Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

0MÜáál 'CEGLÉD, ALBERTI USA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE FIATALODIK A GIMNÁZIUM IV. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1960. JÚNIUS 1. SZERDA A könyvhét ünnepi megnyitója a kultárházban Szombaton este a kultúrház emeleti nagytermében tartot­ták a könyvhét megnyitóját. Varga Sándor népművelési előadó üdvözlő szavai után Vörös Gyula, a megyei ta­nács népművelési csoportveze­tője beszélt. Rövid üdvözlő beszédet ígért, de a lelkese­dés elragadta és meggyőző szavakkal vont párhuzamot a felszabadulás előtti könyv­kiadás és napjaink könyvki­adása között. Nincs mód ar­ra, hogy beszédét részletesen ismertessem, de szemlélteté­sül egyetlen adatát reproduká­lom. Megyénkben a felszabadulás előtti időkben a könyvtármoz­galom igen szegényes volt. A közkönyvtárak állománya az alispáni jelentés szerint ösz- szesen kétezer példány volt. Most megyénk könyvtárai több mint másfélmillió köny­vet tartanak az olvasók ren­delkezésére. Megszívlelendő és roppant szemléltető adat. Utána Tersánszky J. Jenő, országos hírű, Kossuth-díjas író lépett az előadói asztal­hoz. Kedves, csevegő hangon mondta el egy vidám kaland­ját, majd arról szólt, hogy a A könyvvásárlók már a megnyitó ünnepségen is szép számmal vásároltak a járási könyvtár által rendezett ki­állítás új könyvei közül, az igazi, nagy forgalmat azonban vasárnap délelőtt a könyvsá­tor bonyolította le. Bár a rossz időjárás nagyon kedve­zőtlenül befolyásolta az első napot, mégis több kiadvány könyvnap után új kiadásban jelenik meg a Rossz szomszé­dok és az Én fiam című két regénye, valamint karácsony­ra kilencedik kiadásban lát napvilágot a Kakuk Marci. Ennek a három regénynek a megszületéséről mondott az­után kedves, intim dolgokat a közönség nagy örömére. Rik. már ekkor teljesen elfogyott, így mai szerzőink közül Jan- kovich Ferenc, Szabó Magda, Molnár Gábor regényei, a kül­földiek közül Thomas Mann Varázshegye. örvendetes, hogy több ismeretterjesztő mű is hasonlóan kelendő volt, így Botond-Bolics: Korunk csodái és Artner: Ismerkedés a művészettel. . S II P 11 O ■ R ■ T Nem tudjuk elveszíteni A cegédiek győzelmeit a követ­kező versenyzők szerezték: Kar­sai, Telek, Szabó, Tóth S., Kiss, Hegedűs. Dávid és Szlávik. BIRKÓZÓINK három helyen léptei: szőnyegre: idehaza a CVSE—Nagykőrösi Ki­nizsi szabadfogású találkozó 4:4 arányú döntetlennel végződött. Nagy, Madaras, Pauo és varga győzött csapatunkból. Perdülő versenyzőink Kábán, a keleti te­rületi bajnokságon voltak, ahon­nan a könnyűsúlyú Sárközi baj­nokságot, a pehelysúlyú Sárik és a váltósúlyű Krizsik második dí­jat hozott haza. Debrecenben tar­tották meg az országos vidéki szabadfogású bajnokságot. Reznák első lett a nehézsúlyban Serfőző előtt, míg Bállá István a félnehéz­súlyban, Balia II a könnyűsúly­ban és Datvani a légsúlyban. ért el értékes 2. helyzést. A váltó­súlyú Gál Z. 3. lett. A CVSE csa­pata Szeged mögött a második helyen végzett a pontversenyben. A mérkőzés szépséghibája Ismét a bíráskodás volt: öt debreceni magának sajátította ki a mérkő­zések vezetését, mások szóhoz sem juthattak! Hol volt a szövetség? GYEPLABDA­csapatunk nagyon szépen mutat­kozott be Budapesten. Első baj­noki mérkőzésén 0:0 arányú dön­tetlent ért el a Rózsa Ferenc SK ellen. Az egész csapatot meg kell dicsérnünk lelkes, odaadó játé­káért, de különösen kitűnt Mol­nár, Gál, Todori I és Demeter. TEKÉZÖINK nagy meglepetéssel szolgáltak. Az egyik kellemes, mert a C. Bá­nyász idehaza 8:0-ra lelépte Ózd csapatát. Nyíri (436). Pákozdi S. (424) és Ozsgyányi (415) voltak a legjobb dobók. Az Építők 7:1 ará­nyú súlyos vereséggel tértek haza a Szegedi Petőfitől . . . Détári K. (411), Rónaszéki (410) és Türei (393) voltak a csapat legjobbjai. EZ IS FOCI VOLT Remek játék — nagyszerű szórakozás: ez jellemezte a vá­rosi tanács dolgozói között hét­főn a Vasutas-pályán nagy szá­mú közönség előtt megtartott nősök—nőtlenek futballmér­kőzést. A két csapat felkészülése kedvező előjelek között tör­tént meg, a vendéglátóipar sem panaszkodhat. Mindkét tábor bőven rendelkezett tartalékok­kal. Milyen volt a játék? Mondják el a nézők! — A nősök súlyukat megha­zudtoló akarással küzdöttek. Elsősorban gólképtelen csatár­soruknak köszönhetik a vere­séget. Hiába, meglátszott raj­tuk, hogy nem gyakorolták a lövéseket — mondja Hartyáni László, aki a könnyektől csur­gó szemeit törölve elsőnek je­lentkezett riportalanynak. — Nekünk különösen a nő­V\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV sök ballábas balszélsője — Dó­zsa dr. — tetszett. Kétszer is kifogott a nőtlenek kapusán. Már-már úgy látszott, berúgja a labdát a kapuba s mindkét­szer labda mellé rúgott. Varga Sanyi és ifj. Józ^f Bandi lel­kesen küzdöttek, kár, hogy a II. félidőre kifogyott a szusz! — mondják a hölgynézők kó­rusban. Mérkőzés után a fellelkesült nézők remek atlétikai verse­nyekbe kezdtek. Jól ment a magasugrás, a távolugrás, de legjobban a kétszer négyszázas gátfutás, amelyikben egyik hölgy szűk szoknyájában felsú­rolta a salakot. És a végeredmény? Ezúttal közömbös, mert meg­született az óvás. A nőtlenek egy vőlegényt is játszattak. Márpedig ki meri eldönteni, hogy a vőlegény nős-e vagy nőtlen. Mi van a törteti meleg vízzel? Mint ismeretes. Törteién olajat kutattak és a fúrások közben meleg víz tört fel­színre. A víz összetételének vizsgálatánál kimutatták azo­kat a radioaktív kénes tulaj­donságokat, amelyek az izü­leti és reumás bántalmakra kedvező hatással vannak. Va­lóságos népvándorlás indult meg a fúrások helyeire még a környező községekből is, hogy az ott szabadon folyó vízben gyógyulást keressenek. Különböző tervek és elgon­dolások láttak napvilágot, melyekből megvalósítva még semmit sem látunk. — Mi van hát a törteli me­leg vízzel? A kérdést Szoó Józsefnek, a törteli Rákóczi Tsz elnöké­nek tesszük fel, mivel a köz­ség szocialista átszervezése óta a tsz területét képezi az is, ahol az öt forrás van. El­mondta, hogy az olajkutató vállalat két kutat lezárt, a többi folyik, bár erősen le van szűkítve, a nyomása erős, a víz felszínén meggyújtva ég a gáz. A Rákóczi Tsz felmérte a forrás legcélszerűbb felhasz­nálásának lehetőségeit. Táv­lati tervük szerint fürdőt lé­tesítenek, amelyet a köz ren­delkezésére is bocsátanak majd. Amíg ennek megvalósí­tásához az anyagi alapot meg­teremtik, addig is ki kell használni á bővizű, kb. 50 fo­kos melegforrást, amely köré tervezték a termelőszövetke­zet főmajorjának építését is. Ez annál inkább megvalósít­ható, mert jó út vezet oda. a villamosítás is kevés költség­gel megoldható. öntözéses kertészet létrehozására alkal­mas a talaj, ezért így tudják í a forrást leggyorsabban és! legkedvezőbben hasznosítani. A víz kertészeti szempontból való vegyvizsgálata most van folyamatban, ennek megtör­ténte után máris felhasznál­ják Öntözésre. — gi Volt egyszer ennek a vá­rosnak egy szép gimnáziuma, új volt, hibátlan vakolású, a ceglédiek büszkén tekintet­tek impozáns tornyára. De az már régen volt. A csinos épü­let elérte a férfikorát, pati­nássá vált, öregedni kezdett. Ráncosodott, repedezett, az emberek elfelejtettek gyö­nyörködve tekinteni rá. Tud­ták, hogy nagyon nagy belül a lelke, évente sok-sok fia­tal fiú meg lány között oszt­ja szét, dehát csúnya volt az arca, nem néztek rá, in­kább csak gondolatban sze­rették. Voltak ugyan, akik­nek eszébe jutott: meg kel­lene fiatalítani az öreg is­kolát. Próbáltak is a tettek mezejére lépni, de a legjobb szándék is hiábavaló volt. Mert hát vannak „objektív akadályok”. Csak néhányat közülük: nincs rá „keret’. Nincs megfelelő állvány. Nincs vállalat, amely haj­landó lenne a munkát el­vállalni ... Azok az idők pedig, amikor a gimnázium új volt és szép volt, ködbe vesztek, túl az emlékezet lá­tóhatárán. Míg végre egyszer (szinte úgy tűnik, mint a mese) megjelentek az állványok az épület körül, a munkások az állványokon, és hozzákezd­tek a fiatalításhoz. Köszönet nekik, dicséret illesse őket, hiszen annyira vártunk már rájuk! Csak egyet kérünk: egy kicsit jobban siessenek! És még valamit: ha lehet, fölöslegesen (még „tréfából” se) zavarják a. termekben fo­lyó tanítást! Mert ha fon­tos is, hogy az iskolának szép legyen az arca, mégis fontosabb, ami mögötte van: a lelke. F. L. DICSÉRET ILLETI a ceglédberceli 4450. számú Dózsa György úttörőcsapatot. Május 26-án Siklódi Ferenc úttörőtanár vezetésével a felső osztályosok a községben 56 mázsa vasat, 60 kilogramm fémet, 120 kilogramm papírt és 160 kilogramm rongyot gyűjtöttek. A PERONOSZPÓRA elleni védekezés megjavítása céljá- ! ból ez évben 17 jelzőállomást állítottak fel. Ebből hét állo- i mást a növényvédő állomás * üzemeltet. — A KUKORICAKAPÁ­LÁSBAN az albertirsai Di­mitrov Tsz vezet. Eddig ku­koricavetésük 70 százalékát, mintegy 750 holdat kapáltak meg. — A VÁROSI művelődési ház színháztermében június 4-én — szombaton este nyolc órai kezdettel a Pest megyei Petőfi Színpad bemutatja: Felkai Ferenc: Bécsi kaland című háromfelvónásos zenés vígjátékát. — MEGKEZDŐDÖTT az őszi takarmánykeverékek tar­lójának felszántása májusi másodvetés céljára. Eddig 450 holdat szántottak fel a járás területén és ennek nagy részét be is vetették. — A JÄRÄS területén 1721 mázsa hibridkukoricát cserél­tek ki a termelőszövetkezetek. — A SZŐLŐK első perme­tezése 90 százalékban befeje­ződött. A munkát néhol (pl. Csemőben) akadályozta, hogy a TÜZÉP-telep nem rendel­kezett kellő mennyiségű mész­szel. Hasznos lenne, ha a második és a további perme­tezésekhez szükséges mész- mennyiség zavartalanul áll­na rendelkezésre. ezt a bajnokságot, pedig az em­ber azt hinné, hogv nem is akar­ja megnyerni csapatunk, olyan közömbösen, lélektelenül látsza­nak néha . . . Ilyen játékkal szo- morítottak bennünket a gyulai mérkőzésen is. Most csatlakozott a csatársor gyenge játékához vé­delmünk is. Szokatlan ez, s ho^y mégsem keli elkeserednünk, azt most csupán annak köszönhetjük, hogy az ellenlábas is kikapott. Valahogy nem értik, vagy nem értékelik kellően a fiúk, hogy a bajnokságról, a feljebbjutásról van szó! Lazán, lendület nélkül játsza­doztak, mintha csak valami majá­lis keretében, tét nélküli szórako­zásról lenne szó. A II. félidőben már 2:0-ra vezettek a honiak, ami­kor mi is felébredtünk, de a hát­ralevő 20 percben hiába játszot­tunk azután amúgy igazából, csak szépíteni tudtunk, 2:l-re elvesztet­tük a mérkőzést. A mutatott já­ték, s különösen az utolsó 20 perc abszolút fölénye alapján a dön­tetlenre legalább érdemesültünk, dehát ilyen nincsen a labdarúgás­ban. Gólokat kell rúgni, többet mint az ellenfél. Ez a győzelem egyetlen módja! Nincs értelme elsiratni kihagyott helyzeteinket, egy pontot haza kel­lett volna hoznunk, ez volt a leg­minimálisabb számítás. Sok ilyen csalódást talán már nem tud sze­rezni csapatunk, hiszen mindössze három mérkőzés van hátra; Bé­késcsaba (itthon), Sz. Kinizsi (ott) és a Nagykőrösi Kinizsi (i). Ebből a három mérkőzésből reméljük megszerezzük azt a három pontot, amivel véglég bajnokok leszünk! NINCS VÍG ÁSZT AL0DÄS az Építők háza táján sem .. . Ök úgy látszik vigyáztak arra, ne­hogy örömünk legyen, mert a se­reghajtó Gyömrő csapatától simán kikaptak 3:l-re! F<zv félidőre még futotta az erőből, s addig 0:0 volt, végül is összeroppantak, s ez évi legrosszabb játékukkal otthagyták mind a két pontot. Egyetlen mér­kőzést, egyetlen ellenfelet sem lehet lebecsülni, arra figyelmez­tet ez a vereség! Névnapi lakomá­ról, eljegyzésről és lakodalomból nem lehet mérkőzésre utazni .. . Itt is elmondhatnánk, hogy mi támadtunk többet és rendre ki­hagytuk naev helyzeteinket, ezzel szemben azonban ellenfelünk nem­csak lelkesebben játszott, hanem jóval kevesebb gólhelyzetét is job­ban kihasználta. Ezért volt jobb mint mi — és ezért győzött! A CVSE. II. csapata Abonvban játszott, s az elért 3:3-as döntet­lenben az újra csatasorba állt Gyikó Lajos ía játéka volt az ese-J mény. A gólokat K’ss P. és Pa-5 lásti (2) lőtte. A CVSE ifi. csa- í pata 5:0-ra győzte le idehaza a! Dunakeszi Kinizsi ifi. csm^tát. ; míg az Építők ifi. csapata l:0-ra 5 kikapott Gvömrőn. A C. Pedagógusok is kivették j részüket a nemes vetélkedésből: J Tápiószecsőn, az ottani nedagógu-l sok ellen. Ez a mérkőzés a szó ! legtisztább értelmében nemes ve- j télkedés volt, amelyből sok iót; tanulhattak az igazán nagyszám-! ban megjelent iskolások. Tanítás. ! . nevelés volt ez a találkozó, a Jerr-; javából! A 2:2 arányú döntetlen-; hez Hornvák és Gács lőtte a cég-! lédiek gól iáit. A szervezésért! Öcsai I; tanárt illeti dicséret. j ÖKÖLVÍVÓINK szombaton a Vasutas-otthonban ! versenyeztek a Makói Vasassal. A ; 18 :G aránvú CVSE győzelem elle-j nére mindvégig izgalmas, szép.! tartalmas mérkőzésekben gvö-j nvörködhettünk. Minden menet; végigment, nem volt mérkőzés-1 feladás. Különösen nagy közön-! ségsikere volt a könnyűsúlyú He- j gedüsnek, aki hihetetlen nagy; akarással, végig lendületesen tá-; madva, nagy harci kedvvel sze-j rezte meg győzelmét. A sokolda­lúságáról ismert pehelysúlyú Tóth S. gvőzelme is m a érával "adt* í> nézőket. E°rvike a legtöbbet ütő versenvzőínknek, míg a félnehér- sűlvú Sziávik hatalmas ereűi hor­gaival aratott nagy sikert, s a nap egyetlen kiütéses győzelmét is. Harag, verekedés, bíróság Halmavánszki Mária már­cius 20-án az albertirsai állo­máson szembetalálkozott Pá- j koztli Ferencnével, régi hara- ígosával. Nekitámadt, leköpte !és szidalmazta, majd tettleges- ! ségre került sor, puszta kézzel ! ütlegelték egymást. Halma- ! vánszki Mária megütötte Pá- ! kozdiné arcát és a hajába ka- ! paszkodott. Ezt meglátta a kö- í zelben tartózkodó Pákozdiné 'fia, aki anyjának védelmére ! kelt. Halmavánszki Mária Pá- ! kozdi Ferenc közeledésére me- : nekülni próbált, de Pákozdi í megfogta és a falhoz lökte. Ez- ;zel még nem ért véget a vere- ; kedés, mert közben előbukkant í Pákozdiné mostohafia, Rák ; Ferenc is, aki ugyancsak be- ; kapcsolódott, s bántalmazta ‘Halmavánszki Máriát. Rák Fe- irenc egy ökölcsapással Halma- í vánszki Mária jobb kezének ■ második ujjközépcsontját el- j törte. Halmavánszki Mária húsz ; napon túl gyógyuló sérülést : szenvedett és hosszú ideig ál­lott kezelés alatt. Pákozdi Fe­renc és társai ellen súlyos testi sértés bűntette miatt indult eljárás, ügyük az ügyészség elé került. Iskolaavatás Albertirsán Kedves, bensőséges ünnepe volt vasárnap az albertirsai homokrészi tanyai iskolának: felavatták a két új tantermet, amit községfejlesztési alapból és társadalmi munkával épí­tettek, 470 ezer forint érték­ben. A szitáló eső ellenére há­romszázan jelentek meg az ünnepélyen. Pintér Miklósné igazgató beszédében összeha­sonlítást tett a régi és az új tanyai iskolák között. A fel- szabadulás előtt a tanyai isko­lákban szinte kivétel nélkül csak egy-egy tanító tanított, sokszor száznál is több gyer­meket. A tanteremhiány miatt a homokrészi iskolában úgyne­vezett „három műszakos” taní­tás folyt évek ótg. ami azt je­lenti, hogy egyetlen tanterem­ben naponta három nevelő ta- ; nított, egymás után napi 3—4 |órában, rövidített órákkal. ; A két tanterem elkészültével ; lehetővé vált. hogy mind a há- '• rom tanulócsoportba tartozók külön-külön tanteremben ta­nulhatnak napi 5—6 teljes órát. A jövő iskolaév kezdeté­től az összevont V—Vili. osz­tályos tanulócsoportot is két tanulócsoportra tudják bonta­ni, így még jobb lesz a tanul­mányi eredmény a felső tago­zatban is. Az igazgató köszönetét fejez­te ki a községi tanácsnak és hálával emlékezett meg a szü­lők áldozatkészségéről, akik társadalmi munkában kifuva­roztak a vasútállomásról 40 ezer darab téglát, meszet, ho­mokot, kiásták a mészgödröt, feltöltötték a tantermeket. Megköszönte Szántó József igazgató-tanítónak, az iskola vezetőjének az iskolaépítéssel kapcsolatban végzett lelkes mozgósító munkáját, amellyel a társadalmi munkát szervezte a szülök között, ötven homok­részi szülő, nagyszülő végzett társadalmi munkát az iskolán, köztük olyanok is, akiknek már sem iskoláskorú gyerme­ke, de még unokája sincs. Csányi János, a szülői mun­kaközösség elnöke azokra az évekre emlékezett, amikor még ő is iskolába járt. Akkor egye­dül ő volt VI. osztályos ebben az iskolában, mert a nagyobb gyermekeket a szülők nem en­gedték el. libákat, disznókat őriztek, vagy kapáltattak ve­lük, mert rá voltak utalva még a kisgyermekek munkájára is. Ma más a helyzet. Nem egy VI. osztályos tanuló, hanem 57 V—Vili. osztályos tanuló jár a homokrészi iskolába, és nem mezítláb, rongyos ruhá­ban. vászontarisznyával, ha­nem tisztán, szépenöltözötten, derűs arccal, és csak szüleik­től tudják, hogy milyen nehéz volt az ő gyermekkorukban, a felszabadulás előtt a tanyai gyermekek élete. A járási tanács részéről Rév János vb-titkár üdvözölte a szülőket és a nevelőket. Az iskola tanulói, Szántó Jó­zsef igazgató-tanító vezetésével kedves, színvonalas kultúrmű­sorral kedveskedtek a vendé­geknek. Énekeltek, szavaltak, rigmust mondtak az iskolaépí­tésről, és végül rendkívül ked­vesen előadták a Hófehérke és a hét törpe című mesejátékot. Nagy tapsokat kaptak a kis ta­nyai művészek és a néző úgy érezte magát ezen a szívet me­legítő kis előadáson, mintha nem is egy tanyai iskolában: ülne, ahol 300 ember szorong, ülve, állva, hanem egy városi; színházteremben. Igen. ezt \ éreztük és arra gondoltunk, \ hogy megint egy lépést tettünkj előre azon az úton, amelyen', következetesen haladva foko- j zatosan eltűnik a falu és a vá-\ ros közötti különbség. — Remete József — : Tanulmányi kiránduláson Szolnokon Pénteken reggel újból diá­kokkal telt meg a ceglédi ál­lomás előcsarnoka. Ez a kép már kezd az utóbbi időben megszokottá válni, hiszen az elmúlt napokban igen sok is­kola és osztály utazott Buda­pestre, az ipari vásárra, sokan utaznak osztály, de sokan ta­nulmányi kirándulásra is. Ez utóbbira gyülekeztek az állo­máson péntek reggel a Kos­suth Gimnázium IV. osztályos növendékei, akik — Prazsák József, Benke Lajos, Barótay Barnabás szaktanárok vezeté­sével — a szolnoki fűrésztele­pet és papírgyárat tekintették meg. A gyár megtekintése után egy kedves, baráti találkozóra került sort. A közeli labdarú­gó pályán a Szolnoki Papírgyár csapata a II. évfolyam váloga­tottjával — amely most Ceg­lédi gimnázium válogatott né­ven szerepelt — vette fel a versenyt. A mérkőzés végig sportszerű keretek között folyt le. Az eredmény l:l-es félidő után 4:1 a gimnázium váloga­tott javára. A ceglédi gólokat Bene (2). Kovalik és Józsa Bence (1—1) rúgta. A diákok közül Farkas kapus, Kovács Béla, Józsa. Bene és Kovalik nyújtott átlagon felüli teljesít­ményt. — Andrási —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents