Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

I960. JÚNIUS 9. CSÜTÖRTÖK Msr UÉtit ti \jCMap 3 A cél: jobb szenet Tiszapalkonyának! Látogatás a pilisi bányában A pilisi szénbányában új jelszóval, a tavalyinál sokkal nagyobb méretekben bontako­zott ki a verseny, a harc a terv teljesítéséért. A fő cél az, hogy jobb minőségű sze­net küldjenek T iszapalkony á- nak. Erről beszélnek az em­berek olyan szenvedélyesen, mintha a kalória érték javí­tása, a hamu- és a palatar- talom csökkentése mindegyi­küknek saját, személyes ügye lenne. S nem tévedünk, mert az is. A bányából felszínre ho­zott szénnek mintegy 90 szá­zalékát már fél éve a Tisza- palkonyai Erőmű használja fel. Ez pedig becsületbeli kér­dés. Mert a pilisi bányászok nem akarják, hogy a palko- nyai kazángépészek ilyen vé­leményeket mondjanak: „Már megint muslcátliföldet küld­tetek”. Inkább azt hallgatják szívesen, ha a palkonyaiak „derék fiúknak” nevezik őket, mert akkor nem esik folt a pilisiek jó hírnevén. Ez az egyik oka a nagy harcnak. A másik — mondjuk ki kereken — a pénz. A pilisi bányászok tavaly 14 napi nyereségrészesedést kaptak. S most — bárkivel beszél is az ember — fizikai dolgozók, műszaki vezetők egyaránt többet szeretnének. Ez a törekvés természetesen nagyon is érthető, hiszen egyetlen pi­lisi bányász sem ellensége sa­ját magának, mindnyájan na­gyobb anyagi jólétet akarnak biztosítani családjuknak. Csakhogy ehhez — mind­nyájan jól tudják — az kei!, hogy a mostaninál többet ter­meljenek és csökkentsék is a szén tonnánkénti költségét. Akkor a bevétel is nagyobb lesz, s több jut a borítékba. Ez egyenes beszéd. Mindenki megérti, s van is hatása, mert már 12 brigád harcol pél­dául ”á' szocialista cím elnye­réséért. Vállalták a szén minőségének javítását és a költségek csökkentését. A 48-as, Kővár Károly brigád­ja, amely a nyugati tárók do­lomit kőzetében készíti az új feltárást, összesen 400 méter vágatot hajtott ki s a januári termelési értekezleten meg is kapta a-szocialista címet. Anti gátolja a munkát A vállalat munkásai azt ígérték, hogy 1960-ban, a ne­héz körülmények ellenére is egy százalékkal túlteljesítik az évi tervet. Az első ne­gyedévben nem is volt külö­nösebb baj, mert 100,3 szá­zalékot értek el, de áprilisban már csak 99,8 százalékra fu­totta erejükből, s májusban is éppen hogy csak 100,2 száza­lékra tornászták fel magukat a listáin. Hogy mi volt a baj? Egyet­len mondat is magyarázatot ad erre. „Fütyül már a rigó’’ — mondta Kakas elvtárs, a bánya főmérnöke, s ez pedig azt jelenti, hogy a mezőgazda­ságban megkezdődött a tavaszi munka dandárja, s igen sok munkás (szinte kivétel nélkül segédmunkások) kivette a könyvét s ment haza kapálni, kaszálni, földet művelni. Raj­tuk kívül sok fiatal bevonult katonának is. S bár a szak­munkás létszám elegendő len­ne, csillések, szállítók s más segédmunkások híján a terv teljesítése nehezen megy. Igaz, hogy jönnek felvételre újak, de nagyon kevesen, s ez nem pótolja a hiányzó munkáskeze­ket. A másik ok az, hogy 2200 tonnával kevesebb szenet rak­tak fel géppel, mint azt ter­vezték. Az a munkahely ugyanis, amit a Hidasi-rakodó­gép számára készítettek, nem vált be. Ezenkívül nem gon­doskodtak egy függetlenített, a gépekhez jól értő lakatosról sem, aki a hibákat gyorsan ki­javította volna. Emiatt a gé­pek sokat álltak. Harmadszor — s talán ez a legnehezebben eltávolítható akadály — a te­lepek szénvagyona rosszabb minőségű, mint amire számí­tottak. A Béta-mezőben a II. telepi feltárások, amelyek jó minőségű szenet sejtettek, nem hozták meg a várt eredményt ték, most csak az a dolga, hogy a Kóta-, a Hidasi- és a PML—5-ös gépekkel törődjön, rendszeresen ellenőrizze, kar­bantartsa s a legkisebbre csökkentse azok állásidejét. Teljesen világos, hogy egy- csapásra nem tudnak mindent megoldani, s még sok feladat elvégzése vár rájuk. De ezek az intézkedések máris ered­ménnyel jártak. Többek kö­zött a szén kalóriaértéke nőtt, s emelkedett a munkások egyéni teljesítménye is. A pi­lisi bányászok fogadkoznak, hogy még júniusban pótolják az áprilisi 50 tonnás hiányt és év végére — ígéretükhöz hí­ven — mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi tervet túlteljesítik. Az eddig végzett lelkes munka, a tervszerű műszaki intézkedések a bizto­síték rá, hogy szavukat valóra is fogják váltani. S. Nagy Sándor Szerdán a Kreml Szverd- lov-termébcn Nyikolaj Tyiho- nov átnyújtotta az i960, évi irodalmi és művészeti Lenin- díjakat a kitüntetetteknek. A kitüntetettek között van­nak a Szemtől szemben Ame­rikával című könyv szerzői: a magas kalóriájú szén, mint amennyire számítottak. Hogyan Írsz jobb a szén ? Csakhogy a bánya dolgozói s főleg a műszaki és gazdasági vezetők ebbe nem nyugodtak bele. Mindent elkövetnek, hogy több és jobb szenet ad­janak. Ezt a célt szolgálják a különböző műszaki intézkedé­sek is. Gyűléseken beszélték meg a munkásokkal, hogy a saját posztján ki-ki mit tud tenni. Először: a bányában, közvet­lenül a munkahelyeken, külön robbantják a tiszta és külön a köves, palás szénrétegeket, s rakodás előtt a munkahely dol­gozói a nagyobb meddődara­bokat kiválogatják. így már eleve jobb szén kerül felszín­re. Az osztályozón több mun­kás beállításával fokozzák a válogatást, hogy a bunkerekbe kerülő szénben a kőanyag mi­nél kevesebb legyen. Az igé­nyektől függően megváltoztat­ják a keverési arányt is, s így a fűtőérték szintén emelkedik. De a bánya vezetősége so­kat vár az új kutatófúrások­tól is. Jelenleg a solymári terület rétegeit vizsgálják, ahol remény van arra, hogy az ottani telepek feltárásá­val növeljék a magas kalóriá­jú szénvagyont. Az első fú­rólyukból vett minták 8,4 méter vastag szénréteget mú­lattak ki, amelynek iMlória- érléke 2500—4200 között vál­takozni. Ez tehát igen jó szén. A második fúrólyuk is most ért szenet, ahol hason­ló a kalóriaérték. S bár e két eredmény alapján még korai lenne holmiféle „győ­zelmi himnuszt” zengeni, mégis elmondhatjuk, hogy a kilátások biztatóak. Mi les/, a gépekkel? Ha kevés a munkáskéz — segítenek a gépek. Ezzel vi­gasztalják magukat a bánya vezetői s igazuk is van. Az eddigi „szűk keresztmetszet” a szállítás volt. A kitermelt szén — mozdony híján — ne­hezen jutott el az osztályozó- ra. Ez azért akadályozta a tervteljesítést, mert lassú volt a csilleforduló, s a munka­helyen a bányászok sokszor vártak üres csillére. Most a bányabeli és a külszíni szál­lítást teljesen gépesítették, mert a meglévők mellé még három új villamosmozdonyt szereztek,' azok már dolgoz­nak is, s a bányarakodókról egyenesen az osztályozóra vontatják a teli csilléket. A feltárás gépesítése is tel­jes. Kővár Károly szocialis­ta feltáró brigádja PML—5-ös szovjet rakodógéppel és lég- sűrítéses fúrókalapácsokkal dolgozik a nyugati táró dolo­mitrétegében. Továbbá: a bányában egyetlen munkahe­lyen sem fúrnak kézzel, mert mind a fejtésekben, mind pedig az elővájásoknál elekt­romos szénfúrógépeket hasz­nálnak. S bár ez nagy előre­lépés, még mindig nincs meg oldva egy munkafolyamat gé' pesítése. Ez pedig a rakodás, ami a legnagyobb gondot okozza. Az előkészült tervek szerint ezt is megoldják, remélhetőleg rövidesen. Büszkén újságol­ják, hogy nemrégiben kaptak Várpalotáról egy Hidasi-féle rakodógépet. Ezt a műhelyben teljesen rendbehozták, a kap­csolószekrényt átalakították, a motorokat, láncokat stb. megjavították s utána Mirk György lakatost és Szabó La­jos vájárt elküldték Balinka- bányára, egy kis tapasztalat- cserére. Itt ugyanis sok Hi­dasi-gép dolgozik. A két pi­lisi munkás tanulmányozta a Hidasi-gépek működését s mi­után hazajöttek, beszámoltak tapasztalataikról. A bánya ve­zetősége ennek alapján c következőket tette: a meglevc öt Kóta-féle kisrakodóból hár­mat — jól előkészített helyer, — munkába állított, kettői pedig meghagyott tartaléknak A Hidasi-rakodógépet az 1st- ván-akna Delta-mezejébe vi­tette. egy ugyancsak jól elő­készített munkahelyre. Mirh I György lakatost függetlenitet­KÜLFÖIDI KIRÁNDULÁS A KÖZÖS MUNKA JÖVEDELMÉBŐL Eredményesen működnek az ifjúsági szövetkezetek a nagykátai járásban Kormányzatunk lehetővé tette, hogy az iskola keretein belül és kívül ifjúsági szö­vetkezetek alakulhassanak. A fiatalok ily módon megismer­kedhetnek a közös munka, az összefogás előnyeivel, gya­korlatra tehetnek szert a me­zőgazdasági munkákban, meg­tanulják a gyakorlat fogá­sait és egyben természetesen élvezhetik is a jó munka gyümölcseit. Tegyünk egy kis körsétát a nagykátai járásban, nézzük meg, hogyan dolgoznak az ifjúsági „tsz”-ek tagjai. Hisz éppen a nagykátai járásban alakult az országban az el­ső ifjúsági szövetkezet éspedig Tápióbicskén, amely egyelőre nyúl tenyész­téssel foglalkozik. Mielőtt megtekintenénk a szövetkezetek működését, említsük meg, hogy a járás­ban eddig hét ifjúsági szövet­* Átnyújtották az irodalmi és művészeti Lenin-dijakat Adzsubej, Gribacsov, Iljicspv és több más újságíró, Szviri- dov zeneszerző, Ojsztrah vi­lághírű hegedűművész, Bon- darcsuk és Karmen filmren­dezők, Rilszkij és Turszunza- de költők. Megkezdődött a filmtechnikai tudományos konferencia Szerdán reggel Budapes­ten, a Technika Házában megkezdődött az Optikai és Kinotechnilwü Egyesület má­sodik filmtechnikai tudomá­nyos konferenciája. Az előadások sorát Molnár János, a Postakísérleti Inté­zet tudományos osztályvezető­je, az egyesület elnöke nyi­totta meg. A négynapos megbeszélé­sek során megtárgyalják a filmtechnikában hasz­nálatos mérőberendezések és mérési módszerek mű­szaki kérdéseit, továbbá tisztázzák a 16 millimé­teres filmtechnikával összefüggő kérdéseket. Az ilyen filmnél sokkal lé­nyegesebb az elsőrendű mi­nőség, mint a 35 milliméte­res, úgynevezett normál film­nél, mert hiszen a vetítéshez a kisebb kockáról sokkal na­gyobb arányban kell a képet felnagyítani és a hangot fel­erősíteni. A kérdés jelentős, mert a magyarországi mozik túlnyomó része — 4500-ból 3900 keskeny vetítővel dolgo­zik és a televízió operatőrei is érthetően a sokkal mozgéko­nyabb keskenyfilm-felvevőket használják. A magyar film technikai szakemberek nagyarányú tu­dományos megmozdulása kül­földön is nagy érdeklődést váltott ki. A konferenciára csaknem 30 vendég érkezett, köz­tük a szakterület legjobb szovjet, csehszlovák, len­gyel, bolgár, német, fran­cia és svájci ismerők ] A négy nap>on elhangzó elő- | adások közül 13-at külföldi i szakemberek tartanak. kezet alakult. A már említett tápióbicskein kívül Farmo­son, Tápiógyörgyén, Tápió- ságon, Tápiószentmártonban, Szentmártonkátán és Lőrinc- kátán dolgoznak a tanuló fia­talok ifjúsági szövetkezetek­ben. Farmoson a helyi földművesszövetkezet segíti a fiatalok munkáját. Az ifjúsági szövetkezetét irányító pedagógus boldogan közli, hogy a tagok nagy buzgalom­mal dolgoznak és ez meg is látszik az eredményen. A zöld­borsó szép termést Ígér. Hogy a bevételt mire fordítják, ar­ról a tagok maguk döntenek majd. Tápiógyörgyén csincsilla nyúl tenyésztésé­vel foglalkoznak a fiatalon. Még nincs nagy állományuk, először fel akarják fejleszteni a tenyészanyagot. De már készül is a kifutó, hogy egészséges elhelyezést bizto­sítsanak a szaporulatnak. Ha lesz fölösleg, átadnak más ifjúsági szövetkezetnek belő­le, vagy fjedig szerződést köt­nek a földművesszövetkezet­tel, amely a szerződésileg biztosított magasabb áron veszi át a lekötött mennyisé­get, T ápióságon ■az újonnan épült szép iskola- épületből remek kilátás nyílik a gyakorlókertre és az ifjú­sági termelőszövetkezet föld­jére. Az igazgató és a vezető pedagógus szívügyének tekin­ti az ifjúsági szövetkezet fel- fejlesztését, ami meg is lát­szik a munkájukon. A Ságvá- ri Endre Ifjúsági Szövetkezet tagjai szívesen fogják kezük­be a kapát, gereblyét, hogy munkálkodjanak földjükön. Pérsze, a kártevők az ő burgonyájukat sem kímélik, de összeszedik a csíkos hátú bogarakat és lárváikat. A cu­korrépa üde levélzetéve! szin­tén szép termést igér. Le is A mezőgazdasági termények tűzvédelmével kapcsolatban a Mezőgazdasági Értesítő jú­nius 1-i számában jelent meg a Földművelésügyi Miniszté­rium közleménye. Ebben rész­letesen előírja a traktorok, vontatók, arató- cséplőgépek szikrafogóinak gondos felül­vizsgálatát. Ahol csépelnek, a következő tűzvédelmi felszereléseket kö­telesek tartani: 200 liter víz és 2 tűzoltóveder, takaróponyva, vagy 200 liter víz és 2 tűzoltó­veder. 2 tűzoltóhorog, 2 szik­racsapó, valamint a dohány­zást tiltó és a dohányzás he­lyét kijelölő táblák. A cséplő­gépet meghajtó erőgép körül ötméteres tűzvédelmi sávot tisztán kell tartani és locsolni valamint meg kell tartani a nyolcméteres tűztávolságot. Ahol a gabonatábla közelé­ben vasútvonal vezet, a vasút mentén — a vasútvonaltól 5— 10 méter távolságban — négy barázda szélességű, a szomszé­dos területekhez csatlakozó védőszántást kell elvégezni az aratással egyidőben. Készenlétbe kell helyezni a szérűskertekben is a tűzvédel­mi felszereléseket, valamint előzetesen kazalozási tervet kell készíteni és cövekkel ki kell jelölni a létesítendő kaz­lak helyét. Az érdekeltek figyelmébe ajánljuk, hogy ve­gyék figyelembe az uralkodó szél irányát és úgy jelöljék ki a kazlak helyét, hogy erre mind a kazlak, mind az aszta- gok merőlegesen álljanak. A közlemény végezetül a tűzíi- gyelő és tűzkészültségi szolgá­lat megszervezéséről intézke­dik. szerződött a szövetkezet a cu­korgyárral. Egészen felnőtt módon gazdálkodnak és a legnagyobb büntetés, ha rossz tanulás, vagy maga­viselet miatt egy-két napra egyikük-másikuk nem vehet részt a közös munkában. Hogy mit vesznek a pénzükön, ar­ra még korai felelni, de már tele vannak ők is tervvel, majd meglátják, milyen lesz a termés, mert nem szabad a medve bőrére előre inni. De látogassunk el 7 ápiószentmártonba is, ahol Pálffy vezető pedagó­gus irányítja a szakcsoportot. Itt a szántóföldi növényter­melésen kívül kisállattenyész­téssel is kívánnak foglalkoz­ni és a „terv“ ezt már figye­lembe is veszi. A nyúltenyész- anyagot most szerzik be és már nagyjából el is készült részükre az istálló. A föld­művesszövetkezet segíti a kis csoport munkáját és így az szépen fejlődik. Szentmártonkátán is fejlődik az ifjúsági szö­vetkezet. Szép a vetésük, gyorsan nő a cukorrépa. Ve­zetőnőjük, dr. Árvainé, aki eleinte félt a megbízatástól, most örömmel látja, hogy az ifjúság túláradó munkakedv­vel igyekszik eredményt fel­mutatni. Egyelőre még csalt növénytermeléssel foglalkoz­nak, főleg cukorrépa-termesz­téssel. Ök is leszerződtek a cukorgyárral. Előlegre azon­ban nem tartottak igényt* mivel „nem akarnak adósság­ba keveredni”. A Kossuth Termelőszövetkezet vezetősé­ge készséggel adott a kis szö­vetkezetnek földet és más­képp is segíti munkájukat Szentlórinckáta a járás első termelőszövetke­zeti községe. Itt Imre Sándor iskolaigazgató irányítja az ifjúsági szövetkezet munká­ját. Négy pedagógus tagja is van a szövetkezetnek és így halad is a munka szaporán. Itt már öntözéses rendszerrel termelik a paradicsompapri­kát. Van melegágyuk és már ki is kerültek a gondo­san nevelt palánták a sza­bad földbe. Azonkívül bur­gonyát is termesztenek. Há­rom katasztrális holdon gazdálkodik az ifjúsági szö­vetkezet és annyi itt a lelke­sedés, nemes vetélkedés, hogy elégtétellel állapíthatjuk meg, az ifjúsági szövetkezetek lét­rehozása és fejlesztése helyes elgondolás volt. Szentlőrinc- kátán már a jövedelem hova- fordításáról tervezgetnek a tagok és nem kevesebbre gondolnak, mint hogy közös külföldi utazást szerveznek és élvezik majd a messze tájak szépségeit. Az ifjúsági szövetkezetek szép munkája már az első évben biztató és minden bi­zonnyal a jövő még több eredménnyel kecsegtet. Dr. Hirsch József oki. mezőgazd. mérnök lami nyugdíj és a földjára­dék, amely a szövetkezetbe beadott tizennégy hold föld után jár. Palcsóék két és fél ezer forintot kapnak ebből kézhez. Az egyholdas háztáji földön a tsz végzi el a szán­tást. s a többi gépi munkát ingyen. Kapálni segítenek a fiata­labb tagok, ha látják, hogy a két öreg nem tud idejében vé­gezni a gazzal a kukoricában. Mert Palcsó néni már na­gyon fájós lábú. Ha orvoshoz megyen, a tsz fogata áll kapu­ja elé. A kukorica meg nagyon fon­tos, mert az ólban két süldő van, az udvaron harminc tyúk kéri a szemet. Keli a hízó Palcsóéknál. Az öregember reggelire is, ebéd­re is húst eszik. Más étel alig kell neki. Disznóöléskor összegyűl a család. A hét gyerek a har­minc unoka és a tizenkét déd­unoka. Ennyien kérik a friss hurkát. meg a sültkolbászt. Palcsó néni nagyon büszke erre a családi összejövetelre. Az érzésben nagy-nagy elége­dettség van, hogy most. közel a nyolcvanhoz még mindig ő tud adni. ö a gazdasszony, aki megmondja, mennyi bors, hagyma, kocka-szalonna . le­gyen a töltelékben. Az öregember a ház sarká­nál a júniusi napsütésben a hosszúszárú pipát szívja. Taj­tékpipája van. ötven eszten­deje füstöl belőle. Szép pipa, akármelyik gyűjtő két kézzel kapna utána. Mi dolga van hát itt a vilá­gon Palcsó Jani bácsinak? — Sétálok, pipálok, ha meg ked­vem van, kapálok is egy ki­csit. .. A fali állványon világvevő rádió áll. A két öreg azt sze­reti legjobban, amikor este megszólal a kedveskedő hang: — Jóéjszakát gyerekek!... Mert ilyenkor ők is nyugodt álomra készülnek már. — dk — ; Neve: Palcsó \ János. Kora: í nyolcvanegy esz- í tendő. Foglalkozá- \ sa: termelőszö­’{ vetkezeti nyug- ! díjas. Családi ál- í lapot a: nős, már \ ötvenhat eszten- ; de je. Egy a tápió- \ szelei Béke Ter- >, melőszövetkezet hetven nyugdíjas í örege közül. \ Szikkadt, kö- \ zépmagas ember. \ Bádogkék törtfé- í nyű szeme látá- \ sának újrapótlá- í sára megint \ szemüveget írt a í doktor. Ameddig í a pápaszemet ki nem hozzák a vá- \ rosból, Jani bá- esi nem ül fel a bicikliré. Mert máskor azzal jár $ ki, hogy elbók- $ lásszon száz négy­szögöles szőlőskertjében. A család jövedelme jelenleg Í havi kétszázhatvan forint ál­Foglalkozása: TSZ-NYUGDÍJAS Védjük a tűztél a mezőgazdasági terményeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents