Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
rear IMECVHI 1960. JÚNIUS 9. CSÜTÖRTÖK BŐVÜL A GYÁRTMÁNYVÁLASZTÉK, NÖVEKSZIK AZ EXPORT A MONORI KEFEGYÁRBAN Izrael, Szíria és Nyugat- Németország után ismét idehaza arattak nagy sikert a Mono- ri Kefegyár készítményei. A nemrég bezárult ipari vásáron A Ihelyiipar legszebb terméke címmel tüntették ki a gyár kefekollekcióját, s már készülnek a mintapéldányok a moszkvai kiállításra is. A hagyományos kefekészítmények mellett új típusú keféket is gyártanak Monoron. Például a reprezentatív kivitelű kefekészletben (a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat készíti hozzá a bőrtokokat) Automata lümőgépekkel készítik a keféket hajkefétől a sárkeféig valamennyi házi használatra alkalmas kefetípus megtalálható. Most az eddig hiányolt kefék gyártásához is hozzákezdenek. Többek között lokni-keféket, biliárd- és kalapkeféket is készítenek. A második negyedév során például a kefeüzem ötmillió forint értékű különféle kefét készít, ami 1 200 000 darab kefének felel meg. Növekszik az export is, június végéig mintegy másfélmillió forint értékű kefeárut szállítanak — az illetékes kereskedelmi vállalat közvetítésével — Közel-keletre, Angliába, (Nét metországba. A gyár logarüzeme is túljutott már a kezdeti nehézségeken, s üzemszerűen termel. Naprakészen teljesítik tervüket a részleg dolgozói, s negyedévenként ezer darab zseblogarlécet, 1600 darab nagy logarlécet, s emellett tetemes mennyiségű alkatrészt, valamint prizmás és lapos léptéket gyártanak. Nemsokára régi kívánságuk is teljesül a kefegyári dolgozóknak: felépítik a korszerű fürdő- és mosdóhelyiségeket. A transzformátorház már elkészült, most még egy korszerű fűrészcsarnok felépítését tervezik. s. p. Villanyt kapott a vasutastelep T örökbálinton A törökbálinti vasutastelep öt év óta húzódó villamosítását az idén tavasszal sikerült megoldani. A szükséges két kilométer hosszú hálózatból 1300 métert a községfejlesztési alapból, a többit állami hozzájárulásból építették meg és így a telep mindegyik, szám szerint 90 háza áramot kapott. Maguk az érdekelt háztulajdonosok, a vasutasok, az oszlopokat és a huzalt 40 ezer forinttal olcsóbb áron szerezték be és ezzel is hozzájárultak a vezeték megépítéséhez. Nagyobb szabású útépítés folyik jelenleg Törökbálinton a Munkácsy Mihály utcában, amelynek egy részén az érd— budaörsi műút halad át. Ezt a részt, miután az utat egész hosszában most korszerűsítik, az állam hozatja rendbe, az utca többi részén pedig a község építi át az úttestet. Tisztítás nélkül ehető zöldborsó Hüvelyével együtt fogyasztható zöldborsó termesztését kezdték meg a Kertészeti Kutató Intézetben. Az NDK-ból származó borsónak teljes termése ehető, nincsen tisztítási hulladéka s nemcsak termesztése gazdaságosabb, hanem elkészítése is egyszerűbb. A Kertészeti Kutató Intézetben az idén még csak továbbsza- porításra állítják elő az új borsófajtát, a fogyasztók részére jövőre kezdik több gazdaságban termeszteni. Vendéglátóipari furcsaságok Budakeszin Több megértésre, de hathatós intézkedésekre van szükség Budapest határában, a fővárossal úgyszólván összeépült Budakeszin a tanácsnak és az egész lakosságnak sok a kifogása a vendéglátóipari üzemekkel szemben. Jó része ezeknek az üzemeknek sem a helybeli közönség igényeinek, sem pedig a korszerű követelményeknek nem felei meg. Úgyszólván minden tanácsülésen szóváteszik a panaszokat és a tanács a község kívánságait már többször közölte írásban a Budavidéki Vendéglátóipari Vállalattal, eddig azonban eredmény nélkül. Elsősorban megfelelően berendezett eszpreszó-cukrászdát szeretne a lakosság nagy része. A kikészílőműhely dolgozói új épületben, megváltozott körülmények között végzik munkájukat. Felvételünk a szállítás előtti utolsó ellenőrzést mutatja be A logarüzemben A DIADALMAS OLIMPIA Ót ország segítségével az olimpiáit történetéről egészült az eddigi legjelentősebb magyar sportliím t Júliusban nagyszabású nemzetközi pionír-találkozó Csillebércen és a szabadtéri színpadot pedig felújítják. A sátrak helyeit is kijelölték, az „utcákat” kőzúzalékkal terítik le, hogy július közepére minden készen várja a vendégeket. A Budapest Filmstúdióban elkészült az eddigi legjelentősebb magyar sportfilm, A diadalmas olimpia, amelyet Csőke József állított össze. Az újdonság hossza 2200 méter, vetítése mintegy másfél óráig tart. A film az időszámításunk előtt 776-ban megtartott első versenyektől napjainkig dokumentumok és eredeti felvételek felhasználásával bemutatja az olimpiai játékok történetét. A diadalmas olimpia című sportfilmen mintegy öt hónapig dolgoztak az alkotók, akik a jeleneteket sok száz régi híradóból, valamint sport- és dokumentumfilmből válogatták ki. Munkájukat nemzetközi összefogás is segítette. A görög hatóságok jóvoltából magyar operatőr megörökítette filmszalagon az első olimpiai játékok színhelyének maradványait, emlékeit. Olaszországban lehetővé tették, hogy filmre vegyék az 1960-as római olimpiai előkészületeket, s a magyar közönségnek is bemutassák az újonnan épült stadiont, sportcsarnokot, uszodát, olimpiai falut. A Német Demokratikus Köztársaság filmarchivuma és a DEFA filmstúdió jelentős mennyiségű anyagot bocsátott a magyar filmesek rendelkezésére csakúgy, mint az egyik legjelentősebb angol televíziótársaság, amely az ott bemutatott magyar filmek egy részét küldte. A Szovjetunió is a nálunk hiányzó fiimfelvéte- lekkel segítette a rendező munkáját. Az alkotók igénybe vették a magyar sportszakemberek tanácsadását és kölcsönkérték az olimpiai versenyeken részt vett magyar versenyzők emléktárgyait, díjait, dokumentumait. Az MTST elnöksége a munka közben többször felkereste a Budapest Filmstúdiót és ugyancsak sok hasznos útmutatást adott. A diadalmas olimpia című újdonságot a tervek szerint június 23-án bemutatják Budapesten, majd vidéken is műsorra tűzik. A szokásostól eltérően jelentős számú úgynevezett keskeny kópiát is készítenek a filmből, ezeket elsősorban falusi mozikban játsszák majd. Szóbakerült egyébként, hogy az olimpiai játékok idején bemutatják Rómában a magyar filmeseknek ezt az alkotását. Főleg az ifjúság sürget egy olyan szolid, de korszerűen berendezett cukrászdát, ahol esténként és ünnep délutánokon táncolhatna. Ilyen szórakozóhely hiányában a táncot kedvelő fiatalság kénytelen a fővárosba járni. A jelenlegi cukrászda szűk, tánchely nincs is benne, amellett minden mellékhelyiséget nélkülöz, ami pedig közegészségügyi szempontból is erősen kifogásolható. A tanács szívesen látná, ha a vendéglátóipari vállalat bezárná ezt az üzemet és helyette az igényeket kielégítő, új cukrászda-eszpresszót létesítene, amit a község vezetőinek véleménye szerint aránylag kis befektetéssel megvalósíthatna. Akár a község központjában levő Véndiófa vendéglő meglehetősen nagy söntését, akár pedig a Betérő csárdát alakíthatnák át erre a célra. A vendéglő ellen komolyabb kifogás nincsen, annál több a panasz a söntés ellen, amely talponálló. Ugyanígy a Betérő csárda is az. Mindkét helyen duhaj, iszákos emberek sűrűn, úgyszólván naponta okoznak zajos botrányokat, gyakran verekedéseket is. Éppen ezért a tanács már többször követelte, hogy mindkét helyen Szüntessék meg az álló vendégek kiszolgálását és vagy az egyik söntését \fagy a másik helyiségét alakítsák át zenés cukrászdává. Más természetű a tanács panasza a Gomba vendéglő sohasem használt nyári helyiségével kapcsolatosan. Nyaranta a vendéglő tágas kerthelyiségében terítenek, esős időben pedig a téli helyiségben, a hatalmas, teljesen zárt, ablakokkal ellátott nyári helyiséget pedig évek óta a vendéglátóipari vállalat raktárnak használja. A tanács, miután úgy találja, hogy a vendéglőnek nincs szüksége a fedett nyári helyiségre és azt nem rendeltetésének megfelelő célra használják, felhívta a Budavidéki Vendéglátóipari Vállalatot, engedje át ezt a helyiséget a Pest megyei Tanács Kézmű- ; ipari Vállalatának amely a je- ! lenleg raktár célját szolgáló I helyiséget sokkal jobban fel- I használná. A kézműipari vállalatnak Itöbb üzeme dolgozik Budakeszin. Többek között villanyhe- ígesztő részlege is, amely azon- iban olyan szűk helyre szorult, íhogy mindössze tíz munkást I foglalkoztathat. Márpedig, ha ! megfelelő helyiséghez juthatja, még legalább 40—50, főleg \ nődolgozónak nyújthatna szép -jövedelmet biztosító munkaal- > kaimat. A kézműipari vállalat ;a raktárnak használt nyári t -r _ h elyiséget megfelelőnek találja, mert viszonylag nagyon kis költséggel átalakíthatnák az üzem céljára. A vendéglátóipari vállalat a tanács kívánságának teljesítése elől azonban elzárkózik. A vendéglátóipari üzemek elleni panaszok közül a legkomolyabb természetű szintén a Gombával kapcsolatos. Ennek a vendéglőnek tőszomszédságában állanak a tüdőszanatóriumok, a Korányi, a Fodor József és a MÁV Tüdőbeteg Szanatórium, ahonnan ta betegek, noha a gyógyintézetet tulajdonképpen csak kivételesen, orvosi engedéllyel hagyhatják el, sűrűn kijárnak ebbe a vendéglőbe és a gyógyulásuk szempontjából tilos szeszesitalokat fogyasztanak. Ez pedig nemcsak a betegekre káros, hanem veszélyezteti a vendéglő többi vendégének egészségét is. Ugyanazokból a poharakból isznak tbc-s betegek és egészséges emberek, a mosogatóban nem válogatják szét a poharakat, nem mossák el külön a betegek után, erre nincsenek is felkészülve, de módjuk sincs reá, hiszen azt, hogy melyik pohárból ivott beteg és melyikből egészséges ember, a mosogatószemélyzet meg sem állapíthatja. így azután a fertőzés állandó veszélye fenyegeti a Gomba-vendéglőt felkereső egészséges embereket. A községi tanácsülés több ízben is foglalkozott már ezzel a kérdéssel. Először a vendéglő üzletvezetőjét vonta felelősségre, aki azonban előadta, hogy teljesen tehetetlen, végtére nem ismerheti fel, kik azok a vendégek, akik a tüdőszanatóriumokat engedély nélkül elhagyják és üzletébe betérnek. Egészségi bizonylatot nincs joga kérni a vendégektől. Nemrég a községi tanács végrehajtó bizottsága átírt a szanatóriumok igazgatóinak, azt javasolta, vegyék el a betegek ruháit, s hogy felismerhetők legyenek, öltöztessék őket a kötelező kórházi ruhába. Mind a három igazgató egybehangzóan azt válaszolta, nincs lehetőség a betegek kórházi ruhával való ellátására, viszont ígéretet tettek arra, hogy a kijárások csökkentésére megszigorítják az ellenőrzést. Miután azóta sem tapasztalható változás, a tanács ismételten megtárgyalta a kérdést. Ez alkalommal felmerült olyan javaslat, hogy be kellene záratni a Gomba-vendéglőt. Ezt a javaslatot nem is tárgyalták, mert az általános vélemény szerint az engedély nélkül kijáró betegek Budakeszi távolabbi vendéglőit keresnék fel. Most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az Egészség- ügyi Minisztériumhoz fordulnak, attól kérnek hathatós intézkedést. Sz. E. — Te vagy az, Ödönke? Virágok és vadak Ezrek és ezrek keresik fel naponta a mezőgazdasági kiállítás területén megnyílt virág- és vadászati kiállítást. Tízezrek gyönyörködnek a bemutatott, ezernél több fajta és változatú, a szivárvány minden színében pompázó, reggeltől estig illatfelhőt ontó virágokban. Nem kevesebb az érdeklődő a vadászati pavilonban sem, ahol nagy figyelemmel szemlélik a látogatók az Afrikában járt magyar expedíció vadászzsákmányát, a fegyver- és trófeagyűjteményt és hazánk madárvilágának bemutatóját. Virágok és vadak. Noha a párosítás furcsa, a látogatók nem látnak ebben semmi különöset. Mégis, miért ez a ] nagy érdeklődés? Ta- ] Ián azért, mert húsz t év óta nem rendez- í tek hazánkban ehhez hasonló kiállítást, sem együtt, sem külön. Meg talán azért is, mert kevesen akadnak nálunk, akik nem szeretik a virágokat, amelyek szebbé, barátságosabbá, meghittebbé varázsolják otthonunkat, a környezetünket. Ez a kiállítás is egy része a felszabadulás óta megváltozott életünknek. Tanúskodik róla és azt dokumentálja, hogy milyen nagyot fejlődött az utóbbi években hazánkban a viráglfultusz. örvendetesek a száraznak tűnő számok, amelyek köztereink, parkjaink háromszoros növekedéséről adnak képet. Az ország legszebb virágfajtái, sőt ritka trópusi, szoba- és sziklanövényei is helyet kaptak a bemutatón. Aki akar, vásárolhat a különleges virágokból vagy magjaikból, amiket a legnagyobb budapesti és gyulai, hódmezővásárhelyi és debreceni virágkertészetek árusítanak. A vaddisznópörkölt és a halászlé ízes falatok, de a vadászati kiállítást nem is annyira a jó ebédért keresik fel a látogatók tízezrei, hanem azért, mert a vadászat tömegsporttá lett nálunk, nem pedig kevesek puszta kedvtelése. A bemutatott arany-, ezüst- és bronzérmes trófeák, szarvasagancsok, mufloncsigák, dámlapátoli és vadkanagyarak a bizonyítékai vadgazdálkodásunk eredményes fejlődésének. Ezt az erdeinkben járt külföldi vadászok tizenötszörösére növekedett száma is alátámasztja. 2 Virágoki és vadak, f És kutyák és lovak.$ Mert a június 12-ig % nyitva tartó kiállítá-$ son vadász- és rend-í őrkutya-bemutatókat, £ lovasversenyeket is j rendeznek, amely e-\ ken Pest megyeiek] is nagy számban] vesznek részt. Okos dolog volt'4, ennek a kiállításnak] a megrendezése.4. Hasznos és jó dolog,] mert a gyönyörködé-\ sen kívül büszkéi-] kedhetünk is a vi-1 rágkultúrában és: vadgazdálkodásban i elért figyelemre mél- \ tó eredményeinkkel, j Virágok és vadak.] Első pillanatban szó-] katlanul hangzik, de mire végignézi az ember a kiállítást, természetesnek veszi a virágok és vadak közös szereplését. És azt sajnáljuk, hogy már vasárnap este bezárják a 20 év óta először megrendezett kiállítás kapuit. (csá) Rövidesen nagyszabású nemzetközi pionírtalálkozó színhelye lesz Csillebérc. Július közepén nyílik a tábor, ahol több nemzet gyermekei találkoznak majd. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok, Bulgária, Románia, Csehszlovákia,; Mongólia, a Német Demokrati-; kus Köztársaság pionírszerve-; zeteinek képviselőin kívül; meghívták a francia, az olasz,; az osztrák, a dán, a nyugatné- í met és más kapitalista orszá- ] gok ifjúságát is. A pionírok két hetet töltenek ; a csillebérci úttörőtáborban. í Két hetet pedig a magyar ten-; gerparton, a Balatonnál pi- í hennek, szórakoznak. Ugyan-; abban az időben mintegy 800 ^ magyar úttörő tölti nyári sza-; bad idejét a táborban. A 800 j magyar gyermek azok közül aj pajtások közül kerül ki, akik a \ felszabadulási kulturális ver- í seny megyei, kerületi, illetve j körzeti elődöntőin első helye- • zést értek el, a különböző mű-j veszeti ágakban szereplők ré- ] szere Csillebércen rendezik! meg az országos döntőket. A külföldi és magyar pioní-j rok bemutatják táncban, dal-: ban, hagyományos népi szoká- \ saikat, futball-, röplabda-, ké-i zilabda- és atlétikai mérkőzé-: seket, illetve versenyeket is | tartanak. A csillebérci táborban már készülnek a külföldiek fogadására, a parkokat, virágoskerteket ápolják, a kerti bútorokat
