Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

I960. JtNITJS 26. VASÁRNAP KST MECvei Meggyorsult a községfejlesztési tervek végrehajtása Pest megyében A helyi anyagok fokozottabb felhasználására nagyobb gondot kell fordítani Az év elején bizonyos této­vázás mutatkozott a községek­ben a községfejlesztési tervek végrehajtásában. Sok helyen egyáltalában nem indult meg a munka, másutt megindult ugyan, de a kelleténél lassúbb ütemben. Ezek a jelenségek azt az aggodalmat keltet­ték a megyei tanács végre­hajtó bizottságában, hogy a községfejlesztési tervek jelentős része az év folya­mán nem jut el a megva­lósulásig. Á végrehajtó bizottság dr. Farkas Mihály vb-titkárf bízta meg, hogy vegye át a megye területén a községfejlesztési munkák irányítását, kísérje fi­gyelemmel a tervek végrehaj­tását és ha valahol elmaradást tapasztal, tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. A Pest megyei Hírlap mun­katársa felkereste most dr. Farkas Mihályt, hogy érdek­lődjék a községfejlesztési mun­kálatok irányítása és ellenőrzé­se során szerzett tapasztalatai­ról. — Az év első negyedében — mondotta kérdésünkre — való­ban komoly elmaradás volt észlelhető a megye számos köz­ségében. A Végrehajtó bizott­ság ezt idejekorán észlelte és már május elején közös megbe­szélést tartott a járási és városi vezetőkkel, majd a járásokban tartottak meg­beszélést a községi veze­tők. Ezeken a járási értekezleteken részt vett a megyei tanács ki­küldötte is és segítséget nyúj­tott a hibák föltárásához, va­lamint azok kiküszöböléséhez. Alaposan megvizsgáltuk a helyzetet az egész megyében, majd megtettük a szükséges intézkedéseket. A munka meg is indult minden vonalon a megkívánt ütemben. Az év ele­jén jelentkező elmaradásból átlagban sokat pótoltak, de azért az időarányos tervteljesí­tés még ma is mutat mintegy tízszázalékos elmaradást. En­nek az az oka, hogy több községi tanács még mindig nem kezdte meg a tervek végrehajtását, rész­ben saját hibájából, rész­ben objektív nehézségek miatt. Elmondotta dr. Farkas Mi­hály, hogy sok helyen túlzot­tan anyagigényes munkákat vettek föl idei terveikbe, ahe­lyett, hogy inkább munkaigé­nyesebb feladatokat tűztek volna ki, fásítást, parkosítást, nyári gátak építését és rendbe­hozását, dűlőutak, makadám- utak építését, szóval olyan munkálatokat, amelyekhez ke­vés anyag kell, vagy pedig a szükséges anyag kikerül a he­lyi forrásokból. A helyi anyag feltárása közül több helyen bizo­nyos lanyhaság mutatko­zik, pedig csak ilyen mó­don lehet biztosítani a ter­vezett munkálatokhoz a szükséges anyagnak azt a részét, amelyet a jelen helyzetben a népgazdaság nem biztosíthat. A községek és városok taná­csának ismernie kell azt a ren­delkezést, amely szerint a kor­mányzat csupán a szükséglet ötven százalékához biztosít ki­vitelezési kapacitást vagy anyagot, a másik ötven száza­lékról a helyi anyagok feltá­rásával kell gondoskodni. A rendelet fel is sorolja az ilyen helyi anyagok forrásait: igen jól felhasználható anyaghoz juthatnak a községek a lebon­tásra kerülő állami épületek anyagából, sóderhez, kavics­hoz, kőhöz, homokhoz, esetleg nádhoz, fához saját területü­kön és felhasználhatják a he­lyi gyárak, ipartelepek, üze­mek e célra alkalmas hulla­dékanyagát is. — Fontos tényezője a köz­ségfejlesztésnek — folytatta dr. Farkas Mihály — a tár­sadalmi munka. Bár ezen a téren igen örvendetes a fejlő­dés, a lakosság a legtöbb he­lyen lényegesen nagyobb arányban vállalt a köz­ségfejlesztési tervek vég­rehajtásához önkéntes társadalmi munkát, de annak megszervezése még mindig nem tökéletes. Szük­ség lenne a lakosság fokozot­tabb mozgósítására, a tanács­tagok aktívabb közreműködé­sére. A társadalmi munkát a legeredményesebben választó- kerületenként, a kerületet képviselő tanácstag vezetésé­vel lehetne megszervezni. Hi­ba az is, hogy nem ismertetik elég széles körben az elért eredményeket és nem tudato­sítják kellőképpen a lakosság körében azt a nagyarányú anyagi segítséget, amelyet az állam biztosít a községfej­lesztési tervek végrehajtásá­hoz. Nagyon fontos lenne, hogy a községek és városok ta­nácsai állandóan ellen­őrizzék a tervek végrehaj­tását, számoltassák be végrehajtó bizottságukat az ellenőrzés során ész­lelt jelenségekről, az esetleges elmaradások okáról. Ha a késedelmet anyaghiány, vagy a kivitelező kapacitás hiánya okozza, ak­kor olyan feladatot tűzzenek ki, amely megvalósítható. — A politikai és a népgaz­dasági érdek egyaránt meg­követeli a községfejlesztési tervek végrehajtását — hang­súlyozta a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra. — A megye lakosságának megígértük, hogy a nagy gond­dal összeállított és elfogadott terveket megvalósítjuk. Ezt az ígéretet föltétlenül be kell váltanunk, különben megren­dül a lakosság bizalma. A la­kosság által megajánlott és be­fizetett községfejlesztési hoz­zájárulást okvetlenül fel kell használnunk a kommunális ellátottság javítására. Pest megyében az idén közel százhúsz millió fo­rintot költhetünk el erre a célra. Ezt az összeget az év végéig el is kell költenünk, külön­ben nem valósulnak meg a községfejlesztési tervek és a népgazdaságot is komoly ká­rok érik. Végül hivatkozott dr. Farkas Mihály vb-titkár a Gazdasági Bizottságnak arra a rendelke­zésére, amely a múlt év de­cembere óta lehetőséget nyújt a társadalmi munka igénybe­vételére a műszaki tervezés és a költségvetéskészítés terüle- letén is. A legtöbb községben él­nek mérnökök, műszaki és pénzügyi szakemberek, akik községük fejleszté­se érdekében készségesen vállalkoznak a tervek in­gyenes elkészítésére és a költségvetések összeállí­tására, csak — őket is mozgó­sítani kell. Ha az így készült tervek megfelelnek, a tanácsi szervek késedelem nélkül ki­adják rájuk az építési enge­délyt és így hónapokkal ha­marabb megindulhat a mun­ka, mintha a terveket vala­melyik tervezővállalat készí­ti. A jó munkát. végző terve­zőket pedig a megyei tanács is megjutalmazza. m. 1. ÖRÖMEINK—GONDJAINK AZ APRÓSÁG KGST-értekezlet a vegyipari létesítmények tervezéséről A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamainak építő- és vegyipari szakembe­rei ez év június 13—17 között Lipcsében tartották meg má­sodik nemzetközi munkaérte­kezletüket a vegyipari létesít­mények tervezése kérdésében. Az értekezleten értékelték és rendszerezték az eddigi munka eredményeit, javasla­tokat dolgoztak ki a térbeli és alaprajzi egységesítés módsze­reire, a haladó tervezési meg­oldások kiválasztására a vegy­ipari építkezéseknél, meghatá­rozták az általános rendelte­tésű épületek és épülettömbök alkalmazási lehetőségét, ja­vaslatot tettek az egységes nomenklatúra összeállítására és egyéb fontos kérdésekben. Az értekezlet munkájának ff eredményeképpen megterem-1 tették az előfeltételeket a szc- ff cialista országokban megváló- $ sításra kerülő nagyarányú 'f Fővárosiak és vidékről a fővárosba látogatók egyaránt szi- vegyiDarí építkezések műszaki | vesen keresik fel a Mezőgazdasági Múzeum termeit. színvonalának emelésére és | megvalósítására. Összeállítót- ff ták továbbá a folytatólagos? feladatok és intézkedések? programját. ; Az apróság, amiről szót kell ejtenünk, nem világrengető dolog. Apróság. De életünkre, a változó falura jellemző ap­róság. Ugyanis: tehertaxi állo­mást létesítettek Abonyban. Annyi sok taxiállomás után. amelyeket a megye különböző községeiben létesített az autó- közlekedési vállalat, most az első tehertaxi állomás is meg­kezdte működését falun. Hogy van mit „működnie”, azt az első napok forgalma beigazolta. Alig győzte a fuva­rokat szállítani, s ami érde­kes, a fuvarok egy jó részét: magánosok veszik igénybe! Ahogy megszokott dolog lett egyik napról a másikra, hogy a parasztasszony vagy paraszt- ember, ha sietős a dolga, taxiba ül, de még akkor is, ha a tanyán lakó sógorékat akarja megnézni, megszokott dolog lesz az is, hogyha ne­héz a csomag, sok a szállítani, való, akkor ide a tehertaxi- val, majd lebonyolítja az. Ez a dolgok rendje. Van az embereknek pénze. Van, mert megkeresik! Abony, termelőszövetkezeti község tsz-einek már eddig is van mivel dicsekednie, pedig nem is régen kezdték. Mégis, a rendszeres munkaegység-elő­leg, az átgondolt, tervszerű munka, megteremti azt, amit a parasztember egyéni korá­ban nem ismert: a létbizton­ságot, s az anyagi biztonságot is. — m — ’A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\V\\\\\\V^^^ LÁTOGATÁS A MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN Másfélmillió tanuló gyűjtötte rendszeresen a pénzét — csaknem hetvenmillió forintot takarítottak meg az elmúlt tanévben az iskolások A pedagógusok és tanulók takarékpénztárának tájékozta­tása szerint az ország iskolásai a múlt tanévben csaknem het­venmillió forintért vásároltak iskolai takarékbélyeget. Ez az összeg hatmillió forinttal több az előző évben megtakarított pénznél. A takarékoskodó fiatalok száma az idén százezerrel nö­vekedett, s így csaknem más- félmillió tanuló gyűjtötte rend­szeresen a pénzét. Budapesten a XX. kerületi iskolások érték el a legjobb eredményt, 764 000 forintot | gyűjtöttek össze. A VII. kerü-f let tanulóinak megtakarítása | is megközelíti a hétszázezer ff. forintot. Borsod megyében és ff Pest megyében több mint öt- | ötmillió forint értékű takarék- ff bélyeget vásároltak az iskolá- j sok. Az Országos Takarékpénztár j fiókjaiban és a postahivatalok- j ban megkezdték a takarékbé- j lyegek beváltását. Az egész | évben megtakarított pénzből az.iskolások többsége nyári vakáció költségének egy részét fedezi. A szovjet ifjúság ünnepére T ánc, zene, vidámság! A parkok, terek, kiránduló- helyek hangulatos képét a vi­dám fiatalok formálják. így volt ez tavaly, meg annak előtte és így lesz ez a mai napon is. Harmadízben rende­zik. meg a szovjet ifjúság napját, a sok nyelvet beszélő, egy célért lelkesedő és tenni kész ifjúi sereg kedves ünne­pét. Nagy események emlékezete válhat csak igazán ünneppé: történelmet formáló, népet szolgáló hatalmas tettek. Rászolgáltatok-e az ünnep­lésre Ti, szovjet fiatalok? A történelem tudatos is­merete, a bánat és öröm em­lékei adhatnak választ reá. Részesei voltatok és vagytok egy olyan harcnak és munká­nak, amelyet az egész szovjet nép — mindnyájunk számá­ra, akik békét és boldogságot akarunk e földön — győztes­ként vívott meg. A forradalmi sereg első so­raiban mindenkor ott mene- ! telt az ifjúság! A győzelmes fegyveres harc után öröksé- : gül szegény, kifosztott ország \ maradt. Éhínség és járványok í kíséretében óriási akarattal ; építették jövőjüket. Néhány ’ év múltán a szovjet nép ar- [ cán, a korábban könnytől, j majd lelkesedéstől fénylő sze- • mek alatt kivirult a mosoly \ rózsája. Erőművek, gyárak, \ nagy alkotások születtek. És (ennek a gigászi építömunká- ! nak az élvonalában ott volt i a szovjet ifjúság! \ j fasizmus elleni háború- ! zí ban, az otthont, családot, ! emberi szabadságot védelme- \ ző, kegyetlen harcban áldozta \ életét Kosevoj és Matroszov. \ Fiatal hősök voltak, akiknek \ nevét és tetteit feljegyezte a \ történelem, de ezerszer töb- \ ben voltak a névtelen hősök, ; akik a nagy rohamnál holtan ; terültek el Sztálingrád fagyott ; haván, akik még látták fel- | villanni a Reichstag épüle- i tén a vörös lobogót, s utolsó sóhajukkal az élőknek adták örökbe harcuk gyümölcsét. A háborús pusztítás helyre- hozatalában mindenütt meg­találtuk a fiatalok tevékeny seregét. Több gabona kellett az országnak? A párt a fiata­lokat hívta segítségül. Ezré­vel hagyták ott a megszokott, meleg otthont, és munkájuk nyomán a kietlen szűzfölde­ken virágzó szovhozok terem­tődtek. A nagy utat megtett szovjet nép büszke lehet ifjúságára. A párt, a Komszomol nevelte szovjet ifjúság rászolgált az ünneplésre. Történelme so­rán e nép és ifjúsága annyi áldozatot hozott nemcsak ha­zájáért, hanem az egész em­beriségért, hogy méltán vált ki elismerést szerte a vilá­gon, a becsületes emberek kö­rében. És mi, magyar fiatalok, dol­gozó emberek, rájuk tekin­tünk. Nem azért, mert e fél évszázad „történelmi csodája” udvarias tiszteletet kíván. Ha­nem azért, mert azt kaptuk tőlük, ami ember számára a legdrágább: a szabadságot és segítő kezet felszabadult nem­zetünk épitömunkájához. Szovjet fiatalok! Megismer­tünk és megszerettünk benne­teket. Igaz barátainkká vál­tatok. A mi részünkről a ba­rátság akkor állja ki igaz pró­báját, ha tetteinkkel bizo­nyítjuk: nem hiába hoztatok értünk annyi áldozatot. Sza­bad életünk igazi tartalmát boldog jövőnk építése tölti ki. Nem tudom, hogy megyénk ifjúsága nevében beszélhe­tek-e ? ]\jem adott rá senki f elha­ld talmazást. De amikor lá­tom gondtalan magunkat, a fiatalokat, a biztos jövő tuda­tában élő embereket, új gyá­rakat és házakat, szép ruhájú gyereksereget, úgy érzem, a tények feljogosítanak rá, hogy nevükben is köszöntsem e napon a szovjet ifjúságot. Bakonyi Károly X'<XXXXXXXXXXXNXXXXXX\\XXXNXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXX\XX\X\XXXXX\XWXXX\XXXNXXXXXXXXXXXXV Bevezetik a déli fejest A múzeum „boszorkánykonyhájában” Sebeházi István idős preparátor már 55 éve űzi e nemes mesterséget. 1932-től két évet töltött a kairói múzeumban, ahol még ma is emlé­keznek keze munkájára. A képen tanítványának, Káldy Istvánnak, a túzok szakszerű preparálását mutatja meg. a can, V Molnár Zoltán festőművész és múzeológus tíz éve készíti már a múzeum színes plasztikáit. A képen a gyilkos ga­lóca színes plasztikáját festi. Ötvenkét tehenet Tejnek a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben. A tehenek átlagosan 14—16 liter tejet adnak naponta. Kí­sérletképpen most bevezetik a déli fejest is, s amennyiben ez eredményesnek mutatkozik, ezt a módszert alkalmazzák. (Csekő felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents