Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
r I960. JÚLIUS 24. VASÄRNAP 7-ÚJDONSÁGOK Mennyi gyémánt van a földön? A Brüsszeli Földrajzi Társaság az első világháború után földünk egész gyémántkészletét 40 000 kilóra becsülte. Miután egy karát egyötöd gramm, tehát ez kb. kétszázmillió karát volna. Azóta újabb gyémántlelőhelyeket találtak, a fenti szám tehát már korántsem fedi a valóságot. Aki manapság gyémántot talál, az ne reménykedjék, benne, hogy rövid úton meggazdagszik. A legnagyobb gyémántlelőhelyek ugyanis Dél-Afrikában vannak, hatalmas vállalatok kezében. Ezek a vállalatok mindenáron tartani akarják a gyémánt világpiaci árát és nem tűrik, hogy rajtuk kívül más is foglalkozzék gyémántkitermeléssel. Ezért zárták el a dél-afrikai Alexander-Bai nevű nagykiterjedésű partvidéket villanydrótokkal és külön rendőrség őrködik, hogy senki se közelíthesse meg. Az elhagyott partvidéken ugyanis egy Hendrik Merens nevű szerencselovag egy napon hihetetlen mennyiségű gyémántot talált a dünák homokjában. A hajózhatatlan Orange folyó torkolatvidékén jóformán csak le kell hajolni az értékes kövekért. Mihelyt azonban Merens mesés vagyonokat ígérő felfedezését Johannesburgban bejelentette, a nagy gyémántbányák tulajdonosai azonnal működésbe léptek. Megfelelő nyomatékokkal közölték Merensszel, hogy a fantasztikus kincsek helyett elégedjék meg 1 millió aranyfrankról szóló csekkel. Ennek ellenében le kellett mondania az összehasonlíthatatlanul nagyobb értékű kincs kiaknázásáról. A gyémántbányák tulajdonosai az Alexan- der-Bai egész partvidékét vastag földréteggel borították be, és a legszigorúbb intézke- désekkel őrködnek azon, hogy senki meg ne közelíthesse. Rosszul megy Nagy aggodalom tölti el az osztrák katolikus egyházat: minden évben 3200 hivő lép ki a soraiból, ezeket a statisztika a továbbiakban mint „fe- lekezeten kívülieket” tartja az egyháznak nyilván. Kiszállították, hogy a katolikusok 35,5 százaléka csupán háromszor életében jelenik meg a templomban: keresztelőre, bérmálásra és esküvőre .., Franc Shillitoe a neve annak az angol gyűjtőnek, aki harminc éve gyűjti a világ legérdekesebb pipáit. Szép gyűjteményének három érdekes darabját mutatjuk be olvasóinknak. Legfelső képünk egy eredeti módon csavart kínai pipát ábrázol 1785-ből. Alatta különös, szakállas arcot utánzó pipa látható. Ezt a háború alatt szerezte gyűjtőnk egy rommá lőtt német múzeumban. Legalsó képünkön régi angol pipa következik, pontosabban pipakollekció egy száron, a hét minden napjára másik. A legnagyobb vasárnapra való. Évente 600 millió érme kerül ki a londoni pénzverdéből A londoni pénzverde száz évvel ezelőtt mintegy 25 millió érmét bocsátott ki évente. 1890-ig ez a szám évi 70 millióra emelkedett, 1900-bam elérte az évi 130 milliót, húsz évvel később 260 milliót tett ki és jelenleg évente 600 millió érem hagyja el a londoni pénzverdét. Ebből 249 milliót a Brit Nemzetközösség államai használnak fel. A londoni pénzverdéből szerzi be éremszükségletét Burma, Jordánia, Nicaragua, Guatemala, Izland és Costa Rica is. Angliában több, mint kétezer éve vernek pénzt. Az első név szerint ismeretes „pénzverő mester” a Marseil- le-ből származó William de Tumemire volt, aki Angliában újfajta pénzverő eljárást honosított meg. A „Pénzverő Mester” címével felruházott Tumemire és utódai egészen 1848-ig felelősek voltak azért, hogy az országban forgalomba kerülő érmek súlya és nemesfém- tartalma megfeleljen az előírásnak. 1848 óta egy királyi bizottság vette át ezt a munkát és a pénzverés joga azóta kizárólag a pénzverdét illet iJmeg. VIDEOMAGNETOFON A leningrádi „Kinap” gyár, tudósok és tervezőmérnökök segítségével elkészítette egy új elektronikus gépszerkezet, a Videomagnetofon működő laboratóriumi mintapéldányát. A már igen elterjedt magnetofonhoz hasonlóan, amely felveszi és visszaadja a hangot, a vi- deomagnetofon is felvesz és visszaad. bármilyen képet. Nem nehéz elképzelni, milyen nagy lehetőségeket nyit meg a televízió munkatársai előtt a videomagnetofon megszerkesztése. Alapvetően megváltoztatja a telefilmek készítésének jelenlegi nehézkes technológiáját, sok milliós megtakarítást eredményez. A szovjet videomagnetofon kísérleti példánya sokkal előnyösebb mint az amerikai fajta: sokkal nagyobb programot lehet vele felvenni és sokkal tisztább képet ad vissza. A „Kinap” gyár több video- magnetofont gyárt az idén az ország nagyobb televíziós állomásai részére. A közeljövőben a videomagnetofon épp olyan hozzáférhető lesz, mint ma a magnetofon. Adáshoz állítják be a videomagnetofont. Ez a bájos fiatal hölgy Eva Latkoczy, a szlovákiai híres politikai kabaré, a Tatra-revue tagja, egyébként jónevű filmszínésznő is. Politikusok a humor tükrében Amerikában rengeteg vicc kering a különböző politikusokról és jóllehet nagy részük nem túl jóindulatú, mégis elveszett ember az a politikus, akiről már viccet sem lehet kitalálni. Azt mondják például, hogy Stuart Symington politikai pályafutását leginkább az hátráltatja, hogy kevés vicc kering róla. Symington arról nevezetes, hogy minden erejével az amerikai légierőket igyekszik támogatni, a szárazföldi erők, illetve a tengerészet rovására. Egyesek jellegzetesen amerikai „humorral” felvetették a kérdést: vajon ha Symington lenne az elnök és provokálna egy háborút, lesz-e az amerikai légierőknek elég ütőképessége, hogy legyőzze az amerikai szárazföldi csapatokat és az amerikai tengerészetet? Adlai Stevensonról, aki már kétszeresen sikertelenül pályázta meg az elnökséget, a következő viccet mesélik. Stevenson papa az iskolából hazatérő fiát leereszkedő mosollyal megkérdezi: „Nos, fiacskám, mi volt ma az iskolában?” — Ne törődj te azzal papa — válaszolja a fiú —, inkább nézzél valami más munka után, ha már ezen a pályán nem boldogulsz”, A 43 éves John F. Kennedyről, aki jóval fiatalabbnak látszik a koránál, több viccet is mesélnek, amelyek részben fiatalságát, részben katolikus vallását figurázzák ki. Az égjük szerint a többszörös milliomos Ken- nedy-papa megkérdezi a fiát, „Milyen pályára készülsz fiacskám?” — „De papa, hiszen tudod, hogy elnök akarok lenni” — válaszolja az ifjabb Kennedy. „Nem erre gondoltam fiam. Úgy gondolom, mi akarsz lenni, ha majd felnősz?” Egy másik vicc szerint Kennedynek a katolikus vallás a túlvilágon rengeteg örömet ígér, de a földön még. mint mondják, sok nehézséget kell elviselnie, ha meg akarja választatni magát. Szputnyikváros Szálloda-penzió típusterve. Moszkva több elővárosa eléggé sűrűn lakott terület. Vannak ott ipari települések, különböző korszakokban létesült apró városkák, nyaralótelepek. Sok kastélyt is találunk, ezek leginkább a XVIII. században épültek. Szinte mindegyiknek más- más a stílusa. A jelenleg Moszkva környékén épülő szputnyikváros már a városkörnyéki építészet holnapját jelképezi. Építése során azt kell tisztázni: hogyan lehet legjobban ilyen elővárosokat építeni Moszkva, Leningrád, Harkov, Kijev, Gorkij környékén. A Szovjetunió nagy városait tehermentesíteni kell, fel kell lazítani — ahogy az építészek mondják — és a szputnyikvárosok építése e problémák megoldásának egyik módja. Az első szputnyikváros Moszkvától 38 kilométerre épül festői környezetben, nyírfaerdők, fenyvesek koszorújában. „Városunk — mondja Igor Rozsin építész —, a világ egyik legcsendesebb városa lesz. A komfortos városi élet előnyei egyesülnek majd benne a ■ természet, ölén való tartózkodás mindén gyönyörűségével.” A szputnyikváros nem ah- sonlít a sikátorokkal telt régi városokhoz. Itt már nem lesznek sűrűn beépített negyedek. Utcáit a terep domborulatának és egyéb sajátosságainak alapján tervezték meg. A házak levegős, külön álló csoportokban helyezkednek el. Egy-egy csoport öt-hat épületet foglal magába. Az épületeket ügy helyezik el, hogy a lakószobákban minél több napfény, levegő legyen. A lakóházak több ilyen csoportja alkotja a város alapelemét, a háztömböt. A szput- nyik tíz háztömbből tevődik össze. Mindegyik egység —, hogy úgy mondjuk — „város a városban”. Iskola, óvoda, bölcsőde, üzletek, étkezde, gépkocsiszínek és a lakosság mindennapi kiszolgálásának egyéb intézményei a lakóházakkal egyidejűleg épülnek. Minden szinte a lakók keze- ügyébe esik majd, még a klub meg a sportpálya is. A háztömbök alkotják a város egy^egy lakóterületét. A szputnyik három' ilyen kerületből áll majd. Minden kerület központjában mozik, könyvtárak, rendelőintézetek és egyéb intézmények épülnek. A lakókerületet zöld védő- övezet választja el azoktól az ipari üzemektől, ameljrek Moszkvából a szputnyikváros- ba költöznek. Egyébiránt csak „ártalmatlan” üzemek költöznek oda a fővárosból, nevezetesen a könnyűipar és az élelmiszeripar néhány olyan üzeme, amely a lakók megélhetését biztosítja, • de nem mérgezi a város levegőjét. Milyenek lesznek azok az épületek, amelyekben a szputnyikváros lakói élnek és dolgoznak? Az épületek típustervek alapján készülnek elöre- gyártott elemekből. Ésszerűtlen volna, ha minden ház részére külön tervet dolgoznának ki. . Az első időszakra gazdaságos háromemeletes házakat választottak ki alaptípusként. Ezek nagyságrá különbözőek: 3—4—6 vagy 8 szekcióból állanak. Építészeti formájuk egyszerű, világos. Csak egyik- másik ház erkély-mellvédjeit vagy az utcára néző házak homlokfalát fogják különböző színűre festeni. E szírngs foltok egymásutánja — az egyszínű, világos falak alaptónusán — frissebbé, tarkáb- *bá teszi' majd a várost. A házakban három lakástípus lesz: szoba-konyhás, fúr-' dőszobás lakás 29,4 négyzet- méter alapterülettel, kétszobás lakás 45 négyzetméter alapterülettel, és háromszobás lakás 61 négyzetméter alapterülettel. A szputnyikváros lakásait a legkorszerűbb kényelemmel rendezik be, beleértve a beépített szekrényeket és a szemét- ledobót is. Egyben-másban felülmúlják még a moszkvai lakásokat is, például a Moszkvában használatos gáztűzhelyek helyett villanytűzhelyeket alkalmaznak. A háztömbök üzlethelyiségeit és egyéb szolgáltató egységeit egyszintes, az óvodákat és bölcsődéket pedig kétszintes, nagypaneles épületekben helyezik el. Az első ekszkavátorok 1959 tavaszán láttak munkához a szputnyikváros helyén. Megépült már az áramelosztó épülete, a munkásfiatalok iskolája, most fejeződik be az egyik étkezde és néhány más épület építkezése. Most fektetik le a földalatti közműveket, a vízvezetéket, csatornát, gázvezetéket, villany- és telefonkábeleket. Építik az utakat is. A város területének közművesítését 1961-re befejezik. A szputnyikváros építkezésének befejezését 1963-ra tervezik. Tipusház fűrészfogason eltolt részekből (modell).
