Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

«»r JMECVEI yífrfap 1960. JÚLIUS 24. VASÁRNAP Ésszel, szívvel, eréllyel Statisztikai kimutatás fek­szik előttem; a Pest megyei Rendőrkapitányság hivatalos adatai. Elgondolkoztató, szá­molni következtetésekre kész­tető számok. A közlekedés- rendészeti osztály felméré­se szerint a megye területén ismét tovább szaporodtak a balesetek: az év első felének számai lényegesen meghalad­ják a múlt esztendő hasonló időszakáét. A baleseti okok statisztiká­ja az alábbiakat mutatja: Gyorshajtás miatt száz, it­tas vezetés következtében húsz, szabálytalan előzés eredményeként húsz, gon­datlan vezetés folytán öt, és gyalogosok hibájából har­minc százalékos volt a növe­kedés. A balesetet okozó jármű­vek statisztikája arról ad megdöbbentő képet, hogy szinte valamennyi járműka­tegóriában rosszabbodott a helyzet. A legtöbb közleke­dési baleset a tehergépkocsi­forgalomban történt, de egyáltalán nem vigasztaló, hogy a többi járműfajta együttesen teszi csak ki az előbbi közlekedési eszköz ál­tal okozott balesetek számát. Sajnos, az sem tehet opti­mistává senkit, hogy 1960 első felében tizennyolc halá­los kimenetelű baleset for­dult elő, szemben a tavalyi huszoneggyel. Erre semmi dk sincsen, hiszen a múlt évi nyolcvannyolc helyett ez év­ben száznegyvenhárom sze­mély szenvedett súlyos sé­rülést közlekedési baleset következtében, s a könnyebb sérülések száma is majdnem harminc százalékos növeke­dést jelez. Ugyanerről vall az okozott anyagi kár is. Amíg 1959 első felében a me­gyében 450 ezer forint vesz­teség érte a népgazdaságot, s a magánosokat, addig az idén ez az össZég kereken egymillió forintra emelke­dett. E károkba nem számít bele a sok ezer óra munka­kiesés, a kórházi költségek stb. összege. Sorolhatnánk a számokat, részletezhetnénk a fő közle­kedési utak baleseti statiszti­káját — szükségtelen. A szá­mok és adatok bősége csak megzavarná az áttekintést, el­leplezné a fontos tanulságo­kat, amelyeket le kell von­nunk az aggasztó helyzetből. Sokan úgy érvelnek, hogy a balesetek számának növe­kedése törvényszerű, hiszen a népgazdaság fejlődésével, az állampolgárok anyagi gyara • podása következtében mind több jármű vesz részt a köz­úti közlekedésben. Mások — nem ritkán a közlekedés hiva­talos szerveinél — kategó rikusan tagadják ezt az össze­függést, mondván: a balese­tek alapvető oka a vezetők, illetve a gyalogosok vigyázat- p lansága. p Az igazság, azt hiszem* kétféle állítás között van. < Súlyos tévedésekre, a kivezet g tő út megtalálásának el hi-1 bázására vezethetne, ha bár- p melyik álláspontot törvény- p szerűnek fogadnánk el, illet- p ve ha ezen álláspontok képvi- p selői mereven ragaszkodna- p nak elméletükhöz. A fejlődés természetes kö- p vetkezményének kell tekinte- p ni azt a tendenciát, hogy a j jövőben még több gépjármű p közlekedik majd útjainkon. p Nem kell azonban belenyu-p godni abba. hogy a növeke- ! dés arányában szaporodjanak; a közúti balesetek. Nem kell,; tehát nem szabad belenyugodni ? abba sem, hogy a gépjármű- * vezetők szabálytalan közle- \ kedésük takarójául használ- j ják fel ezt a különben po- \ Zitív állapotot. A tennivaló \ tehát két irányú. Az első a megelőzés, a második a szigo­rú felelősségrevonás. Ami a nevelőmunkát illeti, erről is szól a Pest megyei Rendőrkapitányság statiszti­kája. A szóbanforgó időszak­ban huszonegyezer hallgató előtt nyolcvan előadást tar­tott a közlekedésrendészeti osztály a helyes közlekedés­ről. Az idei százhuszonhat előadást csaknem harminc­ötezer meghívott hallgatta meg. No, és az eredmény? Miért nem javült a helyzet, miért romjott inkább? — kérdezhetné bárki. Erre csak azt felelhetjük: a megelőzést szolgáló nevelőmunka nem a rendőrség „privilégiuma”, pontosabban nemcsak a ha­tóságok feladata. Elég utal­ni arra, hogy az elmúlt esz­tendő alatt az új gépjármű­vek ezrei, köztük a baleseti statisztikában első helyen szereplő tehergépkocsik szá­zai növelték országutaink forgalmát. Az is nyilván­való, hogy a gépkocsik szá­mának növekedésével pár­huzamosan nőtt az új ve­zetők száma. Az utánpótlást többnyire a fiatal, viszony­lag kevés tapasztalattal ren­delkező vezetők jelentik, kü­lönösen a teherautókon, és a a gépállomási, állami gazda­sági vontatókon. Nyilvánvaló tehát, hogy a nevelőmunka elsőszámú felelősei azon szervek és intézmények ve­zetői, forgalmi tisztjei ame­lyekhez az új gépkocsiveze­tők szolgálatilag tartoznak. De tovább megyek. Fokozni kell a balesetmentes közle­kedés célját szolgáló propa­gandát a társadalom legkü­lönbözőbb szerveiben, testü­letéiben, kezdve az iskolák­tól (esetleg különórákat be­állítani a tanulóik ilyen irá­nyú oktatására), a szülői munkaközösségeken át a Ha­zafias Népfront, a nőtanács szervezeteiig. Társadalmi kér­déssé kell tenni a jelenlegi állapotok gyors enyhítését, a balesetek számának mini­mumra csökkentését. Az em­beri élet pótolhatatlan, az egészség legfőbb kincsünk, amire ügyelni, amit óvni és minden eszközzel védeni tár­sadalmi kötelesség Am ad­dig is, míg e téren lényege­sen előre haladunk, joggal sürgethetjük és követelhet­jük a szabályokat felrúgó vétkesek szigorú megbünte­tését. Nem frázis az, hogy társa­dalmunkban legfőbb érték az ember. Kövessünk el ér­dekében minden tőlünk tel­hetőt: védjük ésszel, szív­vel, eréllyel! A. E. UTAZÓ ÁLLATOK A budapesti Állatkertből csereállatként a látogatók több kedvence indult útnak a napokban. A Jónás nevű ví­ziló különleges ládában uta­zik Moszkvába: ennek tetején zsákvászon-teknő van, hogy egész úton csöpögjön a víz a kis Jónásra. A lengyelországi Gdanskba egy kenguru uta­zik. A tel-avivi állatkertben elpusztultak a nagymacska­félék, s ezek pótlására pu­mákat küldenek Budapestről. \ világ minden jelentős borvidéke elküldi termékét a második budapesti nemzetközi borversenyre Huszonegy országból 5/4 nevezés érkezett Az augusztus 22 és szeptem­ber 3-a között a Vajdahunyad- várban megrendezendő máso­dik budapesti nemzetközi bor­versenyről joggal lehet mon­dani, hogy a világ legjobb bo­rainak vetélkedése lesz. A je­lentkezések határideje lejárt, s bár még mindig érkezik egy­két „elkésett” nevezés, máris a világ minden jelentős borvidé­ke képviselteti magát. 1958- ban — amikor pedig szintén kiemelkedő sikere volt a bu­dapesti. borversenynek — 16 országból 288 borral neveztek be, most 21 országból 514 ne­vezés érkezett. Képviseli magát Európa összes jelentős szőlővidéke. A legtöbb borfajtát a Szovjet­unióból és Bulgáriából küldik. A Német Demokratikus Köz­társaság borászai nálunk vesz­nek részt először külföldi ver­senyen, s mindjárt 31 borfajtá­val. Ázsiából Törökország és Izrael nevezett. Afrikából orá- ni bor kerül a bírálók elé. Amerikából Brazília és Chi­le, Észak-Amerikából Kanada A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén új aláfércelő gépet helyeztek üzembe. Az új gép fele annyi cérnát használ fel, mint a régiek. Képünkön Cseh Józsefné a kabát elejét férceli a gépen. (Koppány György felv.) küld bormintákat. Többféle bor érkezik Ausztráliából és Uj-Zélandból. Az 1958. évi versenyen részt vett államok jelentő­sen felemelték a bormin­ták számát. Ausztriából akkor 28, most pedig 52-féle bort küldtek. A Német Szövetségi Köztársaság bortermelői és értékesítői az 1958. évi 18 fajta helyett most 51 fajtával szerepelnek. Ciprus szigetéről 18 minta érkezik. A világhírű italok közül in dúl a háromcsillagos Courvoi- sier francia konyak és négy­féle Cinzano vermut Olaszor­szágból. A verseny legöregebb itala Görögországból érkezik, az 1907-ből származó V. S. O. P. brandy. Most folynak a tárgyalások a nemzetközi zsűri összeállí­tására. A Német Szövetségi Köztársaság borászai már be­jelentették, hogy Ernst Klen- ket, a weinstoengi kutató inté­zet vezetőjét delegálják a bí­ráló bizottságba. Ausztriából prof. dr. Franz Prillinger vesz részt a bírálatokban. Kívülük még szovjet, román, bolgár és csehszlovák borászokat hívtak meg a zsűribe. Az elnök Rakcsnyi László professzor, a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola tanára lesz. Új úszóvilágcsúcs! Az ohiói Toledóban pénteken megkezdődtek az amerikai úszó- bajnokság küzdelmei. Az első versenynapon a 400 m-es férfi vegyesúszásban Dennis Rouns- valle, a 19 éves amerikai főisko­lai hallgató 5:04.5 perces kitűnő teljesítményével új világcsúcs- eredményt ért el. Ez az ered­mény nyolctized másodperccel jobb az amerikai Harrison világ­rekordjánál, amelyet még nem hitelesítette!?:, a hivatalos világ­csúcsot ezen a távon az angol Black tartotta 5:08.8 perccel. mainap I960, július 24, vasárnap, Kinga napja. A Nap kél 4,11, nyugszik 19.29 órakor. A Hold kél 4,53, nyugszik 19.36 órakor. Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, sok helyen záporeső, zivatar. Megélén­külő, helyenként erős szél, a hőmérséklet csökken. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—23 fok kö­zött. Kádár János megkezdte szabadságág Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elsi titkára, államminiszter, meg« kezdte évi rendes szabadságát — TIZENEGY FIATALNAK biztosított társadalmi ösztön­dijat az Ikladi Műszergyár. A fiatalok a szerződés értel­mében vállalták, hogy az is­kola elvégzése után vissza­térnek a gyárba, és ott ka­matoztatják tudásukat. — KOCH RÓBERT emlék­ünnepség lesz augusztus 5- én, pénteken délután Vácott. Az emlékbeszédet dr. Stark Janka, a Pest megyei TBC — gondozó intézet igazgató —, főorvosa, országgyűlési kép­viselő mondja. Az ünnepség után a Mindenki iskolája és a Derült égből című hangos­filmet vetítik. — 300 000 FORINTOT for­dítanak a ceglédi Hold utci járdájának megépítésére. — BELYEGKIÁLLITAS lesz Nagykőrösön az őszön Erre az alkalomra emlékbé- lyegzöt is készíttet a ren­dezőség és — ha lehetőség nyílik rá — alkalmi posta- hivatalt is felállíttat. — FOLYTATJÁK a Forte­gyár vízmüvének építését/ hogy vízszükségletének mi­nél nagyobb részét saját ere­jéből fedezhesse az üzem. — NÖGRÁDVERÖCÉN táborozik a ceglédberceli Dózsa György úttörőcsapat hat leánypajtása, nyolcvanan pedig nemrég jöttek haza az őrsvezetőképző tábor­ból. Nincs ötös a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a harmincadik játékhét­re 4 080 353 lottószelvény ér­kezett be. öt találatos szel­vény nem volt. Ötvennyolcán értek el négy találatot, nyere­ményük egyenként 52 763 fo­rint. A háromtalálatos szel­vények száma 4390, nyere­ményük 348 forint. A kétta- lálatos nyerők száma 119 659. Nyereményük egyenként 12,80 forint. — BEFEJEZŐDÖTT a me­gyei rajztanárok továbbkép­ző-tanfolyama. — A SZIGETBECSEI Ál­lami Gazdaságban segítenek a mezőgazdasági munkák végzésében a szentendrei Móricz Zsigmomd gimná­zium diáklányai. — KÖBANYÁT nyitott Csobánkán a községi tanács. A kibányászott kőből utat építenek; ezzel lehetőség nyílik a községfejlesztási alap jobb kihasználására. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 9.00: Vidám műsor a csil­lebérci nemzetközi úttörőtá­borból, utána a 30. számú Magyar Híradó. 19.30: Élő­újság. 20.30: Salamon Béla vidám félórája. 21.00: Mág­nás Miska. Magyar filmope­rett. felhívás A nagykőrösi Megyei Egészségügyi Szakiskola egy éves gyermekgondozó-tanfo­lyamára felvételt hirdet. Je­lentkezhet minden 17. élet­évét betöltött, nyolc általá­nos iskolával vagy érettsé­givel rendelkező nő, aki hi­vatást érez erre a pályára és még nem töltötte be a 30. életévét. írásbeli jelentke­zést szeptember 1-ig fogad el a megyei egészségügyi szak­iskola (Nagykőrös, Rákóczi u. 28). A jelentkezéshez a következő okmányokat kell csatolni: részletes önéletrajz, születési anyakönyvi kivo­nat, iskolai bizonyítvány, va­gyoni és orvosi bizonyít­vány. jelentik. A Nagy vásártelepre szombaton reggel 64 vagon és 73 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 20 va­gon burgonya, 1 vagon főző­hagyma, 1 vagon levesbe való vegyes zöldség, 9 vagon ková- szolni való uborka, 3 vagon fő­zőtök, 1 vagon zöldpaprika, 2 vagon paradicsom, 1 vagon zöldbab, 4 vagon sárgabarack, 3 vagon alma, 1 vagon körte. 4 vagon vegyes gyümölcs, 8 va­gon tojás és 6 vagon citrom. Heves megyéből, Csány és Hort vidékéről az ottani ter­melőszövetkezetek 40 tehergép­kocsi ananász, Togó és turkesz- táni dinnyét szállítottak a fő­városba. Az állami élelmiszer­boltok kilónként 5—5,80 forin­tért hozták forgalomba. A pa­radicsom ára az állami boltok­ban kilónként 3,?9 forintra csök­kent. Olcsóbb lett még a Ju- liska-bab. a gyalult kapros tök és a kovlszolni való uborka is. A Juliska-babot kilónként 6,40, a gyalult kapros tököt 3,20. a kovászolni való uborkát pedig 3,60 forintért árusították. Ipitymallattól napszálltáig J ön, megy, figyel. Nem po­rol, nem veszekszik, nem ; is parancsol. Kevés szóval út- ; baigazít a hatszáz holdon, ; amelyet gyűlésen az ő keze ■ alá szavaztak. j Tekintély ... j Évtizedekig is az volt a ti- ; zennégy holdján. \ Azt mondja, nehéz a testet ; és a lelket az újhoz törni. Nem \ szánt, nem kapál, már csak \ gondolkodik, igent és nemet \ mond. Mindig, mindent, min- \ denütt idejében tesz és tétet. p ötven-hatvan asszony és fér- p fi naponta munkavégzéskor % kimondatlanul is azzal teszi $ le ismét a brigádvezetőre adott % voksát: p — Holnap, merre menjünk, $ mit csináljunk, Misa bácsi? p S a csendesen kimondott p szóból ■ másnap estére elvég- P zett munka lesz. p A múló napokat figyeli és p a jövendőt fürkészi. Egyik £ este az első kaszálási széna- p kazlat jártuk körül. Azt p mondta: $ — Mikor jó tíz esztendeje állami lett az ipar, azt gon- jf doltam: „na, nem lesz se csiz- p ma, se eke, de még egy szeg p se, amivel a kiskaput helyre- á hozom!” Oszf van minden, annyi, hogy még az unokám is motorral jár udvarolni. Most is igy vagyunk a földdel... Félünk, hogy az egybeszántott darab majd kevesebbet ad... Tíz év múlva, hol leszünk már a mai aggodalmaskodástól?! Akkor töltöm be a hetvenhar- madikat... •k jrj árom asszony és egy lány ti vödörben hordja a pony­vára púpozott árpát, a tisztí­tógéphez igazított szállítósza­lagra. Komótosan lépnek, megmerítik a vödrüket és a gumiszalagra borított mag, mint fekete mederben az arany-csermely, folydogál a dohogó, pattogó, rázkódó gép testébe. Két legény szorgoskodik a gép mellett, ök cserélik az üres zsákot a telivel, rakják a mérlegre, hordják oldalt az út mellé, ahol a vontató majd megáll érte. Van közben idejük nézelőd­ni, s tekintetük leginkább egyirányba fordul, oda, ahol az asszonynép jön-megy a vödörrel. Délig szófián a nézelődés. Ebéd után pedig a jókötésű, kerekképű Feri azt mondja Kálmánnak, a kunkorihajú­nak: — A zsákolást hagyd rám. — Miért? Eddig osztoz­tunk ... — Semmi az nekem. — Akkor is. Úgy az igazság. Egyszer te, egyszer én. A másik nem szól, de vala­hányszor megtelik a mérleg hat-hat zsákkal, Feri tartja alá a vállát. S ahogy a legény kerül-fordul, a négy nő közül mindig csak azt az egyet ke­resi a szemével, hogy látja-e: milyen könnyen viszi ő a zsá­kot?! Majd hogy csak szalad vele! Este aztán, amikor indul­nak haza, a lány azt kérdezi Kálmántól, a kunkoriba jutói. — Maga tán beteg? — En-e?!... Mién? — Hát.. * hogy egy zsákot, se tett arrébb egész délután... — A barátunknak orvossá­gul rendelte a doktor... — Hát neki mi baja? — Mi?!... fejébe szállt a virtustánc... Feri pedig mögöttük ballag kedvetlenül, imbolyogva, resz­kető inakkal a délutáni zsá­kolástól. * répatábla szélén a nagy diófa árnyékába hú­zódnak a kapások. Ki-ki ta­risznyából, kosárból veszi elő a kenyeret, sülthúst, szalon­nát, hagymát, zöldpaprikát. Egyik asszony bögréből ubor­kasalátát kanalaz. A csoport szélén, ősz boros­tával borított sovány arcú em­ber támasztja a hátát a fa­törzsnek. — Hát maga, Pali bátyám? — Hozza a kislányom... Néhány perc múlva kerék­pár tűnik fel a dülőúton. A kormány szarvára akasztva fehérkendős batyu hintázik. Tizenkétév körüli lány, a naptól és a sietéstől piros arccal a férfi ölébe ejti a ba­tyut. Friss lángos kerül elő belőle, meg egy literes forma fonottas üveg. Az ember kiveszi a dugót, húz egyet és kínálja a lányát. — Meleged lehet. — Siettem... Falatozik és a gyereket né­zi. — Adtál a malacnak? — A libáknak is... — Jött a postás? — Az még nem. De a Laci bácsi, az elnök, igen. — Engem keresett? — Nem. Csak azt mondta; telefonáltak a kórházból, hogy édesanyámat elengedik... Es­te édesapám az irodára men­jen ... Reggel befognak a hin­tóba ... Az apa bólint, örömös pil­lantással nézi a lányát. Eszik, aztán húz egyet az üvegből. — Hazajön, itthon lesz vég­re... — mondja csendesen. A többiek hallják, hallgat­nak. Még messze a napszállta, de három asszony vállára veti a kapát, s indul a falu felé. Be­nyitnak Pali bácsiék portájá­ra. A kislány az udvaron a csir­kéket eteti. — Mit adsz apádnak vacso­rára? • — Szalonnát sütünk, a zsír­jában meg krumplit. — Kitakarított ál-e? — Tegnap volt rá érkezé­sem. — Hát a mosás? — Csak édesapámnak inget, meg magamnak, ami kell... Belépnek a házba, mint ha­za. Ott aztán hárman három­felé indulnak. A kislány táb­lából körülöttük, mint sok kotló mellett, az egyetlen csi­be. Másnap, amikor a hintó megáll a ház előtt, a kislány ünneplőben, tiszta szobába ve­zeti a lábadozó asszonyt, s el­ső pihenőre ropogósra vasalt, patyolatfehér ágyba fekteti. Déri Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents