Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

1960. JÜLIUS 22. PÉNTEK

rtsr

M/X.VEI

tfíriap

3

„NEM TETT JÓT NEKEM PEST..."

Józsa László, huszonegyéves segédmunkás hónapokkal ezelőtt jelentkezett felvételre a Telefongyár Bugyi községbe telepített gyáregységének munkaügyi irodáján. A munkakönyvét átlapozva, a vezetők a fejüket csóválták:

— Huszonegy éves, és öt év alatt kilenc helyen dolgozott. Legtöbbször önkényesen lépett ki. Volt, hogy elküldték, s volt úgy is, hogy hónapokig tengett-lengett munka nélkül. Sehol nem tudott megragadni.

A munkakönyv arról is árulkodott, hogy hat-nyolc hétnél tovább nem állta egyik helyen sem.

Egyetlen kivétel

a soroksári úti Gyapjúfonógyár volt, ahol kilenc hónap után írták a köqyvébe:

— Munkaviszonya elbocsátás miatt megszűnt...

Fehérvári Mihály, KISZ-tit- kár azt mondja róla:

— A télen ismertem meg az egyik KISZ összejövetelen. A húgát, Máriát kísérte el, aki két éve itt dolgozik a Telefongyárban ... Tudtam, hogy baj van vele ... Amikor nálunk munkára jelentkezett, a húga éppen beteg volt. Azt gondoltam, a testvére küldte ...

Józsa Mária véleménye:

— Nem akartam, hogy Laci idejöjjön a gyárba! Még elképzelni is borzasztó volt, hogy majd azt csinálja itt is, amit a többi helyen ... A bőr leégne az arcomról ha ...

Nehezen mondja ki, de erőt vesz indulatán, restellkedésén.

— Néha olyan részegen jött haza, hogy ... Persze, másnap nem tudott felkelni. Anya eleinte könyörgött neki, aztán szidta, mint a bokrot, néha még egy-egy pofont is kapott ... Nagyon nehéz volt mindent lenyelni miatta... A szomszédok,

áz egész falu tudta,

hogy Laci ilyen!. .. Ezért nem akartam, hogy idejöjjön dolgozni. Azt gondoltam: itt is hat hét utón vagy megy, vagy menesztik... Akkor pedig én...

A mondat hirtelen félbeszakítása többet fejez ki, mint a szó.

— Mert kultúros vagyok a KISZ-vezetőségben ... Azt mondhatták volna: „Ne . beszéljen az, akinek ilyen testvére van!” Belehalnék a szégyenbe, mert szeretem ezt a... Meg se tudnék lenni a szavalás, népi tánc, éneklés nélkül. Meg a szervezést is szeretem. Hát ezt féltettem Laci miatt...

Józsa László már hónapok óta a CB ötszázötvenönöts típusú telefonkészülék egyik alkatrészén, a végszerelést végzi. Betanított munkás. Azt mondják: ügyes, gyors és pontos.

Középtermetű, sötétszőke hajú, szürkéskék szemű, nyu- godtnak látszó fiatalemberrel fogok kezet Amikor beszélgetésbe kezdünk, kicsit zavartan nevet.

— Szeretek itt dolgozni. Főleg azért, mert..;

Kutatóan rámpillant, nyel egyet:

— Már biztosan tudja, hogy se nem ez az első, se a harmadik helyem... De itt most jó, mert.;:

Mikor indokolni akar, elhallgat. Zavarán cigaretta- kínálással segítem át. Fújja a füstöt.

— Bakelittal dolgozunk. Az udvari partit nem szerettem. Többször kértem, hogy tegyenek be a műhelybe, de sehol sem sikerült... Tizenhat éves voltam, amikor dolgozni kezdtem. A lakatos szakmát szerettem volna megtanulni. Itthon nem volt rá pénz, hogy etessenek, ruházzanak és a buszt is fizessék Pestre. Anyám özvegy negyvenöt óta. Ahhoz, hogj valamelyik pesti tanulóotthonba bejussak, nem is tudtam, hogyan kezdjek hozzá ..

I Édesanyám sem ért az ilyesmihez ,. j aztán mindenül

meguntam ... nem tett jót nekem Pest!...

— Itthonról hajnalban mentem el, két órakor kijöttem a munkából, négykor-ötkor indult vissza a busz... Eleinte ide-oda lődörögtem, aztán, ha esett az eső, vagy hideg volt... szóval

sörözéssel kezdődőit,

rumozással végződött. Vagy moziba mentünk a haverokkal ... Hogy hívták őket? Jancsi meg Laci, a vezetéknevüket nem tudom. Csak a csúfnevüket: a Kopasz, meg a Kakas. Nem velem dolgoztak! Hogy hol? Nem tudom, de pénzük mindig volt... Nem, nem szeretek inni! De muszáj volt, mert kinéztek maguk közül..;

— Sokszor nem emlékeztem semmire, úgy berúgtam. Még fizetésnapkor is megtörtént- annyi pénzem se volt, hogy a buszjegyet megváltsam .. Lehet, hogy kiemelték a zsebemből. Anyáék vették meg a jegyet... Nem szóltam visz- sza, ha szidott. De ... ha a cimborák közé kerültem, újra csak ittam ..; Az ellenforradalomkor azt hittem: „no most!’*... Meglógtam, Bécs- ből visszajöttem .. .

— Tudom, Mari nem akarta, hogy beálljak ide...

Magyarázza, hogy itt, ebben a gyárban azért van türelme megmaradni, mert ismerősök, barátok között van. Pesten, a nagy idegenben sohasem maradt meg egyhelyben. Az is baj volt, hogy mindig a műhelybe vágyott, és így az udvari partiban ímmel-ámrnal mozgott. Éppen ezért sehol sem érdemelte meg, hogy előbbre vigyék, hogy biztosítsa magának a továbbhaladást.

Aztán az is jó, hogy most negyed óra alatt sétálva hazaér.

— Most harmonikázni tanulok ... Este televíziót nézünk . . . Mariva? járunk együtt munkába, haza is. Ha ő KISZ-gyűlésen van, elhív engem is... Nem, nem azért, mintha a húgom csendőrködne, hanem jobb vele ... velük ... Megismerkedtem egy komoly kislánnyal. Az anyja akadályoskodik. Még legalább egy esztendeig áll- nom kell a sarat. Akkorra talán már szakmát tanulok, lakatosságot ... Azután? Már huszonegy éves vagyok, megjöhet az eszem ...

A búcsúzás előtt ismét megkeresem Fehérvári Mihályt, a KlSZ-titkárt. Azt mondja, hogy Józsa Laci minden szavában teljesen őszinte volt. ök nem sietik el a dolgot vele. Lassan, csep- penként adagolják a fiúnak azt, ami fejlődést, emberi előrehaladást, jellembeli megszilárdulást jelent. Úgy bánnak vele, úgy belevonják mindenbe, mintha mindig is közéjük tartozott volna.

— Laci eljött sportpályát építeni, virágokat ültetni, muzsikálni a táncotoknak. Most már a lányoknál is megtört vele szemben a jég. örül a KISZ-titkár. — Nem idegenkednek tőle, szívesen táncolnak vele. Ha felépül az új szárnyépület, azt hiszem,

lakatosi csinálunk belőle.

Még várunk vele egy kicsit, de nincs nagyon messze már, hogy Józsa Lászlóból derék és rendes ember legyen. Mert mi is azon vagyunk.

Déri Károly

Ma Baiatonfüreden sorsolják a lottót

A lottó 30. játékheti nyerőszámainak sorsolását ma délelőtt 10 órai kezdettel Baiatonfüreden, a szabadtéri színpadon tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság.

Befejeződött az ülnökválasztás

1944 népi ülnököt választónak a Pest megyei tanácsok a bíróságokhoz

A megválasztott ülnökök legnagyobb részé üzemi munkás és dolgozó paraszt

A Pest megyei Tanács, valamint azoknak a járási jogú városoknak és járásoknak tanácsai, amelyeknek területén városi, illetve járásbíróság működik, az elmúlt hetekben választották meg bíróságaik népi ülnökeit. A megye egész területén 1944 népi ülnököt választottak. A megyei tanács a megyei bírósághoz 194-et. Az új ülnökök névsorát már megkapták a bíróságok és hamarosan sor kerül beosztásukra, hogy megkezdhessék munkájukat az igazságszolgáltatásban.

Tíz év óta áll fenn Magyar- országon a népi ülnöki intézmény.

f

Az elmúlt tíz év alatt beigazolódott, hogy minden tekintetben megfelelt a várakozásoknak. Kifogástalanul töltötte be hivatását és jelentősen hozzájárult a szocialista törvényesség elvének érvényesítéséhez, valamint a bíráskodás demokratizmusának biztosításához.

A dolgozók kategóriáiból megválasztott ülnökök közreműködésén át a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség közvetlenül részt vesz a bíráskodásban. A népi ülnökök gazdag élettapasztalatai, igazságérzete nagy segítséget nyújtanak a szakbíróknak az igazságos ítéletek meghozatalában.

Az újonnan választott népi ülnökök megbízatása három évre szól. Az elsőfokon ítélkező járásbíróságok, városi bíróságok és megyei bíróság — ez utóbbi bizonyos ügyekben ugyancsak elsőfokú bíróságként ítélkezik — a hozzájuk juttatott névjegyzék alapján megfelelő csoportonként hívják be a törvényben meghatározott egy-egy hónapi szolgálatra az ülnököket, akik ez alatt az egy hónap alatt o szakbírákkal teljesen e§yérHARMINC BOLDOG ÚTTÖRŐ

Csütörtök, kora reggel. A város még alszik amikor harminc, úttörőruhába öltözött pajtás boldog igyekezettel siet a váci vasútállomás felé. Kezükben bőröndök, táskák; látszik rajtuk, hogy hosszabb útra indulnak.

öt óra tájban már rendeződnek a sorok. Együtt van a Hámán Kató iskola harminc úttörője. GéCzy és Tég- lásné tanárnők most csapatparancsnokként veszik számba még egyszer az indulókat.

MEGÉRETT A KELKÁPOSZTA

M '

plttp

■. \ ■

m

% j

Az üllői Március 15 Tsz-ben a kertészeti dolgozók — Gáspár Károlyné, Zubor Ilona, Nyitrai Ilona, Erős Pálné és Kovács Jánosné — a kora reggeli órákban kezdenek hozzá az érett, piacképes kelkáposzta szedéséhez.

Mikula Gáborné és Kalocsa! Istvánná rakja — osztályozza — a ládákba a kelkáposztát, amelyet a déli órákban a felvásárlótelepre szállítanak.

(Csekő felv.)

Herendi Évike első ízben megy táborozni. Kissé nehéz szívvel búcsúzik édesapjától, aki kikísérte az állomásra. Rácz Sándor is eljött Erzsiké kislányával, mielőtt délelőtti műszakra indulna a Dunai Hajógyárba.

Több szülő egészen a Délipályaudvarig bekíséri a csapatot. Pál Jánosné, a szülői miiúkdközosé'ég" " egyik 'tagja is beszáll a szerelvénybe. Nélküle szinte el sem lehetne képzelni a HŰmán Kató iskolások Balaton-parti táborozását. Minden évben lekíséri őket, fáradhatatlanul segít főzésben, sátorrendezésben a kéthetes nyaraláson.

Megtudjuk, hogy a sátrak már két napja állnak a sió- f ok-tisztviselő telepi részen. Egy kis erdő mellett vertek tábort; közel a vasútállomáshoz és még közelebb a kékvizű Balatonhoz.

A Nyugatinál mindenki felfér a 46-os villamosra és a Déli-pályaudvarnál sincsen baj: külön szakaszt foglalhatnak el, együttesen az izgatottan zsivajgó kislányok.

Pontosan nyolcat mutat a nagy óra, amikor a szerelvény kigördül az állomásról. Integetnek a kendők, van egy-két könnycsepp, de a vonat már el is tűnik a kanyarban, Kelenföld irányában. Sok száz üdülőt visz, köztük harminc vidám Há- mán Kató iskolást, sok örömet, vidám kalandot Ígérő nyaralásra.

Jó utat, kellemes szórako- í zást váci kispajtások!

\ P. R.

1 —r .

TITKOS HÁBORÚ

£ A Magyar Filmhíradó mun- ^ katársai különkiadással je2 lentkeznek a fővárosi és viy

^ déki mozikban. Az elmúlt hetekben Titkos háború cím- í

í mel kisfilmet állítottak őszy

sze az imperialista hatalmak- ^ nak a szocialista országok eleien irányuló kémtevékenységéiről. Az alapgondolatot az

y

^ amerikai légierő U—2-es gé^ pének provokációja adta. A

^ film bemutatja: amikor a

^ nyugati politikusok a békés együttélésről és leszerelésről

y

^szónokolnak, felfegyverzett és | ravaszul felszerelt kémek pró- bál koznak újra és újra a

í szocialista országok katonai

y

£ titkainak kifürkészésével, s i provokációs cselekményekkel*

M

ÁR NEM ámuldozunk azon, hogy rakéták, mesterséges bolygók keringenek a világűrben. Hétköznapjaink emléktárába soroljuk, mint közeli lehetőséget, hogy az ember eljut a holdra, s a csillagok világában mi is csak egy csillag vagyunk és nem az ismeretlen „világ közepe".

Az élet változása olyan példatárat terít elénk, hogy szé- i dülünk, ha váratlanul valaki i azt mondja; „Válaszd ki a I legjellemzőbbet!" i A gödöllői járás pártbi- \ zottságának vezetői a heti j tennivalóikat beszélték meg. I Talán a világűr kutatásáról \ tárgyaltak?

! Nem, de szavuk mégis, va- ! lahogy összefüggött mindazzal, ! ami sártekénken és azon túl i történik.

! Ez, a minden héten szabi- ! lyosan ismétlődő operatív bi- J zotisági ülés — ez a pontos l neve — számbavette azt, í hogy csővázas elárusító helyet ( kell építeni a tsz-ek számára, ' egyet a kis-, egyet pedig a

Válaszd ki a legjellemzőbbet

nagypiacon. Ami természetes és magától értetődő, azt nem kell indokolni.

— Gondoskodni kell Gödöllő ipari munkásainak és értelmiségének friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátásáról...

Egyetlen háziasszony sem ült az asztalnál, aki azt mondta volna:

— Kérem, ebben a napirendi pontban rólam is szó van! Férj, gyerekek, háztartás gondja, befőzés ...

rí ATÁROZAT született az fi azonnali intézkedésre, határidővel, felelőssel.

A tennivalók sorában ez az ügy olyannak hatott, mint egy nagy zenemű nyitánya. Mert ezután a tekintet, szó es emlékezet a járáf falvaira, a forró júliusi napon dolgozó emberek ezreinek és a gépek százainak munkájára fordult.

Nem hallottam, hogy valaki kérdezte volna:

— Hol tartunk?

A személyes élmény és tapasztalás frisseségével, s meggyőző erejével idézték egy-egy község árpahozamának holdankénti átlagát. Emlegették a kombájnok és vezetőik jó vagy rossz tulajdonságait. Szót ejtettek a gabona- terhétől megszabadult föld másodszori vetésének lehetőségéről.

Türelmetlenül, de mégis okos józansággal fontolgatták, hová kell segítség, hiszen Val- kón, Zsámbokon nagy az igyekvés és már a tarlóhántás van soron, hordják, kazlazzák a szalmát, osztják a munkaegységek után járó árpát, búzát.

Néhány szó került a blokk- lapokra:

— Figyelni az arányra. Mindenki annyit kapjon, amennyit a közösben teljesített!...

Kistarcsán és Kerepesen ke-: sőbb ugyan, de gyorsan érik a gabona, különösen ebben a száraz, nagy melegben.

— Itt kevés a munkaerő — jegyezte meg valaki az asztalnál, s a másik oldalról a ,tények és erők ismeretében azonnal folytatták a mondatot: — Mozgósítjuk a faluban élő párttagokat...

\i INCS PÁTOSZ és nem t’ hat hivatalos kijelentésként mindez. Magyarázni sem kell, ez annyira természetes.

Elosztják a gépeket, gondoskodnak a gabonát szállító fuvarokról, ellenőrzik a ga- bonaraktárakat...

Ütemet teremtenek, ahol diszharmónia van. Érzik: nincs joguk belenyugodni az eddig megszokottba, mert a mai hétköznapok újak a falu: számára és az egybeszakított i földeken a munka más rit- i must kíván... — d — \

tékű bírói jogkörrel vesznek j részt a büntető- és polgári pe-1 rek tárgyalásán, mint a háromtagú tárgyaló- és ítélőtanács tagjai. A tárgyalást elnökként a szakbíró vezeti, mellette a két népi ülnök szavazóbíróként foglal helyet.

A népi ülnököket a demokratikus elvek szigorú érvényesítésével választották meg a tanácsok az Üzemek, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a területi lakosság előzetes jelölései alapján.

A dolgozók tehát maguk jelölték ki saját soraikból azokat, akiket alkalmasnak Ítéltek erre a rendkívül fontos funkcióra. A megválasztott ülnökök túlnyomó többsége tehát a termelőmunkában közvetlenül résztvevő munkás, de szép számmal van köztük — amint a megyei tanács titkárságához befutott jelentések adataiból megállapítható — tsz-tag, alkalmazott, nyugdíjas, háztartásbeli és egyénileg gazdálkodó paraszt. A megválasztott ülnököknek közel fele már korábban is ülnöke volt a bíróságoknak, a többi most kapta meg először ezt a komoly megbízatást.

A Pest megyei Bírósághoz megválasztott 194 ülnök között 138-at a szakszervezetek, 18-at a tsz-ek és 38-at a területi lakosság jelölése alapján választott a megyei tanács ülnökké. Á Ceglédi Járásbírósághoz 230, a dabasihoz 70, a gödöllőihez 160, a monorihoz 160, a nagykátaihoz 120, a Nagykőrösi Városi Bírósághoz 100, a Pest vidéki Járásbírósághoz 420, a ráckeveihez 160, a szentendreihez 100 és a vácihoz 230 ülnököt választottak. így a szakszervezetek jelölése alapján 708, a tsz-ek dolgozói közül 353 és a lakosság jelölése szerint 883 ülnök került a megye területén működő bíróságokhoz.

A törvény nagy körültekintéssel gondoskodik természetesen arról, hogy a népi ülnökké választott dolgozókat semmiféle

anyagi károsodás ne érje.

Az üzemi dolgozóknak az egy-egy hónapig tartó ülnöki működésük idejére is folyósítják vállalataik teljes munkabérüket, ugyanígy megkapják átlagos keresetüket a tsz- tagok, az állami gazdaságok dolgozói és az alkalmazottak is.