Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-05 / 132. szám
196«. JŰNIUS 5. VASÁRNAP MST »/ teve» k/Ctritw AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN A termelőszövetkezetek megszilárdításáért Hogyan segíti Cegléd város tanácsa a termelőszövetkezeteket? Ha az utas az országúton Cegléd felé közeledik, a város táblája mellett egy másikat is lát, amely büszkén hirdeti: termelőszövetkezeti város. Az elmúlt esztendő februárjában a rendkívüli tanácsülés határozatot hozott a város mezőgazdaságának nagyüzemi átszervezésére. Azóta majdnem másfél esztendő telt el, s a város vezető testületé, annak apparátusa vajon milyen segítséget adott a megalakult, a kezdeti lépéseket tevő termelőszövetkezeteknek? E kérdésekre kerestünk választ, amikor Bódis Antallal, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesével beszélgettünk. — Cegléd mezőgazdasági területének zöme a XIII—XIV. kerületben van — mondja. — Itt főként szántóföldi művelés folyik, a XI. és XII. kerületben pedig zömmel szőlő és gyümölcs terem. Amikor e területeken befejeződött az átszervezés, végrehajtottuk a földrendezést, amely a tanács egész apparátusára hatalmas feladatot rótt, s ezzel biztosítottuk a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyéb szervek zökkenőmentes tervező- munkáját, termelési tevékenységét. Apparátusunk a föld- rendezés nagy munkáját sikerrel oldotta meg, amit legjobban az bizonyít, hogy október elsején fejeződött be az átszervezés és november 15-én már a szőlőterületek is a termelőszövetkezetek. birtokában, voltak, valamennyi tsz-táblán megindulhatott a munka. Ennek köszönhető, hogy az őszi vetéseket időben elvégezték, s már a téli hónapokban elkezdhettük az ez évi tervek előkészítését. — Milyen szempontok alapján állították össze terveiket a termelőszövetkezetek? — A tervek elkészítése, összeállítása természetesen nem vaktában történt. Tekintetbe vettük a város mezőgazdaságának a megelőző esztendőkben elért eredményeit, és ahhoz alakítottuk terveinket. Figyelembe vettük az országos terveket, de nagy súlyt fordítottunk a sajátosságokra is. Ahol eddig súllyal sertéshíz- lalással foglalkoztak, természetes, hogy továbbra is ezt folytatják. Ennek ellenére nem egyszer sor került „közelharcra” a termelőszövetkezetek vezetőivel a tervek összeállításánál. A viták elkerülhetetlenek, a legfontosabb az, hogy á munka zökkenőmentesen haladjon, s ezt elértük, a termelőszövetkezetek mindenütt a felsőbb szervek által is elfogadott tervek alapján dolgoznak ma már. — A tervek alapján hogyan határozta meg a városi tanács a munlzaegységek értékét? — A munkaegységek értéke termelőszövetkezetenként természetesen változó. Ha a városi átlagot tekintjük, akkor egy munkaegység értéke 45 forint, amelynek körülbelül 65 százalékát pénzben, 35 százalékát pedig természetben kapják meg a tagok. Igen sok vitát folytatott mezőgazdasági osztályunk a tszek vezetőivel, míg sikerült elérnünk, hogy a jövedelem- elosztás alapja az eredményességi munkaegység elszámoló® rendszer legyen. Persze, az 1960-as év még kísérleti esztendő. Az ez évi tapasztalatok alapján látjuk meg, hol kell javítani, vagy változtatni. —- A termelőszövetkezetek segítését jelenti az is, hogy a városi párt- és tanácsi végrehajtó bizottság minden héten más-más helyen, más-más termelő- szövetkezetben tartja meg ülését. Ezen az ülésen részt vesznek a termelőszövetkezetek vezetői is, és egyrészt ők adnak jelentést, másrészt a városi tanács mezőgazdasági osztálya a tsz munkájáról. A két jelentést az ülésen egybevetjük, megvitatjuk, megkeressük a bajok okát, határozatokat, javaslatokat teszünk azok megszüntetésére. Ez a módszer a tapasztalatok szerint bevált és továbbra is folytatni kívánjuk. Megállapíthatjuk azt is, hogy termelőszövetkezeteink a kezdeti nehézségeken túljutottak. — Milyen tevékenységet folytatott a tanács a tsz-ek állattenyésztési munkájával kapcsolatban? — Jelentős fejlődésről adhatunk számot a baromfitenyésztésnél. Mezőgazdasági osztályunk, a végrehajtó bizottság vezetői nagy gondot fordítottak erre, s az eredmények már mutatkoznak. Ä' sertéstenyésztésnéfje- lenleg is nehézségekkel küzdünk. a tsz-ek egy részénél hiányzik a megfelelő törzs- állomány és ez nehezíti a tervek teljesítését. Itt említem meg, hogy mezőgazdasági osztályunk rendszeresen ad szakmai tanácsokat a termelőszövetkezeteknek az állattenyésztéshez, ugyanakkor jelentó's segítséget kapnak a tsz-ek építkezéseikhez is. A tanács persze egyéb területen is segít a tsz-eknek. így volt ez a burgonyavetőmag biztosításánál és ez a helyzet a szaktanfolyamok szervezésénél, megtartásánál is. Mezőgazdasági osztályunk a szőlőtermelés megjavítására, a baromfi- tenyésztés szakmai színvonalának emelésére több hetes tanfolyamokat szervezett, amelyeken a résztvevők nagy száma és a viták aktívsága mindennél jobban bizonyítja azok hasznosságát. A termelőszövetkezetek vezetőségével egyetértésben megszerveztük, az idős dolgozók ellátását is, közmegelégedésre, ugyanakkor lehetőséget biztosítottunk bizonyos mértékben munkájuk igénybevételére. — Ebben az esztendőben legfontosabb feladatunknak a tapasztalatok leszüré- i sét, az eredmények, hibák i megfontolását tartjuk. Ez az esztendő lényegében kísérleti év nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a tanács számára is. Éppen ezért „világrengető” j eredményeket nem várunk. A jelek azt mutatják, hogy a kísérleti esztendő eredményeivel elégedettek lehetünk,; azok biztos alapot nyújtanak az 1961-es év jobb, nagyobb eredményeihez — fejezte be tájékoztatóját Bódis elvtárs. Herczegh György Két tsz-istállú épül Kordon Építkezés saját erőből A kosdi termelőszövetkezet £ két darab ötven férőhelyes ^ növendékmarha-istállót ké- ^ szít. A munkálatokat a tsz ^ építőbrigádja végzi. Az ^ egyik istálló még júniusban ^ elkészül, s átadják rendelte-4 tésének. Termelőszövetkezeti építkezések a váci járásban Megoldották az állatállomány közös elhelyezését A váci járás tizenegy termelőszövetkezetének az idei — az első — tavasz egyik legnagyobb gondját a közösbe vitt állatok elhelyezése jelentette. A termelőszövetkezeti községek zömének ugyanis nem állt rendelkezésére olyan épület, amely alkalmas lett volna a közös állatállomány befogadására. A járási és helyi szervek ideiglenes épületek létesítését szorgalmazták addig is, míg sor kerülhet a modem, végleges istállók megépítésére. Már a télen egymás után megalakultak a termelőszövetkezeti építöbrigádok és késedelem nélkül munkához láttak. Négy állandó és öt alkalmi építőbrigád működik a váci járás termelőszövetkezeteiben. A brigádtagok között 25 építőipari szakember is van. Ez a kilenc építőbrigád eredményes munkát végzett, megoldották a közös gazdálkodás első esztendejének egyik legégetőbb problémáját, az állati férőhelyek biztosítását. Foton például, a volt Káro- lyd-féle majorban régi, romos épületeket hoztak helyre, amelyekben 66 ló, 27 növendékmarha és 50 hízósertés részére biztosítottak férőhelyet a Vörösmarty Tsz gazdái. Részben saját erőből rendbehozták a volt grófi üvegházat Is, s ezzel 1500 négyzetméter melegágyat biztosítottak, ahol 500 holdas kertészetük részére nevelhetik a palántákat. A fóti termelőszövetkezet építőbrigádja több mint 250 ezer forint értékű munkát végzett ezekkel a felújításokkal. Radon az Ej Elet Tsz építőbrigádja felújította a községi apaistállót s ott 25 szarvasmarhát helyeztek el. Ezenkívül az építőbrigád készített egy 12 férőhelyes ser- tésfiaztatót, egy 40 férőhelyes A gondozói lakás tetőszerkezetét készítik a szövetkezet ügyes mesteremberei: Komáromi József, Halasi István, Nagy János és Turóczi Móric (Csekő felv.) FELKÉSZÜLTEK AZ ARATÁSRA AZ ASZÓDI JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEI 3Iegalakultak aa araióbrigátlok — JXgolc kévekötő aratógépet vásárolták a tsa-ek Elégedett az aszódi járás termelőszövetkezeteinek eddig végzett növénytermesztési munkájával Rubletzki Sándor\ a járási tanács főmezőgazdásza. S hogy miért elégedett, azt kérdésünkre azonnal meg Is magyarázta: — Járásunk termelőszövetkezeteiben sikerültek a vetések — mondotta Rubletzki elvtárs. — A szövetkezetek gazdái befejezték a csaknem ezer hold cukorrépa egyelését. Június 2-án a Túrái Községi Tanács végrehajtó bizottságának ülésén hozzájárultak ahhoz, hogy a Pest megyei MÉK aszódi járási kirendeltsége Túrán savanyítóüzemet létesítsen. A savanyítóüzemben elsősorban a túrái tsz- ^ ek által — mintegy 400 hol- ^ dón — termelt káposzta egy ^ részét tartósítják. A tervek ^ szerint már az ősszel meg-1 kezdi munkáját a savanyító- ^ üzem első részlege. f Mintegy tízezer holdon bújt ki a kukorica. 2500 holdon a burgonya, ezeket a legtöbb helyen már kapálják is. A statisztikákból s a járási mezőgazdasági osztály dolgozóinak helyszíni tapasztalataiból kiderült, hogy az idén a tsz-ek területének felét sikerült táblásítani. Ez nagy mértékben megkönnyíti a gépi növényápolást. a termés betakarítását. De vajon igénybe veszik-e a gépek sokat érő segítségét a tsz-ekben? — for- : dúltunk újra a főmezőgazdász- : hoz. • — Amennyire csak lehet — : hangzott a válasz. — Ez külö- í nősen az aratásnál mutatkozik I meg, mert még kevésnek is l bizonyul a gépállomás nemrég «jelentősen megnövekedett gép- ; parkja is. 4 '• — Hány hold gabona vár tarafásra a járás tsz-eiben? j — Mintegy 12 000 hold. Énének csaknem felét a gépállo- ^ más vágja le. ^ — Sok új gépet kaptak? ^ — Eddig hat, jól bevált maágyar kombájnja volt csak a ? gépállomásnak. A napokban 1 nyolc nagy teljesítményű 2 SZK—3-as típusú szovjet kom- í bájnt is kaptak, valamint a ^ négy kévekötő-aratógéphez öt árendrearató gépet. A szovjet á kombájnokhoz a gépállomás 2 és a tsz-ek biztosítani tudják ia kicsépelt gabona szállításá- | hoz szükséges teherautókat. ^ — Van-e valamelyik tsz-nek saját aratógépe ? % — Eddig nem volt, de rövi| desen lesz, mert nyolc kévekö- < tő-aratógépet vásárolnak járáA képen látható — Miki nevet viselő — 17 hónapos, nyolcszáztíz kiló súlyú tenyészbikát háztáji gazdaságában nevelte fel Fehér László, a tápiószelei Béke Tsz nemrégen megválasztott elnöke. A szerződésre nevelt tenyészbikáért 20—25 ezer forintot kap sunk tsz-ei. A kartali és a vérségi tsz-ek például kettőt-kettőt, ezeket június derekára már ki is próbálhatják. — És ki aratja le a többi gabonát? — A szövetkezet gazdái kézikaszával a „maradékot”, mintegy hatezer hold gabonát vágnak le. Az ismert munka- vállalási lapokon még a tavasszal elvállalták az aratandó területeket. Az aratóbrigádokat már össze is állítottál?, rendszerint egy-egy család alkot egy brigádot. Még a tsz-tagok üzemben dolgozó hozzátartozói, sőt rokonai is szabadságot vesznek ki erre az időre, hogy segíteni tudjanak az aratásnál, a növényápolásnál. — Ezek szerint zavartalanul, időben el tudják végezni az aratást? — Még a cséplést is. Már a cséplőcsapatokat is összeállítottuk, legnagyobbrészt szövetkezeti tagokból. Úgy számítjuk, jó két hét alatt befejezzük az aratást, s közben a növények ápolását sem hanyagolják el sehol. Egyedüli gondunk, hogy a tsz-ek csaknem felének nincs gabonaraktára. Bízunk azonban abban, hogy a megye segítségével valahogyan megoldódik az is. — Mikor kezdik az aratást? — A tapasztalat szerint minden évben Bag, Túra és Do- mony községekben június utolsó hetében az őszi árpa vágásával kezdődött meg az aratás járásunkban. így lesz ez ebben az évben is, csak napsütéses meleg legyen az idő. Sa 171/11/ítúüa<*#/*í*t l*>í«*sitvn*‘h Túréin Háromszáz férőhelyes juhhodályt, gondozói lakást épít saját erejéből Abonyban a Kinizsi Tsz tagsága. Borsos Ferenc és Bencsik Pál az építkezéshez szükséges anyagokat szállítják süldőnevelőt és egy 50 férő- j helyes szerfaistőllót a hízó- : marháknak. Csőváron egy lebontásra j ítélt épület helyreállításával \ 50 férőhelyes tehénistálló 1 épült. A csőváriak maguk j égették a szükséges meszet. j Ugyancsak helyreállításból! született meg a 300 férőhelyes í süldőszállás is. Jelenleg egy: 300 férőhelyes juhhodály épi-í téséhez termelik ki a követ a í helyi kőbányában. 4 ■ Vácdukán állami támoga- í fással ugyan, de házilagos ; 4 kivitelezésben, 50 térő- \ helyes szerfaistálló és 20 i férőhelyes sertésfiaztató ; 4 épült. V Saját erőből, helyben találha-j tó anyagból készült el az ezer! férőhelyes csibenevelő is. Ezekkel az építkezésekkel a! váci járásban lényegében! minden állat részére biztosi- \ tották a közös istállót, a kő-! zös gondozást. Mivel az í ősztől tovább növekszik a • ... 4 tsz-ek állatállománya, ezért! időben, már most gondoskod- : nak újabb férőhelyekről.
