Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-11 / 137. szám
«ST wc cm sMújap I960. JtTNIÜS 11. SZOMBAT AVER ÉLETET MENT! Önkéntes véradás a gödöllői Ganz Árammérőgyárban Fehérköpenyes nők sürög- nek-forognak izgatottan a gödöllői Ganz Árammérő- gyár kultúrtermének tágas előcsarnokában, ahonnan az orvosi rendelő is nyílik. Bejárata mellett terített asztal, rajta nagy porcelántálakon mignonok, sörösüvegek, teáspoharak, péksütemények, körülötte kényelmes karosszékek. Az ínycsiklandó csendéletet ügyes női kezek rendezgetik. Vas Imréné, a gödöllői járás vöröskeresztes titkárnője, sűrűn nézegeti karóráját. Már csak percek hiányoznak a kilenc órából. Az orvosi rendelő ajtaja gyakran nyílik, fehér álarcos férfiak és nőik jönnek-men- nek körülötte, kezükben csillogó műszerekkel, üvegfiolákkal. — Három héttel ezelőtt jöttem ki ide, a gyárba — mondja Vas Imréné — a Magyar Vöröskereszt vezetőségének üzenetével. Az Országos Vérellátó Intézetnek -.állandóan vérre van szüksége. Nagyon sok mostanában a közlekedési baleset, a súlyos sebesültek életét gyakran csak az idejében adott vérrel lehet megmenteni. Sok vér kell a másfajta műtétekhez és a szülészeti ‘kórházak, klinikák komplikáltabb eseteihez is. A Magyar Vöröskereszt országos mozgalmat indított az önkéntes és díjtalan véradás megszervezése érdekében A véradók különben vérükért deciliterenként 50 forintot kapnak, ami elég súlyos megterhelést jelent nép- gazHaságunkra, mert ellentétben a kapitalista világ gyakorlatával, a vér ára nálunk nem a betegeket terheli, a vérkapókat, hanem az egészségügyi intézményeket, tehát a népgazdaságot. A vöröskereszt a gödöllői Ganz Áram- mérőgyárat választotta üh a a díjtalan véradás megszervezésének első kísérletéhez. A járás vöröskeresztes titkárnője tehát mintegy három héttel ezelőtt kijött ide a gyárba és tüzetesen megbeszélte a dolgot a vállalat vÖ- röskereszt-szervezeténék vezetőivel, elsősorban Eizinger Bálimé titkárnővel és ETlinger Ödönné vezetőségi, taggal. Sok szóra nem volt szükség. Mindketten azonnal felismerték a kísérlet jelentőségét, szinte ■ pillanatok alatt mozgósították a gyári vöröskereszt „rohamcsapatát”. Luptovics Sándor- rvéban, Borbáth Lajosnéban, Csiszárnéba-n, Pákozdi Ró- .zsiban, Csengeri Ernőnében, *de talán elsősorban Czipp Jánosáéban, az üzem népszerű „Czipp néni”-jében, aki Itt a legrégibb aktívája a nőtanácsnak és több, mint harminc éve buzgólbodik minden emberbaráti mozgalomban, 1-elkes segítőtársakra találtak. Nehéz dolguk nekik sem volt. Sorra járták a gyár üzemrészlegeit, röpgyű- léseket tartottak, tájékoztatták a gyár dolgozóit, hangsúlyozva a mozgalom emberbaráti célját és önkéntes jelentkezésre kérték fel azokat, akik, átérezve az ügy fontosságát, hajlandók felajánlani Vérüket életveszélybe kerülő embertársaik megmentésére. Dr. Koszta Sándor üzemorvos a gyár vöröskereszt-aktíváinak tartott előadást, amelyben a véradás jelentőségét és módját ismertette. A gyár kétezemyi dolgozója körében óriási visszhangja támadt a mozgalomnak. Az első felhívásra megkezdődött a tömeges jelentkezés, a vöröskeresztes aktívák alig győzték a jelentkezők följegyzését. Néhány nap alatt számuk meghaladta a 140-et. Itt is, mint minden hasonló megmozdulásban, elsősorban a mő£ jelentkeztek. A jelentkezők alapos orvosi vizsgálh- ton mentek keresztül. A vizsgálattal azt állapították meg, hogy kinek a vére alkalmas. s*'ÜS": Egy korszerű gazdasági épület - félig készen Segítséget kér az építkezés folytatásához a tököli Vörös Csillag Tsz Az első véradók az orvosi rendelőben. A jobboldali ágyon Somogyi Károly, az üzemi pártszervezet titkára, a baloldaliban Rebb Károly, a gyár most szabadult tanulója Nyolcvankét jelentkező „vált be” ezen a sorozáson, ami a szakértők szerint nagyszerű eredmény. Közülük 47 a nő. A jelentkezést hamarosan le is' zárták, de az érdeklődés továbbra sem szűnt meg. Miközben a vöröskeresztes aktívák elmondják ezeket az előzményeket, az orvosi rendelőszobát az országos vérellátó orvosai és asszisztensei berendezik a vérvétel céljaira. Felszerelik a finom műszereket, a nagy gonddal sterilizált szivattyúkat, csöveket és fölkészülnek a vérvételre. Hogy ne legyen torlódás, megállapították az üzemrészek sorrendjét, a soron következő részleg dolgozóit telefonon értesítik, amikor rájuk kerül a sor. • Az első véradók — két férfi — mór megérkeztek. Rebb Karoly a legelső. Ehhez az elsőséghez azért jutott, mert szabadságát szakította meg, hogy vért adhasson.' A gyárnak nemrég felszabadult elektroműszerész tanulója, 21 éves. — Most adok harmadszor vért — mondja mosolyogva — Pilóta vagyok és először egyik, repülőbajtársamnak adtam a véremből, akit komoly baleset ért a repülőtéren. Másodszor a mentők vittek be egy súlyosan sérült beteggel együtt a kórházba. Én már azt is tudom hogy „nullás” a vérem. A második Somogyi Károly, az üzemi pártszervezet titkára, ö először ad vért. — Mitől féljek — mondja nevetve — hiszen jól tudom, hogy miről van szó. Emberbaráti kötelességemnek tartom, hogy segítsek másokon, nem tagadom, hogy van egy ^ kis lámpalázam, de ha arra £ gondolok, hogy ennét a most ^ felajánlott három decinél jó- £ val több vérem is elfolyt már, % amikor azt sem tudtam, hogy ^ miért, hát ez a lámpaláz is £ megszűnik. í y Mindketten azt a két deci ^ teát kortyolgatják, amelyet ^ közvetlenül a véradás előtt ^ kell elfogyasztaniuk. Közben ^ Somogyi Károly még azt is el- ^ mondja, hogy a véradásra al- ^ kalmasnak talált jelentkezők ^ között 31 a párttag, többségük- ^ ben fizikai dolgozó, van köz- ^ tűk osztályvezető, segédmun- ^ kas, adminisztrátor is. — Sértődés is történt — me- \ séli —. a szerszámműhely dől- % gozói méltatlankodnak, amiért nekik senki sem szólt és így í nem jelentkezhettek időben. í y A két első eltűnik az orvo- ^ si rendelő fehérre lakkozott aj- £ taja mögött, de közben mór ^ kóstolgatják teájukat az utá- ^ mik következők. 2 y Néhány rövid percig tart odabenn a művelet. A véradók ^ végighevernek az ágyon. A sét| ágy küzöti dolgozik az asszi.rz- tensnő. Feszülten figyeli, a mü-!j szerek munkáját, a megcsa- polt erekből szivárgó vért, j, amint a vékony gumicsöveken ^ át a légmentesen zárt üvegtar- ^ tályokba folyik. A két első már végzett is, ^ Vidáman jönnek ki a rendelő- í bői és ülnek az előcsarnok megtérített asztalához. Egy-egy pár friss virslit kapnak, hozzá sört, utána finom édességeket. Az „újoncok", akik ezután kerülnek sorra, izgatottan faggatják őket. — Semmi az egész — mondják — észre sem veszi az ember és már tfil is van rajta. Gyorsan halad a munka, torlódás nincs. A rendelő előtt tréfásan évelődnek egymással a jelöltek. Délfelé már megteltek a kis üvegtartályok. Átlag három deci vért adtak a jelentkezők és az Országos Véradó Szolgálat brigádja mintegy huszonötliter tulajdonképpen fölbecsül- hetetlen értékű friss vérrel tért vissza délután Budapestre. Ez a gödöllői volt az első kísérlet az országban. A várálío- 2áson felül sikerült. Most' majd folytatják a megkezdett utat, sorra kerülnek a nagyobb gyárak,, üzemek és mindenhová kivonul az országos szolgálat lelkes brigádja, hogy a helyszínen vegye át a dolgozók önként, díjtalanul felajánlott vérét. Magyar László Talán a legtöbb szó esik róla, a napokban még a pesti vendégeknek is elpanaszolták. Miért bánnak velük mostohán, amikor inkább segítséget érdemelnének. Ezt kérdezték. A tököli Vörös Csillag Termelőszövetkezet tágjai, még arra is vállalkoztak, hogy az újságírónak tollbampndják sérelmüket. — Keressük az igazunkat, mert mi nem akarunk rosszat — hajtogatták többen. De miről is van szó? Mi is az, ami elkeseríti a tököli tsz-tagokat? Egyszerre sokan beszéltek, mert valamennyiü- ket foglalkoztatja ez az ügy. Tavaly ősszel a Földművelés- ügyi Minisztérium három állami gazdaság és három termelőszövetkezet részére pályázatot írt ki egy korszerű automatikus tojóház megépítésére. A pályázók nemigen ostromolták a felhívást kiadó bizottságot, csak egy kis szövetkezet, a tököli Vörös Csillag jelentkezett. Vállalták a terv végrehajtását, amelyre a minisztérium 700 ezer forint beruházást engedélyezett. Kidolgozták a részletterveket a 70 méter hosszú, 14 méter széles különleges épületre, amelyben egyszerre háromezer tyúkot tudnak elhelyezni, A függesztett automata etetőkben tíz napra elegendő eleséget tárolhatnak. Az itatásra az úgynevezett túlfolyó rendszert akarták alkalmazni. A napot pedig a neonvilágítás pótolná a rövid téli napokon. A tojóház kezelőinek nem kell kézi erővel összeszedniük a tojást, mert a.kis tojófészkek alatt a tojás egy végtelen szállító szalagra gurulna, innen kerülne ládákba csomagolásra. Akik látták az épület tervét, azt mondták, praktikus, higiénikus és egyedülálló lesz az országban. Amellett nagyon gazdaságos is. A tököllek késő ősszel kezdték el a munkát, s odáig jutottak, hogy ideiglenesen tető alá került az épület. Az ablakokat is felszerelték, egyszercsak valami közbejött. A január 30-i.g érvényesített bankhitelt nem tudták már teljesen felhasználni. És így a fennmaradó összeg elveszett. Január .19-én elvonultak a mesteremberek és abbamaradt a munka. A félkész épületben nőtt a gaz, a termelőszövetkezet több mint 2500 csirkéjét pedig egy ideiglenes épületbén helyezték el, mivelhogy ez az épület naposcsibe nevelésére is megfelelő volna. A szövetkezet tagsága és vezetősége azonban már az új épületet is jövedelmeztetni szeretné. A járási tanács sajnos erre az érre nem tervezett be pénzt, mert amikor a tojóház építése szóba került, az ő költségvetésük már elkészült. Április végére azonban mégis csak biztosították á kért összeget, de az építkezés folytatása sok ezer forinttal többe kerül. Mert az építőanyagok egy része tönkrement, hiszen a múlt évből fennmaradt cementet sem tudták megfelelő helyen tárolni. Jelenleg a legnagyobb hiba, hogy egyetlen építőipari vállalat sem fog újból a munkához. Saját állattenyésztőik szorgoskodnak csak a tojóház körül és néha kisiparosok csoportja dolgozik az épületem Márciusban már az új épületben akartai? dolgozni a szorgalmas tsz-tagok, akik tavaly ősszel kezdetleges körülmények között két vagon kacsát két és fél vagon csirkét, valamint húszezer darab tojást szállítottak a kereskedelemnek. Ha márciusra megépült volna a tojóház, eddig már ismét újabb vagon csirkével, vagy ötvenezer tojással több jutott volna a fogyasztókhoz. A tököli Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai arra kérik az illetékeseket, ne hagyják őket cserben, hiszen a tojóház úgy kellene a termelőszövetkezetnek, mint egy falat kenyér. Koppány György Új berendezések, .korszerűsített gépek a Dunakeszi Konzervgyárban Ha a május a szerelmesek hónapja, a június feltétlenál a konzervgyáraké. (Elismerem, hogy prózai az összehasonlítás, de igaz.) Ez az a hónap, amikor véget ér a holtidény s a zöldborsó premierjével megkezdődik a főszezon. A Dunakeszi Konzervgyárban a múlt szombaton jelentek meg az első zöldborsóhegyek. A gyár méltóképpen felkészült fogadtatásukra: a műszaki kollektíva beruházás nélkül, csupán felújításból korszerűsítette a borsó-berendezést. A borsóvonal. kapacitása 50 százalékkal növekedett. Az eddigi 10 000 üveg helyett egy műszakban 15 000 üveg zöldborsót konzerválnak, naponta tehát csaknem öt vagonnyit! A saját erőből végrehajtott korszerűsítés jelentőségét fokozza, hogy a berendezés a éginéi kevesebb helyet foglal, a termelékenység növekedőével egy időben a létszám alig emelkedett, csaknem azonos a múlt évivel. Hlatky Béla főmérnök tájékoztatása szerint nem ez az egyedüli újság a konzervgyárban. Rövidesen sor kerül annak a hazai tervek alapján készült, magyar gyártmányú 'í zöldborsó cséplőgépnek a kipróbálására, amely még gazdaságosabbá teszi majd a munkát. | A gép egy szezonban 150—200 | katasztrális hold termését ké- ff pes feldolgozni, tehát rendkívül termelékeny. Nagy előnye, ^ hogy feleslegessé teszi a borsó ff költséges és fáradtságos kézi szedését; ezentúl a borsót szárastól lehet kaszálni! Ez pedig azért is jelentős, mert a termelőszövetkezetekben, éppen a munkaigényesség miatt, nagy gondot okozott a szerződéses borsó vetésterületének növelése. Előnyös a borsócséplőgép azért is, mert a szerződött területen üzemeltetve jelentős fuvarköltségmegtakarítást eredményez, a tsz-nek pedig ott marad az értékes, silózásra alkalmas zöldtakarmány. Eddig ugyanis a borsót csövestől kellett beszállítani a konzervgyárba. Most csak a kicsépelt szemet szállítják, ami — figyelembe véve a 40—“50 százalékos .szemkihozatalt — 50—60 százalékos fuvarköltségcsökkenést eredményez. Végül még egy jó hír a Dunakeszi Konzervgyárból; Böjti Zoltán üzemmérnök vezetésével a gyár műszaki gárdája befőtt berakó-szalagot tervezett. Az új 'berendezést egy kiskunfélegyházi ktsz a napokban szállította le, s a jövő héten helyezik üzembe. A szalag 15 méter hosszú, s teljésen gépesíti a beíőttkészí- tés egyes műveletei közötti anyagmozgatást. Három pályáján egyszerre szállítja a mosott gyümölcsöt, az üres, majd a megtöltött üvegeket. A dolgozók a szalag vasvázára szerelt ülőkéken foglalnak helyet, s csupán az a feladatuk, hogy elvégezzék a rájuk háruló részműveletet. A szalag tudományát összefoglalva: rá teszik a gyümölcsöt és az üres üveget, s a végén leveszik a sterilizálásra váró, kész befőttet. A VILÁGEGYETEM HATÁRAI A kínai elektrotechnika elérte a világszínvonalat Egy másik tanteremben a dolgozók levelező tagozata készíti írásbeli feladatát. Az idén 16 levelező érettségizik a gimnáziumban. Reméljük, siker koronázza fáradozásukat (Gábor Viktor felv.) A Kínai Népköztársaság ^ fiatal elektrotechnikai ipara ff már elérte a technikai világ- 'f színvonalat. Újabb bizonyíték ff erre a kínai mérnökök által ^ tervezett első olajhűtéses, há- f romfázisú áramátalakító, f 120 000 kilovolt ampere kapacitással, 220 000 voltos feszültséghez. A 100 000 kilowatt kapacitásig terjedő generátorok és gőzturbinák 72 000 kilowattos víziturbinák és nagyteljesítményű transzformátorok gyártása ma már nem okoz problémát a népi Kínában. » Jármai Sári nagy izgalommal, de azért sikeresen oldja meg a nehcz matematikai példát a monori gimnáziumban ÉRETTSÉGI A Szovjetunióban olyan | kereszt alakú rádió-teleszkópot J építenek, amellyel a tudósok a világegyetemnek a Földtől több mint 10 milliárd fényévnyire levő határait akarják vizsgálni. Ez az óriási rádió-teleszkóp Moszkva közelében épül, a Szovjet Tudományos Akadémia fizikai intézetének rádiócsillagászati állomásán. A világ legnagyobb rádió- teleszkópja két, egymásra I merőlegesen elhelyezett, egy I kilométer hosszú és 40 méter széles ernyőből fog állni, A rádió-teleszkóp a kereszt alakú ernyőelhelyezésnél fogva a rádióhullámok felfogása szempontjából olyan tükrös , rádió-teleszkóppal lesz egyenértékű, amelynek- az átmérője egy kilométer. A Pravda, amely hírt ad e gigászi rádiócsillagászati készülékről, az építkezésekről készült fényképet is közli.
