Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» ME .AZ MS-ZM P PE S T MEG YEl d / Z 0 T TS ÁG A ÉS A ME G Y.E I TAN Á CS LAP I A IV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ARA 50 FILLER 1960. JÜLIUS 20. SZERDA A jövő hét elején mindenütt befejeződik a megyében az aratás tirorsíiani kell a szalmalehúzási, kazalozást és a tarlóhántást A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályára beérkeztek a járási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályairól a jelentések a nyári mezőgazdasági munkák­ról. Prezenszki Gábor elvtárs, főagronómus tájékoztatása szerint a monori és a ráckevei járások kivételével jó ütem­ben halad — vagy már be is fejeződött —, a megyében az aratás. A zab kivételével a hét végére, illetve a jövő hét elejére —mindenütt befeje­ződik. A jelentések szerint ugyanis — a zab kivételével a gabona 95 százalékát aratták le a me­gyében. Az egyénileg dolgozó parasztok végeztek ezzel a munkával, s főleg az előbb említett két járásban, továbbá a talaj és éghajlati adottságok miatt az északi járásokban vár még gabona learatásra. A déli részeken levő gép­állomásokról az utóbbi napokban a Pest megyei Gépállomások Igazgató­sága kombájnokat csopor­tosított át a ráckevei, mo­nori és a budai járásokba, így e járások termelőszövet­kezeteiben is gyorsabban ha­lad ez a munka. Wem ilyen kedvező képet mutat a megyei főagronómus tájékoztatása a kombájnszal­ma lehúzásának és kazlazá- sának munkájáról, továbbá a tarlóhántásról és másodvetés­ről. A megye termelőszövet­kezeteiben mintegy 16 ezer holdról takarították be kom­bájnnal a gabonát, s ugyanak­kor mindössze 8800 holdról húzták le a kombájnszalmát és csupán 4100 hold szalmáját kazalozták össze. A kombájn­szalma lehúzásának halogatá­sa és kazlazása főképp abból a helytelen felfogásból követ­kezik — amit sajnos, elég sok tsz-ben vallanak a vezetők —, hogy ráérnek a szalma beta­karításával és kazalozásával. Pedig nincs igazuk az ilyen termelőszövetkezeti vezetők­nek, mert e fontos munka ha­logatásából sok kár származik. A megfilepcdett szalma le­húzása és kazalba rakása legalább háromszoros erő­kifejtést követel meg az azonnal lehúzott és kaz- Iazott kombájnszalmával szemben. Azokban a tsz-ekben, ahol nem igyekeznek ezzel a mun­kával, késlekednek a tarlóhán­tással is. Erről tanúskodik egyébként az, hogy a termelő- szövetkezetek mindössze 13 500 holdon, a felszántandó terü­leteknek 25 százalékán, az egyéniek pedig 14 000 holdon, a felszántandó területek 27 százalékán végezték el a tar­lóhántást. A tarlóhántás az első mun­kafolyamat a jövő évi jó ter­més biztosítása érdekében. A tarlóhántással védekezhet­nek a termelők a növényi és állati kártevők ellen. Rosz- szii 1 számít tehát az a ter­melőszövetkezeti vezető, vagy dolgozó paraszt, aki helytele­nül értelmezett „takarékossá­gi” szempontból nem végzi el a tarlóhántást. A főag­ronómus úgy vélekedik, hogy azokon a helyeken, ahol késlekedtek a tarlóhán­tással, most már mélyen szántsák fel a tarlókat. Lényegesen kevesebb má­sodvetést vetettek a terme­lőszövetkezetek, mint ameny- nyi a tervükben szerepelt. Ezt gátolta részben a tarló­hántás, illetve a szántás el­húzódása, de a száraz időjá­rás is, A vasárnap néhány járásban lehullott kevés csa­padék még mindig nem ele­gendő ahhoz, hogy a talajt jól átáztassa, illetve alkal­massá tegye a másodvetésre. Ahol még nem vetettek másodnövényt, ott min­den esetben a talaj ned­vességtartalmát és ál­lapotát figyelembe véve döntsenek a termelőszö­vetkezeti vezetők a má­sodvetésről. A megye községeiben és termelőszövetkezeteiben meg­kezdődött a gabona behordá- sa, sőt néhol, mint például a kőröstetétleni Dózsa Tsz- ben már csépelnek is. A több éves tapasztalatot is figye­lembe véve azt tanácsolja a megyei tanács főagronómu- sa, hogy ne úgynevezett rá- hordással, hanem kazalhói csépeljenek. Ily módon lehet csak biztosítani a cséplőgé­pek folyamatos munkáját és a szállítóeszközöket, illetve a fogatokat is jobban és ész­szerűbben kihasználhatják. Amennyiben mind a ter­melőszövetkezetekben. mind pedig az egyéni parasztoknál a folyama­tos cséplés biztosítva van, úgy meg kell kez­deni a cséplést. Az általános cséplés meg­kezdése előtt azonban né­hány községnek van még tennivalója a cséplőcsapatok megszervezése tekintetében. A monori járásban például 17 munkacsapat hiányzik a cséplőgépeknél, a váci járás­ban pedig hét. Az aratás befejezésével egy nehéz, feladatokkal teli idő­szak ér véget. A megyében általában jó közepes termés várható, s ennek tudata ser­kentette jó munkára és helyt­állásra a megye termelőszö­vetkezeteinek tagjait, kom­bájn- és aratógépvezetöit és egyéni parasztjait. Ugyan­ilyen helytállásra számíta­nak a termelőszövetkezeti tagság, a gépállomási dolgo­zók és az egyénileg dolgozó parasztok részéről a megye vezetői a jövőben is. — m s — SZÁZ MÁZSA GYÜMÖLCS Ipari városok tanácselnökeinek tapasztalatcseréje Sztáiinvárosban Sztálinvárosban kedden ki­lenc ipari város tanácselnöke <5 tartott értekezletet. A lakos- ^ ságot érintő fontos városfej- ^ lesztési, műszaki, kommuná- ^ lis, építésügyi és vállalatgaz- £ dálkodási kérdésekről tárgyal- ^ tak. í A ceglédi MÉK 1. sz. telepe vasárnap 100 mázsa almát és körtét vásárolt fel a ceglédi és a Cegléd környéki termelő­szövetkezetektől és egyéni gazdáktól. (Koppány felv.) iXXXXXXXXXXXXXXXXXX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'^ KÖZLEMÉNY Dr. Mahmud Favzi, az EAK külügyminiszterének magyarországi látogatásáról és dr. Sík Endre külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól Zik mund és Hamelka ismét Prágában Zikmund és Uanzelka cseh­szlovák világjárók, akik 15 hónappal ezelőtt indultak cl százezer kilométeres ázsiai és ausztráliai útjukra, repülő­gépen visszaérkeztek Prágá­ba. A csehszlovák expedíció Bombayban szakította meg útját. A csehszlovák világjá­rók egy hónapot töltenek ott­hon, majd visszatérnek ál­lomáshelyükre és folytatják útjukat Kelet felé. Zikmund és Hanzellca Prá­gában sajtó alá rendezik az európai és a közép-keleti or­szágokról szóló riport-könyvü­ket, amely a jövő év első fe­lében jelenik meg. Ezenkívül egy hosszabb színes és több rövid dokumentációs filmet készítettek. Megkezdődött a nemzetközi növényvédelmi konferencia: húsz ország ötvenöt szakembere vitatja meg a növényvédelem időszerű kérdéseit Dr. Sík Endrének, a Ma­gyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánya külügyminiszterének meghívására július 16—19 között Magyarországra láto­gatott dr. Mahmud Favzi, az EgyesUlt Arab Köztársaság külügyminisztere. Magyaror­szági tartózkodása során lá­togatást tett Kiss Károly­nál, az Elnöki Tanács el­nökhelyettesénél, dr. Münnich Ferencnél, a forradalmi mun­kás- paraszt kormány elnöké­nél és Kádár János állammi­niszternél. Találkozott a ma­gyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselőjével. A két külügyminiszter szé­leskörű eszmecserét folyta­tott a jelenlegi nemzetközi helyzetről és a két ország egészségesen fejlődő kapcsola­tait érintő legfontosabb kér­désekről. Megbeszéiéseiitaik engyhangúlag megállapítot­ták, hogy kormányaikat a nemzetközi életben mindig a békés egymás mellett élés elve vezérelte és vezérli. A külügyminiszterek halasztha­tatlan feladatnak tekintók a nemzetközi helyzet enyhülésé­nek előmozdítását. Egyetér­tettek abban: a világbéke fenntartása és biztosítása ér­dekében a kormányok legfon­tosabb feladata, hogy előse­gítsék az általános és teljes leszerelés előrehaladását, megvalósítását. Megelégedé­süket fejezték ki a szabadság­szerető népeknek a gyarmato­sítás ellen folyó harcukban elért győzelmei felett és egy­hangúlag elítélték a gyarmat­Elutazott dr. Mahmud Favzi, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere Dr. Mahmud Favzi, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere és neje, akik dr. Sík Endre külügy­miniszter meghívására láto­gattak hazánkba, kedden dél­előtt elutaztak Magyarország­ról. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Sík Endre külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszterhelyet­tes, s a külügyminisztérium WTrtJ Tüzelő" munkatársa. Ott Volt Hassan Youssef Maher, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete, s a nagykövetség diplomáciai be­osztottjai. Dr. Mahmud Favzi külügy­miniszter elutazása előtt nyi­latkozott a sajtó képviselői­nek. Elismeréssel nyilatkozott azokról a megbeszélésekről, amelyeket a magyar vezető államférfiakkal folytatott a nemzetközi helyzetről, külö­nösen a két ország kapcsola­tait érintő kérdésekről, „öröm­mel állapítottuk meg, hogy kapcsolataink egyre szoro­sabbá válnak, s egyre na­gyobb területre terjednek ki. A nemzetközi kérdéseket te­kintve, nagyon sok pontban találkozott a véleményünk, nevezetesen az összes nép függetlenségének kérdésében, a gazdasági fejlesztés kérdé­sében, a népek szociális kö­rülményei megjavításának kérdésében, s különösen ab­ban, hogy a népeknek maga­sabb életnívót kell biztosí­tani.” Tüntetések Kubában a kormány támogatására szágot az amerikai ag­resszió ellen. Havannában a lakosság nagy tüntetésen biztosította a forradalmi kormányt támoga­tásáról. Hruscsov fogadta Raul Castrót Nyikitu Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. hétfőn fogadta a Szov­jetunióban tartózkodó Raul Castrót, a kubai fegyveres erők miniszterét, beszélgetés folyt amelybe Anasztasz is belekapcsolódott. Este Hruscsov adott Raul Castro tiszteletére. Itt Hruscsov és Castro pohár­köszöntőt mondott. Szívélyes közöttük, Mikojan vacsorát Ahol minden rendben van A Csemői Állami Gazdaság hatalmas gyümölcsösében csi­nos lányok és asszonyok nagy hozzáértéssel és féltő gon­dossággal szüretelik a puha vajalmát és a nyáron oly kel­lemes borízű almát. A leszedett almát még aznap teher­autókon a főváros piacára szállítják. (Csekö felv.) sítjük. Komlóból 350 mázsát várunk. Csütörtökön kezdjük a szedést! És jövő hét elején befejezzük a cséplést is. — Még egy hír: július 31-én száznegyven jól dolgozó az állami gazdaság költségén kü- lönautóbusszal Budapestre in­dul. A hűvösvölgyi Nagyréten ebédelnek, majd körutazást tesznek a fővárosban. Délután hajókirándulást terveznek és este megtekintik a Pest meg­ér egy estet című darabot. s. á. A Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében kedden ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi növényvédelmi konferenciát, amelyen húsz; ország ötvenöt szakembere, « köztük számos nagyhírű tudós,« kutató vitatja meg a növény-« védelem és a növényegészség- j ügy időszerű kérdéseit, felada-j tait. Dr. Ubrizsi Gábor Kos-! suth-díjas, a Növényvédelmi j Kutató Intézet igazgatója is-j mertette az alapításának 00. j jubileumát ünneplő Növényvé-i delmi Kutató Intézet tenniva-i lóit. Elmondotta, hogy hazánk! valamennyi tájegységen 150— i 200 helyen folytatnak kutatá-j sokat és szabadföldi kísérlete-; két. Az intézet kutatásai révén: új növényvédőszereket állítot-1 tak elő, új védekezési eljáráso- i kát dolgoztak ki a tömegesen i jelentkező kártevők és beteg-i ségek ellen. Kidolgozták to-i vábbá a legelők, a rizsvetések, i a kukorica, a szőlő és a gyü-i mölcsösök, a len, a hagyma, a; borsóvetések gyomjai, illetve a; pillangós takarmánynövények j arankái ellen hatásos vegyi i gyomirtási módszert. Az Inté-I zet szakemberei által kidolgo-í zott termelési módszerek —j beleértve az új növényvédő-; szereket is — évente mintegy; 250 millió forint megtakarítást,; illetve többlettermést jelente-; nek az országnak. Ezen felüli a gabonavetések vegyszeres; gyomirtásával évente 150—200; millió forint értékű termést; mentenek meg. Ezután M. Ghilarov, a Szov-j jetunió Tudományos Akadé-; miájának levelező tagja, majd; pedig M. P. Starr, a kalifor-i niai egyetem bakteriológiai professzora tartotta meg elő­adását. SZEDIK AZ ALMÁT tartó hatalmaknak a függet- j lenségükért harcoló és a már i önállóvá vált országok elleni ; agresszív politikáját. A két ország kapcsolatát érintve, megelégedéssel álla- | pították meg, hogy e kap- 1 | csolatok minden téren örven­detesen fejlődnek és megvizs­gálták azokat a lehetőségeket, melyek a két ország között már meglevő baráti kapcso­latok további erősítését elő- 1 mozdíthatják. Az Egyesült Államo«k, Nagy-Britannia és Hollandia olajszállításainak beszüntetése kezdetben nagy gondot oko­zott Kubában. A Szovjetunió segítsége azonban megoldotta a súlyos problémát. A kubai olajtársaság kö­zölte, hogy az államosított olajfinomítók hamarosan annyi olajat adnak, mint korábban. A kubai Földreform Intézet, két tartományban, 4500 pa­rasztnak juttatott földet, mely előzőleg cukorgyárakhoz tar­tozott. A parasztok 23, cu­kornádat termelő szövetke­zetét szerveztek. Egy gyűlé­sen több ezer paraszt újra ki­nyilvánította elhatározá­sát, hogy megvédi az or­— Ujszilvási Állami Gazda- £ ság? 5 — Igen. í /, — Mi újság? ^ — A legfontosabb: semmi- £ lyen munkával nem marad­iunk el. A gazdaság dolgozói ^ holdanként átlagban tizenki- $ lene mázsa búzát, 18 mázsa £ árpát arattak le. hucernán- % kát kétszer kaszáltuk már és 2 be is takarítottuk. / !\\ — Hízómarha-tervünket da- \ rabszámra és súlyra is telje-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents