Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

4 "\tfírlap I960. JÜNIUS 7. KEDD A hivatali pártszervezetek munkája, feladatai Megkezdték a szamóca szállítását Üzen a kései kőkorszak A budai járási pártbizott­ságon értekezletet tartottak, amelyen a hivatalok párttit­kárai vettek részt. A soron következő feladatokról volt szó, de közben parázs vita alakult ki arról: mi is tu­lajdonképpen egy hivatali pártszervezet feladata. Az egyik tanács párttitká­ra elmondotta például, milyen jó lenne, ha a hivatali párt- szervezetek is élhetnének a pártellenőrzés jogával. Meg­növekedne a pártszervezet te­kintélye, beleszólhatna sok olyan problémába, ami jelen­leg nem tartozik hatáskörébe. Más elvtársaknak az volt a véleménye: nem lenne cél­szerű, ha a hivatali párt- szervezetek az üzemi párt- szervezetek jogaival lennének felruházva. Nem lenne jó, mert amíg az üzemben ter­melés folyik és azt ellenőrzik, addig a hivatalokban az ügy­menet intézését, az adminiszt­rációs munka menetét kellene ellenőrizni. Egy tanácsnál pél­dául a pártbizottságnak el­lenőrzési joga lenne az ipari, a kereskedelmi, a mezőgaz­dasági, a jogügyi stb. osztály felett. Vagyis a párttitkár­nak annyiféle szakmai fel- készültséggel kellene rendel­keznie, hogy képes legyen va­lamennyi osztály munkájába érdemben beleszólni. Ilyen sokoldalú, mindenhez értő párttitkár azonban nincs. És megvannak az osztályok ellenőrzésére hivatott válasz­tott tanácstagok, akik többsé­gében élnek is a jogaikkal. Jelenti-e mindez: a hivatali pártszervezeteknek nincs be­számoltatási, ellenőrzési jo­guk, hogy nem szólhatnak bele, nem segíthetik megfe­lelően a hivatal szakmai mun­káját, feladatát? Segíthetik és a hivatalokban is fontos szerepet töltenek be a párt- szervezetek. A járási pártbizottság az elmúlt időben több hivatali pártszervezet munkáját vizs­gálta meg és hozott határo­zatot további tevékenysé­gükre. A következő hónapok­ban is rendszeresen ellenőr­zik egy-egy hivatal kommu­nistáinak munkáját, így is segítik megkeresni azt a sajátosságot, ami minden pártszervezetet kell, hogy jellemezzen. Az eddigi tapasztalatok, valamint az értekezleten vi- tázók azt bizonyították: a hivatali pártszervezetek, ha betöltik hivatásukat, megta­lálják sajátos feladatukat — sok hasznos munkát tudnak végezni,­Ha a tanácsi példánál ma­radunk is, be tudjuk ennek igazságát bizonyítani. Min­den osztályon dolgoznak kom­munisták, akiket a pártszer­vezet pártmunkában megbíz­hat azzal, hogy foglalkozza­nak az ott dolgozó párton- kívüliekkel és időnként a pártvezetőségi üléseken vágy taggyűléseken beszámoltat­hatják őket pártmegbízatá­suk teljesítéséről. A párt- szervezet beleszólhat, illetve javaslatait, észrevételeit kö­teles is egy-egy feladat el­végzésénél közölni az arra illetékesekkel. Jelenleg pél­dául a termelőszövetkezetek megszilárdítása megyénk legfontosabb gondja. Helyes lenne-e, ha a tanácsok kom­munistái, mivel „hivatali” és nem „üzemi" jogú pártszer­vezetekben dolgoznak, nem segítenék a mezőgazdaság fejlődését? Természetesen se­gíteniük kell. Elsősorban úgy, hogy a kommunisták figyelmét a fő feladatra összpontosítják. Megvizsgálják, ki mit tehet a maga munkakörében és ezektől a kommunistáktól időszakonként számonkérik: megállták-e a helyüket. Elő­adásokat tarthatnak, vitákat szervezhetnek, ahol ismertetik a párt politikáját, ahol meg­győzik az embereket a helyes elvi tételekről. Jogukban áll, sőt köte­lességük a hivatali pártszer­vezeteknek is minden hibára felfigyelni. Ha például egy részlegnél lazul á munkafe­gyelem, a kommunisták össze­hívásával, felelőssé tételével harcot lehet indítani a hibák kijavításáért, Az is fontos, hogy a hivatali pártszervezet keresse és meg­találja, ami az ő hivatalában a legfontosabb feladat. Mert más a tanácsoknál, más a pénzügyőrségnél, a bíróságnál, a szakszervezeteknél a párt- szervezetek feladata. Míg egyik helyen a mezőgazda­sággal, addig a másik párt- szervezetben a szeszgyártás ellenőrzésével, vagy a szer­vezett munkások segítésével kell foglalkozni. Egy azonban valamennyi alapszervezetnél, MSZMP- csoportnál közös. Ahhoz, hogy a hivatali pártszervezetek jól dolgozhassanak, megállják he­lyüket, szükséges a hivatalve­zetővel való jó együttműködés, a jó kollektív szellem kialakí­tása. Ezért helyes, ha a hiva­talvezetőt meghívják a vezető­ségi ülésekre, gyakran kikérik véleményét és a hivatalvezető szintén tájékoztatja a pártve­zetőséget a legfontosabb ese­ményekről. A szoros, a jó kap­csolat kialakítása feltételezi egymás kölcsönös elvtársi bí­rálatát is, ami nélkül nincs eredmény. A (hivatalvezető, aki jól akarja ellátni feladatát, nem nélkülözheti a pártszervezet segítségét. Ez bizonyosodott be a legutóbbi időben a megyei MHS-nél, a megyei statisztikai hivatalnál, a pénzügyőrségnél, a moziüzem vállalatnál és mindenütt, ahol a budai járási pártbizottság megvizsgálta az alapszervezetek munkáját. A kommunisták szívesen vállal­nak sok fáradságot, áldozatot, ha érzik: szükség van a mun­kájukra, ténykedésükre. Ezt az aktivitást, lelkesedést kár len­ne elherdálni csupán amiatt a téves felfogás miatt: „csak a termelőüzemek pártszerveze­teinek van joga a termelésbe, a munka menetébe beleszólni”. Pest megye hagyományos szamócatermelő vidékeiről megérkeztek az első szállít­mányok. A földművesszö­vetkezetek a közeli napokban 120 vagon gyümölcsöt vásá­rolnak fel a megyében, vala­mivel többet, mint az elmúlt évben. Az áru zömét szerző­dés útján értékesítik a ter­melők. A legtöbb szamócát az idén is a Dunakanyar köz­ségeiből, valamint Cegléd kör­nyékéről szállítják, ahol több száz termelő tavaszi jö­vedelemforrása az értékes gyümölcs. Minden pártszervezetnek egy a feladata: a szocializmus épí­tésén munkálkodni, figyelem­be véve a gyár, az üzem, a hi­vatal sajátos feladatát. A kommunistákra minden párt- szervezetben az a munka vár: elöl járjanak, példát mutassa­nak és tapasztalatukkal, javas­lataikkal, bírálataikkal részt vegyenek az emberek nevelé­sében, a megjelölt hivatali te­endők hiba nélküli elvégzésé­ben, az arra való mozgósítás­ban. Ha ezt felelősséggel, szere­tettel és kommunista szerény­séggel teszik, nagy tiszteletnek, tekintélynek örvendhetnek. Mert a tekintélyt nem a jogok nagysága, milyensége határoz­za meg, hanem az ügyért ér­zett felelősségtudat, a kommu­nisták magatartása. Sági Agnes — A KITŰNŐ TANULÓK jutalmazására fordítja a szentendrei nőtanács a nem­rég megrendezett szalvéta- kiállítás bevételét. Harminchét kutyafajta legszebb, legügyesebb példányainak versengése Minden eddiginél nagyobb sikerrel zárult az országos kutyakiállítás Vasárnap az ügetőpályán J rendezték meg az idei orszá­gos kutya kiállítást. Máté Já­nos, a Földművelésügyi Mi­nisztérium állattenyésztési fő- igazgatóságának helyettes ve­zetője megnyitó beszédében a magyar kutyatenyésztésben ta­pasztalható erőteljes fejlődés­ről szólott, majd hangsúlyozta, hogy a jól idomítható, tiszta­vérű kutyafajták elterjesztésé­vel a tenyésztésből szorítsák ki a korcsokat. Felhívta a te­nyésztők figyelmét, hogy a jellegzetes magyar ku­tyafajták — a komondor, a kuvasz, a puli, pumi és a sárga magyar vizsla — elszaperítását elsősorban a falvakban, vidéki városok­ban az eddiginél is jobban szorgalmazzák. Bővül Szentendre üzlethálózata Rendszeres ellenőrzés az üzletekben — Jól dolgozik a tanács kereskedelmi állandó bizottsága Szentendre város tanácsa előtt Bella Mihály, a kereske­delmi állandó bizottság elnöke részletesen beszámolt a város kereskedelmi helyzetéről. Nagy érdeklődéssel fogadott beszá­molójában ismertette Szent­endre kereskedelmi szerveze­tét. A városban a többi között 13 élelmiszerüzlet, 3 húsbolt, 1—1 textil méteráru, konfek­ció, cipő szaküzlet, vasüzlet, KERAVILL, illatszertár gon­doskodik a lakosság szükségle­tének kielégítéséről, van 3 kis­vendéglő, 1 étterem, 3 italbolt, 1 kantin, 1 zenés eszpresszó, 2 cukrászda és még számos más üzlet. Az cv első negyedére 17 200 000 forint értékű áruforgalmat terveztek, de ennél másfélmillióval több, 18 765 604 forint volta tényleges forgalom értéke. állapította meg, hogy az utóbbi időben a bizottság ellenőrző munkája során az állami ke­reskedelem szentendrei egysé­geiben sem árdrágítást, sem súlycsonkítást, sem egyéb sza­bálytalanságot nem észlelt. A földművesszövetkezet boltjai­ban és a magánkereskedelem­ben már nem kifogástalan a helyzet. A szövetkezet zöldségbolt­jának vezetőjét szabályta­lanságért pénzbírsággal sújtották, két magánkeres­kedőt pedig árdrágítás miatt ugyancsak pénzbün­tetésre ítéltek. Viszont Kiss József zöldség- és gyümölcskereskedőt, akinél évek óta semmiféle hiányt, szabálytalanságot nem tapasz­taltak az ellenőrzések során, dicsérő oklevéllel tüntették ki. Az ebügyességi és kutya­szépségverseny részvevői ez­után felvonultak a pályán, majd 11 bírói körben megkez­dődtek a pontozások. Dr. Kubinsky Ernő főállat- orvos, a kiállítás elnöke tájé­koztatásul elmondotta, hogy a felszabadulás óta ez a legna­gyobb és legsikerültebb kutya- kiállítás. összesen 37 kutyafaj­ta 560 legszebb példányát hoz- I ták el a tenyésztők bírálatra, illetve a versenyekre, örven­detesen megnőtt a magyar ku­tyafajták aránya, ugyancsak nagy számmal szerepeltek az őrző-védő és a szolgálati ku­tyafajták. Az idén először kül­földről: Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztár­saságból és Ausztriából is ér­keztek tenyésztők kutyákkal. A külföldi szakemberek közül főbbet a bíráló bizottságokba is beválasztottak. A rangsoro­lásra váró kutyák között az egyes fajtákra jellemző érde­kes alak- és színváltozatokon kívül általános feltűnést keltet­tek a kiállítás óriásai: a borjúnagyságú bernáthe­gyiek és az ujt'undlandiak, amelyek általában 60—70 kilósak. A törpe fajtákat 1.5—2 kilós kis törpespit- zeb, rattlerek képviselték. Nagy érdeklődés mellett zaj­lottak le az ügyességi és fe­gyelmi versenyek, bemutatók, amelyeken a határőrség, to­vábbá a rendőrség és a Ma­gyar Kutyatenyésztők Orszá­gos Egyesületének kiképzőcso­portjai szerepeltek őrző-védő és vadászkutyákkal. A bírála­tokon, illetve a versenyeken legjobb minősítést kapott ku­tyák tenyésztői között 60 érté­kes díjat, azonkívül érmeket, okleveleket és szalagokat osz­tottak ki. Asztalos István, az aszódi Petőfi múzeum igazgatója jelen­tős régészeti leletre bukkant a község határában. A leletre felfigyelt a Régészeti Intézet is és K'alicz Nándor aspiráns­kutatót küldte ki az ásatások lebonyolítására, a késő kőkor- szakbeli település feltárására. Az időszámításunk előtt 2500 esztendővel ezelőtt, a kései kőkorszakban itt megtelepedett emberek sok-sok üzenetet hagytak ránk, utódaikra. Előkerült a földből nemcsak a lakó­telep, hanem a temetkezési hely is (ilyen leletre egyébként Észak-Magyarországon nem bukkantak még). Megtalálták a földbe mélyedt lakógödrök egyikét, egy kemencét (felmenő falakkal). A feltárt nyolc sírban a csontvázak mellett mun­kaeszközöket, kőbaltákat, agancsszerszámokat,, csontokat és tűket, ■tengeri kagylóból készített ékszereket (ezek bizonyít­ják: virágzott már abban az időben is a cserekereskedelem) leltek. Űjabb leletek után kutatnak a feltárási területen Asztalos István a most feltárt sírt vizsgálja (Gábor Viktor képriportja) A szentendrei kereskedelem tehát jól oldotta meg feladatát, nem is volt az ellátásban ko­molyabb zökkenő. Áruhiány nincs, a kereskedelem állan­dóan bővíti árukészletét, meg­felelő nevelő munkával már elérte azt is, hogy a bolti dolgozók és a vevők közötti kapcsolat lényege­sen megjavult. Nagy megnyugvást keltett a fogyasztók körében az, hogy a főtéri hentesüzlet és a KE­RAVILL vezetőjét, akiknek magatartása ellen komoly ki­fogások merültek fel, az állan­dó bizottság javaslatára azon­nali hatállyal leváltották és he­lyükre megfelelő szakembere­ket állítottak. Ebben az évben tovább fej­lesztik a város kereskedelmi hálózatát. Június 1-én új önkiszolgá­ló csemege-élelmiszer bolt nyílt, rövidesen sor kerül egy új önkiszolgáló cipőüzlet és egy rövidáru bolt megnyitására is. Bella Mihály beszámolójá­ban ismertette az állandó bi- ‘zottság munkáját és örömmel Mit köszönhet az emberiség Koch Róhertnek ? jsoch Róbert neve ott sze- repel az emberiség leg­nagyobb jótevői között. 1843. december 11-én született. Édesapja, kis fizetésű bánya­alkalmazott, nehezen nevelte tizenhárom gyermekét. Koch Róbert már fiatalon kitűnt társai közül szorgalmával és lelkiismeretességével. Diplo­mája megszerzése után az emberi szervezetben élősködő kórokozók kutatásával kez­dett behatóan foglalkozni. Fe­lesége, ismerve kutató szen­vedélyét, 28. születésnapjára mikroszkóppal ajándékozta meg. Nem is sejtette, hogy ezzel szinte megszabja férje sorsát. Koch Róbert először a lép- fenejárvány okait kutatta sa­ját kis kezdetleges otthoni laboratóriumában. Annyira belemélyedt munkájába, hogy magángyakorlatát és családi életét is teljesen elhanyagolta. Eljárásokat dolgozott ki a baktériumok vizsgálatára, kü­lönböző festési módszereket vezetett be. A lépfenében el­hullott állatok hulláját bon­colta és sikerült is a lépfene kórokozóját felfedeznie. 1880- ban azután, barátai közben­járására, a berlini egészség- ügyi intézet munkatársának nevezték ki, megfelelő labora­tóriumi felszereléshez juttat­ták és két kiváló munkatár­sával együtt — Löfferrel és Gaffkyval — tovább folytat­hatta kutatómunkáját. K övetkező eredménye a tu­berkulózis bacilusának felfedezése volt. Erről az újabb, korszakalkotó felfede­zéséről számolt be a berlini élettani társaság előtt. Mik­roszkópja alatt láthatóvá lett az ellenség: a mikobakté- rium, amelyet róla Koch- baktériumnak neveztek el. Nyolc évvel később előállí­totta a tuberkulint, amely a tbc-s fertőzést kimutatja. Ezután a kolera kórokozó­ját kutatta Alexandriában, s sikerült is felfedeznie a ko- lera-vibriót. Megjelölte az utat az ellene való védeke­zésre is. Munkássága elvonta család­jától, feleségétől elvált, majd egy nála harminc évvel fiata­labb, feltűnő szépségű szí­nésznőt vett feleségül, aki 17 éven keresztül megértő élet­társa maradt és elkísérte ve­szélyes kutatóútjaira. Vele ment a dpsungelbe is, együtt utaztak Üj-Guineába, Afriká­ba, majd Japánba, Ameriká­ba. Svédországba. Koch Róbert megérte azt, hogy munkáját az egesz vilá­gon elismerték. Egyetemi ta­nárrá nevezték ki, külön jól felszerelt kutatóintézetet épí­tettek számára és 1905-ben Nobel-díjat kapott. 1910. má­jus 27-én azonban legyengült, túlhajszolt szíve megszűnt do­bogni. tj álásan gondol rá az egész M világ, mert a tbc elleni küzdelem mai eredményeinek alapját ő teremtette meg. Fel­fedezése tette lehetővé a be­tegség megelőzését, a Cal­mette és Guerin által létre­hozott BCG-oltóanyag beveze­tését is. Működése óta válto­zott meg a tuberkulózis gyó­gyászata. Ez a betegség ad­dig több emberi életet köve­telt áldozatul, mint valameny- nyi háború együttvéve, ma pedig — hála Kochnaíc — megelőzhető és gyógyítható! Dr. Stark Janka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents