Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-11 / 137. szám
1960. JÜNIUS 11. SZOMBAT MST HEGYEI 3 A népgazdaságnak és a lakosságnak egyaránt hasznos a megye kisipari szövetkezeteinek ötéves fejlesztési terve A megye lakossága által igényelt javító-szolgáltató tevékenységet az állami helyiiparnak, a kisipari szövetkezeteknek és a magánkisiparosoknak kell ellátniok. Helyesebben szólva, csak kellene, mert — bár jelentős előrehaladás történt, ilyen tekintetben — még egyik szektor sem képes kielégíteni hiánytala- Aul az ilyen irányú igényeket. Sőt, ha összevetjük a tanácsi, a szövetkezeti és a kisipar javító-szolgáltató munkáját, még mindig sok a fehér folt, sok a kívánni való, A Pest megyei KISZÖV által nemrég elkészített, a KIOSZ véleményét is tartalmazó ötéves fejlesztési terv az ilyen hibák megszüntetését tűzi ki fő célul. Olvasóink ezzel kapcsolatos bírálatát, kívánságait többször közreadtuk lapunkban. Helyes tehát, ha válaszként ezekre, ismertetjük a szóbanforgó tervezet tartalmát. A szövetkezeti hálózat fejlesztéséről szólva, megállapítja a tervezet, hogy a szövetkezetek megoszlása a megye területén hiányos, nem egyenletes. Éppen ezért a javító-szolgáltató munka nagyobbik részét még a magánkisiparosok végzik, ami abból is látszik, hogy az idén szövetkezeteink termelő létszámának csupán a fele, körülbelül kétezer ember végez ilyen munkát. Ugyanakkor a kisiparosok száma meghaladja a hatezret. Célul tűzték ki, hogy a tanácsi ipar fejlesztésével összhangban az ötéves terv végére a szocialista szektor biztosítsa az egész megyében ' a javító-szolgáltató munka elvégzését. Különösen fontosnak tartják, hogy a szövetkezeti ipar ilyen tekintetben is lépést tartson az életszín- vonal tervezett növelésé- vel. Kellő mértékben felkészülnek tehát a háztartási gépek, a rádiók, televíziók, motorkerékpárok és gépkocsik javítására. Nagy gondot-fordítanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek igényeinek kielégítésére. A tervezet a vendéglátó- és élelmiszeripar javítási, szolgáltatási igényeit is messzemenően figyelembe veszi. Az igényeket az egész megyében a helyi szervek lebonyolításával mérik majd fel és ennek alapján állítják ösz- sze a részletes terveket. Figyelemre méltó az az elhatározás is, hogy elsősorban a meglevő szövetkezeteket kívánják fejleszteni és csak másodsorban, tehát kisebb mértékben szándékoznak új szövetkezeteket alakítani. A területi igények megállapításánál nagyon körültekintően járnak el. Figyelembe veszik az új beruházásokat, például a váci Dunai Cement- és Mészmű építését, a Dunakanyar fejlődését és így tovább. Elsősorban népgazdasági szempontból jelentős, de a munka hatékonyságát is növeli, hogy a megye városaiban, a járási székhelye- ken erős szövetkezeti centrumokat hoznak létre. Ez azonban az elkövetkezendő 15 év alatt oldható csak meg teljes egészében. A második ötéves tervben két-három ilye» központot létesítenek. A köz- pontosításnak két útja lesz. Az egyik a szolgáltató szövetkezetek összevonása egy-egy járás területén. A másik: az egy városban levő valamennyi szövetkezetnek — közös erőből — központi raktárakat és irodaházakat építenek. Az ötéves terv során 30 százalékkal növekszik országosan a szövetkezetek termelése. Megyénk szövetkezetei erejükfoöz mérten ugyancsak ennyit-tudnak vállalni. A növekedés részletezéséből is kitűnik, hogy annak legnagyobb részét a javító-, szolgáltató és méretes tevékenységből kívánják biztosítani. Az egész termelésnövekedésnek ez a munka csaknem a felét teszi ki. Ez persze megfelelő műszaki intézkedéseket és beruházásokat is igényel, amiről szintén nem feledkeztek el. Abból kiindulva, hogy a javító-szolgáltató szövetkezetek — kevés kivételtől eltekintve — nem rendelkeznek megfelelő helyiségekkel és berendezésekkel, egyrészt a helyi tanácsok segítségével, másrészt ilyen helyiségek vásárlásával és építésével kívánnak javítani a helyzeten. Olyan méretes szalonokat, fodrász és egyéb fizieteket hoznak majd létre, amelyek minden tekintetben megfelelnek majd a követelményeknek. A termelési féltételek további javításánál nagy gondot fordítanak arra, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök ne forgácsolódjanak szét. A± építkezésre és gépek beszerzésére adott pénzt központosítva használják majd fel, a legfontosabb szövetkezeteket korszerűsítik, gépesítik elsősorban. Minden iparágban legalább egy-egy mintaszövétkezetet hoznak létre, amelyekhez igazodva a többit is fejleszteni lehet. Segítenek minden szövetkezet ilyen irányú intézkedési tervének elkészítésében. Csak dicsérendő az a törekvés is, hogy a szakipari szö- vetkezetekbeA a lehetőségekhez mérten kialakítják a végleges profilt. Nagy gondot fordítanak a termelékenység emelését a * ... » m inőség javítását célzó műszaki fejlesztésre, az önköltség csökkentésére. Ennek érdekében egyre több kis-- és célgépet állítanak termelésbe. Ennek megvalósítását segíti elő az a célkitűzés is, hogy a második ötéves terv idején megfelelő szakemberekkel megoldják az ötvennél nagyobb létszámú szövetkezetek műszaki vezetését. * A szövetkezetek gépparkjának legnagyobb részét a belépett kisiparosok vitték magukkal. Nem csoda hát, ha ez a géppark eléggé elavult, leromlott. Szükséges, hogy központosítva gondoskodjanak a gépek javításáról és tervszerű karbantartásáról. A fejlesztési terv ilyen tekintetben is intézkedik. Megjelöli, hogy melyik szakma gépeit hol javítják és azt is elrendeli, hogy 1961-ben már minden gépet felül kell vizsgálni és szükség szerint kis-, közép- vagy nagyjavítást kell rajta elvégezni. Az egyéb intézkedések között nagyon fontos a szövetkezetek szociális hely- zetének javítása. Évenként részletes tervet készítenek majd öltöző, mosdó, pihenő és étkező helyiségek létesítésére. A városokban közös szövetkezeti, a falvakban pedig közös termelőszövetkezeti és kisipari szövetkezeti kultúrtermeket igyekeznek létrehozni. Külön kitér a tervezet a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. A szövetkezeti hálózat fejlesztésénél nagymértékben számolnak velük és hangsúlyozzák, hogy a jövőben a helyi tanácsok segítségével mind több ilyen dolgozót foglalkoztatnak. A tervezetre, az egyéb szervezeti és szakmai intézkedésekre a politikai munka, a nevelés, a szövetkezeti demokrácia, a helyi szervekkel való együttműködés, a vezetés színvonalának megjavítására irányuló elgondolások teszik fel a koronát. Ezekkel együtt kerek egészet alkot ez a tervezet, szilárd alapját képezi a részletes tervek elkészítésének, végső soron pedig a megyei ipaf még céltudatosabb fejlesztésének. • F. I. Gyiimölcstermesztési kézikönyv a termelőszövetkezetek számára Kézikönyvet készítenek a termelőszövetkezetek gyümölcstermesztésének szervezéséről a Kertészeti Kutató Intézetben. A munkához ötven termelőszövetkezetből gyűjtenek adatokat, s ezeket a gazdaságokat egyúttal patronálják is. Több mint háromszáz borfajtával neveztek be eddig a külföldi cégek a budapesti borversenyre Újabb külföldi nevezések érkeztek a Vajdahunyad várában ősszel megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyre. A legutóbbi svájci jelentkezésekkel együtt 300 fölé emelkedett a versenyen részt vevő külföldi borfajták Száma. A hazánkban 1958-ban megrendezett nemzetközi borversenyen 34 országból érkezett 105 borfajtát bíráltak el. A nemzetközi borversenyek történetében már ez az eredmény is rendkívülinek számított. Az idén minden valószínűség szerint a nevezések számát és a részvevő borok minőségét tekintve, sikerül a hasonló versenyek történetében páratlan eredményt elérni. Az eddig benevezett külföldi borfajták közül csaknem 200 a nyügati országokból érkezik. Többek között Chile, Brazília, Törökország, Uj-Zéland, Ausztrália, Ciprus, Görögország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Ausztria bortermelői és kereskedői jelentették be márkás termékeik részvételét. Az idén százötvenezer holdat mentesítenek a belvizektől Nagyarányú belvízvédelmi építkezések a magyar—román és a magyar—osztrák vízügyi egyezmény alapján , Több mint száz évvel ezelőtt kezdték meg hazánkban a belvízlevezető rendszerek építését, de — néhány, katasztrofálisan csapadékos évet leszámítva — még sohasem fordítottak ilyen jellegű építkezésekre akkora összeget, mint az idén. Belvízlevezető rendszerek építésére, felújítására és fenntartására 160 millió forintot költenek ebben az évben. A legnagyobb arányú' belvízrendezés Hajdú megyében és a Duna—Tisza közén indult: az előbbi helyen a hortobágyi és a Kösej csatornát bővítik, az Alföldön pedig Kecskemét és Kiskunhalas környékét belvízmentesítik. Kalocsától délre megkezdték a foktői szivattyútelep építését. Ugyancsak az idén megkezdődött a Keszthely-vidéki lápterület le- csapolása: a második ötéves terv végéig több mint 80 millió forintos költséggel hétezer holdat tesznek itt termővé. Nagyarányú belvízmentesítő rendszer kiépítésén dolgoznak Békés és Győr megyében, a magyar—román, illetve a magyar— osztrák vízügyi egyezmény alapján. A Romániával kötött megállapodás értelmében a Körösök árvédelmét ott biztosítják, a Sebes- és Fekete-Körös közötti terület belvizét viszont Magyarországon vezetik le. A csaknem 90 millió forintos költségű építkezés egymillió köbméter föld megmozgatásával, három szivattyútelep, harminc csatornahíd építésével jövőre fejeződik be, s 110 000 holdat mentesít a belvíztől. Az osztrák határon az idén befejezik a hansági főcsatorna és folytatják a Rábca kotrását. A Váchartyáni Gépállomáson két nappal ezelőtt vizsgálták felül a felső szervek jelenlétében, hogyan készültek fel a soronkövetkező feladatok végrehajtására. A szemle részvevői elégedettek voltak az előkészületekkel. Ma, szombaton Váchartyán- ban, ugyancsak a gépállomáson, összejöttek a termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, gépállomás vezetői és brigádvezetői, valamint a járási párt- és tanácsszervek képviselői és megvitatják a gépi aratás tervét. A tavaszi számítások kedvezően módosulnak. Míg tavasz- szal a szántóterület 30—35 százalékát tervezték géppel aratni, addig az 1300 holddal szemben 2700 holdat aratnak géppel. Mert nagy dolog történt! A gépállomás három SZK— 3-as típusú kombájnnal gyarapodott. Ezenkívül négy darab rendrakó-gép is útban van, ami az esetleges csapadékos idő esetén nyújt majd sok segítséget a tsz-eknek. Az újonnan kapott gépekkel együtt a tsz-ek aratni valójának 60—62 százalékát a gépállomás végzi el. A Máriaúdvari Tangazdaság és az Alagi Állami Gazdaság is ígért segítséget. Az alagi gazdaság a fóti termelőszövetkezetnek két aratógépet ad kölcsön, a Máriaúdvari Tangazdaság pedig a rádi tsz száz holdját aratja majd le, A Vámosmikolai Gépállomás is tud gépet kölcsönözni, mert a váci járás déli részén nyolctíz nappal előbb aratnak, mint a szobi járásban. — Mégis társadalmi üggyé kell tenni az aratást — mondotta Molnár István, a gépállomás igazgatója —, mert még ennyi gépi munka mellett is szükség van minden dolgos . kaszáló'kévekötő kézre. S. A. Az utolsó simítások a gépszemle előtt. Nem lesz semmi hiba, egészen biztos! Petre László lehet, hogy kombájnos lesz? Még nem döntötték el, mert sok az esélyes. Molnár István Igazgató és Petre László az SZK—3-as kombájnról, új gépükről beszélgetnek Laczkovics Miklós üzemgazdász, Molnár István igazgató, Pajor Mihály brigádvezető agronómus és Gulyás József a tervet tanulmányozzák. Készülnek a szombati tanácskozásra (Gábor Viktor felvj Meggyőződésünk nem gúny tárgya! Soha nem titkoltam, hogy kommunista vagyok és amikor csak tehettem, nyíltan hirdettem falum népe előtt a kommunista eszméket. Ebben a szellemben neveltem családomat is. Nagyobbik fiam, akit kommunista ifjúvá neveltem, 18 éves korában — február 27-én — életét vesztette. Fiam temetését elvtársaim segítségével kommunista módra rendeztük meg. A járás, a község párt- és tömegszervezetei is képviseltették magukat a szertartáson. Fiamat az acsai KISZ-szervezet székházában ravatalozták fel. A ravatalt vörös és fekete drapériák díszítették. A temetésen rokonaim, ismerőseim, a falu népe és a környező községek dolgozói mély együttérzéssel vettek részt. Az 1200 lakost, kis községben tartott temetésen mintegy ezerötszázan jelentek meg. A temetésen részt vevőket nemcsak az hatotta meg, hogy fiatalt temettünk, hanem a temetés tartalma, a munkászenekar gyászindulója, a dalárda és a gyászbeszédek, amelyek szívből jöttek, a szívekhez szóltak. Népköztársaságunk alkotmánya minden polgár számára lelkiismereti szabadságot biztosít. Joga van minden embernek hinni vagy ' nem hinni az idealista ideológiában és ha úgy tetszik, annak szertartásait nem köteles mindenki igénybe venni. Tehát nekem is jogom volt fiamat vezérlő eszmémnek, a kommunista eszmének megfelelően eltemettetni. Néhányan azonban akadnak Ácsa községben is olyanok, akik tiszteletlenek és gyaláz- kodók. Hivatkoznak a vallás- szabadságra, ezt azonban úgy értik, hogy a vallásos eszmét kötelezővé is lehet tenni és lelki terrort is alkalmazhatnak. Én mindig tiszteletben tartottam az emberek vallásos nézeteit. Soha nem gúnyoltam ki egyetlen családot sem, amiért egyházi szertartások közepette eskette, temet- tette hozátartozóját vagy tc- metteti ma is. Éppen ez jogosít fel engem arra, hogy megkérdezzem Lajtos István Zima kántort, acsai egyháztagot: milyen módon merészeli a kommunista szertartású temetést becsmérelni. És ezzel egy időben lelki terrort alkalmazni családtagjaim felé? Soha nem tettem és nem is teszek ezután sem a hívő vallásos emberekre gúnyos megjegyzéseket, de elvárom, hogy az én meggyőződésemet is tartsa tiszteletben minden ember. Rosszul gondolja Lajtos István Zima, ha úgy hiszi, hogy kijelentéseit, gúnyos megjegyzéseit eltűrjük. Meggyőződésem, hogy a falu lakossága és a temetésen jelen levők a kommunista temetésen úgy érezték magukat, hogy ez a temetés színvonalában és tartalmában felülmúlt sok egyházi szertartású temetést. Ebben az országban a vallás minden embernek magánügye. És ha mi, kommunisták tiszteletben tartjuk Lajtos István Zima vallásos meggyőződését, amely az ő magánügye, akkor joggal várjuk el. hogy a mi meggyőződésünket, szertartásainkat is tartsák tiszteletben. Megjegyzéseivel ne próbálja családom és a község kommunistáinak meggyőződését bolygatni, a falu rendjét zavarni. Nem engedjük meg, hogy ellentéteket próbáljon szítani a kommunisták és a pártonkívüliek között. Maczek János acsai lakos Aratási készülődés Uj gépeket kapott a Váchartyáni Gépállomás
