatt in­gerlékenyek is. Egyszerűen nem elég számukra a nap hu­szonnégy órája. Ezen csak új orvosi körzetek létesítésével lehet segíteni. Érden és má­sutt is. Megkérdeztük még Békés fő­orvostól, nem befolyásolja-e kedvezőtlenül a megye egész­ségügyi helyzetét a jelenlegi szélsőséges nyári időjárás. A főorvos erre kijelentette, hogy a időjárás változékonysága nem rontott a megye jó egész­ségügyi helyzetén. Sz. E. \ földön is hasznosítani kívánják a vitorlázó repülőgépek segédmotorjának, a lüktető sugárhajtásnak az elvét A Budapesti Műszaki Egye­tem kalorikus gépek tanszéke új feladatok megoldására kí­vánja képesíteni az eredetileg segédmotor gyanánt a vitor­lázó gépek számára szerkesz­tett. úgynevezett lüktető su­gárhajtó művet. A lüktető sugárhajtás tu­lajdonképpen ugyanannak az elvnek az alapján mű­ködik, mint a lökhajtásos repülőgépek motorja. Van azonban köztük egy lé­nyeges különbség. A „lökö- sök” motorjába folyamatosan áramlik be az üzemanyag és a beszívott levegő, a motor­ban állandó az égés és ennek következtében az égő gáz sza­kadatlan gyors áramlásban ro­han hátrafelé. A lüktető su­HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL: Emelkedett a termelékenység a Diósdi Csapágy­gyárban - Korszerű parkettaüzem létesül Solymáron - Fejlesztik a Váci Húsipari Vállalatot A Diósdi Csapágygyárból ez alkalommal is kiemelkedő eredményről számolhatunk be. Első féléves tervüket 101,9 százalékra teljesítették a csapágygyáriak, export­tervüket pedig 106,2 szá­zalékra. Az állami gazdaságok szolgálati lakásai Kérdés merült fel azzal kap­csolatban. hogy mely lakások tekinthetőik az állami gazda­ságok szolgálati lakásainak. Az állami gazdaságok terü­letén levő. társadalmi tulaj­donban álló lakások közül azt a lakást, amelynek bérlője a gazadságban az alábbi mun­kakörök valamelyikét látja ei, munkakörrel kapcsolatos szol­gálati lakásnak kell tekinteni: állatápolók és gondozók, állat- hizlalók, tehenészek, baromfi- keltetők, méhészek, halászok, növény- zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelési szakmun­kások. kocsisok, takarmányo- sok, a gazdaság igazgatója, íőagronómusa, főállattenyész­tője, főkertésze, valamennyi üzemegységvezetője és brigád­vezetője, traktorosok, von­tató- és tehergépkocsivezetők, javítóműhelyi munkások. Amennyiben a felsorolt munkakörök valamelyikét be­töltő dolgozó olyan társadal­mi tulajdonban levő és a 39/1959. (IX. 20.) korm. számú rendelet hatálybalépését meg­előzően is szolgálati lakásként nyilvántartott lakásban la­kik, amely nem az állami gazdaság területén, hanem azon kívül, de közvetlenül annak közelében van, azt a lakást az állami gazdaság készenléti szolgálati lakásá­nak kell tekinteni. gárhajtásnál — akárcsak a benzinmotoroknál — nincs fo­lyamatos égés, hanem sűrű egymásutánban robban a ke­verék, a taszítóerő tehát igen gyorsan ismétlődő lökések for­májában érvényesül. A tanszék már évekkel ez­előtt elkészítette a vitorlázó- gépek és a különböző kísérleti célokra használt pilótanélküli, távirányítású repülőgépek lük­tető sugárhajtó motorjának első hazai példányát, s most a Magyar Tudományos Aka­démia által elfogadott kutatási témaként ezt az újrendszerű, igen sok hőt termelő és olcsón előállítható készüléket a földi felhasználásra is alkalmassá kívánja tenni. A kutatás előterében olyan berendezés szerkesztése áll, amelynél a kiáramló forró gázzal kazánokat le­het majd fűteni, mégpedig — ami külön is bonyolult vizsgálatokat igényel — lehetőleg a pakura fel­használásával. A hagyományos eljárásokhoz képest ugyanis a lüktető tüze­lés lényegesen jobban értéke­síti a fűtőanyagot, mert min­den részecskéjének hőenergiá­ját szinte maradéktalanul ki­használja és a berendezés is sokkal kisebb méretűre készít­hető, ami viszont kevesebb beruházást igényel és jobb térkihasználást tesz lehetővé. Az ügy jelentőségére való tekintettel a tanszék szoros együttműködést kíván kiépí­teni más tüzelőtechnikai ku­tató intézményekkel és az iparral. Örvendetesen emelkedett a termelékenység is, aminek eredményeként az egy fő egy napra eső termelési értéke 101,4 százalék. A balesetek alakulása is sokkal kedve­zőbb képet mutat, mint ko­rábban. Amíg 1959 második félévében az egy balesetre eső kiesett munkanapok szá­ma 18,8 volt, addig ez 1960 első félévében 11,7 napra csökkent. Műszaki fejleszté­si, valamint új gyártmány be­vezetési tervüket ugyancsak teljesítették a csapágygyá­riak. A műszaki fejlesztés egyik kiemelkedő ered­ménye, hogy az utóbbi időben a legfontosabb tí­pusoknál áttértek a nagy pontosságú csapágyak gyártására. A Solymári Faipari Válla­latnál jelenleg is gyártanak parkettát, most azonban ne­gyedévenként még csak hét­ezer négyzetméternyit. Nem­régiben dolgozták ki az üzem második ötéves tervét, s e szerint a solymári üzemet jelentősen felfejlesztik az el­következendő évek során. Korszerű parkettagyártó üze­met kap a telep, amelyet automatagépekkel szerelnek fel. A parkettaüzem épülete már elkészült. Augusztus 20- ig a tervek szerint üzembe­helyezik az első két gépet. Októberben újabb parkett- gyártó gépet kap a vállalat. A későbbiek során még több új gépet helyeznek itt üzembe, s a második ötéves terv második évé­ben már százezer négy­zetméternyi parkettát ké­szítenek Solymáron. Tizenhárommillió forint költséggel fejlesztik a máso­dik ötéves terv során a Váci Húsipari Vállalatot. A ter­vek szerint nemcsak a váci üzemeket, hanem a nógrádi szénmedencét is ez az üzem látja el friss hússal. A má­sodik ötéves terv első évé­ben például már ötvenötezer darab sertés és hétezerötszáz : darab marha kerül itt levágás­ra. Évenként ez a mennyiség ; emelkedik, s a terv utolsó évé- j ben már száztízezer sertést, ki- j lencvenötezer marhát vágnak | Vácott. Már 1961-ben hozzá- ; kezdenek a vállalat fejlesz­téséhez: egész sor új gépet, ! korszerű berendezést kap az j új üzem. 1961-ben bővítik a' ; vágócsarnokokat, később egy í hatvagonos hűtőházat is épí- í fenek. ; Jelenleg egy műszakban folyik itt a termelés, a ! fejlesztés során a létszám ! is emelkedik, s áttérnek a háromműszakos terme- ; lésre. I ! A Csepel Autógyár, az Ika- í rus és a Győri Hajtóműgyár között évek óta gyümölcsöző már a kapcsolat. Az együtt­működés továbbfejlesztése érdekében most elhatározták, hogy közösen döntenek majd a Csepel Autógyárat és az Ikarust érintő gyártmányfej­lesztési problémákról. Bizto­sítják, hogy az Ikarus idő­ben kapja majd meg a Cse­pel Autógyártól a szükséges alvázakat és motorokat, az autógyár pedig jó minőségben és a meghatározott időn be­lül a vezetőfülkéket az Ika­rustól. Továbbra is derekas munkát végeznek a Nagykőrösi Kon­zervgyár dolgozói. A borsó­szezon alatt például három­százhat vagon borsót dolgoz­tak fel dobozos és üveges konzervvé. Harmincnégy va­gonnal készítettek többet, mint az elmúlt esztendőben. Már a babkonzerv-gyártást is befejezte a 2. sz. telep, ahol a zöldbabból hatvannyolc va­gonnal tartósítottak. Jelen­leg uborkasalátát készítenek itt, mintegy tizenöt vagonnal. Első féléves tervét 118,3 százalékra teljesítette a konzervgyár és tizenhá- rommillió forinttal ter­melt többet a tervezettnél. Többször írtunk már a Budakalászi Textilművekben folyó különféle kísérletekről. A külföld is érdeklődik már az itt készülő, úgynevezett műszálvetülékes, gumírozott tűzoltótömlő iránt. Az új fajta tűzöltótömiőt egy évvel ezelőtt kísérletezték ki Bu- dakalászon, s ma már soro­zatban gyártják. Érdekessé­ge, hogy negyvenkét-negyven- öt atmoszféra nyomást is el­bír. A régi tömlőkhöz képest az új, gumírozott válto­zat nyolcszoros élettarta­mú. Most tovább fejlesztik a töm­lőgyártást; egy még erősebb tömlőtípust kísérleteznek ki. — sp — Vaió'ség a bugaci erdőben Mesterséges keltetéssel tovább növelik a fácánállományt A homokos, kisebb mocsa­rakkal tarkított bugaci erdő­ség kiválóan 'alkalmas vad- tenyésztésre. Ezen a terüle­ten a tervszerű vadgazdálko­dás eredményeként ma már 4000 fácánt, két és félezer foglyot, 160 őzet és 2500 nyu- lat tartanak számon. A homo­kos erdőség adottságait ki­használva. a bugaci erdőgaz­daság szakemberei mestersé­ges úton tovább növelik a vadállományt. Kétezer fácán­tojásból 1500 csibét keltettek ki, s a kis szárnyasok, kotló- sok védelmében, most ismer­kednek az erdővel. llgy látszik, tündérkék jártak itt... Az „ötévesek” ünnepelnek. cÁz Ötödik LZiiielÍMULífL kokat és fodros térítők takar­ták az asztalokat. Színes új futószőnyeg kígyózott a játszó­szoba tükörfényes padlóján. Minden játék a helyén volt. Aludtak a babák és a mac­kók. A játékok tulajdonosai szüleik karján, vagy kezüket fogva megilletődötten csodál­koztak megszépült második otthonukon. Azt hitték tündé­rek jártak itt. És valóban azok; akik súroltak, mostak, vasaltak, este pedig otthon szabták, varrták a függönyö­ket, asztalterítőket, hogy örö­met szerezzenek a gyerekek­nek és a szülőknek. Várvölgyi Lászlóné öt éve annak, hogy idelop­tuk. Akármilyen furcsán is hangzik, loptuk. Abban az időben Vác hartyánban meg­szűnt az alig pár hétig mű­ködő bölcsőde. A berendezést a szobi járásba irányították, pedig a mi járásunkban is szükség volt rá. Éppen ezért a megyei taáács beleegyezésé­vel a bútor nem Nagymarosra, hanem Felsőgödre vándorolt. A rendőrőrs üresen álló épüle­tében találtunk erre a célra al­kalmas helyet, míg a párt és a tanács kijelölte az állandó otthont. Ez azonban elhanya­golt, rozoga épület volt. Már- már feladtuk a reményt, hogy kezdeményezésünk valóra vá­lik. A község iparosai, fuva­rosai azonban összefogtak és több ezer forint értékű társa­dalmi munkával helyrehozták az épületet. A vöröskereszt, a nőtanács asszonyai a bölcsőde dolgozóival együtt súroltak, takarítottak, szépítették a kis szobákat és ma már huszonöt gyerekre vigyáznak a bölcső­dében. Az ötödik születésnapra lá­zasan Icészült a vöröskereszt is. Tudták, mert a bölcsőde fejlődését figyelemmel kísér­ték. mi az, amivel a legna­gyobb örömet szerezhetik. Tudták, kevés a szőnyeg. Fün- I göny nélkül állnak az cbla- \ kok. Rollóvászon is kellene • rájuk. A vöröskereszt elhatá- ! rozta, hogy bált rendez és a I jövedelmet a bölcsőde szépí- í tésére fordítja. Harminc méter kartonfüg­gönyt, guri-guris függönytar­tókat, két szobába futószőnye­get és valamennyi dolgozónak ajándékot vettek. És a vörös- kereszt rendezte a születés- napi ünnepséget is. Az ünnepség a napokban zajlott le a virágokkal díszí­tett tanácsháza dísztermében, ahol a járás és a helyi alap­szervezetek képviselői is meg­jelentek. A hivatalos ünnep­ség után mindenki megtekin­tette az új „ruhába” öltözött bölcsődét. Tarka virágos füg­gönyök díszítették a pár nap­pal ezelőtt még csupasz abla­Augusztus első napjaiban megnyílik az újonnan épült gyömrői szakorvosi rendelő- intézet, augusztus 20-án az al­kotmány napját pedig Dabas az új járási szakorvosi ren­delő megnyitásával is meg- ünneplii. Ez utóbbi rendelő- intézet építkezési és berende­zési munkálatai a napokban fejeződnek be. A két új ren­delőintézet közeli megnyitá­sa kapcsán beszéltünk d'r. Békés Zoltán megyei főor­vossal, aki a következőket mondotta nekünk: — Ebben az esztendőben sok történik a járóbeteg szak- rendelés fejlesztése érdeké­ben. Augusztustól kezdve, az eddigi napi 797 óra továb­bi 55 órával növekszik, ennyivel több lesz a ren­delés intézeteinkben. Ezt a növekedést természete­sen elsősorban a két új intézet adja. Mindkettőben egyelőre a négy alapszak, vagyis bel­gyógyászati, sebészeti, gyer­mekgyógyászati és szülészeti szakrendelés mellett röntgen és laboratórium is lesz. Más rendelőintézeteinkben szintén növekszik a rendelési órák száma, így például Vácott az eddigi hatórás röntgenrende­lés tizenkét órás lesz. mert még egy röntgenológust sike­rült alkalmaznunk. — Minden reményünk meg lehet arra, hogy szakorvosi rendelőintézeti hálózatunk még ebben az esztendőben tovább bővül. Majdnem bi­zonyosra vehető, elkészül még az idén az aszódi rendelőinté­zet, amelynek falait már fel­húzták éspedig társadalmi munkával. Általában az egész építkezést eddig így folytatta Aszód lelkes lakossága. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a társadalmi össze­fogásnak ilyen szép példáját látva, most jelentős összeggel hozzá­járul az aszódi rendelő- intézet építkezési és be­rendezési költségeihez és ezáltal meggyorsul az építkezés. — A másik épülő szakren­delő intézet, a szobi munkála­tai — bár ezen a helyen nem emelnek új épületet, csupán egy meglevőt alakítanak át — még meglehetősen kezdet­leges állapotban vannak. A járási tüdőgondozó viszont hat héten belül éLkészüL A gondozó részére orvost és szakszemélyzetet már biztosí­tottunk, így az eddig egész-1 ségügyi szempontból is bizo­nyos mértékig elhanyagolt szobi járásban rövidesen meg­kezdi működését a tüdőbeteg- gondozó. Amint ez az intéz­mény teljesen elkészül, na­gyobb munkáslétszámmal foly­tatható a szakrendelőintézet építkezése. Néhány hónap múlva, talán már ebben az évben, itt is megkezdhetjük a gyógyító munkát Sajnos, a zebegényi szülőotthon ügyé­ben még mindig késik a vár­va várt intézkedés, így még nem dőlt el a vita: berendez­hetjük-e a járási szülőotthont a csupán nyáron igénybevett U VATER V-üdülőben ? A tsz-községek orvosi ellá­tottságáról érdeklődünk még. — Most már megállapítható, hogy a tsz-községekben az or­vosok munkája legkevesebb húsz százalékkal lett több — mondja Békés főorvos. — A munkának ilyen nagyarányú megnövekedése természetesen nagy megterhelést jelent, külö­nösen a nagyobb körzetben dolgozó orvosaink számára. Egyelőre a megyében súlyo­sabb zökkenők nélkül folyik a munka. Feltétlenül szükséges azon­ban az orvosi körzetek szaporítása, főképpen a na­gyobb lakosságú tsz-közsé­gekben. Ezt a nagyon sürgető kérdést fekintem egyik legfontosabb feladatomnak. — Ehhez a kérdéshez né­hány példát is hozzáfűznek, fcne, Inárcs és Kakucs két tzomszédos tsz-községnek csak tgy orvosa van, de közel há- fom-háromezer lakosa, Az or-

Next

/
Thumbnails
Contents