Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

1960. JÚNIUS 7. KEDD WST MEGYEI kfűrhm 3 A „KINŐTTKABÁT“ Kapacitás növelésre van szükség a Ceglédi Gépüzem. és Vasöntő Vállalatnál Az államosítás óta eltelt tíz esztendő bővelkedett esemé­nyekben a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalatnál is. Az addig kisipari módszerekkel termelő vállalat gyors fejlő­désnek indult. Termelési pro­filjában kezdettől fogva a vas- és színesfém-öntvények uralkodtak. Termékei zöm­mel a saját gyártású öntvé­nyekből készültek. A fejlődést hűen érzékelte­tik az egyes évek termelési értékei. Míg 1950-ben 446 ezer forintos termelési értéket állí­tottak elő, 1951-ben már megközelítették a másfél- milliót. A következő eszten­dőben a két és félmilliót is túlhaladták. 1953-ban és 1954-ben már közel jártak a négymillióhoz, 55-ben és 56- ban pedig az ötmilliót is túl­szárnyalták. 1957-ben kettő, a következő évben ugyancsak kétmillióval nőtt a terme­lési érték. Tavaly egyszerre hatmillió volt az emelkedés, az idén pedig két és félmil­lióval terveztek többet a tava-- lyinál. Az utolsó két év nö­vekedése a legnagyobb, ez azonban csak látszat, hiszen most már új termelői ára­kon számolunk. Ha a mostani szintet a régi árakon vizsgál­juk, kiderül, hogy 1958-ról 1959-re csupán félmilliós a növekedés és az idén sem éri el az egymilliót. Már ez is bizonyítja, hogy az üzemben bizonyos telített­ség tapasztalható. Szűk már a régi ruha, kinőtte a megizmosodott vál­lalat. A termelési profil ala­kulását vizsgálva is kiderül ez. Az 1950-ben még szolgál­tató feladatokat ellátó, fő­ként autók javítását végző vállalat 1954-ben már háztar­tási és mezőgazdasági kisgé­peket gyártott. 1957—58-ban már jelentős exportot is lebo­nyolított. XJgy látszott akkor, hogy sokáig járható lesz ez az út, de nem így alakult a helyzet. Ezek a gyártmányok kezdtek szaporodni a raktá­rakban. Kézenfekvő volt, hogy a fent említett cikkek csökken­tett termelése mellett új fő­termékekről kell gondoskod­ni. 1957-ben már meg is kezdték a háromkerekű fa­ipari szalagfűrész gyártását, 1958-ban pedig a villamos ké­zi fúrógépek és kovácstűzhe­lyek prototípusainak elkészí- ^ téséhez is hozzáfogtak s már % ezeket is gyártják. Jó utat választottak a vál- | lalat vezetői, amikor az 5 elektromos kisgépek gyártását | vezették be főprofilként. En- J nek nyomán tavaly — először ^ — nyereségesen termeltek. ^ A jó profilmegválasztás ^ azonban nem minden. Ezek-1 bői a cikkekből ugyanis olyan ^ tömeges igény jelentkezik, ^ hogy — amint Bartus Szi- ^ lárd elvtárs, az igazgató ^ mondja — az igényeknek ^ még a felét sem képesek ki-^ elégíteni, mégpedig azért y nem, mert a vállalat kapa­citása már 'nem győz többbet. Tehát ismét azt látjuk, hogy szűk már a kabát. Főként a forgácsoló kapacitásuk ki­csi, ami pedig ezeknek az elektromos kisgépeknek a gyártásához nélkülözhetetlen. Több gépet már nem tudnak beállítani, hisz zsúfoltan dol­goznak úgyis. Nagyobb tel­jesítményű, korszerű gépek­kel még lehetne előre menni, de erre nincs pénz. Újabb beruházásra ugyancsak nincs anyagi lehetőség. Pedig érdemes lenne foglal­kozni ennek az üzemnek a fejlesztésével. A megszokott kifejezéssel élve: van benne fantázia. A már említett szalagfűrésze­ket és elektromos kézifúrókat eddig nem gyártották hazánk­ban. Külföldről kellett ilyene­ket vásárolnunk — devizáért. Valószínű, hogy még azoknak sem kell magyarázni ennek jelentőségét, akik nem járato­sak a szakmában. Az elektro­mos kisgépek minőségéről pe­dig elég talán csak annyil mondani, hogy a lipcsei nem­zetközi vásáron kiemelkedc sikert arattak. Az pedig, hogy ezeket a gépeket sorban állva várják Budapesten a vállala­tok képviselői, ha egy-egy te­herautóval érkezik belőlük, nemcsak azt bizonyítja, hogy keveset tudnak gyártani, hisz a rosszból még a kevés sem kell. De beszéljünk a vasöntödé­ről is bővebben. Erre is ér­demes, sőt szükséges nagyobb figyelmet fordítani. Az orszá­gos öntödei kapacitás nem tudja kielégíteni a szükségle­teket. Ugyanakkor az idén kénytelenek voltak csökken­teni ennek az öntödének a termelését, mert nem kaptak tervszámot. El kell mondani az.t is, annak ellenére, hogy elavult módszerekkel, főként kézi erővel végzik itt a mun­kát, az eredmények elisme­résre méltók. Jó a minőség, a selejtszázalék pedig jóval az országos átlag alatt van. Az öntödét is gépesíteni kellene, de erre sincs pénz. Pedig rö­vid idő alatt meg lehetne duplázni a termelést, amire bizony nagy szükség lenne. Kellene a gépesített öntöde, a vállalat érzi legjobban en­nek a hátrányait, érthető hát, ha minden alkalmat igyek­szik megragadni, hogy leg­alább saját erőből jussanak előre. Tavaly például sikerült több mint egymillió forintot beruházni, ennek azonban még a felét sem fedezte a megyei tanács, a gyár fel­ügyeleti hatósága. A nagyob­bik részt saját erőből kellett előteremteni. ' így hoztak létre egy új üzemrészt, az elektromos sze­reidét, ahol 25 ember dolgo­zik. Korszerű műszereket és gépeket vásároltak. Saját gyá­rukban is készítettek gépeket; egy centrifugál öntőgépet, egy elektromos edzőkemencét, vá- kumszárító berendezést, infra­vörös szárítót, menetfúró gé­pet. Egynéhány nagyüzemünk példát vehetne róluk ilyen szempontból. Jó vezető- és munkásgárda van itt együtt, összekovácso- lódtak a sok-sok nehézség le­gyűrése közepette. Közben sokat tanultak, fejlődtek. A fizikai dolgozók fele szak­munkás, jó részük betanított munkás és csak kisebbik ré­sze a segédmunkás. Ez a gárda sokkal többre lenne képes, mint amit jelenleg produkál, de a, már említett akadályok ennek is gátját szabják. De nemcsak miattuk van szük­ség ennek az üzemnek a fej­lesztésére. Ceglédről naponta háromezer ember jár dol­gozni Budapestre és máshová. Ebbe pedig nem szabad bele­nyugodnunk. Igyekeznünk kell olyan lehetőségeket terem­teni, hogy az emberek több­sége lehetőleg lakóhelyén dolgozhassék. Ha van ilyen lehetőség, azt mindenképpen meg kell ragadni, még akkor is, ha ez a lehetőség nem a megyei tanács kezében van. Elsősorban a népgazdaság ér­dekei követelik ezt, nem is szólva arról, hogy a népgaz­daság érdekei ebben az eset­ben is egybeesnek a város, az üzem dolgozóinak érdekei­vel. Ennél fontosabb érv pe­dig nincs és nem is lehet. F. I. Elkészült Budakeszin az ország legmodernebb szennyvízderítője Rövidesen megkezdi működését a hatmillió forintos költséggel épült létesítmény öt tüdőszanatórium épült ' egymásután sok-sok évvel ez- í'í . előtt Budakeszi közvetlen szomszédságában. a főváros határán. A legtöbb magán- vállalkozás volt. Néhány éve, természetesen már az államo­sítás után, kettőt-kettőt össze­vontak és jelenleg Korányi Tüdőszanatórium, illetve Fo­dor József TBC Intézet néven, korszerűsítve és kiváló orvo­sok vezetése alatt szolgálják az ország egészségügyét. Az ötödik a MÁV tüdőbeteg sza­natóriuma. Valamennyi gyógy­intézetet még annak idején csatornával is ellátták és tekintettel arra, hogy a talaj Budakeszi község felé lejt, a szanatóriumok szennyvizét a községen át vezették le. A község fő­utcáján keresztül, éspedig nyitott árokban. Hosszú évtizedekig ez volt a helyzet, tehát mialatt a sza­natóriumokban gyógyították a tbc-s betegeket, egy egész falu egészségét veszélyeztette az intézetekből elfolyó fertő­zött szennyvíz. Ezen a lehetetlen helyzeten a népi demokrácia változta­tott. Évekkel ezelőtt elhatá­’yVy .; Akár valami nagy szabadtéri laboratórium, ilyen a budakeszi szennyvízderítő telep (Gábor Viktor felvétel Infrasíitő, pajzsalakú sörállvány, karterkályha a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz új gyártmányai között Lépést tartani a növekvő igényekkel, szebb és jobb ké­szítményekkel szolgálni a la­kosságot — továbbra is ezt te­kinti fő feladatának a Gyöm­rői Vas- és Fémipari Ktsz. A szövetkezet szakemberei állandóan tartogatnak va­lami újat, meglepetést a kereskedelemnek. Éppen most készült el Boron- kai József gépészmérnök el­gondolása nyomán egy újtípu­sű infrasütő készülék. A mo­dern formaigényeket is tökéle­tesen kielégítő és a technikai követélményeknek egyaránt megfelelő tetszetős kis készü­lék három perc alatt süt meg négy szelet húst, és a hozzáva­ló burgonyakörítést. Nagy elő­nye a készüléknek, hogy rend­kívül egyszerűen lehet kezelni, s kiegyensúlyozott áisugárzása révén egyenletesen süti a húst. Igaz, ez a típus most még csak közvetve szolgálja a lakosság igényeit, mert egyelőre a ven­déglátóipar részére készüli Ám szövetkezet vezetői arra is iondoltak, hogy később kisebb kivitelben és ol­csóbb áron a háztartások részére is készítenek inf­rasütő készüléket. Az iskola színjátszó csoportja ez alkalommal mutatta be Bertolt Brecht Carrar asszony puskái című egyfelvo- násos drámáját. A szabadságszeretetről izzó hangon író szerző műve nagy sikert aratott jelenlegi típusból, amint az ^ illetékes hatóság a gyártásához ^hozzájárul, ezer darabot ké- á szítenek. y Márciusban kezdett a szövet- ^ kezet az úgynevezett pajzsala- ^ kú sörállványok készítéséhez. ^ Eddig a T-alakú, reprezentatív ^ kivitelű modern sörállványo- ^ kát készítették itt, minthogy ^ azonban az újabb típus kisebb ^ helyet foglal és jóval praktiku- ^ sabb, ennek a gyártására tér- ^ nek át. Az áramvonalas kivi- ^ telben készülő, ötletes megol­dású sörállványt sörpisztollyal felszerelik. Eddig 300 dara- ^ bot gyártottak belőle, később ^ még többet készítenek. ^ Elkészült az úgynevezett ^karterkályha mintapéldánya \ ÍS­^ A faszén tüzelésű, erős hő- | légáramot szolgáltató ké- £ szülék a traktorok s teher- ^ autók téli előmelegítésére használható. |az igényeknek megfelelően ezt | is sorozatban gyártják majd. s. p. rozta a kormány a tbc-szana- tóriumok szennyvizének fer­tőtlenítését és gondos tanul­mányozás, majd a tervek kidolgozása után . öt esztendeje megkezdték a csatorna átépítését és Budakeszi határában a Budaörs felé vezető műút mentén egy hatalmas szennyvízderítő telep épí­tését. Nem takarékoskodtak az épí­tési költségekkel, hiszen több falu, az egész környék, sok­sok ezer ember egészségének védelméről volt szó. öt teljes esztendeig tartott az építés, közel hatmilllió forintba ke­rült és most ott áll teljesen készen a szennyvízderítő, csak még a próbaüzemeltetés során kiderült néhány apró hibáját javítják. De talán már a leg­közelebbi napokban működni kezd az országnak ez a leg­modernebb szennyvízderítője, amelynek tervezésénél felhasználták az összes eddigi bel- és külföldi tapasztalatokat. Hatalmas nyitott betonme­dencék és az azokat össze­kötő bonyolult csőrendszer labirintusán át vezetik és közben szűrik, megtisztítják a szennyvizet. Leülepítik az iszapot, klórgázzal fertőtlení­tik a vizet, amely azután kris­tálytisztán ömlik a vízlevezető árokba és azon keresztül a Dunába. A fertőzött, bacilu- sokkal telített iszapot pedig a medencékből a rothasztó to­ronyba szivattyúzzák, ahon­nan viszont óriási betonfelüle­tekre kerül és a szabad leve­gőn kiszárítják. A bacilusok, • ha még az előző eljárások után élnének is, az iszapot nem hagyják el szárítás köz­ben som. Végül a megszáradt iszapot a telepen elégetik. Az iszap rothasztása közben metán­gáz keletkezik, amit pedig felfognak és hasznosíta­nak. Ez a telep energia- forrása, fűtésére is fel­használják. A szennyvízderitőt megépí­tették és amíg el nem készült, nem gondolkodtak rajta, ki üzemelteti, tartja majd kar­ban. Egyetlen cél lebegett az építtető kormányhatóság sze­me előtt: a tüdőszanatóriumok fertőzött szennyvizét derítő telep lehető legsürgősebb meg­építése, a fertőzés állandó ve­szélyének mielőbbi kiküszöbö­lése. És csak most, hogy már elkészült a telep, tanácskoz­nak azon, budakeszi tanácsá­nak vagy a Fővárosi Csator­názási Vállalatnak adják-e át; Miután az öt szanatórium kö­zül négy Budapest területén fekszik, minden valószínűség szerint a csatornázási válla­latnak adják át a budakeszi szennyvízderítő telepet. Ez azonban nem zárja ki, hogy később a csatornába bekössék a község házai­nak megépítendő szenny- vízlevezetőit is. Mindenesetre, az őszre fel­épülő új iskola az első buda­keszi épület lesz, amit már bekötnek a derítőtelephez ve­zető csatornába. Ha a javaslatot elfogadják: korszerű faipari üzem épül Visegrádon Most készül a Visegrádi Fa­ipari Ktsz ötéves fejlesztési tervjavaslata. A kolóniái stíl­bútort készítő szövetkezet az idén mintegy két és félmillió forint értékű bútort és külön­féle faipari tömegcikkeket gyárt. A javaslat egyik pont­ja szerint a második ötéves terv vé­gére 50 százalékkal növe­kedne a kis üzem kapaci­A megye állattenyésztőinek kétnapos értekezlete r A megyei tanács mezőgaz- ^ dasági osztálya kétnapos érte­kezletre hívta össze a járási ^ és városi mezőgazdasági osz- ^ tályok állattenyésztőit, vala- ^ mint főállatorvosait. ^ A hétfőn reggel kezdődött ^megbeszélésen Mikolai Ferenc ^ elvtárs, megyei főállattenyész- |tő értékelte a termelőszövet­kezetek eredményeit, amelye­ket az utóbbi időben az állat­tenyésztésben és az áruterme­lésben elértek. Ezt követően £a szabadtartásos istállózás je­tásá és hárommillió 700 000 forintra az előállí­tott áruk értéke. Most még 63 000 forint értékű munkát végez évenként egy- egy dolgozó öt év múlva a ja­vaslat szerint 74 000 forintra emelkedik az egy főre jutó ter­melési érték. A tervezet egyik figyelemre méltó javaslata az új üzletiház. A javaslat szerint a kőbánya mellett két és félmillió forin­tos beruházással emeletes üzemépületet létesítenek, ame­lyet korszerű gépparkkal, központi fűtéssel, szellőző és portalanító berendezéssel sze­relnek fel. Ez annál inkább is aktuális, mivel az egyre fejlő­dő üdülőhely kellős közepén, a Mátyás-palota szomszédságá­ban működik a poros és zajos üzem. Egyébként itt folynak az ásatások is s ez ugyancsak in­dokolttá teszi az áttelepítést. A tervek szerint 1962-ben építenék fel az új üzemet. A jelenlegi létszám 42-ről 50 főre emelkednék, továbbra is a kolóniái stílbútorokat gyárt­ják s nagy gondot fordítanak új szakmunkások képzésére. i ‘ ! | A váci gépipari technikum jubileuma ] A Lötuy Sándor általános gépipari technikum fennállá-i fsának tizedik évfordulója alkalmából szombaton nagyszabásúi | ünnepségsorozatot rendeztek Vácott. Kócsy Jenő, az iskola \ ! igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd Csemniczky János; 'i gépészmérnök, az iskola volt tanulója tartott előadást a világ j l legnagyobb vízierőműveiröl. í > A nap eseményeihez tartozott a jubileumi kiállítás, ahol nagyszerű szerszámgépeket — az iskola készítményeit — is bemutattak. A képünkön látható műszerész-eszterga­pad is az iskolában készült (Cserny Gábor felvételei) lentőségét vitatták meg. Érté­kelték, mit jelent ez a gazda­ságosság szempontjából és milyen állategészségügyi rend­szabályokat kell betartani. Hétfőn délután és ma kü- lön-külön megbeszélést tar­tottak, illetve tartanak az ál­lattenyésztők és a főállatorvo­sok. Az állattenyésztőkkel já­rásonként értékelik az állat- tenyésztési terv elmúlt havi teljesítését, az állatorvosok pedig az állategészségügy sa­játos kérdéseit vitatják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents