Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

1960. JÜNITJS 1. SZERDA vKMtlli Miért nem jó a burgonyabogár ellen az Agritox? Tavaly még csak kevésbé, az idén viszont már erősen veszélyezteti a burgonyabogár a ceglédi termelőszövetkeze­tek mintegy ezer holdnyi bur­gonyatermő területét. A vá­rosi tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjétől, Igné- czi Józseftől érdeklődtünk, mit tesznek, hogy elejét ve­gyék a burgonyabogár kárte­vésének. Az osztályvezető sok érde­kes dolgot mondott el. Töb­bek között megemlítette, hogy kérésükre a ceglédi iskolák pedagógusai és diákjai közül mintegy százan már sokat érő segítséget is nyújtottak a Lenin Tsz 80 holdas burgo­nyatábláján a burgonyaboga­rak összeszedésében. Mert a jelen időszakban a veszedel­mes kártevők összeszedése a legdöntőbb. Megelégedéssel hallottuk, hogy az iskolák ezután is szívesein segítenek a szövetkezeteknek a burgonya­bogár elleni védekezésben. Meggyőződtünk arról is, hogy a város boltjaiban kor­látlanul kapható növény­védőszer és a szövetkeze­tek gazdái a közös föld­jein, valamint háztáji gaz­daságaikban megfelelő mértékben használják is a védekezőszereket. Panaszkodott is az osztály- vezető, mégpedig a terme­lőszövetkezetek „nyakas” ve­zetőire, akik nem akarják végrehajtani a mezőgazdasá­gi osztály — pontosabban az osztályvezető — javaslatait, illetve utasításait. Arról van szó ugyanis, hogy az osztály- vezető a burgonyabogár elle­ni legjobb védekezőszerül a Holló 10 DDT olajos emul­ziót és az Agritoxot tartja. És ezzel nem értenek egyet sem a tsz-ek, sem mi. A Holló 10- zel nincs hiba, csak az Agri- toxszal. A burgonyabogár elleni védekezésre ugyanis a Föld­művelésügyi Minisztérium ér­vényes rendelete értelmében nem szabad Agritoxot, HCH- tartalmú védekezőszert fel­használni. Igaz, a különbö­ző százalékú hatóanyagot tartalmazó Agritox eredmé­nyes védekezőszer a csócsároló, a lucerna és a lóhere magkár­tevői, valamint a fekete her­nyó és a poloskaszagú dara­zsak stb. ellen. De semmiképp nem használható a burgonya­bogár elleni védekezésre, még ha ez ellentétes is az osztályvezető véleményével, akinek szaktudásában egyéb­ként nincs okunk kételkedni. A termelők és a fogyasztók ugyanis tudják, hogy az Agritox dohos szagát a talaj is, meg a burgonya gumói is felveszik. Az a burgonyatermés, amelyet Agritoxszal védtek meg a burgonyabogarak ellen, táplálkozásra alkalmat­lanná válik. Ezért tiltja a rendelet az Ag­ritox felhasználását a köz­vetlen fogyasztásra kerülő növények (burgonya, para­dicsom stb.) védelmére. Ez a tilalom egyébként a HCH- tartalmú védcikezőszerek cso­magolásán (amilyen az Agri­tox is) olvasható. A földmű­velésügyi miniszter 1S60. ápri­CEGLÉDBERCEL Ids 20-án megjelent 11/1960. számú rendelete (9. pont) is kimondja: „A vegyszeres vé­dekezést DDT-tartalmú poro­zó- vagy permetezőszerrel vagy a burgonyabogár elle­ni védekezés céljára engedé­lyezett más rovarirtó szerrel kell elvégezni.” Sajnos, tapasztalható, hogy nemcsak Cegléden, a város mezőgazdasági osztályának vezetője, hanem több egyéni termelő is azt vallja, hogy az Agritox a burgonyabogár legjobb ellenszere. Annyiban van csak igazuk, hogy az Agritoxot is fel lehet hasz­nálni a burgonyabogár ellen. Azonban ennél sokkal jobbak, tartósabbak, amellett teljesen ártalmatlanok a DDT-tartal- mű permetező- és porozósze­rek, mint például a Holló 10, a Pemit-paszta, a Gesarol, a Duolit, a Hungária Matador vagy a Nikéről D. A maga és a fogyasztók érdekei ellen vét az a tsz vagy egyéni termelő, aki a burgonyát Agritoxszal akarja megvédeni a bur­gonyabogarak kártevései ellen. Ez esetben ugyanis lehet, hogy kevesebb lesz földjén a burgonyabogár, de az is biz­tos, hogy egyetlen szem táp­lálkozásra alkalmas burgo­nyája sem terem. Márpedig mind a termelők, 'miqd az ország és a lakosság érdeke az, hogy a burgonyából, eb­ből az egyik legfontosabb nép­élelmezési cikkből minél több és jobb minőségű teremjen. Ezért kellett vitába szá Ununk Ignéczi József osztályvezetővel és mindazokkal, akik a bur­gonyabogár ellen Agritoxszal akarnak védekezni. Csekő Ágoston Kedves Olvasóink! Uj rovattal jelentkezünk, az Olvasók Fórumával. Szerkesztőségünkbe naponta szép számmal érkeznek le­velek megyénk községeiből, városaiból. Szó van ezek­ben mindenről, közügyektől a magánügyekig. Azokat a leveleket, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, az Olvasók Fóruma rovatunkban minden héten szerdán közöljük. -Akinek megtetszik, kövesse a jó példát, ragad­jon tollár és küldje el hozzánk észrevételeit, javaslatait. Kerítenék, de hová? Sokadmagammal szép új há­zam van az üllői új települé­sen. Házamnak már csak a kerítés a híja. ügy képzeltem, megépítem takarosán téglából, zöld rácsos kapuval. Az építé­si rajzot és az engedélyt egy­kettőre megkaptam. A baj ott van, hogy lassan három éve nem dőlt el. milyen széles is lesz az utcánk, hová építhe­tem a kerítést. Mérnökök is voltak kinn nem egyszer, de végleges határozat még nem született, hogy hol a szabályos kerítésvonal. Nagyon szedet­ném, ha esténként már be­csukhatnám zöld rácsos kapu­mat. Béky I.ászló termelőszövetkezeti községben Is nagy gonddal óvják a burgonyatáblákat. A petéző, csíkos hátú burgonyabogarak szedésében a falu apraja-nagyja közreműködik. Plutzer Istvánné például minden reggel átnézi a gondjaira bízott területet és összeszedi a leveleken garázdálkodó bogarakat. Korszerűsítették a Pest megyei Téglagyár Egyesülés békásmegyeri tég­lagyárát. Korábban gőzerővel működött itt a nyerstéglát gyártó présgép, most már vil­lamosenergia hajtja a beren­dezést. A szállítást is kor­szerű dieselmozdonyok vég­zik, s most már a szárítás problémája is megoldódik. Tavaly még nagy mennyiségű nyerstéglát mosott szét az eső amiatt, hogy nem volt elegendő szárítószínük. Most két — előregyártott betonele­mekből készülő — modern szárítószínt építenek. Az üzem eddig 110 százalékon felül teljesítette nyerstégla­gyártási tervét, míg az ége­téssel 18 százalékkal lema­radt. Jobb munkaszervezés­sel ezt a lemaradást most rövidesen pótolni akarják. a z igazgató úr az n évzáró ünne­pélyen beszél majd hozzájuk s elkerül­hetetlen, hogy né­hány olyan igazsá­got is mondjon, amit évszázadok óta útravalóul kap min­den végző diák. De bizonyára mond majd olyan dolgokat is, amit csak ne­kik lehet elmondani, akik nemcsak a har­minc évvel ezelőtt és a húsz évvel ez­után érettségizőktől különböznek, hanem a tavalyiaktól. A harminc évvel ezelőtt érettségiző fiú arra készült, hogy a katonaságnál karpaszományos lesz s hogy legalábbis tisztviselő lányát kell feleségül vennie, mint a középosztály- noz tartozónak. A húsz évvel ezutáni pedig talán már űr­rakétán utazik és tökéletesen érthe­tetlen lesz számára, miért ragaszkodott nagyapja olyan gör­csösen a négy hold­jához — neki már az új életforma lesz a természetes. A mostaniak viszont elmondhatják ma­gukról, hogy tanúi az új világ növeke­Pont a mondat végén? A szentendrei állami gimnázium IV. humán osztályában beszélgettem néhány diákkal. Kassai Mariannái, Bondár Ildi­kóval, Paur Györgyivel, Fekete Klárával, Grósz Máriával, Dely Attilával és Kalc Péterrel. Ök mondták el... désének., Az idei érettségin a tudo­mány csodáit ele­mezve ők hivatkoz­hatnak legelőször a szputnyikokra, az ö tanulóidejük alatt kezdődtek a fizikai munka értésére és megbecsülésére tö­rekvő, az iskolai ok­tatást forradalmasító politechnikai gyakor­latok s ők az elsők, akik névadó ünnep­ségeken és gyári es­küvőkön vehetnek részt... n/i őst, a szóbeli iVl előtti utolsó na­pokban a készülés már inkább csak a rendezgetésből áll. Megpróbálnak helyé­re tenni mindent a négy év alatt felhal­mozott ismeretek szo­bájában, kinyitják az ajtót, hadd söpörjön ki minden sarkot a friss levegő, aztán a kapuba állnak s jó gazda módján vár­ják, mikor szólítják őket számadásra. Mert az érettségi van már csak hátra, a pont ennek a sze­szélyesen kanyargó négy évnyi mondat­nak a végén. Vége az órák előtt dongó izgalomnak, a felel- tetések fojtogató csendjének, s a szü­netekben szétgurusó felszabadult neveté­seknek is; és a néha könyv fölött átvir­rasztott éjszakáknak, amelyek után puha gyerek-álmot aján­dékozott nekik a hajnal. A peronról a vonatra léphetnek végre s megkezdő­dik az izgalmas uta­zás — az élet —, aminek könnyebbsé­gét szolgálta minden eddigi perc. Vagy talán mégse? Az egyik tanár akar lenni, a másik orvos, a harmadik vegyész, a negyedik mezőgazdász: az osz­tályban senki nincs, aki ne akarna to­vább tanulni. Hogy csak egy számot említsek: ha min­denki kívánsága tel­jesül, ősztől tizen­egyen járnak majd a bölcsészkarra — jö­vendő tagjai a ta­nártársadalomnak. Mindez újabb tud­nivalókat igényel, új vizsgákat, újabb ké­szülődést jelent. Amikor pedig már túl lesznek azon is, a mérnöknek — ha lépést akar tartani a fejlődő techniká­val — ismét csak meg kell néznie a szakfolyóiratokat, ugyanez vonatkozik az orvosra is, ismét jönnek, a könyvek mellett eltöltött éj­szakák és a szám­adások, immár ön­maguk előtt, min­den új feladat meg­oldásánál. T alán elérkezik majd az idő, hogy egy csendes órán valamelyikük kimondja, erre a mostani érzésre em­lékezve: „nem jól gondoltuk, nincs vé­ge soha...” Viczián Erzsébet A mi erőnk ebben van lamennyin részt vettem, néz­tem az emberek arcát, hall­gattam hozzászólásaikat: en­nek alapján nyugodtan állít­hatom, hogy a mi erőnk a békében van, amit meg is vé­dünk! Bárok István Dunakeszi A csúcsértekezlet az Egye­sült Államok vezetőinok hi­bájából elmaradt. Szándé­kos rosszakarat mutatkozott azokból az összehangolt nyi­latkozatokból, amelyeket Her- ter, Nixon és a többiek tet­tek. A hidegháború hívei egyaránt örömmel fogadták a találkozó elmaradásának hí­rét. Már látták, milyen za­vart és bomlást okoz majd ez az esemény a béketáborban. De nagyon csalódtak, mint már nem egyszer. Eljárásuk­kal nemhogy az agresszorok pozicióját erősítették volna, inkább gyengítették, mert megmutatták félelmüket a tárgyalóasztaltól. A mi kis községünk mint csepp a tengerben, mutatja, hogyan vélekednek az egysze­rű emberek az amerikai poli­tika újabb fondorlatáról. Több gyűlést, összejövetelt is tar­tottunk. Valamennyi mon­danivalója a béke és a népek békés egymás mellett élésé­nek eszméjéből fakadt. Va­ÉPÍTÜNK — KÖZÖS ERŐVEL Községünkben községfej­lesztési alapból óvodát bőví­tünk. Nagyon kell, mert lassan nem tudjuk a kicsinyeket hol elhelyezni. A tervrajz, az alap elkészítése, az anyagmozgatás és a falfelhúzás társadalmi munkában készül. Dolgozik az építkezésnél édesanya, kisipa­ros, óvónő, pedagógus, tanácsi dolgozó és iskolai tanuló. Kü­lön megköszönjük a Munka­ügyi Minisztérium 207. számú Rózsa Ferenc Iparitanuló-Inté- zete tanulóinak lelkes munká­ját. A fiúkat Kádár Sándor ok­tató vezeti, s szabad délután­jukat áldozták fel a sziget- szentmiklósi kis óvodások ked­véért. Jánosi Gábor igazgató, Szigetszentmiklós NEM TARTOZOM Kislányom 1956-ban a Fő­városi Gyermekkórházban állt kezelés alatt. Én akkor a Taksonyi Állami Gazdaság­ban dolgoztam. Adminisztrá­ciós hiba folytán nem jelen­tettek be az SZTK-ba. Ezért a kórház a Ráckevei Járás- bíróságon keresztül fizetési felszólítást küldött a kórházi költségek rendezésére. Mun­kahelyemről kimutatást vit­tem, tipgy SZTK-ra jogosult állandó dolgozó vagyok. A kórház erre igazolást adott, hogy az ellenem kiadott fel­szólítást semmisnek tekinti és törölteti. Ez 1958. novem­ber 27-én történt, VH 36331— 1958. számon. A napokban a Pest megyei Bíróság végre­hajtó irodájától fizetési letil­tást elrendelő papírt kaptam. Miért kérik 1960-ban azt, amiről már 1958-ban megál­lapították, hogy nem jár? Erős Pál, Taksony, Petőfi u. 1, Könyvhét Ürömön Vasárnap reggel zeneszóra ébredt községünk. A tanács­elnökhelyettes ünnepélyesen megnyitotta az 1960. évi könyvhetet, amelyet Szép István készített elő. Az első nap szép eredménnyel zárult. Estig 1200 forint értékben vá­sároltak szépirodalmi, politi­kai és egyéb tárgyú könyve­ket az ürömiek. Fogarasi Jenő „HÁZI BANK" FELSŐBABÁDON Egyik este szokatlan értekez­letre gyűltek össze gazdasá­gunk dolgozói. Elhatározták, megalakítják házi bankjtikat, a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárt. Egy héttel ezelőtt in­dult el a mozgalom. Néhányan felvetették, amit meg lehet csinálni a gyárakban, ipari üzemekben és hivatalokban, miért ne lehetne megcsinálni nálunk is? Hetven tagot né­hány nap alatt beszerveztek és kimondták a KST megalakulá­sát. Reméljük, hogy az alapító tagokat rövidesen többen is követik. Felsőbabádi Állami Gazdaság dolgozói Én már döntöttem Tanácsot kérek. Az újság­nak olyan nagy a tekintélye nálunk, hogy amit abban ír­nak, még az apámat is elgon­dolkoztatja. Nagylány va­gyok, most múltam 18 éves, érettségire készülök. De ta­nulni sem tudok nyugodtan a családi vitáié miatt Jöven­dőbelim itt dolgozik az új tsz-ben. Ha elvégzem az is­kolát. én is oda akarok men­ni. Vagy az állattenyésztés­ben, vagy a tejgazdaságban találnának nekem is helyet. Könyvelni nem akarok, mert a számoltat nem szeretem. Szüleim úgynevezett kétla- kiak. Apám vasutas, de föl­dünk is van. A paraszti mun­ka nem ismeretlen előttem. Ok nagyon ellenzik elképze­lésünket. Mást sem hallok: nem azért taníttattak, hogy paraszt legyek. Az érettségi ma is rangot jelent, biztosan találnék a környéken vagy a városban más állást. Mi azonban úgy számolunk, jobban jönnénk ki, ha együtt dolgozhatnánk. Mindig együtt lehetnénk, nem vá­lasztana el bennünket a kü­lönböző életforma és egészen biztos, hogy pár év múlva, ha a tsz megerősödik, többet keresnék, mint egy hivatal­ban. Szeretném,. ha nagyon sürgősen válaszolnának. Tu­dom, hogy helyeslik elgondo­lásomat, de mégis más lenne, ha apámék az újságban is olvasnák az én igazamat és nem mondanák naponta, hogy hálátlan vagyok. H. M., Albertirsa TETŐCSERÉP — SZIVACSBÓL 1947-ben házat építettem. Tetőcserepet a Lőrinci Tégla­gyárból vettem. Esős időben cserepeim úgy átáznak, hogy az alattuk l^vő lécből és szaru­fából csepeg a víz. A tartóosz­lopok is megfeketedtek. Sze­retném tudni, mit tegyek, mert ha így meg tovább, ránk om­lik a ház. Malik István, Pilis, Árpád u. 34. Új cukrászda — mellékhelyiség nélkül Érden, a Fehérvári út 25. szám alatt lakom. Szomszé­domban cukrászda nyílt — il­lemhely nélkül. Az üzem ud­varán van ugyan rendes, tég­lából épített WC, de ennek használatát a háztulajdonos a vendégek részére megtiltotta. Gondolhatni, közegészségügyi szempontból' milyen helyzetet teremt ez. Választ kérek, van-e joga a háztulajdonosnak az effajta eltiltáshoz? Leffer István, posta műszaki szakkezelő Óvodai bemutató foglalkozás Cegléden Követte a lelmeruio módszer­tani problémák megvitatásá­val. ügy érezzük, zenei és énektanító munkánkhoz sok segítséget kaptunk. Dankó Ilona, vezető óvónő, Nagykőrös, Konzervgyár KÖSZÖNÖM A ceglédi járás óvónői be­mutató foglalkozáson vitatták meg az ének és zene alkalma­zását az óvodák életében. A központi óvodában Kiss Ilona mutatta be csoportjának ének­és zeneismeretét. Minden gye­rek jól tudta a 4/4-es dobban- tós járást, a dallambujtatást, a halk és hangos éneklés közötti különbséget. Mivel az óvónő a kisgyermek első zenei vezető­je, űiár ekkor beleplántálhat­ja a zenei műveltség elemeit. Majd Forrai Katalin énektanár foglalkozott mindhárom kor­csoporttal. A bemutatót megbeszélés mindazoknak a fáradságát, akik közreműködtek a Pest megyei Hírlap 25 000 forin­tom rejtvényversenyének megszervezésében és lebonyo­lításában. A verseny mind­annyiunknak nagyon tanul­ságos volt, sokoldalúságával egyaránt szolgálta megyénk megismerését, a játszva . való tanulást. Külön köszönöm a szerkesztőségnek a szép aján­dékot, amivel sikeres megfej­téseimet jutalmazták. Simon Istvánná Gödöllő, Zsák utca 11,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents