Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

I I960. JÚNIUS 28. KEDD ““icAßuHfap 3 Eddig és ne tovább! Egyik községben taggyűlés volt. Ebben nincs különleges és érdekes, hiszen havonta vagy hathetenként ismétlődik ez a dolog mindenütt az országban, •hol pártszervezet van. Ami ebben a Pest megyei faluban a taggyűlésen lezaj­lott, eléggé ritka ügy. Mégis szóvá tesszük, mert emberehet térített észhez és minden kom- munista ,kollektívát a köteles­ségére figyelmeztetheti. A járás-i párt-végrehajtóbi- zottság javaslatára a járási ta­nács megfosztotta tisztségétől a község tanácselnökét. A ta­nácselnök — nevezzük Z-nek — pártbüntetést ifcapoít, szigo­rú megrovást. A határozat szerint vissza kell mennie oda, ahonnan a nép előlegezett bi­zalma vezetővé emelte: az üzembe, hogy a munkásközös­ségben észretérjen, újból ma­gára találjon. Z., aki éveken át a község első embere, vezetője volt, ele­inte csak akikor ivott, ha vala­hol megkínálták. Ez a szíve- senlátás pedig, sajnos, eléggé gyakori volt. A magyaros ven­dégszeretetben különösen ott, ahol a bor is megterem hoz­zá, még ma is az a dicsőség, az a virtus, ha az asztal alá itat­ják, gyomorrontásig teledug- gatják zsíros ételekkel a ked­ves látogatót. A népes faluban gyakran adódott poharazgató alkalom. Mikor volt az a pillanat, hol kezdődött el a folyamat, ami­kor a kedélyes véletlenekből, az alkalmi poharazgatásokból testet-lelket, munkát és tekin­télyt felőrlő szenvedély lett? Ezt a percet most már nehezen keresgélhetnénk vissza. Pedig jó volna, ha mindenki szá­mára felállíthatnánk a példa nyomán az „eddig és ne to­vább” jelzésű sorompót. Az emberi szervezet és jel­lem azonban nem országúi:, ahol a táblák és a jelzések nyomán a gépkocsivezető biz­tosan és pontosan eligazodik a veszélyes kanyarok, síkos lej­tők és meredek kapaszkodóik között. Ahogy mondani szokták: nincsen két egyforma falevél, nincsen tehát mindenkire pon­tos egyformasággal alkalmaz­ható magatartásbeli rendsza­bály sem. A falu vezetői, ha együtt élnek a rájuk bízott közösséggel, nem lehetnek sa­nyarú aszkéták, úgynevezett „száraz pipások”, akik „távozz tőlem, sátán”-t kiáltanak egy pohárka bor, vagy egy-egy örömünnepnapon, a gazdag ét­kek láttán. A leváltott tanácselnök napi bor-fejadagja azonban — a taggyűlésen elmondott önbírá­lata szerint — több liternyi volt. Úgy intézte a dolgokat, arra kanyarította az utat, hogy ez a mennyiség valahogyan előkerüljön a kínálásból, vagy amikor ez sehogyan sem sike­rült, akkor a saját zsebe ter­hére is. Az italra elherdált pénz az­tán egyre jobban hiányzott odahaza a családban. Az állandóan borgőzös em­ber nem sok megbecsülést szerzett a nép körében a kom­munista névnek, sem az üzemi munkásságnak, az osztálynak, amelynek sorából a község élé­re került. Azok, akik nem éppen legjobb barátai a szocialista társadalmi rendnek, káröröm­mel és vigyorogva mutogattak rá, s vele, az ő magatartásával példálóztak, ha a párt vagy a kommunista vezetők magatar­tása került szőnyegre. A párttagok körében pedig a régi, úri világból ittmaradt megalkuvó, „ne szólj szám, nem fáj fejem” — hangulat kezdett eluralkodni. Úgy véle­kedtek, hogy okosabb hallgat­ni a vezető emberek hibáiról, mert ha szóvá teszik az italo­zást, abból esetleg csak nekik lehet bajuk. így bomlasztja meg az egységet, az őszinte, nyílt vita lehetőségét, hallgat­tatja el a bírálat hangját egy- egy kommunista vezető helyte­len magatartása. Hibát, súlyos hibát követett el tehát a községi pártszerve­zet titkára is, aki sem egyéni­leg nem figyelmeztette a ta­nácselnököt, sem a taggyűlé­sen nem tárta a kommunista kollektíva elé az egyre súlyos­bodó mértéktelenséggel italozó vezető magatartását. Pedig, ha a párttitkár idején szól, a tag­ság is bátorságra kap és nemcsak a kiskapuk lócáján 'árgyalják meg, hogy a tanács­elnöknek pocsékul sok bor csú­szik le a torkán. Ha nyíltan fi­gyelmeztetik, ha idejében sze­mébe mondják a hibáját, s esetről esetre számonkérik a cselekedeteit, akkor talán nem került volna sor arra a súlyos határozatra, amelyet most á járási párt-végrehajtóbizottság ismertetett a taggyűlés kom­munistái előtt. Itt meg kell jegyezni, hogy a járási párt-végrehajtóbizott­ság a párttitkárt is megfosztot­ta funkciójától. Sokan azt mondják, hogy utólag könnyű okosnak lenni. Igaz, hogy könnyebb utó­lag levonni a tanulságot, mint a disznótoron vagy a lakoda­lomban éppen abban a pilla­natban eltolni a poharat, ami­kor az ital már megártana. Az is nehezebb, hogy az ember legyőzze a mámor kellemes könnyedségbe ringató érzés ritóni fYxro + Ao »» /■»«o! úrln.nlr Körzeti cukrászműiiely Nagykátán Nagykátán a Szövetkezetek Pest megyei Központja ven­déglátóipari osztályának kez­deményezésére egy nagy ka­pacitású cukrászműhelyt nyi­tott és működtet a földmű­vesszövetkezet. Ez a cukrász termelőüzem tizenhét kör­nyező községet lát el rendsze­resen friss süteménnyel, kré- messel, mignonnal, sósrúddal, pogácsával s egyéb cukrász­áruval. Hetenként mintegy 25—30 ezer forint értékű sü­teményt gyártanak és szállí­tanak el. A termelő üzem ele­gendő áruval lát el olyan, a forgalomból kieső községeket is, ahol azelőtt a lakosság nem juthatott cukrászáruhoz. Rendszeresen szállítanak töb­bek között Tápióságra, Gom­bára, Bényére, Tóalmásra, Újszilvásra, Tápiószöllősre, Szentlőrinckátára, s még sok más helyre. A süteményeket jól zárható fémládákban, speciális gép­kocsin szállítják ki. Képünkön éppen az egyik szállít­mány átvétele és berakása látható. A földművesszövet- kezet gépkocsija Pintácsi János gépkocsivezetővel állan­dóan úton van. Ezt a gépkocsit ma már az összes kör­nyező községben ismerik, s a gyerekek nagy ovációval fogadják, ha feltűnik az országúton (Tenkely felv.) való pénzt oda költse, ahová az szánva van. Hiszen a vezető ember olyan, mint a sofőr. Egyetlen pillanatra sem enged­heti el saját cselekedeteinek kormánykerekét. Az e községbeli kommunis­táknak és az ország minden kommunistájának azonban mégis el kell vállalniok ezt a nehezebbet... Éppen azért, mert kommunistáknak, a fej­lődés, az erkölcsi magasabb- rendűségre való törekvés hí­veinek vallják magukat. Déri Károly Üdülőhelyeken tartják a jövő havi lottósorsolásokat Korszerűsítik a vác—gödöllői utat Mozgalom kezdődött a családiház-éplfők támogatására Országszerte járási építési napokat rendeznek A 15 éves lakásfejlesztési tervben jelentős helyet kap­tak a családiház-építők. Ed­dig is többféle állami kedvez­mény Segítette törekvéseiket, s most országos mozgalom bontakozik ki támogatásukra. Ennek előkészítéseként Eger­ben, Szolnokon, Győrött, Pé­csett és Budapesten a taná­csok építési osztályai, a tár­sadalmi szervezetek és az OTP-fiókok bevonásával me­gyei építési napokat rendezett az Építésügyi Minisztérium. A szomszédos megyék épí­tési szakemberei is elmentek a megbeszélésekre és megvi­tatták, hogyan lehetne még hatékonyabban segíteni a csa- ládiház-építőknek. Az Építésügyi Miniszté­riumban a leggyakorlottabb megyei szakemberekkel közö­sen feldolgozzák az építési napokon elhangzott javaslato­kat. Ennek alapján a megyei tanácsok ősszel, a nagy mező- gazdasági munkák befejezté­vel, járási építési napokat rendeznek. Ezeken is részt? vesznek a szakemberek és a? társadalmi szervek, de már^ nem egymás között, hanem a js családi házra vágyókkal be- ^ szélik meg az építkezés meg- ^ könnyítésének lehetőségeit. Is- ^ mertetik a legjobb beosztású ^ és legolcsóbban megvalósít- jí ható családi házak terveit. Tanácsot adnak az olcsó he- i lyi anyagok felhasználására, ^ az OTP-hiteligénylés, valamint ff az építési engedély megszer- Jí zésének elintézésére és részle- ^ tesen válaszolnak az építtetők ^ kérdéseire. Kisebb kiállítást ^ és filmeket is bemutatnak az ? építés helyes és helytelen ^ módszereiről, a korszerű laká- sokról. Az idén így ország- szerte mintegy 30 járásban ^ rendeznek széleskörű tanács- ^ adást az építési napokon, a ^ minisztérium és a megyei ta- ^ nács úgy tervezi, hogy az öt- < éves terv időszakában rend­szeresen tartanak építési na­pokat. Kavicsokat terítenek az útra, amit aztán simára hengerelnek Automata festő-, fehérítő-, filmnyomó gépek kerülnek a textilgyárakba Textilkikészítő gyárainkban az utóbbi két évben nagy­arányú műszaki fejlesztéshez láttak, megkezdődött a re­konstrukció, s már eddig is számos új gépet állítottak munkába. A pamutkikészítő iparág korszerűsítése a má­sodik ötéves terv időszaká­ban még inkább fokozódik, a tervjavaslat szerint 448 mil­lió forint jut e célra. Ebből az összegből 322 millió fo­rintot fordítanak új gépek beszerzésére, a munkafolya­matok egy részének automa­tizálására. Automata festő, fehérítő, filmnyomó gépeket állítanak munkába. Az au­tomata filmnyomó gépekkel például a filmnyomott textí­liák mennyiségét hárommil­lió méterről kilenc-tízmillió méterre növelhetik és ezzel egyúttal megszüntetik az ipar­ág legnehezebb fizikai mun­kakörét. Az automatizált filmnyomás mintegy 200 szá­zalékos termelékenység-növe>- kedést is eredményez. Széles körben alkalmazzák majd üzemeink az egész vi­lágon egyre jobban elterjedő nemes kikészítési eljárásokat, amelyekkel különleges tulaj­donságokat nyernek a texti­liák, például nem gyúródnék, fényüket, fogásukat megtart­ják. A második ötéves terv végére nemes kikészítési el­járással gyártják majd a pa­mut- és műszálszövetek 50 százalékát. A pamutkikészítő gyárak évente 90 millió mé­terrel több 'textilanyagot dol­goznak majd fel a második ötéves tervben végrehajtandó korszerűsítések révén. A ter­melésnövekedés 70 százaléka a termelékenység fokozásából származik majd. Az iparág új gépeinek je­lentős részét a baráti orszá­gokból vásároljuk, de nagy feladatok hárulnak a hazai textilgyártó üzemekre is, amelyek 110 millió forint értékű berendezést gyárta­nak majd a pamutkikészítő üzemek számára. Hazai gyárt­mányú kötegmosó gépeket, automata festőjiggereket, fo­lyamatos fehérítő berendezé­seket kapnak üzemeink. Az új eljárásokhoz több gépet szer­kesztettek a Textilipari Ku­tató Intézet munkatársai is és ezeknek sorozatos gyártását most készítik elő. Nyolcvan festő és szobrász utazik termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba A művészek első csoportja már elindult falura A régi kívánság teljesül A nagykátai Március 15 Tsz tanyaközpontja_ ban most a mes­tereké, a kőmű­veseké a „szó”. Behúzott nyakkal kell járni a kö­rülállványozott iroda mellett s az iroda folyo­sóin. Javítják, ta­tarozzák és át­építik az épüle­tet. Nemcsak csi­nos külsőt kap, hanem a szobák belső elrendezése is megváltozik. Az átépítés — mint azt Máté József elvtárs, a tsz elnöke el­mondja — azért történik, hogy a fiatalok régi kí­vánságának ele­get tegyenek. Egy kettőszáz személyt befogadó kultúr­termet létesíte­nek — beépített színpaddal. Per­sze a berende­zés és a megfe­lelő szórakoztató eszközök sem hiá­nyoznak majd. A kultúrterem létesítésével egy- időben célsze­rűen építik át az irodákat is. A könyvelők részé­re két szobát ren­deznek be, az el­nök külön szobát kap, a szakembe­reket három szo­bában helyezik el, de még ven­dégszobát is be­rendeznek a több napra a tsz-be ér­kező látogatók ré­szére. A tsz tagságá­ról váló gondos­kodást bizonyítja a készülő orvosi rendelő és váró­szoba is. Az irodaház környékét is rend­behozzák, parko­sítják. A tanya- központban sport­pályát is létesí­tenek a fiatal­ságnak. Képzőművészeink nagyobb csoportja tavaly nyáron uta­zott először vidékre, állami gazdaságokba, hogy képek­kel, szobrokkal örökítse meg a közdelmet az újért, s a mű­vészet eszközeivel ábrázolja a mezőgazdasági munkákat és a munkák hősét: az embert. A képzőművészek szakszer­vezetének és szövetségének kezdeményezése, amelyet a MEDOSZ segített, idén még szélesebbkörű visszhangot keltett művészeink körében, s a Földművelésügyi Minisz­térium is felajánlotta támo­gatását. így az idén nemcsak állami gazdaságokba, hanem termelőszövetkezetekbe is utaznak művészeink nyári alkotó munkára. A szakszervezet és a szö­vetség kezdeményezését az idén nyolcvan művész tette magáévá. A szövetség festő szakmai bizottságának min­den tagja jelentkezett, sokan mennek falura a fiatal kép­zőművészek stúdiójának és a Szinyei Merse alkotóközösség­nek a tagjai közül is. Az első csoport már elutazott — azok a művészek indultak útnak, akik már tavaly jó személyes kapcsolatokat alakítottak ki a falvak dolgozóival, s aki­ket az idén örömmel hívtak vissza. Mintegy harminc termelő- szövetkezet és állami gazda- ; ság várja az idén a művésze- , két az Alföldön, a Dunántú­lon és a hegyvidékeken. HIRDESSEN a Pest megyei Hírlapban Hirdetéseink meggyorsítják, ha eladni, venni, cserélni akarja ingatlanát és ingóságait. Értesítés, részvét és köszönetnyilvánítás, gyászjelentés feladható lapunk bármelyik számában. Felvevőhelyek: Gödöllő: Magyar Hirdető V. Erdő u. 54. Ingatlanközvetítő V. Dózsa Gy. u. 12. Nagykáta: Magyar Hirdető V. Rákóczi Moziban, ingatlanközvetítő V, Bajcsy Zs. u. 22. Abony: Magyar Hirdető V. Bethlen G. u. 8—10. ♦'ecsés: Magyar Hirdető V. Vigh István u. 13. Érd: Ingatlanközvetítő v. Diósdi u. 34. Gyál: Ingatlanközvetítő v. Körösi u. 4. Dunakeszi: Ingatlanközvetítő V. Köztársaság u. 32. Gyömrő: Ingatlanközvetítő V Steinmetz kap. u. 30. Aszód: Ingatlanközvetítő V. Kossuth L. u. 56. Hirdetési díj: apróhirdetés hétköznap szavanként I,— Ft apróhirdetés "asárnap szavanként 2,— Ft Keretes hirdetés: mm-ként hétköznap 2,50 Ft mm-ként vasárnap 3,— Ft. í A négyméteres makadámút helyett korszerű, hat méter széles aszfaltúttá építik át a vác—gödöllői utat. A földmun­kálatokkal már Veresegyházon túl, az aszfaltozással Vác- rátót külső határánál tartanak. Az út elkészítésének határ­ideje 1961. december 31, de remélik, hogy a jövő év augusz­tusára már elkészülnek a munkálatokkal. A Sportfogadási és Lott< Igazgatóság elkészítette a lot tósorsolások következő hav menetrendjét. Eszerint jú liusban öt húzást tartanak egyet a fővárosban, négye pedig üdülőhelyeken. Július 1-én kettős sorsolás* rendeznek a Budapesti Mű­szaki Egyetemen. Az esedé­kes 27. heti nyerőszámokat éí a júniusi tárgynyereménye két sorsolják. Július 8-ám Ba- latonlellén, 15-én Hajdúszo­boszlón, 22-én Balaitomfüre- den, 29-én pedig Harkány- fürdőn sorsolják a lottót. A hengerelt kavicsot kátránnyal spriccelik be, erre jön majd két vastag rétegben az aszfalt (Gábor felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents