Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-26 / 175. szám
I960. JÚLIUS 26. KEDD "\SCn4m> 3 Mi Ion ne. Iia mi kezdenénk ? _ Csak ez a kooperáció ne----------------- lenne a világon! k iáltott fel keserűen Horváth elvtárs, a Gödöllői Gépgyár igazgatója és mérgesen csapott öklével a levegőbe, ahogy pillantása találkozott a forgácsolóműhely munkásainak kérdő tekintetével. Nem kapták meg határidőre a kompresszorokhoz szükséges öntvényeket. — A termelékenység állandó emelkedésének alapvető feltétele, hogy a gyártáshoz szükséges anyagok és alkatrészek mindenkor határidőre rendelkezésre álljanak. Ha a kooperáló vállalatok késedelmesen szállítanak, felborul a termelés rendje és mit sem ér a tudományos munkaszervezés. Az üzemek termelékenysége és gazdaságos termelése ugyanis bizonyos mértékig függvénye a kooperáló vállalatok lelkiismeretességének. Sajnos, gyakran adódnak bajok e tekintetben — vélekedik a Diósdi Csapágygyár főmérnöke. Akármerre járunk, tapasztaljuk, hogy a gazdasági vezetők feje felett ott függ a kooperáció „Damokles kardja”. Csak nagyon kevés üzemben . hallunk elismerő szavakat a kooperációs szállításokról. A legtöbb bírálat a határidők be nem tartásával kapcsolatos, de bőven hallunk nem éppen hízelgő „megjegyzéseket” egyes alkatrészek — ffteg öntvények — minőségével kapcsolatban is. Valóban, gyakran adódnak zökkenők az üzemek együttműködésében a kooperációs szállítások késedelme miatt. Sokan vallják, hogy jó lenne, „ha kooperáció nem lenne a világon”. Megértjük ezeket az embereket, mégis, azt kell mondani, hogy nincs igazuk. Nem tudunk minden gépüzemnek saját öntödét építeni és azt sem tudjuk egyelőre megoldaná, hogy egy gép ösz- szes alkatrészét — a villamoskapcsoló nyomógombjától az olajvezeték műanyagcsövéig — mind egy helyen készítsük* Nem marad tehát más hátra, mint az együttműködés megjavítása. Nincs megyénkben — de — --------—------------ talán a z országban sem — olyan ipari üzem, amelynek termelése kisebb-nagyobb mértékben ne függne más üzemek kooperációs szállításaitól, viszont a megye üzemei ugyancsak „szállítói” az ország számos üzemének. Ha tehát mi bíráljuk a, velünk kapcsolatban álló vállalatokat a szállítások késedelmessége miatt, valószínű, hogy az ország számos üzeméből szállnak a munkások „fohászai” a mi üzemeink felé, hasonló jókat kívánva a késedelmes szállítás, vagy a rossz minőség miatt. „Minden szentnek maga felé hajuk a keze” — tartja a közmondás és mi is tapasztaljuk, hogy e patinás elv még nálunk is érvényesül. — Hogyan tudnak tiszta lelkiismerettel aludni a MA VÁG vasöntoi, amikor már tegnapj itt kellett volna lenniök az| öntvényeknek. Ez. igazán nem; szép tőlük, hiszen becsület és munkásszoiidaritás is van a világon — mondják a munkások, de amikor az ország másik részében felveszi valaki a telefont és udvariasan érdeklődik, hogy mi okból nem szállítottunk' nekik fogaskerekeket, akkor őszintén felháborodunk, mondván: — Micsoda értetlen emberekkel van tele a föld! Már huszadszor mondom neki, hogy nem volt oxigénünk és négy beállító lakatos egyszerre megbetegedett, de képtelen megérteni, csak fújja a nótát, hogy hol vannak a fogaskerekek? Igazán felháborító ez az értetlenség. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy magunknak könnyen megbocsátjuk a mulasztásokat, de a legnagyobb felháborodással fordulunk azok felé, akiknek a késedelme a mi munkánkat akadályozza. A területi pártszervek is főképpen azt figyelik, hogy saját üzemeik időben megkap- ták-e a szükséges alkatrészeket és ha lemaradást tapasztalnak. minden erejüket lat- bavetik a hiányzó darabok előteremtése érdekében. Arra azonban, hogy saját üzemeik hogyan teljesítik kooperációs kötelezettségeiket, már sokkal kevesebb gondot fordítanak. Mi lenne, ba ezt a helyze--------------- tét megfordítanánk? Mi lenne, ha pártszervezeteink főképpen arra törekednének, hogy saját üzemükből késedelem nélkül, a legjobb minőségben induljanak útnak a más gyárak számára készült termékek? Ha minden pártszervezet erre törekedne, egészen bizonyos, hogy lényeges javulást tudnánk elérni az üzemek együttműködésében. Sokkal könnyebb megvalósítani, hogy a saját hatáskörben levő üzemek teljesítsék kötelezettségeilcet, mint azt, hogy az ország másik részén levő gyár határidőre szállítsa le a nekünk szükséges alkatrészeket. M i lenne, ha mi kezdenénk? A Csepel Autógyár pártbizottsága már elkezdte, s most már a megye többi üzemén a sor. Csepelen éppen a napokban találkozott a három testvérvállalat: a Csepel Autógyár, az Ikarus és a Győri Hajtóműgyár mozgalmi és gazdasági vezető testületé, hogy mindhárom vállalat közös ügyét — az autóbuszok gyártásának kooperációs problémáit — megbeszéljék és közös erővel elmozdítsák az együttműködés útjában álló akadályokat. Csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy a részvevők nem a felelősség áthárítására törekedtek, hanem azt kutatták, hogy az együttműködés javításával hogyan lehetne a világhírű Ikarus autóbuszokat még jobbá, még korszerűbbé tenni. milyen műszaki tökéletesítéseket lehetne megvalósítani. Dicséret illetti a Csepel Autógyár, az Ikarus és a Győri Hajtóműgyár párt- bizottságait, hogy látva a három üzem közötti együttműködés megjavításának fontosságát. gyors és határozott intézkedésükkel megszervezték ezt az eredményes találkozót. . A Csepel Autógyár párt- bizottsága most már gondosan ügyel arra, hogy az Ikarusnak, a Vörös Csillag Traktorgyárnak és a többi üzemnek szállított motorok és alkatrészek a lehető legjobb minőségben és határidőre a rendeltetési helyükre érkezzenek. * Á csepeliek tehát már el---------!--------- kezdték. Most a rra van szükség, hogy megyénk minden üzemében hasonló lelkiismeretességgel és felelősségtudattal felülvizsgálják a kooperáló üzemekkel váló kapcsolataikat és biztosítsák az együttműködés megjavítását. Sehol sem szabad megengedni, hogy az üzemek kapcsolataiban a felelősségről folytatott végnélküli viták, továbbá egyes emberek helyes, vagy helytelen hozzáállásáról szóló „vád- és védőbeszédek” uralkodjanak. Pártszervezeteinknek bizto- sítaniok kell, hogy a kooperációs értekezleteken csak egyetlen érdek, a népgazdaság érdeke érvényesüljön. A népgazdaság érdeke a dolgozó nép éídake — és nálunk minden a dolgozók jólétének érdekében történik. A kooperáció megjavítása is. Lovász Vince A községeknek hasznos, a vásárlóknak előnyös Yikencltelek-parcellázások a Dunakanyarban Friss víz ébreszti a virágokat. Nézzük csak, miről ír az újság? Tápértékvesztcség és levélperjés nélküli nagyüzemi szénaszárítási módszereket dolgoztak ki A mezőgazdasági szakembereket világszerte foglalkoztatja a veszteség nélküli nagyüzemi szénaszárítás módszerének kidolgozása. Szakembereink a veszteségek elkerülésére már olyan megoldásra is gondoltak, hogy a takarmányt teljes egészében zöld állapotban silóként használják fel. A Keszthelyi Akadémia kísérleti gazdaságában a most befejezett kísérletek eredményeképpen jónak ígérkező módszereket dolgoztak ki az állami tgazda- ságok és a termelőszövetkezetek részére. Az egyik eljárás szerint a géppel vágott takarmányt egynapos száradás után, fonnyadt állapotban szállítják be a szárítóba. A négyzetalakú, fél méter magas téglakerítés- j s.el övezett, a belül lécrácsok- j kai, deszkakéményekkel ellátott szárító ventillátor segítse- j gével hideg levegőt fuvatnak. így 4—5 nap alatt tápérték-] veszteség és levélpergés nélküli szárad meg a takarmány. Aj másik módszer szerint zöld állapotban a termőföldön bálák-1 ba kötik a takarmányt, majdí a tárolóhelyeken kazlakba rak- j ják. A 4—5 méteres rétegék-1 be rakott kazal közé lécrácso-? kát helyeznek és 70 fokos le-.xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXXX'ÄXXXXX'<S.XXXXXXXXXXXXXXV.XXV,XXXXXXXWXXXXXXXXXXXXX'» vegével szárítanak. A száradás után a kazlat nylon-taka- róval fedik be. A kísérletek szerint e módszerekkel zöld marad a növény, elmarad a le- vélperges, g a takarmány nem veszít tápértékéből. Az első szerelemig ez a park legszebb része. (Koppány György riportja.) ÚJ UTCASOROK MEGYÉNK TSZ-KÖZSÉGEIBEN Pest megye területén gyors ütemben váltakozik a községek, városok képe: hónapról Csobánka tervez „Csobánka fejlődésének tükre az 1959, év végéig” — olvasom a kissé hangzatos címet s alatta a már tőle hallott adatokat, számokat. Mindez csak bevezető, mert a lényeg ennél sokkal több; a község távlati (a tanácselnök szerint: további) fejlesztésének pontokba foglalt terve. Első helyen szerepel a szomszédos Margitli- get átcsatolása a községhez, majd sorban egymás alatt: Csobánka turistaközponttá történő kialakítása, turistaszálló építésének megsegítése (a „megsegítés” azt jelenti, hogy a község megfelelő telket ad majd az épülő szállóhoz), szociális üdülök építésének meg.XXXXXXXXXXXXNXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX* ; Ha szabad ezt a kissé bizarr : jelzőt használni, akkor van- i nak úgynevezett „vadontermő” I községek is, miként bizonyos 'gyümölcsfajták, amelyek em- ; béri beavatkozás nélkül is ízes •termést hoznak. Ez a gondolat -villant át agyamon, amikor > gépkocsink végigsuhant Cso- ; bánka községen. Az alig több, -mint másfélezer lelket szám- jláló soknemzetiségű falu úgy \ helyezkedik el a környező he- í gyek s dombok koszorújában, (mint igazgyöngy vagy rubint- ! kő egy ötvösművész keféből ! kikerült míves diadémon. Eny- ! nyibep érzem találónak a ha- í sonlatot, kiegészítve azonban í azzal, hogy Csobánka lakossá- ; ga maga is szüntelenül ápolja, S csiszolja, fényesíti otthona ! adott természeti szépségének (gazdag jegyeit, j A helyi tanács rokonszenves j elnökével, Turcsányi Imrével J erről beszélgetünk a kellemesen hűvös irodában. A gazda- | ember derűs elégedettségével J sorolja, mi minden történt az Jelmúlt esztendőben falujában, J mit adott az állam és mivel J egészítették ki azt Csobánka J lakói a községfejlesztés kére- J tében. Aztán ráirányítja fi- J gyelmemet a szobában kifüg- igesztett falitérképre. Az 1958-ban épült iskola. (Foto: Gábor Viktor) segítése, artézi kút fúrása (a; Földtani Intézet 1946-ban vég-; zett kutatásai szerint meleg j vízre számíthatnak), strand- \ fürdő létesítése, családi házak.) építésének kezdeményezése, a) községen áthaladó autóút ve- j szélyes kanyaraimak megszün- • tetése, fedett váróhely építése; az autóbuszmegállónál, az ut-; cák általános rendezése (ez ép-í pen két utcában meg is kezdő-; dött) és végül a Mackó- és a) Macska-barlang folytatólagosj feltárása, régészeti leletek j napfényrehozatala. A terv-tablót a községfej-; lesztési állandó bizottság szig-| nálta kaligrafikus betűkkel, j El kell ismerni, hogy a terve-; zet kimunkálóit községük lel-; kés szeretete, értékeinek ala-j pos ismerete vezette. — Szép, bátor tervek —\ jegyzem meg a várakozóan fi-; gyelő elnöknek, de ő szerényen j csak ennyit mond: j — Ugyanezt brosúrába is: megírtuk és elküldtük a járás-; nak. Célunk az, hogy felhívjuk; a figyelmet Csobánkára ... í Ennyit már maga a terv is: megérdemel. Talán valameny-! nyit segítek vele, hogy tapasz-: talataimat itt közreadtam. András Endre ; hónapra új utcasorok alakulnak ki a készülő, vagy már felépült családi házakból. Tavaly 5200 házat építettek a megye falvaiban, az idén is legalább ennyi készül el. Az év első felében 2800 építési engedélyt adtak ki a tanácsok. Az új házak nagy része a termelőszövetkezeti városokban és községekben, vagy ezek környékén épül. Csupán Cegléden 103 család otthona került tető alá a közelmúltban. Nagykőrösön 42 családi ház tulajdonosa kapta meg a lakhatási engedélyt. Dunaharasztin új lakónegyed alakult a 117 család elkészült otthonából, akárcsak Vecsés, Pilisvörösvár környékén és a megye számos más községében. Az új falusi családi házak zömében fürdőszoba is van és a hagyományos falusi házak típusait lassanként háttérbe szorítják a négyzetes alaprajzú, háromszárnyas ablakokkal ellátott, villaszerű házak. — ÜJ ISKOLA épül — előreláthatólag még az idén — Ecseren és Vecsésen. Az építkezés költségeit a községfejlesztési alapból és a lakosság társadalmi munkájából fedezik. Az Országos Takarékpénztár szentendrei járási fiókja a járásban nagyszabású telek- parcellázást kezdett. A tanácsok megállapították, melyek az eladásra szánt, községi kezelésben levő telkek s ezek értékesítésével az OTP járási fiókját bízták meg. A megosztási műszaki tervek elkészültek és Szentendrén, Leányfalun, Visegrádon, Dobogókőn, Surányban, Buda- kalászon már meg is kezdték a telkek értékesítését. Szentendrén a visegrádi műút mellett, a határcsárda közelében, közvetlenül az autóbusz- megállónál, a kétszáz négyszögöles közműves telkek négyszögölenkénti ára 110—120 forint. A telkeket a Dunától csupán az országút választja el! Leányfalun, az úgynevezett svéd-kertben, 300 négyszög- öles termő almások 120—130 forintos négyszögölenkénti áron kaphatók. Ezek a Leányfalun átvezető főközlekedési úttól mintegy 300 méterre fekszenek. A 25-ös kilométerkőnél, a Kilátó utcában, 400 öles házhelyek ára 60—70 forint négyszögölenként. Visegrádon, a volt MA- HART-telepen, 150—280 négyszögöles házhelyeket értékesítenek négyszögölenként 50—■ 70 forintért. Ezekre a telkekre az új tulajdonos négy éven belül építeni köteles! Felsőgöddel szemben, a Szentendrei-szigeten gyorsan fejlődő, kulturált üdülőtelep Surány. Itt 150 négyszögöles telkeket parcelláznak. Egyegy vikend-telek 2500—6000 forint, attól függően, hogy üres, vagy akácossal, illetve fenyvessel telepített-e. Dobogókőn is olcsón lehet telket vásárolni. A közel 700 méter tenger- szint feletti magasan fekvő, központi fekvésű. 350 —600 négyszögöles telkek négyszögölenkénti ára 25 ; —30 forint. Budaikalászon, az Ürömi • úton, az úgynevezett ütegállá- ] soknál 300-as telkeket négy-j szögölenkérat 22 forintért ér- : tékesítenek. : Az OTP szentendrei járási: fiókjától kapott tájékoztatás i szerint ezenkívül még szá- \ mos más községben is értéke- j ■ sítsnek telkeket. Jelentős ez a kezdemé- ; nyezés, mert a tanácsi \ tulajdonban levő, érté- | kesített telkek ellenérté- i ke a községfejlesztési ala- I pót növeli. ; Ugyanakkor sok megyei és i j fővárosi dolgozó vágya telje-: ! sül: v;kend-telekhez juthat! |, 0^ JJunaks nyár legszebb ki- j ránduléhelyein. ^ » Árleszállítás Romániában j A Román Munkáspárt Köz-Í ponti Bizottságának és a Ro-: mán Népköztársaság Minisz- j tertanácsának határozata j újabb kiskereskedelmi árle- \ szállításról intézkedik. Csők- • kentik a sertéshús, a rizs, a) különböző péksütemények, j textiláruk, lábbeli, a háztar- \ tási cikkek, gyógyszerek, hű-: tőszekrények, összesen 1100j cikk árát. | EGY NAP A PARKBAN y A ceglédi vasútállomástól alig néhány száz lépésnyire bőm- ^ batölcsérek helyén épült a Lenin-park. A ceglédiek, és a város- £ ba tévedők kedvenc pihenőhelye. Csupa szín, csupa hangulat, í Külön kis birodalom. í Délelőtt a nyugdíjasoké a park. Itt tárgyalják meg az idöjá- '/ rást, no, meg a legújabb apró pletykákat. A kert mögül vi- | dám gyerekzsivaj hallük. Homokozó, hinta szórakoztatja az ap- f sóságakat, mig a nagymama vagy a mama vigyázza áket. Alkonyaikor csodás színekkel telik meg a levegő. Ott viV- $ lódzik, vibrál a piros, sárga virágok közt a fák ezer színű zöldje. A halastó vízirózsái összecsukják, szirmaikat, nem akarják megzavarni a titkon adott csók varázsát.
