Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-07 / 133. szám
1960. JÚNIUS 7. KEDD WST MEGYEI kfűrhm 3 A „KINŐTTKABÁT“ Kapacitás növelésre van szükség a Ceglédi Gépüzem. és Vasöntő Vállalatnál Az államosítás óta eltelt tíz esztendő bővelkedett eseményekben a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalatnál is. Az addig kisipari módszerekkel termelő vállalat gyors fejlődésnek indult. Termelési profiljában kezdettől fogva a vas- és színesfém-öntvények uralkodtak. Termékei zömmel a saját gyártású öntvényekből készültek. A fejlődést hűen érzékeltetik az egyes évek termelési értékei. Míg 1950-ben 446 ezer forintos termelési értéket állítottak elő, 1951-ben már megközelítették a másfél- milliót. A következő esztendőben a két és félmilliót is túlhaladták. 1953-ban és 1954-ben már közel jártak a négymillióhoz, 55-ben és 56- ban pedig az ötmilliót is túlszárnyalták. 1957-ben kettő, a következő évben ugyancsak kétmillióval nőtt a termelési érték. Tavaly egyszerre hatmillió volt az emelkedés, az idén pedig két és félmillióval terveztek többet a tava-- lyinál. Az utolsó két év növekedése a legnagyobb, ez azonban csak látszat, hiszen most már új termelői árakon számolunk. Ha a mostani szintet a régi árakon vizsgáljuk, kiderül, hogy 1958-ról 1959-re csupán félmilliós a növekedés és az idén sem éri el az egymilliót. Már ez is bizonyítja, hogy az üzemben bizonyos telítettség tapasztalható. Szűk már a régi ruha, kinőtte a megizmosodott vállalat. A termelési profil alakulását vizsgálva is kiderül ez. Az 1950-ben még szolgáltató feladatokat ellátó, főként autók javítását végző vállalat 1954-ben már háztartási és mezőgazdasági kisgépeket gyártott. 1957—58-ban már jelentős exportot is lebonyolított. XJgy látszott akkor, hogy sokáig járható lesz ez az út, de nem így alakult a helyzet. Ezek a gyártmányok kezdtek szaporodni a raktárakban. Kézenfekvő volt, hogy a fent említett cikkek csökkentett termelése mellett új főtermékekről kell gondoskodni. 1957-ben már meg is kezdték a háromkerekű faipari szalagfűrész gyártását, 1958-ban pedig a villamos kézi fúrógépek és kovácstűzhelyek prototípusainak elkészí- ^ téséhez is hozzáfogtak s már % ezeket is gyártják. Jó utat választottak a vál- | lalat vezetői, amikor az 5 elektromos kisgépek gyártását | vezették be főprofilként. En- J nek nyomán tavaly — először ^ — nyereségesen termeltek. ^ A jó profilmegválasztás ^ azonban nem minden. Ezek-1 bői a cikkekből ugyanis olyan ^ tömeges igény jelentkezik, ^ hogy — amint Bartus Szi- ^ lárd elvtárs, az igazgató ^ mondja — az igényeknek ^ még a felét sem képesek ki-^ elégíteni, mégpedig azért y nem, mert a vállalat kapacitása már 'nem győz többbet. Tehát ismét azt látjuk, hogy szűk már a kabát. Főként a forgácsoló kapacitásuk kicsi, ami pedig ezeknek az elektromos kisgépeknek a gyártásához nélkülözhetetlen. Több gépet már nem tudnak beállítani, hisz zsúfoltan dolgoznak úgyis. Nagyobb teljesítményű, korszerű gépekkel még lehetne előre menni, de erre nincs pénz. Újabb beruházásra ugyancsak nincs anyagi lehetőség. Pedig érdemes lenne foglalkozni ennek az üzemnek a fejlesztésével. A megszokott kifejezéssel élve: van benne fantázia. A már említett szalagfűrészeket és elektromos kézifúrókat eddig nem gyártották hazánkban. Külföldről kellett ilyeneket vásárolnunk — devizáért. Valószínű, hogy még azoknak sem kell magyarázni ennek jelentőségét, akik nem járatosak a szakmában. Az elektromos kisgépek minőségéről pedig elég talán csak annyil mondani, hogy a lipcsei nemzetközi vásáron kiemelkedc sikert arattak. Az pedig, hogy ezeket a gépeket sorban állva várják Budapesten a vállalatok képviselői, ha egy-egy teherautóval érkezik belőlük, nemcsak azt bizonyítja, hogy keveset tudnak gyártani, hisz a rosszból még a kevés sem kell. De beszéljünk a vasöntödéről is bővebben. Erre is érdemes, sőt szükséges nagyobb figyelmet fordítani. Az országos öntödei kapacitás nem tudja kielégíteni a szükségleteket. Ugyanakkor az idén kénytelenek voltak csökkenteni ennek az öntödének a termelését, mert nem kaptak tervszámot. El kell mondani az.t is, annak ellenére, hogy elavult módszerekkel, főként kézi erővel végzik itt a munkát, az eredmények elismerésre méltók. Jó a minőség, a selejtszázalék pedig jóval az országos átlag alatt van. Az öntödét is gépesíteni kellene, de erre sincs pénz. Pedig rövid idő alatt meg lehetne duplázni a termelést, amire bizony nagy szükség lenne. Kellene a gépesített öntöde, a vállalat érzi legjobban ennek a hátrányait, érthető hát, ha minden alkalmat igyekszik megragadni, hogy legalább saját erőből jussanak előre. Tavaly például sikerült több mint egymillió forintot beruházni, ennek azonban még a felét sem fedezte a megyei tanács, a gyár felügyeleti hatósága. A nagyobbik részt saját erőből kellett előteremteni. ' így hoztak létre egy új üzemrészt, az elektromos szereidét, ahol 25 ember dolgozik. Korszerű műszereket és gépeket vásároltak. Saját gyárukban is készítettek gépeket; egy centrifugál öntőgépet, egy elektromos edzőkemencét, vá- kumszárító berendezést, infravörös szárítót, menetfúró gépet. Egynéhány nagyüzemünk példát vehetne róluk ilyen szempontból. Jó vezető- és munkásgárda van itt együtt, összekovácso- lódtak a sok-sok nehézség legyűrése közepette. Közben sokat tanultak, fejlődtek. A fizikai dolgozók fele szakmunkás, jó részük betanított munkás és csak kisebbik része a segédmunkás. Ez a gárda sokkal többre lenne képes, mint amit jelenleg produkál, de a, már említett akadályok ennek is gátját szabják. De nemcsak miattuk van szükség ennek az üzemnek a fejlesztésére. Ceglédről naponta háromezer ember jár dolgozni Budapestre és máshová. Ebbe pedig nem szabad belenyugodnunk. Igyekeznünk kell olyan lehetőségeket teremteni, hogy az emberek többsége lehetőleg lakóhelyén dolgozhassék. Ha van ilyen lehetőség, azt mindenképpen meg kell ragadni, még akkor is, ha ez a lehetőség nem a megyei tanács kezében van. Elsősorban a népgazdaság érdekei követelik ezt, nem is szólva arról, hogy a népgazdaság érdekei ebben az esetben is egybeesnek a város, az üzem dolgozóinak érdekeivel. Ennél fontosabb érv pedig nincs és nem is lehet. F. I. Elkészült Budakeszin az ország legmodernebb szennyvízderítője Rövidesen megkezdi működését a hatmillió forintos költséggel épült létesítmény öt tüdőszanatórium épült ' egymásután sok-sok évvel ez- í'í . előtt Budakeszi közvetlen szomszédságában. a főváros határán. A legtöbb magán- vállalkozás volt. Néhány éve, természetesen már az államosítás után, kettőt-kettőt összevontak és jelenleg Korányi Tüdőszanatórium, illetve Fodor József TBC Intézet néven, korszerűsítve és kiváló orvosok vezetése alatt szolgálják az ország egészségügyét. Az ötödik a MÁV tüdőbeteg szanatóriuma. Valamennyi gyógyintézetet még annak idején csatornával is ellátták és tekintettel arra, hogy a talaj Budakeszi község felé lejt, a szanatóriumok szennyvizét a községen át vezették le. A község főutcáján keresztül, éspedig nyitott árokban. Hosszú évtizedekig ez volt a helyzet, tehát mialatt a szanatóriumokban gyógyították a tbc-s betegeket, egy egész falu egészségét veszélyeztette az intézetekből elfolyó fertőzött szennyvíz. Ezen a lehetetlen helyzeten a népi demokrácia változtatott. Évekkel ezelőtt elhatá’yVy .; Akár valami nagy szabadtéri laboratórium, ilyen a budakeszi szennyvízderítő telep (Gábor Viktor felvétel Infrasíitő, pajzsalakú sörállvány, karterkályha a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz új gyártmányai között Lépést tartani a növekvő igényekkel, szebb és jobb készítményekkel szolgálni a lakosságot — továbbra is ezt tekinti fő feladatának a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz. A szövetkezet szakemberei állandóan tartogatnak valami újat, meglepetést a kereskedelemnek. Éppen most készült el Boron- kai József gépészmérnök elgondolása nyomán egy újtípusű infrasütő készülék. A modern formaigényeket is tökéletesen kielégítő és a technikai követélményeknek egyaránt megfelelő tetszetős kis készülék három perc alatt süt meg négy szelet húst, és a hozzávaló burgonyakörítést. Nagy előnye a készüléknek, hogy rendkívül egyszerűen lehet kezelni, s kiegyensúlyozott áisugárzása révén egyenletesen süti a húst. Igaz, ez a típus most még csak közvetve szolgálja a lakosság igényeit, mert egyelőre a vendéglátóipar részére készüli Ám szövetkezet vezetői arra is iondoltak, hogy később kisebb kivitelben és olcsóbb áron a háztartások részére is készítenek infrasütő készüléket. Az iskola színjátszó csoportja ez alkalommal mutatta be Bertolt Brecht Carrar asszony puskái című egyfelvo- násos drámáját. A szabadságszeretetről izzó hangon író szerző műve nagy sikert aratott jelenlegi típusból, amint az ^ illetékes hatóság a gyártásához ^hozzájárul, ezer darabot ké- á szítenek. y Márciusban kezdett a szövet- ^ kezet az úgynevezett pajzsala- ^ kú sörállványok készítéséhez. ^ Eddig a T-alakú, reprezentatív ^ kivitelű modern sörállványo- ^ kát készítették itt, minthogy ^ azonban az újabb típus kisebb ^ helyet foglal és jóval praktiku- ^ sabb, ennek a gyártására tér- ^ nek át. Az áramvonalas kivi- ^ telben készülő, ötletes megoldású sörállványt sörpisztollyal felszerelik. Eddig 300 dara- ^ bot gyártottak belőle, később ^ még többet készítenek. ^ Elkészült az úgynevezett ^karterkályha mintapéldánya \ ÍS^ A faszén tüzelésű, erős hő- | légáramot szolgáltató ké- £ szülék a traktorok s teher- ^ autók téli előmelegítésére használható. |az igényeknek megfelelően ezt | is sorozatban gyártják majd. s. p. rozta a kormány a tbc-szana- tóriumok szennyvizének fertőtlenítését és gondos tanulmányozás, majd a tervek kidolgozása után . öt esztendeje megkezdték a csatorna átépítését és Budakeszi határában a Budaörs felé vezető műút mentén egy hatalmas szennyvízderítő telep építését. Nem takarékoskodtak az építési költségekkel, hiszen több falu, az egész környék, soksok ezer ember egészségének védelméről volt szó. öt teljes esztendeig tartott az építés, közel hatmilllió forintba került és most ott áll teljesen készen a szennyvízderítő, csak még a próbaüzemeltetés során kiderült néhány apró hibáját javítják. De talán már a legközelebbi napokban működni kezd az országnak ez a legmodernebb szennyvízderítője, amelynek tervezésénél felhasználták az összes eddigi bel- és külföldi tapasztalatokat. Hatalmas nyitott betonmedencék és az azokat összekötő bonyolult csőrendszer labirintusán át vezetik és közben szűrik, megtisztítják a szennyvizet. Leülepítik az iszapot, klórgázzal fertőtlenítik a vizet, amely azután kristálytisztán ömlik a vízlevezető árokba és azon keresztül a Dunába. A fertőzött, bacilu- sokkal telített iszapot pedig a medencékből a rothasztó toronyba szivattyúzzák, ahonnan viszont óriási betonfelületekre kerül és a szabad levegőn kiszárítják. A bacilusok, • ha még az előző eljárások után élnének is, az iszapot nem hagyják el szárítás közben som. Végül a megszáradt iszapot a telepen elégetik. Az iszap rothasztása közben metángáz keletkezik, amit pedig felfognak és hasznosítanak. Ez a telep energia- forrása, fűtésére is felhasználják. A szennyvízderitőt megépítették és amíg el nem készült, nem gondolkodtak rajta, ki üzemelteti, tartja majd karban. Egyetlen cél lebegett az építtető kormányhatóság szeme előtt: a tüdőszanatóriumok fertőzött szennyvizét derítő telep lehető legsürgősebb megépítése, a fertőzés állandó veszélyének mielőbbi kiküszöbölése. És csak most, hogy már elkészült a telep, tanácskoznak azon, budakeszi tanácsának vagy a Fővárosi Csatornázási Vállalatnak adják-e át; Miután az öt szanatórium közül négy Budapest területén fekszik, minden valószínűség szerint a csatornázási vállalatnak adják át a budakeszi szennyvízderítő telepet. Ez azonban nem zárja ki, hogy később a csatornába bekössék a község házainak megépítendő szenny- vízlevezetőit is. Mindenesetre, az őszre felépülő új iskola az első budakeszi épület lesz, amit már bekötnek a derítőtelephez vezető csatornába. Ha a javaslatot elfogadják: korszerű faipari üzem épül Visegrádon Most készül a Visegrádi Faipari Ktsz ötéves fejlesztési tervjavaslata. A kolóniái stílbútort készítő szövetkezet az idén mintegy két és félmillió forint értékű bútort és különféle faipari tömegcikkeket gyárt. A javaslat egyik pontja szerint a második ötéves terv végére 50 százalékkal növekedne a kis üzem kapaciA megye állattenyésztőinek kétnapos értekezlete r A megyei tanács mezőgaz- ^ dasági osztálya kétnapos értekezletre hívta össze a járási ^ és városi mezőgazdasági osz- ^ tályok állattenyésztőit, vala- ^ mint főállatorvosait. ^ A hétfőn reggel kezdődött ^megbeszélésen Mikolai Ferenc ^ elvtárs, megyei főállattenyész- |tő értékelte a termelőszövetkezetek eredményeit, amelyeket az utóbbi időben az állattenyésztésben és az árutermelésben elértek. Ezt követően £a szabadtartásos istállózás jetásá és hárommillió 700 000 forintra az előállított áruk értéke. Most még 63 000 forint értékű munkát végez évenként egy- egy dolgozó öt év múlva a javaslat szerint 74 000 forintra emelkedik az egy főre jutó termelési érték. A tervezet egyik figyelemre méltó javaslata az új üzletiház. A javaslat szerint a kőbánya mellett két és félmillió forintos beruházással emeletes üzemépületet létesítenek, amelyet korszerű gépparkkal, központi fűtéssel, szellőző és portalanító berendezéssel szerelnek fel. Ez annál inkább is aktuális, mivel az egyre fejlődő üdülőhely kellős közepén, a Mátyás-palota szomszédságában működik a poros és zajos üzem. Egyébként itt folynak az ásatások is s ez ugyancsak indokolttá teszi az áttelepítést. A tervek szerint 1962-ben építenék fel az új üzemet. A jelenlegi létszám 42-ről 50 főre emelkednék, továbbra is a kolóniái stílbútorokat gyártják s nagy gondot fordítanak új szakmunkások képzésére. i ‘ ! | A váci gépipari technikum jubileuma ] A Lötuy Sándor általános gépipari technikum fennállá-i fsának tizedik évfordulója alkalmából szombaton nagyszabásúi | ünnepségsorozatot rendeztek Vácott. Kócsy Jenő, az iskola \ ! igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd Csemniczky János; 'i gépészmérnök, az iskola volt tanulója tartott előadást a világ j l legnagyobb vízierőműveiröl. í > A nap eseményeihez tartozott a jubileumi kiállítás, ahol nagyszerű szerszámgépeket — az iskola készítményeit — is bemutattak. A képünkön látható műszerész-esztergapad is az iskolában készült (Cserny Gábor felvételei) lentőségét vitatták meg. Értékelték, mit jelent ez a gazdaságosság szempontjából és milyen állategészségügyi rendszabályokat kell betartani. Hétfőn délután és ma kü- lön-külön megbeszélést tartottak, illetve tartanak az állattenyésztők és a főállatorvosok. Az állattenyésztőkkel járásonként értékelik az állat- tenyésztési terv elmúlt havi teljesítését, az állatorvosok pedig az állategészségügy sajátos kérdéseit vitatják meg.
