Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

«sr

megyei

</Cirlav

I960. JÚLIUS 22. PÉNTEK

Szabadtéri színpadot avattak Taksonyban

szolgálat eszméjétől csak a tiltakozásnak ön-elpusztító cselekedetéig jut . el. Igaz, ön- gyilkossága már elindít valami kristályosodási folyamatot környezetében is, legjobban talán dr. Ingében, a fiatal, nacionalista orvosnőben. A konfliktus minden pillanata, a cselekvés legapróbb mozzanatai — egy orvosi bemosakodás is — feszítetten drámai tud lenni. Tömör, csupa feszültség az 1940—42-ben játszódó Hazafiak is, mely a megszállott Franciaország körülményei között viszi tovább a problémát és Dubois alakjában már közel kerül a megoldáshoz, amelyet azonban az 1943—44-ben — ugyancsak orvosi környezetben, egy német kórház sebészeti osztályán — játszódó Dr. Lilli Wanner már meg is old. A francia származású Lilli vállalja a harcot s férje, a német katonaorvos, kiábrándító élményei után vele együtt küzd a fasizmus ellen, sőt — szinte jelképesen — megsemmisíti annak kórházi képviselőit.

Wolf emberábrázolása kerüli a túlámyaltságot. Jellemeiben lehetőleg tiszta képleteket rajzol fel, hogy hősei egyéni sorsában annál meggyőzőbben ábrázolhassa a nácizmus és a vele szembeni erők történelmi fejlődését.

Reméljük — nem első eset lenne —, hogy a bátrabb könyvkiadás nyomán valamelyik színházunk is műsorára tűzi egyikét e ma is eleven tanulságé, izzó drámai- ságú műveknek, hogy ne csak képzeletünk színpadán pergessük eseményeit.

A drámákat Szegő István fordította.

Forduló.

(Dr. Agócsi János díjnyertes felvétele.)

útépítők.

(Kocsis Iván díjnyertes felvétele)

időtöltés. Ezt tükrözi a kiállított képek változatos tematikája is: a paraszti élet, a munkás hétköznapok eseményei ihlették meg a legtöbb szerzőt.

Negyvennyolc fotós nyolcvanhét képe... Ennyi az, amit ezen a kiállításon láthatunk. De szólni kell arról is, hogy a kiállításra Mlenc- ven szerző négyszázharminc- négy képpel jelentkezett! Jelentős szám, még akkor is, ha nem is valamennyien megyei emberek. Ez adja egyébként a kiállítás rangját: a váci Dunakanyar Fotoklub ezzel a kiállítással átlépte szűkebb hazájának határait, hogy bekapcsolódjék és közönségét is

Könyvespolc

Friedrich Wolf:

Dr. Lilli Wanner

\ Az itt következő könyvkri- ! tikénak voltaképpen színházi ! kritika formájában kellene ! az olvasó elé kerülnie. Könyv- ! kritikává mindössze azért ! vált, mert az Európa Könyv- í kiadó pótolta színházaink ! sok éves mulasztását s ki- \ adta a neves német dráma- jés regényíró — közel har- \ mine nagysikerű színpadi ; mű szerzőjének — három, a

< szerzőre legjellemzőbb drá- ! máját. Wolf színpadi alko- ; tásai korántsem könyvdrá- \ mák. Nem filozofál — esz- - méit a drámai akció hatá- ! sós összeütközéseibe sűríti.

; A kötet három színműve j időrendi és eszmei össze< függésben a fenyegető, és a ; kifejlődő nácizmust mutatja • be s ugyanakkor a szoron- \ gatóan tragikus izgalom a > nácizmust tűrő és vele szem- í beszálló, főleg értelmiségi ! emberek magatartására vetí- ! ti fénysugarát. Wolf tevé- ! kenységének — 1953-ban be- \ következett haláláig — kö- 5 vetkezetes antifasizmusa ad- \ ta az eszmei alapot. Ez az ; eszmei alap, mely tágabb ér- j telemben a régi és a dia- ; dalmas új harcát akarja áb- J rázolni, vezette el az írót j formailag a kevesek számá- ; ra érthető expresszionizmus- ; tói a realizmusig is. Előszedj retettel választja művei kör- j nyezetéül az értelmiség és | ezen belül az orvosok vilá- í gát, hiszen ő maga is or- í vos volt, s mint ilyen, for- ! dúl el az első háború ide- \ jén az erőszaktól, de rá- J döbben arra is, hogy a pasz- ; szív elfordulás nem ment a ! felelősség alól.

í A három színpadi alkotás ! közül kettő orvosi kömye- ! zetben játszódik. Mamlock i professzor 1932—33-ban, a í náci uralomraj utás eszten- : dejében m?J”á hivatás és

Gorka Géza

>

\

: Olaszországba utazott

Szerdán este kedves meg- ! hívásnak tett eleget Nógrád- j verőcén élő Kossuth-díjas ke- ; ramikus-mű vészünk, Gorka ! Géza. A faenzai nemzetközi kerámiamúzeum meghívására mintegy három hétre Olaszországba utazott. Az egész világon nagy hírnévnek örvendő múzeum ugyanis az elmúlt hónapban — fennállása óta első alkalommal — magyar anyaggal bővítette kincseit. Gorka Géza, Kovács Margit és Gádor István művészi kerámiái is megtalálhatók ezentúl a múzeumban.

A kiváló művész háromhetes tervében szerepel még Velence, Milano és Róma művészeti kincseinek megtekintése is.

Ráckevei csendélet

helm Éva, Hégner Orbán, Nagy Gáspár és Kreisz Róza, Witzing Mihály pedig kellemes hangjával vonta magára a figyelmet.

Pálffi Ferenc díszletei egyszerűek és igen ízlésesek voltak. A zenekar — élén Kátai Bertalan zenetanárral — szintén jól látta el feladatát.

Nehezen váltunk el tőlük, sokat beszélgettünk, sok mindenről beszéltek, sokat lehetne még írni róluk. Befejezésül csak annyit: nehéz, áldozatos munkát igényelt a szabadtéri színpad felépítése, de az talán még nehezebb lesz, hogy minden nyáron, folyamatosan, műsort is tudjanak biztosítani. Ha a szereplők és vezetők lelkesedését, valamint munkaszeretetét idézzük, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ez is meglesz.

—b. —1.

nyi, Budapesten dolgozó fiatal, akik otthon, falujukban élik társadalmi életüket, otthon szórakoznak, méghozzá oly módon, hogy e szórakozás révén tanulnak, nevelődnek, s egyben tanítanak, nevelnek is.

Az előadás még pesti szemmel nézve is kielégítő volt. Általában — néhány félszeg- séget és darabosságot leszámítva — igen ügyesen és természetesen mozogtak a szereplők. Viszont az elkövetkezendő előadások folyamán jobban kell ügyelniök arra, hogy a darab menete egy kicsit pergőbb, temperamentu- mosabb legyen.

A szereplők közül Ruff Lé- nárd, Stark Jakab, Stark Mátyás és Földesi Klára tettek tanúbizonyságot figyelemre méltóbb tehetségről. Jók voltak még: Kincses Péter, WilA minap történt. Takonyban. Szabadtéri színpadot avattak. A műsor: Eisemann —Baróti: Narancshéj című

operettje, a helyi kultúrotthon színjátszó-csoportjának előadásában.

Az előadás előtt Juhász András tanácselnökkel beszélgettünk.

— A kultúrotthon mellett lágy terület húzódott kihasználatlanul — kezdi a szót. A ICISZ-szervezet mái; két éve elhatározta, hogy ezt a helyet ílplanírozzák, kicsinosítják, 3 társadalmi munkával szabadtéri színpadot építenek. A munkát már akkor el is kezdték, de a rossz vezetés, vona- kodások miatt, a terv ez év májusáig csak terv maradt.

Ez év tavaszán aztán ösz- szefogott a közben megerősödött KISZ-szervezet, a tanács, a népfront, jelentős segítséget adott a tsz, s jórészt társadalmi munkával gyorsan tető alá hozták a régi tervet.

! Kevés kérdezősködés után kiderült, hogy a színpaddal kapcsolatos munkák elsőszá- számú irányítója, lelke Hegyi Jpzsef, a fiatalok „Hegyi bácsija” volt. Másoktól tudtuk meg, hogy állandó munkája mellett (asztalos a Vörös Csillag Játékárugyárban), hetente négy alkalommal mozigé- pészkedik, háromszor a színjátszókkal próbál, ő tanította be a darabot, s vasárnaponként „fiaival” együtt a lapátnyelet is megfogta. Most izgatottan figyeli az előadást, néha váratlanul felugrik, s a színpadhoz fut, hogy tanácsot adjon valamelyik szereplőnek, vagy igazítson a mikro- fpnon, aztán kissé lihegve, mosolyogva jön vissza, leül, s magyaráz a kultúrotthon igazgatójának, Varga László tanárnak, a másik „rendezőnek”, hogy holnapra mit kell igazítani a díszleten, kit Jje}l még- egyszer ..élő vén ni’ ’ ’ aztán hirtelen kialszik a villany, s a sötétben megint eliramodik ... < — Miből merít ekkora ambíciót?

i — Ha a helyemben lenne, maga is megcsinálná — válaszol kérdésemre. — A tsz ingyen adott fogatokat, a tanács megadta a szükséges pénzt, mindenki lelkes volt, én sem maradhattam ki. A színpad és az előadás egyidősen alakult, formálódott. Tudja, mit csináltak ezek a gyerekek? Hazajöttek Pestről vagy Csepelről, éppenhogy csak bekapták a kései ebédet, iderohantak, két-három órát dolgoztak a lapáttal, talicskával, aztán gyerünk az egyik tanterembe próbálni.

1 — Szombatonként előfordult, hogy éjfél után kettőig próbáltunk. A padokon aludtunk hajnal ötig, aztán újra kezdtük. Na! Hát lehet ilyenből kimaradni? — s a tekintete szinte rosszallást látszik kifejezni amiatt, hogy az általa természetesnek vett lótás- futáson így „fennakadunk”.

Taksonyban ez idáig is működött színjátszó csoport tavasszal a Vők iskolájává! arattak sikert otthon, s a többi szigetközi faluban is.

A különböző csoportok munkáját a kultúrotthon fogja össze, s az a céljuk, hogj Taksony termelőszövetkezeti község lévén, a kultúrotthon az öntevékeny csoportokkai együtt a szövetkezeté legyen Ez látszott már a szabadtéri színpad építésénél is. A tak- sonyiak építették valóbar maguknak, — a szövetkezetnek. Bizonyíték is van rá. A színpad bal sarkában égj szódásüveg van a deszkái közé ékelve, ez őrzi apró pa- pírszeletkéken az építők nevét. Bárki megnézheti, sok ki: papírszeletet talál majd:

Szépszámú néző sereglet egybe az előadás estéjén. Mi kor elkezdődött a játék, min denki szeretettel nézte a sze re,ölöket. Hegyi József é: Varga László kicsit az aty: szeretetével és — a jól vég zett munka örömével. A kő zönség, a falusiak szereti büszkeséggel: no lám, mi tudnak a mi fiaink, lányaink Mi pedig azzal a jóleső érzés sei, hogy íme, itt egy csapat

nézettel és megvesztegetöen erőteljes, sok színű stílussal, áradó mesélő erővel toppant be.

Regénye a cseh középkor idején, a Cseh Erdőkben játszódik. A kor sajátsága szerint élő két rablólovagi család áll szemben egymással, a Kozlikok, akik védtelent nem bántanak és a Lázárok, akik a haramiaságtól sem rettennek vissza.

Kozlikék szövetségre akarnak lépni a viszálykodó Lá- zárékkal a létüket fenyegető központi királyi hatalommal szemben, amelynek az a szándéka, hogy rendet teremt az országban. Lázárék azonban rátámadnak a követség- y be érkező Kozlik-fiúra, és $ megsebesítik. Ettől a pilíanai- tói bomlik ki a rablólovagkor $ véresen kegyetlen, romantikus 4 viszálykodása s a két csalá- J dot összefonó és elválasztó ^ szerelmi története.

£ A regény eszmeisége azon- % ban természetesen nem a ke- £ gyetlen kor egyszerű ábrázo- ^ lásában, hanem abban a ki £ nem mondott tanulságban van, % hogy az ilyen rablóérkölcsök- £ re alapozott társadalomnak a £ társadalom szükségszerű fej- £ lődése miatt el kell tűnnie. ^ Vancura olyan időszakban £ éreztette pompásan vérbő, £ reális figuráin keresztül ezt £ a tanulságot, amikor a kör- j nyező polgári társadalom er- | kölesei világos analógiákat ^ sugalmaztak.

$ Vancura irodalmi hatásá- ^ nak a kitűnő jellemrajzon és % megvesztegető történeten kí- $ vül mellőzhetetlen kelléke a már említett stílusa. Az első $ személyes ábrázolásmódot ^ olyan gazdag szókinccsel szó- % laltatja meg és annyi me- % részséggel, hogy az archaizált 0 nyelvbe természetesen simul £ belé itt-ott a modern, városi £ szóhasználat is, sőt nyelvi % ereje fokozza a történet fe- í szültségét és drámaiságát.

y

t A cseh nyelv különösebb ts- 4 merete nélkül is az az érzé- $ sünk, hogy a fordító, Firon | András, jó munkát végzett.

4 (Csertői)

bekapcsolja az ország fényképkultúrájának ' vérkeringésébe. Ugyanis a kiállítás megszervezésében tevékenyen részt vettek a bajai fotoklub tagjai is. Következésképpen a kiállítás augusztus első felében Baján kerül bemutatásra.

A kiállított fényképek közül hat fekete-fehér és egy színes felvételt tüntettek kí a kiállítás aranyérmével. Másik öt szerző oklevelet kapott. A kitüntetett fotósok között két váci szerző szerepel: Kocsis Iván és dr. Lévay György.

A kiállítást több százan tekintették meg már eddig is.

— P — i

Vladislav Vancura:

Rablólovagok

: Egy-egy olyan mű elolva- • sása, mint a Rablólovagok, \ olyan íróval való ismerke< dés, mint Vancura, döbbenti

< rá az olvasót, hogy mekkora l hiányai vannak a világiroda- ! lom ismeretében és azo-n is ! belül a szomszédos népek ; irodalmából. Vancura a mo- ;dern cseh irodalom egyik ki- l váló tehetsége volt s a náci í gyilkosok kivégző osztaga ! 1942-ben egy még sok ígé- ! rettel, de már maradandó ér- l fékekkel gazdag, alkotói pá- í Igának vetett véget.

' Vancura orvosnak készült, \ de az irodalomba teljes művé- '• szí fegyverzettel, tiszta világFényképkiállítás Vácott

% Magam is szívesen veszem ^ kézbe a fényképezőgépet, hogy £ megörökítsem a mindennapi ^ élet egy-egy érdekes, emléike- ^ zetes epizódját; Érthető te- ^ hát, hogy nagy örömmel tér- ^ tem be a váci járási mű vei ő- ^ dési ház nagytermébe, ahol ^ ezekben a napokban a váci | Dunakanyar Fotoklub rende- í zi kiállítását.

í _______________________

A ikiáliítóteremben negyvennyolc szerző nyolcvanhét képében gyönyőrködhet a látogató. Valamennyien amatőr fotósok, „civilben” gyári munkások, mérnökök, orvosok, technikusok, hivatalnokok, vagy éppen diákok, tanárok. Afféle szórakozás, kedvtelés számukra a fényképezés. Nemes, tanulságos

'V<^«35SSHfcW>:

Á

HÉV csak úgy öntötte a pestieket. A járási kul- ; túrház előtti kis téren, a Du- I naparton ütötte fel sátrát a : kajak-kenu-bajnokság ver- ! senybizottsága. Innen dirigál- ; ták harsogó hangszórókkal a | rajthoz sikló könnyű csónako- I kát. A parton tarkálló közön- j ség távcsövekkel pásztázta a : Dunát, a sima víz tetején ira- : modó csónakok ütemesen moz- : gó, eleven motorjait, i A sokaság háta mögött egy- I két ember besétált néha a ! járási kultúrház nyitott aj- ! táján. A legbelső teremben : úszóverseny folyt egész dél- í után; a TV-képernyőjén „el- ! úsztak” Ráckevére is az angol : és magyár bajnokok. Közben í kint a Dunaparton horgászok ! százai bűvölték a halakat.

t

í T-izt a vízi körképet idézte ' ili Kuti Mihály kultúrott- ' hon igazgató is válaszként, l amikor az üres termeken át- f méntunk:

; — Ekkora konkurenciával

j nem lehet versenyezni. Ha eh- \ hez még hozzászámítjuk a sür- j gető nyári munkákat is — \ teljesen érthető, hogy konga- • nak a termek. Különben is ... j megmondom őszintén, nem is | erőltetjük ilyenkor az inten- ! zív kulturális munkát. Akár < tagadjuk, akár nem — van í nyári uborkaszezon. Termé- í szettudományos érveléssel í szólva: a szervezetnek szük- J sége van olykor egy kis kop- ; lalásra, hogy aztán megpihen- J ve, még nagyobb kívánsággal ! követelje a táplálékot. így J van ez a szellemiekkel is. Per- J sze — nevet —, nem teljes és J tartós koplalásról van szó, £ csak a „rágós” ételeket töröl- £ tűk ideiglenesen.

\ — Ilyen például?

í — Az ismeretterjesztő elő- 5 adások, amelyek nagy figyelmet igényelnek. Büszkeséggel mondhatom, hogy Vác után, a mi járásunkban rendeztünk legtöbb ismeretterjesztő előadást a megyében. A váci járásban (ahol ott a negyvenezer lakosú ipari város is), 183 előadást tartottak, a ráckevei járásban (hétezer lakosú járási székhellyel) csak öttel kevesebbet: 178-at.

— Ezekben a hetekben?

— Összekötöttük a kellemest a hasznossal. Társasutazást szerveztünk a Balatonra. Hétszázötvenen utaztunk a járásból különvonattal Badacsonyba. Minden kocsiban volt egy TIT útikalauz is, aki a balatoni táj földrajzi, geológiai, irodalmi, művészettörténeti érdekességeiről beszélt csoportjának már menetközben, s a helyszínen is.

— Badacsonyban borkalauz is kellett volna! — vetem közbe tréfásan^ _ ^ t

— Úgy, "aliogy mondja, kéf- lett volna egy kalauz, aki olcsó borforráshoz vezet, mert a Kisfaludy-házban elsava- nyodott a képünk; negyvenkét forintot kértek egy liter badacsonyiért... Mindegy, elhatároztuk, hogy legközelebb majd itthonról viszünk magunkkal olcsóbb, dugaszolt badacsonyit. Különben jellemző, milyen nagy volt az érdeklődés: több mint kétszáz utas sajnos, itthonmaradt, nem fértek fel a vonatra.

— Legközelebbi útirány?

— Sopron és később a Mátra. Egész nyáron folytatjuk a társaskirándulásokat; így nemcsak hallunk egy-egy vidékről, hanem látjuk, érezzük is a hangulatát. Kellemesen, pihentető módon, szórakozva tanulunk. Ősszel aztán tovább szeretnénk fejleszteni a művelődésnek ezt az igen

hatásos formáját. Az előadá- i sok eddigi mennyisége mel-; lett a minőségen lesz a hang- i súly. Ügy tervezzük, hogy i minden hónapban tartunk egy \ mintaelőadást. A TIT rácke- j vei előadói munkaközösségé-; nek egy-egy tagját kérjük fel j erre. Meghívjuk a TIT orszá-i gos és megyei központjának i is egy-egy szakemberét és kö-í zösen megvitatjuk az előadás I tartalmát, formáját, s azután | ennek alapján kerül sor a já- j rás falvaiban az előadásokra, j Az előadásokat — ez bevált ] módszernek bizonyult —j szemléltető zenei, irodalmi j műsorokkal kiegészítjük.

E

zen a ráckevei „vizes dél- j utánon”, a TV-közvetítés; szünetében megismerkedtem j Lehőcz Annával, a kultúrház; „félnapos” adminisztrátorával; is. A fiatal óvónő, amellett, í hogy napi négyórás munká- í val rendbentartja a kultúrház í dátumos, bélyeges szénáját —! vállalta a népi tánccsoport \ vezetését is. Most tért vissza j a kéthetes váci tanfolyamról, J ahol a kultúrpolitikai kőrdé-í sektől a táncgyűjtés módsze-í réig sok mindenről szó esett. ?

— Most aztán kitáncoltam \ magam — mondja —, na-; ponta legkevesebb hat órát { táncoltunk. Tanultunk sold táncos gyerekjátékot és négy,j számomra új népi táncot is.j Hasznos volt a tanfolyam, \ csak az idő kevés, kellett j volna legalább három hét. í Eljutottunk a beszélgetés j során a tüzes táncokig, ami-; kor bekiáltott valaki a TV-! szobából: S

— Kezdődik a négyszázas í vegyesváltó!

...És elöntött bennünket J ismét a víz . . ;

Kovalik Károly <