Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

rtrr MIG* zMírtap Újabb jelentések a kongói helyzetről Eyskens, belga miniszterel- elnök hétfőn este újságírók kérdéseire válaszolva kijelen­tette, Belgium hozzájárult az ENSZ-csapatok közbelépésé­hez Kongóban a rend helyre- állítására, de hangsúlyozza, hogy „Katangában erre nincs szükség, mert ott a rendet nem fenyegeti veszély”. Hozzátet­te: „az ENSZ-nek nincs joga katonai műveleteket végre­hajtani politikai cél érdekében és ugyanúgy el kell ismernie tényleges helyzeteket, mint Belgiumnak”. Az AP jelentése szerint a Katangából elmenekült belgák kezdenek visszatér­ni otthonukba. Ez is bizo­nyítja, hogy Belgium, no­ha eddig hivatalosan nem ismerte el Katanga füg­getlenségét, támogatja a tartomány elszakadási tö­rekvéseit. Figyelemreméltó ugyanis, hogy a belga kormány a Kongó többi tartományában élő bel­gákat felszólította az ország elhagyására. A kongói hadsereg vezérka­ri főnöke rádiófelhívást in­tézett a kongói katonákhoz. Hangsúlyozza, hogy a kongói zűrzavar igazi oka a belga ag­resszió, A vezérkari főnök fel­szólítja a katonákat, hogy tart­sanak szigorú fegyelmet. Uta­sítja őket, tegyék le a fegyvert, ott, ahol az ENSZ-csapatok megjelennek, azokban az öve­zetekben azonban, ahol ENSZ- katonaság nincs, saját védel­mükre megtarthatják fegyve­reiket. Az AP arról ad hírt. hogy a Matadiba küldött marokkói ENSZ-erők az ottani katona­ság ellenállásába ütköztek, és egyelőre a marokkóiaknak nem sikerült megszállniok a kikötőt. Ralph Bunche, az ENSZ főtitkárhelyettese kedden dél­után a leopoldvillei rádióban bejelentette: megállapodott a belga' nagykövettel és a kon­gói köztársaság területén tar­tózkodó belga csapatok ve­zérkari főnökével abban, hogy a belga halerők július 23-ig, szombatra kiürítik Leo­poldville térségét. Egyes belga egységek már július 16-án elhagyták a fővárost. Leopoldville térségének szervezeti ki­ürítése július 20-án, szer­dán kezdődik. A főváros repülőterének biztonságát a belga csapatok távozása után a svéd zászló­alj szavatolja. Az ENSZ főtitkárhelyettese hangoztatta, a hét folyamán elegendő ENSZ-haderők ér­keznek Kongóba ahhoz, hogy gondoskodjanak a rend fenn­tartásáról és megvédelmezzék az ország lakosságát — kon­góiakat és európaiakat egy­aránt. Bunche közölte végül, újabb országok — köztük Kanada, Burma, Olasz­ország, Svédország és több latin-amerikai ország — jelentette be, hogy csa­patokat bocsát az ENSZ- haderők rendelkezésére. Horn tábornak, a kongói ENSZ-csapatok parancsnoka kedden bejelentette, hogy je­lenleg háromezer főnyi ENSZ- katonaság tartózkodik Kongó­ban. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, az ENSZ-pa- rancsnokság és a belgák közt létrejött megállapodásból vi­lágosan kitűnik, hogy a bel­ga csapatok kongói támasz­pontjaikra vonulnak vissza és egyelőre nincs szó az ország elhagyásáról. Az ADN jelentette, hogy a belga kormány kedden újabb ezer ejtőernyőst mozgósított és további ka­tonai egységeket helyez­tek riadókészültségbe. A belga gyarmatosítók hír .szerint huszonötezer főre akarják növelni Kongóban állomásozó haderőik létszá­mát. Lapzártakor érkezett: Lemondott az olasz kormány Fernando Tambroni olasz miniszterelnök kedden mi­nisztertanácsra hívta össze kormányát. A minisztertanács úgy határozott, hogy a kor­mány lemond. Tambroni kereszténydemok­ratákból álló kormányát a fasizmus feléledése ellen til­takozó nép haragja döntötte meg. A kormány háromhóna­pos fennállása alatt csak a fasiszták szavazataival tudta fenntartani magát. Maga a kereszténydemokrata párt ve­zetősége is megvonta támo­gatását a kormánytól és úgy döntött, hogy a kis középpár­tok támogatásával ismét ke­reszténydemokratákból alakit kormányt minden bizonnyal Fanfani elnökletével. A most megkezdődött kor­mányválság tehát valószínű­leg igen rövid lesz, hiszen az új kormány többségére vonat­kozólag már megvan a pártok közötti megegyezés. Felrobbant és leégett egy amerikai áruház Az AP jelenti, hogy hétfőn a Wisconsin állambeli Merrill város JVC."-Penney Co. áru­házában hatalmas robbanás történt. Az épület pillanatok alatt lángba borult. A sze­rencsétlenségnek az első je­lentések szerint hat halálos és húsz sebesült áldozata van. A robbanás oly hatalmas'éré- jű volt, hogy megpörkölődött ruházati cikkekkel szórta tele a környéki fákat, tele­fonvezetékeket és antennákat. Fidel Castro beszéde a havannai televízióban lamok megszüntette a kubai cukor importját és hozzátette: „most pedig a zsákmányt szét akarják osztani az amerikai nemzetek között”; MI IS KOSZONJLK Vasárnapi számunkban glosszát írtunk az egyik Budapest köze­lében levő községről, ahol él és virágzik a községi hirdetőtábla. Ezen tájékoztatják a lakosságot a valóban aktuális tudnivalókról. Cikkünkben megbíráltuk a hibá­san gépelt és ellenőrzés nélkül kifüggesztett rendelkezések szö­vegét. A mai postával máris levelet kaptunk az érintett tanácstól. Udvariasan megköszönték „Szóra- kozottak” című cikkünket, mely- lyel segítettünk a hibát észre­venni és jóvátenni. Hogy most miért írunk róluk? Pusztán azért, mert a községi ta­nács eljárása még eléggé fehér holló. A megbíráltak általában megsértődnek vagy kétségbeeset­ten próbálnak kimagyarázkodni, vagy éppen tollaslabdaként visz- szaverik a bírálatot, de be nem ismernek semmit. Reméljük, ezen a helyes úton az említett községi tanácsot mind többen fogják kö­vetni. Az előrelátás eredménye Tápiószentmártonban va­sárnap a jég sok kárt tett az Előre Termelőszövetkezet ter­mésében. A jég elverte a ku- korica mintegy 70, a mag­lucerna 60, a ckorrépa 65 és a dohány húsz százalékát. Ugyancsak tizenöt háztáji gaz­daság is kárt szenvedett a jégtől. A tsz-tagok jövedelme azonban nem szenved kiesést, mert az előrelátó tagság biz­tosította a termést az Állami Biztosítónál. Újra étlapra került a pisztráng Évek óta először, nagyobb mennyiségű pisztrángot ka­pott a vendéglátóipar és a reprezentatív éttermek ét­lapjára ismét felkerült ez a különleges halétel. A lillafü­redi keltetőtelepről 670 kiló pisztrángot küldtek az elmúlt hetekben Budapestre. Innen, valamint Felsőtárkányról és Szilvásváradról meg akar­ják szervezni a folyamatos szállítást. Az idén 15 mázsa pisztrángot küldenek fogyasz­tásra, s amennyiben nagyobb rendeléseket kapnak, a kö­vetkező években 5.0—60 má­zsát tenyésztenek a rendkí­vül ízletes halfaj tókból. Ki nem gondol még évtizedek messzeségéből is gyer­mekkorára. Olykor az est csendjében nékem is felidézö- dik egy-egy emlék abból az időből, amikor anyám még rö­vid szoknyácskában járatott és a legkedvesebb játékom a baba volt. Néha ma is erzem a babafözöcske közben cukrozott, vízbemártott, morzsolt kenyér valódi főzőcske ízét. Csak gyermek készíthet olyan igazán finomat! De ha régi képet, színt látok, vagy újra érzek valamilyen ikedves illatot — mindig eszembejut a ház elé ültetett, az út porába elszóródott és még ott is kikelt, aprófejű, piros, sárga, ró­zsaszín portulácska. Kicsiny sáv volt az egész. Pici része kertünknek. Es a virágok is kisebbek voltak a mutatós dáliáknál, a mus­kátliknál, a vadon futó rózsáknál. Mégis mindig a portu- lácskák emléke keretezi gyermekkorom. Azóta kevés kertben láttam virágzani. Es tegnap, ami­kor észrevettem Farmoson a színes „szőnyeget”, azt hit­tem, valaki ajándéknak szánta. A farmosi, tisztára sepert, kicsinosított utcán, a virágokkal teleültetett útszélen, ár­kok peremén hintette el valaki a portulácska magjait. Abból kelt ki a kis piros, sárga, rózsaszín virág. Épp olya­nok voltak, mint amilyenekre néha emlékezem. Szerények, kicsik, tarkák, kedvderítők. Joíc — A CEGLÉDI JÁRÁS termelőszövetkezeteiben 560 anyakoca volt a tavaszon — most 2556 anyakocát tarta­nak a tsz-ek. A két szám közötti különbség beszédes példa a termelőszövetkeze­tek állattartás-fejlesztési ter­vének végrehajtására. mm nap I960, július 20, szerda, Illés napja. A nap kél 4.07, nyugszik 19.33 órakor. A hold kél 1.35, nyugszik 19.48 órakor. Várható időjárás ma es­tig: csendes, meleg idő, leg­feljebb néhány helyen dél­utáni zápor. Várható leg­magasabb nappali hőmér­séklet 30—34 fok között. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI elnökök és köny­velők részére tart ma ér­tekezletet a Nagykátai Já­rási Pártbizottság. A meg­beszélésen a termelőszövet­kezeti mozgalom időszerű feladatairól — elsősorban a gabonarészesedés elosz­tásáról és az állatállomány fejlesztési tervének végre­hajtásáról, valamint az 1961- es gazdasági év előkészíté­séről tárgyalnak majd. — ANYAI SZERETET címmel Ócsai István gimná­ziumi tanár tart előadást csütörtökön este a ceglédi Vigadóban. Az előadás után bemutatják az Értük éltem című szovjet filmet. — KÉTHETES TÁBORO­ZÁSRA indultak hétfőn reggel a vecsési Táncsics Mihály és Dobó Katalin út­törőcsapat pajtásai a Szent­endrei-szigetre; vendégség­be a váci úttörők sátortá­borába. Vélűik együtt utaz­tak el a maglódi és a mo­tion pajtások is. — JŰLIUS 29-én, pénte­ken városi tanácsülés lesz Szentendrén. — MŰSOROS ANNA- BÁLT rendez a gyáli Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság július 30-án este nyolc órakor a kultúrhelyiségben. A műsort a KISTEXT szö­vőgyár kultúrcsoportja és tánczenekara adja. — TÁRSADALMI MUN­KÁBAN építenek új, bolt- helyiséget a szentendrei Pannónía-telepen. A duna- bogdányi művelődési otthon felépítésében ugyancsak 32 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt a lakosság. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 19.15: Hazatérés Dien­Bien Phűből. Vietnami kis- film. 19.55: Magyar olimpiai válogatott—Tunisz labdarú­gó-mérkőzés közvetítése. Szovjet városok — szovjet em berek IV. tők, szerzetesek múmiáit őr­zik. Igazán nem vagyok gyenge idegzetű, de annak nagyon örültem, hogy a fe­jüket letakarták, csak a ke­zük látszott. Ezek a megfeke­tedett, összezsugorodott kezek is éppen eléggé kísérteties látványt nyújtottak ... Valósággal fellélegeztünk, amikor a sötét kazamaták­ból iámét kijutottunk a vi­lágosságra, a napfényre. Az aranyozott kupolák szikráz­va verték vissza a júliusi nap bőkezűen ontott sugarait. A kolostor parkjában zöldellő, termésüket érlelő fák mintha az élet, az örökké megújhodó természet diadalát hirdették volna a halál, s a miszticiz­mus mellett. Kényelmes autóbuszaink to­vább robogtak velünk új szépségek, új látnivalók felé. Következő állomásunk az Uk­rán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának épülete volt. Ettől nem messze, gon­dozott kert közepén, gazda­gon díszített palotát talál­tunk. Ez volt a cárok kijevi nyári palotája. Kérésünkre megnyíltak a kovácsoltvas kapuszárnyak, körbejártuk az épületet s benézegettünk az ablakon, „Helyszíni szem­lénk” végeztével idegenve­zetőnk bejelentette: itt szállt volna meg Eisenhower, kijevi tartózkodása idején, ha a Szovjetunióba látogatott vol­na. Mivel azonban látoga­tása előtt elküldte az U—2 repülőgépet, hogy „derítse fel” a terepet, be kellett érnie annyival... (Később, Moszk­vában megnéztük a Gorkij parkban kiállított U—2 „föl­di maradványait”. Mondha­tom derekasan elintézték!) A Dnyeper partján tett, programon kívüli „kirucca­nás” után ismét a belváros fe­lé tartottunk. Útközben szor­galmasan gyűjtögettük a bé­kés világutazó „trófeáit”-: a fényképeket. így került „len­csevégre” a nagy ukrán had­vezér, Bogdán Hmelnyickij szobra, a Dinamo Stadion be­járata, Tarasz Sevcsenko, a legnagyobb ukrán költő és szabadsághős emlékműve, és sok-sok lakóház, ami semmi­ről sem nevezetes, csupán — nagyon szép. Gyönyörköd­tünk a főposta sokemeletes, modem épületében s hallgat­tuk zenélő órájának órán­ként ismétlődő játékát. Az Inturiszt — és egyben a város — leendő legnagyobb szállodája, a Hotel Kijev épít­kezése nemcsak a szakembere­ket, valamennyiünket lázba hozott. Előregyártott elemek­kel, teljesen gépesítve folyik az építkezés, összehasonlítha­tatlanul gyorsabb ütemben, mint a Fővárosi Vígszínházé... Azt hittem, nem lesz je­lentkező, s végül népes asz- szonycsoporttal indultunk fel­fedező útra egy közeli vá­sárcsarnokba. Láttuk a kol­hoz-árusítóhelyek kifogyhatat­lannak tűnő árukészletét, a hatalmas sertés-, marha- és birkahús-hegyeket, csodálkoz­tunk azon, hogy egy kiló aszalt szilva éppen úgy 12 rubelbe kerül, mint egy kiló datolya, megkóstoltuk a grúz narancsot, s megállapí­tottuk, hogy a gazdag felho­zatal, a kínálat és kereslet egészséges összhangja cáfolha- tatlanul igazolja a mezőgazda­ság fellendítésére hozott ko­rábbi intézkedések helyessé­gét. Lsle véltünk búcsút Ki- jevtől. Abban az órában, ami­kor a parkokban a nagyma­mák és unokák átadják he­lyüket a párosával érkező fia­taloknak; amikor a színházak és hangversenytermek néző­tere^ megtelik a két héttel elő­reváltott jegyek szerencsés tu­lajdonosaival, s amikor a ze­nés szórakozóhelyek közönsé­ge együtt dúdolja a „Podmosz- kovnije vecsera” kedves dal­lamát az énekesnővel. Nem tudom, van-e valami­lyen legenda arról, hogy „ki a Dnyeper vizét issza” — az még eljut valaha Kijevbe. Én mindenesetre — ittam belőle... Nyíri Éva — Vége — tale a " világhírű XJszpenszkij székesegyházzal — komor és méltóságteljes külsejű klast- romépületeivel, misztikusan sötét földalatti kazamatáivalf még ránk is nyomasztó, külö­nös hatást gyakorolt. A kotostor egykor 1500 szer­zetesnek nyújtott otthont. Most mindössze heten élnek itt, valósággal élve eltemetkez­ve a kolostorban és a tömjén- füsttől megfeketedett temp­lomfalak között. Békén tűrik a nagy számban érkező külföldi turisták kíváncsiságát és fo­gadják a hivő zarándokok egy­re ritkuló, egyre fogyatkozó csoportjait. Lenn voltunk a földalatti kazamatákban, ahol a 900 év­vel ezelőtt élt egyházi veze­A szovjet határt átlépve, már Csapon szembetűnő volt az a roppant gondos műemlék- védelem, amely egyformán jel­lemző a kisközségekre és a vi­lágvárosokra. Valóságos kul­tusz ez, a szó legnemesebb ér­telmében. Ennek a műemlék­kultusznak legszebb nyomaival Leningrád után Kijevben ta­lálkoztunk. Köztük két, világ- viszonylatban is páratlan érté­kű építészeti műemlékben, a Szófia székesegyházban és a Lavra kolostorban. Az 1030-as évben épült Szó­fia székesegyház világoskék falai, aranyozott tornyai a vá­ros minden pontjáról jól lát­hatók. A pravoszláv templo­mokban a főoltárt helyettesí- ; tő ikonosztázia a XVII—XVIII. ■században készült, csupa ara­nyozott mozaikból. A főhajó \falait díszítő, csaknem kilenc- jszáz éves freskók a középkori ! képzőművészet ma is csodálat- \ra méltó alkotásai. Érdekessé- Igük, hogy szenteket ábrázoló \ alakjaikat gyakran élő szemé- ílyekről — a cári család tagjai- jról, egyházi vezetőkről — min- jtázták. Idegenvezetőnk külön ! felhívta figyelmünket az egyik «arcképre, amelyen festője ! Anasztázia nagyhercegnőt, I. ! Endre magyar király későbbi ; feleségét Örökítette meg. í Építészetileg hasonló, hangu­latában mégis merőben más a 5 görögkeleti egyház egykori fel­legvára, a cári idők híres za- } rándokhelye: a Lavra kolostor. * Negy ven templomával, — köz­Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Fidel Castro felépülése után hétfőn este be­szédet mondott a havannai te­levízióban. Kijelentette, hogy az Egye- > sült Államok úgynevezett se- J gitségnyújtási terve az ameri- J kai köztársaságoknak azt a J célt_ szolgálja, hogy „így sem- J misítsék meg a latin-amerikai J országok rokonszenvét a kubai J forradalom iránt”. J Castro „félmilliárd dollá- c ros megvesztegetésnek” ne- J vezte az amerikai segély- í tervet.” $ „Ez azt jelenti, hogy beismerik J erkölcsi vereségüket — inon- J dotta Castro — és arannyal \ akarják megvásárolni a józanÜ észt. Jellemző Washington gon- \ dolkozásmódjára, hogy pénz- \ zel akarják megoldani a prob- ^ lémákat.” 5 / Castro élesen támadta aj Monroe-elvet is, melyet 5 „avultnak és férgesnek” neve- / zett. „Ez a doktrína kalózko- « dásra hatalmazza fel őket. (Ne-; künk is jogunk van hozzá, J hogy meghirdessük saját el- J veinket. Mi Latin-Amerika né- J peinek egyenlőségét (hirdet- í jük, valamint az ész felsőbb-J rendűségét az erő felett”. Castro beszédében elmon-; dotta, hogy ; az Egyesült Államok nagy J összeget ajánl fel azoknak ; a kubai diplomatáknak, « akik hajlandók menedék- ! jogot kérni. Élesen szembehelyezkedett í Castro azokkal is, akik arra < próbálják rábírni, hogy utasít-i sa el a Szovjetunió gazdasági i és katonai segítségét. „Ha tu-| dód, hogy meg akarnak ölni és: valaki felajánlja, hogy meg-: véd, elutasítod a segítséget?”: i— vetette fel a kérdést. Castro hangoztatta, hogy az \ Egyesült Államok támadást; tervez Kuba ellen és meg akarja semmisíteni kormányát. Kijelentette, hogy a kubai hadseregnek állandóan éber­nek kell lennie, mert az elkö­vetkezendő hónapok döntőek lesznek. Castro kalózkodásnak nevezte, hogy az Egyesült Ál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents