Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-05 / 132. szám

MST MECftl v/6'rííip I960. JTN1ÜS 5. VASÁRNAP A LEGNAGYOBB SEREG NINCS ÖTÖS A LOTTÓN A lottó 23. játékhetére beér­kezett 4 467 017 szelvény, ötta- lálatos szelvény nem volt, négy találatot 91 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 36 816,25 forint, a háromtalá- latos szelvények száma 3358, ezekre a szelvényekre egyen­ként 498,75 forintot fizetnek; Két találatot 92 346 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 18,10 forint. Kedves ajándék A gyáli MSZBT-szervezet péntek este gyűlést tartott, amelyen az MSZBT tagjai el­határozták, hogy azokat a diá­kokat, akik az orosz nyelvből kiválóak, könyvvel jutalmaz­zák. Szabó András szerelő a nyári gépszemle előtt még egy­szer átvizsgálja és bejáratja a kijavított kombájnokat. Nem talált hibát, kifogástalanul működik a gép A gcpszemlére már felsorakoztak a kijavított kombáj­nok, aratógépek. Akár holnap kezdődhetne az aratás . (Csekő felv.) Köszönet a segítségért Tanítódinasztia tagja Par napja fejeződött be a Hazafias Népfront II. kong­resszusa, s látott napvilágot a kongresszus felhívása. A kül­döttek még csak a napokban számolnak be az őket megvá- lasztóknak tapasztalataikról, de a kongresszus máris kedve­zően érezteti hatását. Mire gondolunk? Arra, hogy o kongresszus előkészítése, a népfront-bizottságok újravá­lasztása jelentős élénkülést idézett elő, „aktivizálta” az embereket, s ez a folyamat nem állt rneg a kongresszus­sal, sőt: az újonnan választott bizottságok sok helyen máris életrevaló kezdeményezések­kel, tervek — s tegyük hozzá, nagyon hasznos tervek — tu­catjával foglalkoznak. A kongresszus útmutatása, valamint a helyi tapasztala­tok ötvözete kell, hogy alkossa az elkövetkezendő időkben a népfrontmunka alapját, az or­szágos útmutatás helyi haszno- sitása, konkréttá tevése a nép­front-bizottságok legfontosabb feladata. A népfront-mozgalom ha­gyományai, eddigi eredményei — amint arról Kádár elvtárs -» beszélt a kongresszuson — biztos alapot nyújtanak a to­vábbi előrehaladáshoz, s a jö­vendő nagyobb eredményei­nek elérését teszi lehetővé az, hogy a tömegek bizalma foko­zódott, politikai aktivitásuk nőtt, szorosabb lett a pártta­gok és pártonkivüliek kapcso­lata, együttműködése a nép­front-mozgalmon belül is. Sok példa van arra, hogy a „ne­hezen mozduló” emberek na­gyon is könnyen és szívesen mozdulnak, ha sikerül megta­lálni azt a közös célt, s a meg­felelő eszközöket, amelyek va- lamennyiüket érdeklik, illetve összefogják. Nem kell ezeknek a céloknak hatalmasaknak len- niök. Hiszen a sok apró, szinte hétköznapi tettből áll össze a „hatalmas”, az országos egész, de ezek a helyi, apró tettek az alkotói ennek az egésznek, te­hát nélkülük előbbre jutni, boldogulni aligha- lehet. A kongresszus 'egyik PesttYnegyéK küldötte, Konkoly Pál, az ócsai tanács elnöke, felszólalásában joggal beszélhetett árról, mi­lyen hatalmas erő rejlik a népfront-mozgalomban, hiszen zz ócsai népfront-bizottság te- 'jAkenysége az elmúlt eszten­dőkben kézzelfogható bizony­ságát adta ennek. Nemcsak ar- -a gondolunk, hogy jelenleg je­lentős társadalmi összefogás­sal — amelynek fő szervezője a népfront — strandot építe­nek, hogy az új telep villa­mosításakor jelentős társadal­mi munkát biztosított a nép­front, hanem arra is, hogy a helyi népfront-bizottság való­ban egyesíteni tudta a falu erőit, valóban megteremtette nemcsak a szavak, hanem a tettek egységét is. A közös munka íze, az összefogás ered­ményének tapasztalása nem­csak az ócsaiakat győzte és győzi meg arról, hogy valóban nagyok a lehetőségek, hanem minden olyan község és város lakosságát, ahol a népfront­bizottság kezdeményez, s ahol cselekszik is. A kongresszus örvende. tes tényként adott arról szá­mot,' hogy az elmúlt időszak­ban jelentősen megnőtt a nép­front-mozgalmon belül a mun­kások száma. így van ez me­gyénkben is. s nemesak az olyan ipari helyeken. mint például Vác, hanem az olyan mezőgazdasági jellegű járások­ban is, mint a nagykátai, da- basi. A munkások, a vezető osztály tagjainak fokozott be­kapcsolódása, mind nagyobb számú részvétele nemcsak a munka szélesebbkörűségét biz­tosítja, hanem azt is, hogy még inkább érvényre jut a népfront-mozgalmon belül a párt politikája, s öntudatos, tapasztalt mozgalmi emberek­kel nő azok száma, akik a párt politikáját a népfront-mozga­lom saját eszközeivel támogat­ják, segítik annak valóra vál­tását. A munkások arányának nö­vekedése egyben elősegíti an­nak a kongresszuson is sokat hangoztatott elvnek a megva­lósítását. hogy növelni kell a népfront-bizottságok melletti aktíva számát és tevékenysé­gét is. Míg egy időben nem egy helyen csak a bizottság el­nöke. s esetleg egy-két tagja dolgozott, addig az elmúlt két esztendő tapasztalatai azt mu­tatják. hogy a bizottságok egé­sze végzi a munkát, s a bizott­ságok körül, ha nem is gyor­san. de mindinkább kialakul az a szilárd aktíva mag, amelyre mindenkor támasz­kodni lehet. A népfront-munka további javításának lehetőségét bizto­sítja az is, hpgy a pártkong­resszus nyomán a helyi párt- szervezetek többet, s főként alaposabban foglalkoznak a helyi népfront-bizottságok munkájával, a népfront-moz­galom helyi problémáival, s nem egy képzett, tapasztalt, kommunista dolgozik párt­munkásként a népfront-moz­galom helyi szerveiben, gyü­mölcsöző egyetértésben a pár- tonkívüliekkel. Ezt a munkát a pártszervezeteknek tovább kell folytatniok, mert az egyik alapvető tényezője annak, hogy a mazgalomban tevé­kenykedő emberek megkapják a kellő irányítást, a kellő se­gítséget. A népfront-kongresszus nemcsak a tömegkapcsolatok kérdését tárgyalta általában, hanem rámutatott arra is, hogy az ifjúság és a nők között végzett munka még nem kielé­gítő. Ez a megállapítás nem­csak országos méretekben, ha­nem megyénk viszonylatában is helytálló. Bizonyos mérték­ben a fiatalok „kiestek” a ha­tókörből, nem egy helyen úgy gondolkozván, hogy foglalkoz­zék velük a KISZ, de a nők között végzett munka bizo­nyos mérvű elhanyagolására már ilyen indok sincsen. Bár megyénkben több helyen dol­goznak szép eredménnyel a nőbizottságok — így például Pilisen, Bián — általában még­sem halad megfelelően ez a munka. S bár igaz az, hogy a nőknek nagyobb az elfoglalt­sága, több a dolga, de a né­hány, helyen elért jó eredmé- jWWÜk asszonyságai annak, hogy . ha megkeressük a nők sajátos helyzetének megfelelő keretet, akkor lehet igen tar­talmas. hasznos munkát végez­ni. A nők között végzett mun­ka azért is fontos, mert itt van egy olyan jelentős réteg — a háziasszonyok rétege — amelyhez másként nehezen jut el bármiféle hatás, de akik a maguk körülményei közepette is tudnak, s többségükben akarnak is tenni, ha csak apró tettekkel is azért, hogy holna­punk szebb és jobb legyen. Míg az üzemben. hivatalok­ban dolgozó nőkhöz sokféle­képpen elér a mozgalom, a po­litikai nevelőmunka, addig a háziasszonyok esetében szinte ez az egyetlen lehetőség, s ép­pen ezért kap súlyt, fontossá­got. Fontos, halasztást nem tűrő ] probléma ez azért is, mert ma falun egyik legfontosabb fel-: adatunk a családtagok, első- : sorban az asszonyok bevonása a termelőszövetkezetek mun­kájába, s ennek megvalósítása: népfront-feladat is, hiszen itt nemcsak helyi érdekről, ha­nem országos érdekről v van szó. Nagyon életrevaló és he­lyes kezdeményezések szület­tek például Cegléden a nők be­vonásával kapcsolatban, s e kezdeményezésekben, cseleke­detekben ott volt a népfront ré­sze is. Erre azonban nemcsak Cegléden van szükség, hanem mindenütt. Folytatni kell a tsz-asszonyok és háziasszo­nyok, a tsz-asszonyok és egyé­ni gazdák feleségei közötti ta­lálkozókat, amelyek eddig is mindenütt hasznosak, gyümöl­csözőek voltak. De meg lehet és meg is kell keresni a továb­bi lehetőségeket, a helyi adott­ságoknak legjobban megfelelő módszereket a nők még na­gyobb mérvű bevonására,- a népfront-munka ily irányú erősítésére is. Kádár elvtárs a kongresz- szuson elmondott beszédében hangsúlyozta, milyen nagy fel­adatok várnak egész népünk­re. E feladatok valóra váltásá­ban nagy szerepe van a nép­front-mozgalomnak, mindazok­nak, akik részt kérnek a szo­cializmus építésének nagy, megtisztelő feladatából. A Hazafias Népfront a leg­nagyobb sereg, amely valaha ebben az országban a jobb holnapért, a legemberibb cé­lokért harcba szállt. Ebben a seregben sokféle ember van, s sokféleségük ellenére is közös célok elérésének vágya fűti őket. A szocialista holnap, a békés alkotás lehetősége olyan cél, amelyet minden becsüle­tes, magát hazafinak valló em­ber a magáénak tud. Ez a biz­tosítéka annak, hogy mind na­gyobb lesz a népfront-mozga­lom részvevőinek száma, mind többen és többen állnak csa­tasorba a legnagyobb sereg tagjaiként. A kongresszus út­mutatása, az ezernyi lelkesítő helyi és országos terv megva­lósításra vár. S hogy valóság­gá legyen, rajtunk, mindany- nyiunkon múlik, a legnagyobb sereg tagjain. Mészáros Ottó Az Abonyi Gépállomás a napokban négy szovjet gyárt­mányú SZK—3-as típusú kombájnt kapott. A gépállomás vezetői érdeklődéssel tanulmányozzák a nagy teljesít­ményű kombájnokat Aratásra készül a gépállomás (lést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság A Központi Népi Ellenőrzési -Bizottság megvitatta és elfo­gadta az elnökség beszámoló­ját az elmúlt hetek munkájá­ról. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság több jelentős vizs­gálatának anyagát terjesztette a Gazdasági Bizottság elé. A Gazdasági Bizottság megtár­gyalta és elfogadta az 1960. évi népgazdasági beruházások előkészítésének vizsgálatáról készült jelentést, a termelőszö­vetkezeti nagyüzemek kialakí­tásának és a tsz-beruházások- nak vizsgálatáról, valamint az 1958—1959-ben beszerzett gé­pek kapacitás-kihasználásának j vizsgálatáról és a hengerelt j áruk mérettűréseinek alakulá- j sa tárgyában végzett vizsgá­latról készült jelentéseket. A Gazdasági Bizottság valamenv­ság, illetőleg a Minisztertanács elé. így például a dolgozók munkaruha- és védőruhaellá­tásának vizsgálatáról, a gépál­lomások és termelőszövetkeze­tek gépesítésének helyzetéről, valamint a műanyagipar hely­zetének vizsgálatáról szóló je­lentéseket terjeszti elő a KNEB. Az elmúlt hetekben befeje­ződött a vendéglátóipar hely­zetének utóvizsgálata, a gyógy­szerellátás országos vizsgálata, s most folyik a termelőszövet­kezetek állattenyésztésének és a felvásárlásnak ellenőrzése. Rövidesen megkezdődik az egyes közlekedési ágak gazda­ságos együttműködésének vizs­gálata, s ezen belül a népi el­lenőrzés a szállításokkal kap­csolatos problémákat is tanul­mányozza. nyi tárgyalt kérdésben megfe­lelő határozatokat hozott. A közeljövőben ä népi ellen­őrzés több újabb — már befe­jezett — vizsgálatának jelenté­se kerül a Gazdasági Bizott­A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezután megvitatta és elfogadta a gépkocsi javító­ipar vizsgálatáról készült je­lentést, majd szervezeti kérdé­sekről tárgyalt. Tíz százalékkal növekszik az idei évre tervezett magyar-lengyel árucsereforgalom A magyar—lengyel külkeres­kedelmi minisztériumok képvi­selői az 1958—1960. évekre vo­natkozó hosszúlejáratú megál­lapodás alapján május 23-tól június 3-ig Budapesten vegyes­bizottsági tárgyalásokat foly­tattak. A bizottság megvizsgál­ta a múlt évre tervezett áru­csereforgalmi tervek teljesíté­sét és azt kielégítőnek találta. Megállapította, hogy az ez évi megállapodásban meghatáro­zott árucsere az első félévben kedvezően alakult. A tárgya­lásokon kitűnt, hogy a két or­szág közötti árucsereforgalom kiszélesítésének megvannak a lehetőségei és az erre az évre vonatkozó alapmegállapodást tíz százalékkal bővítették. Szombaton reggel a Rácke­véról 5,45 órakor induló se­besvonat egyik kocsija Rácke­vétól 3 kilométerre, a kanyar előtt kiugrott a sínekről. A vonaton sokan utaztak autógyári dolgozók is. Először arra figyeltünk fel, hogy nagy zökkenés után a vonat hirte­len megáll. Majd megtudtuk, a mozdonyról leszakadt alkat­rész miatt közvetlenül a moz­dony utáni kocsi ugrott ki a sínekről. A motorvezető lélek­jelenlétének volt köszönhető, hogy a vonat még a kanyar előtt. 80 méteren belül meg­állt, s így egy könnyebb sérü­lésen kívül egyéb baj nem tör­tént. A megállás után az uta- sok közül többen jelentkeztek segíteni: Bódis Lajos telefon- szerelő és Chren Lajos postai telefonszerelő néhány percen belül kapcsolatot létesített Ráckevével, kérve, hogy küld­jenek segítséget. Röviddel a szerencsétlenség után Lerner János szigetszent- mártoni lakos lovaskocsival a helyszínre sietett — a közelben lakik és a zajra fogott be ko­csijába, hogy segíthessen. Elmondhatjuk, hogy Farkas Pál motorvezető, Görög János szerelvényvezető, Bódis Lajos és Chren Lajos telefonszere­lők, valamint Lerner János lé­lekjelenléte, segítségnyújtása olyan megnyugtató hatással volt az utasokra, köztük a nőkre is, hogy az ilyenkor szo­kásos pánik, rémület nem kö­vetkezett be. Az emberi szolidaritásnak ez a szép példája nem maradhat említés nélkül, ezért nevezet­teknek ezúton is kifejezzük köszönetünket. A Csepel Autógyár pártbizottsága S zentmártonkátán minden második ember Pornói- tanítvány. Aki nem az, bizto­san máshová való. A század elején, 1908-ban vette „birto­kába” a szentmártonkátai is­kolát Pornói Benő. S az örök­ség apáról fiúra szállt. A szentmártonkáta-újtelepi ' is­kola igazgatója: fia, Pornói Károly. De a pedagógus pálya régebbi hagyomány a család­ban. Tanító volt a Pornói nagypapa, sőt dédapa is. Je­lenleg is negyvenkét Pornói tanít szerte az országban: a Tiszántúl és a Duna—Tisza- közén. Pornói Károly, a szigorú, tekintélyt parancsoló, de sze­retett igazgató bácsi most első tanításáról mesél. — Tizenkilenc éves fejjel tizennégyéves lányoknak tar­tottam órát a budatétényi is­kolában. Könnyű elképzelni, hogy megjelenésem, korom nem nagy respektet keltett. A lányok minden áron ki ; akartak fogni rajtam. Furfan- : gos kérdéseket tettek fel, za- \ varba akartak hozni. Erre I csdlc egy válasz lehetett: még ' jobban felkészülni az órákra. T eltek az évek. Tápióbics- ke, majd Szentmárton- káta következett. Néhány éve az újtelepi iskola igazgatói posztja. Az igazgatói teendők alaposan elfoglalják. Tanít is. Rajzot, éneket, biológiát. Aztán egész sereg más elfog­laltság. Megszervezni a néve­lők továbbképzését, a peda­gógus énekkart, Icapcsolatot tartani a szülői munkaközös­séggel, vagy akár a tizenötös létszámú gyógypedagógiai ősz. tály létrehozása. S iskolán kí­vül is mennyi feladat: tanács­tag, az oktatásügyi állandó bizottság elnöke, a Hazafias Népfront-bizottság tagja. De mindenekelőtt tanító, nevelő. Akinek jut ideje arra is, hogy tanítványainak sorsával, csa­ládi körülményeivel foglal­kozzék. Gyakran keresik fel Pornói Károlyt problémáikkal kész orvosok, mérnökök, mun­kások, akik a betűvetés mes­terségét tőle tanulták. S Ká­roly bácsinak velük törődni is van ideje, büszke fiaira, lá­nyaira. Ami szabadideje ezentúl marad, olvasással tölti. Bi­zonyság rá magánkönyvtára, amely a család féltve őrzött kincse. Mert az olvasás Por- nóiék szenvedélye. — Minden jelentősebb új könyvet megveszünk — mond­ja Pornóiné. aki a hagyomá­nyoknak megfelelően szintén tanítónő. — Most az ötvenes létszámú második osztályt ta­nítja. — Szorgalmas, jó gyere­kek. T}ornóiné otthon éppen *■ olyan, mint akármelyik édesanya, de az iskolában szi­gorú tanító, akinél a lecke, meg a fegyelem a legfonto­sabb. Ez alól még saját gyere­kei sem kivételek. Fia, Bandi tanárnak készül. Testnevelő­nek. Gyakran belátogat anyja óráira. Figyeli, tanulja, ho­gyan is kell tanítani. A leg­kisebb fiú, Karcsi — aki még csak első osztályos — pálya- választásánál úgylátszik meg­szakad a lánc. Nem akar ta­nító lenni. Még nem tudja, milyen fel- emelően szépnek látják szülei ezt a hivatást. Még nem érzi, amit jól tudnak a Pornóiak: csodálatos dolog tanítani! Per­sze, még hosszú idő eltelik, míg válaszút elé kerül. S hisz. szűk. akkor ő is szülei nyom­dokába lép majd. Kádár Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents