Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

Anlóili r IV. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM CEGLÉD, ALBE RT IRS A, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE 1960. JÚNIUS 19. VASÁRNAP Kellő gondossággal készüljünk fel az aratás és cséplés nagy munkálataira Június 10-én az MSZMP vá­rosi bizottsága, a városi ta­nács, a termelőszövetkezetek, gépállomás, állami gazdasá­gok, a terményforgalmi vál­lalat, a Nemzeti Bank és egyes üzemek vezetőivel megtárgyalta az aratás-csép- lés, valamint a tarlóvetés elő­készítő munkálatait. Megállapították, hogy az aratás-cséplés szem- vesztesé gment es és idő­ben történő elvégzése gon­dos, alapos felkészülést igényel minden termelő­szövetkezeiben. Az ara­tásra f való felkészülés egyik alapvető feladata, hogy annak megkezdése előtt elvégezzük a ta­vaszi növényápolási mun­kálatokat, a kukorica ka­pálását és a szénakaszá­lást, begyűjtést is. Az aratás június második felében kezdetét veszi. Ara­tásra kerül 8575 kh gabona. Ehhez rendelkezésre áll 12 darab kombájn, 6 kévekötő­aratógép és 7 darab rendre- aratógép. Ez az aratásra váró terület 75 százalékát tudja elvégezni. Ezért mintegy 25 százaléka az aratásra váró te­rületnek kézzel kell történ­jen. Törekedni kell arra, hogy s kézzel történő aratásra váró területet a tsz tag­jai között önkéntes vál­lalás útján osszák fel, ki mennyinek az aratását vállalja. E munkába a családtagokat is vonják be. Az aratás-cséplés idő­ben való elvégzéséhez, amennyiben a tsz saját munkaereje nem elegendő, kívülálló munkaerőket is alkalmazhatnak. Az aratás-cséplési munká­latok díjazása az alábbiak szerint történik. ARATAS A kézi aratásra kerülő táb­láknál a tsz vezetőségének termésbecsléssel meg kell ál­lapítani az 1 holdon várható termést. Az így megállapított holdankénti termést kell ala­pul venni, mind a tsz-tagok, mind a kívülállók elszámolá­sánál. Minden kalászosra vo­natkozóan a tsz-tagoknak és a kívülálló aratóknak egy­aránt, az 1 holdra jutó termés alapján az alábbi munkaegy­séget kell Jóváírni. Kh/q: 10-ig 6 munkaegység, 10.1— 12-ig 6,5 munkaegység, 12.1— 14-ig 7 munkaegység, 14.1— 16-ig 7,5 munkaegység, 16.1— 18-ig 8 munkaegység, 13.1— en felül 8,5 munkaegység. Dőlt gabonánál 20 százalék­kal, kuszáit gabonánál 30 szá­zalékkal kell a munkaegysé­get emelni. Szöszös rozs ese­tében is 30 százalékkal kell a munkaegységet emelni. Ha a learatott területet az aratók kézi gereblyével fel­gereblyézik, akkor holdan­ként 0,5 munkaegységet kell a gereblyézésért jóváírni. A kézi aratásnál a kötélké- szités, a kévék összehordása, csomóbarakása, kaparék fel­szedése, bekötése és összera­kása is a munkához tartozik. Ezekért külön munkaegység­jóváírás nem jár. Ha a kézi aratást nem egy család végzi, hapem külön ka­szás, marokszedő, esetleg ké­vekötő is dolgozik, akkor az 1 kh után jóváírandó munka­egység 60 százalékát kell a kaszásnak jóváírni, a lekaszá­lásért és a kévekötésért, 40 százalékát kell a maroksze­dőnek jóváírni a kötélteríté­sért, a kévéberakásért (két marok egy kéve). Ha a marok­szedő a kévébekötés felét is elvégzi, a másik felét pedig a kaszás köti be, akkor az 1 kh után jóváírandó munka­egység 50 százaléka a marok­szedőé, 50 százaléka pedig a kaszásé. Ha külön kévekötő dolgozik, akkor az 1 kh után járó munkaegység 20 száza­léka a kévekötőé, 40 százalé­ka a kaszásé és 40 százaléka a marokszedőé. A fentebb jel­zett munkákat közösen köte­lesek elvégezni. A tsz-tagoknak az aratás­ban szerzett munkaegységét a többi tagokéval együtt és azonos módon kell elszámol­ni. A kívülálló aratók ese­tében a megszerzett mun­kaegységet minden tsz- ben 40,— Ft-tal kell mun­kaegységenként elszámol­ni, úgy, hogy 30 száza­lékát természetben, 70 százalékát Ft-ban szá­molják el. A természet­beni kiadásra kerülő búzát, rozsot mázsán­ként 250 Ft-tal, az ár­pát, zabot 260 Ft-tal kell elszámolni. Ha az arató az elszámolást teljes egé­szében pénzben kéri, ki lehet fizetni. A termé­szetbeni elszámolást a cséplés befejeztével, a pénzbeni elszámolást pe­dig az aratás befejezté­vel kell a tsz-nek meg­ejteni. Az 1 kh után járó munka­egység Ft értéke — bele nem számítva a kézi kaparást, ami 0,5 munkaegység, vagyis 20 Ft, holdanként — az alábbiak szerint alakul: q/kh: 10-ig 6 munkaegység, 240,— Ft; 10,1—12-ig 6,5 mun­kaegység, 260,— Ft; 12,1—14- ig 7 munkaegység, 280,— Ft; 14,1—16-ig 7,5 munkaegység, 300,— Ft; 16,1—18-ig 8 mun­kaegység, 320,— Ft; 18-on fe­lül 8,5 munkaegység, 340,— Ft. CSÉPLÉS: Tsz-tagokból szervezett csép­lőcsapat esetében búza, rozs cséplésekor q-ként 0,3 mun­kaegység, árpa, zab cséplésc- kor q-ként 0,22 munka­egység írandó jóvá a csapat részére. A napi teljesítmény alapján a csapat által meg­szerzett munkaegységet egyen­lően elosztva a csapat tagjaira és ez 100 százaléknak véve, akkor ennek alapján 80 szá­zalékot kell jóváírni a 2 kéve­vágónak és a 3 törekesnek, 100 százalékot kell jóváírni a 3 kéveadogatónak, a 2 zsákos­nak, a 4 rudasnak és az 1 törekkazal rakónak 120 szá­zalékot kell jóváírni, a 2 ete­tőnek és az 1 kazalmesternek. Pl. ha a 18 főnyi csapat napi 90 q búzát, vagy rozsot elcsé­pel akkor a következőképpen alakul a tagok jövedelme: 90x0,3 = 26,4 munkaegységet kap a csapat, ezt elosztva a tagok számával, akkor 1 tag­ra 26,4 :18 = 1,5 munkaegység jut, és ezt kell 100 százalék­nak venni, amiből a 80 száza­lékosok 1,2 munkaegységet, a 100 százalékosok 1,5 munka­egységet, a 120 százalékosok 1,3 munkaegységet kapnak. A tsz-tagok esetében az elszá­molást hasonlóan • kell elvé­gezni, mint az aratóknál. A nem tsz-tagokból szer­vezett cséplőcsapatok ese­tén az elcsépelt búza, rozs minden mázsája után 14,— Ft-ot, az árpa, zab minden mázsája után 12,— Ft-ot kell elszámolni. A napi teljesítmény alapján a csapat által megszerzett keresetet egyenlően elosztva a csapat tagjaira és ezt 100 százaléknak véve, akkor en­nek alapján 80 százalékát kell elszámolni a 2 kévevágónak és a 3 törekesnek, 100 száza­lékát kell elszámolni a 3 ké­veadogatónak, a 2 zsákosnak, a 4 rudasnak és az 1 törekka- zal-rakónak. 120 százalékát kell elszámolni a 2 etetőnek és az 1 kazlarakó-mesternek. Ha pl. búzából a csapat napi teljesítménye 150 q, akkor a 18 főnyi csapat napi keresete 150x14 = 2100, az 1 főre jutó kereset 117,— Ft, vagyis 100 százalék. Az előzőek szerint a 80 százalékosok 94,— Ft-ot, a 100 százalékosok 117,— Ft-ot, a 120 százalékosok 141 Ft-ot kapnak; A fentmaradó 37,— Ft a cséplési szezon végén a fenti százalék alapján kerül eloszlásra. A kívülállók összkeresetük 30 százalékát természet­ben, 70 százalékát pénz­ben kell a tsz-eknek el­számolni. A búzát, ro­zsot mázsánként 250,— Ft-os, az árpát, zabot má­zsánként 260,— Ft-os egységárban kell elszá­molni. Ha kívülálló dol­gozó az elszámolását tel­jes egészében pénzben kéri, el lehet számolni. A Ft-járandóság 50 százalé­kát megegyezés szerint hetenként, a másik 50 szá­zalékát a cséplési szezon befejezésével egy összeg­ben kell a tsz-nek kifi­zetni. Törekedni kell arra, hogy a kombájnnal aratott gabo­nát a tisztítás után az adó, il­letve szerződés erejéig nyom­ban — még ha nedves is — szállítsák be a terményforgal­mi vállalatnak, hogy a szárí­tással ne vesztegessenek időt és erőt a tsz-ben. Törekedni kell arra is, hogy a tagok járandóságát azonnal szállítsák azok lakására, vagy a kombájnszérűről, vagy a cséplőgéptől, hogy ne kelljen azt átmenetileg se raktározni. El kell érni, hogy a jövő évi több takarmány biz­tosítása érdekében minél több tarlóvetés történjen. Az őszi árpa után a ter­melőszövetkezetek minden területet vessenek be. Azontúl azok a tagok, akik az állatállományuk ellátásá­hoz még takarmányt kíván­nak biztosítani a termelőszö­vetkezet a rozs, illetve búza learatása után jelöljön ki tarlóvetésre területet, oly módon, hogy a tsz megszánt­ja, a tag beveti és műveli, a termés pedig — mint a köz­tes véleményeknél — feles lesz. Kellő gonddal készüljünk fel e nagy munkálatokra. — b. — Három hónappal az olimpia előtt Szinte mindegyik sportágban már teljes ütemben folyik az I9bü-as római olimpiára való fel­készülés, s így van ez a birkó­zóknál is. A válogatott egyik legbiztosabb tagját a ceglédi ne­hézsúlyú Reznák Jánost k.Testük fel nemrég otthonában, hogy el­beszélgessünk múltjáról, sport pályafutásáról, és az olimpiáról. Reznák Jánosról a lakása is el­árulja, hogy sokszoros válogatott birkózó, hiszen az a szoba is, ahova bennünket vezetett érmek­kel, serlegekkel, fényképekkel igazolják. — 17 éves koromban kezdtem birkózni — felelte kérdésünkre Reznák János —, s már akkor is Szalisznyó József volt az edző. Többen már akkor nagy jövőt jósoltak nekem, hiszen magas, erős gyerek voltam. Az 1947-es év hozta számomra az első sikert. Az ifjúsági magyar bajnokságon második helyezést szereztem meg. 1948-ban felnőtt I. osztályban bir­kóztam és bizony ebben az évben sokszor kikaptam. Ekkor gondol­tam sportoló pályafutásom alatt először és utoljára arra, hogy abbahagyom a birkózást. De sze­rencsére nem így történt. „Egy év múlva, te már megvered ezeket’’ — vigasztalt az edző. így is tör­tént! 1949-ben a magyar felnőtt bajnokságon már a második he­lyet szereztem meg. a bajnokság erősségére jellemző, hogy kieseti az elődöntőben Kovács Gyula sok­szoros magyar válogatott és baj­nok is, akitől még 194.8-ban vere­séget szenvedtem. 1949-től 1933-ig a Budapesti és a Szegedi Hon­véd színeiben versenyeztem. 1933- ban a katonai szolgálat leteltével a helyi vezetők kérésére Ceglédre jöttem, örömmel, hiszen valójá­ban hazajöttem. Mint a Honvéd versenyzője kerültem be 1931-ben a magyar válogatott keretbe és rá egy évre 1952-ben már az első szereplésre is sor került. Ekkor a telietséges cseh birkózók vol­tak az ellenfeleim. Győztem* Nem is tudom elmondani azt a jó ér­zést amit akkor éreztem. Bebizo­nyosodott, hogv nem hiába bízlak a vezetők bennem és a vissza­vágón a prágai versenyen is győz­tem szabadfogásban. Ez az év a helsinki olimpia éve volt. Ide saj­nos sérülésem miatt nem jutot­tam ki. 3933-ban Moszkvába utaz­tunk, de a gyász miatt elmaradt a találkozó. Csodálafos a szovjet főváros, órákon át jártuk a tere­ket, a széles sugárutakat és gyönyörködtünk a hétmilliós vá­rosban. Az 1954-es évet végig be­tegeskedtem és 1.939-ben ráadásul a finn—svéd portyán is megsérül­tem. A vasutas Európa-bajnoksá- gon 1937 márciusában „csak” a második helyet szereztem meg. Mentségemre szolgál az, hogy ezen a versenyen félnehézsúly­ban indultam, s így sokat fo­gyasztanom kellett, ami miatt na­gyon legyengültem. a budapesti világbajnokságon veretlenül — sze­rencsétlen sorsolásom miatt — ötödik lettem. Ezek után Török­... s aztán egy jól sikerült húzás­sal apuka a földre vitte a másik bácsit. — Reznák János egy győ­zelem után magyaráz kisfiának, a hat és fél éves Tominak Akiből -♦ nem lesz birkózó. országban háromszor, a Szovjet­unióban négyszer küzdöttem a szőnyegen. 1959-ben a szovjet por­tyán eléggé hullámzó teljesít­ményt nyújtottam, de nemcsak én, hanem a? egésa csapat. Szá­momra kellemetlenül kezdődött az 1960-as év. Kikaptam a Szov­jetunióban, de nem keseredtem el és a nyolc nemzet budapesti ver­senyén kötött és szabadfogásban is győztem. Most már teljes erő­vel készülök az olimpiára, ahol csak szabadfogásban fogok in­dulni. 0 Arra a kérdésünkre, hogy mik a későbbi tervei, Reznák János ígj válaszolt: — A tokiói világbajnokságon szeretnék képességeimnek meg­felelően és nem balszerencsével versenyezni. A világbajnokság után még körülbelül öt évig aka­rok versenyezni, majd vissza­vonulok és az utánpótlás nevelé­sével foglalkozom. De mindezek előtt a római olimpián szeretnék sikeresen szerepelni. Kívánjuk, hogy Reznák János tervei valóra váljanak és a sok szép díjat őrző vitrinbe az olim­piai __ és talán egy világbajnoki — aranyérem kerüljön. ■— Andrási Gyula — GROSS BETTELHEIM KIÁLLÍTÁSA A MÚZEUMBAN Egy magyar származású világjáró művész, a mi sze­münknek szokatlan megoldású grafikáit mutatja be a Kos­suth Múzeum legújabb kiál­lításán, Bettelheim asszony a Felvidéken született jómódú családból, de a polgári élet­forma nem elégítette ki és minden anyagi támogatás nélkül nekivágott a világ­nak, hogy betöltse álmait. Budapesten Edvi Illés Ala­dártól és Berény Róbertnál tanult. A tanácshatalom bu­kása után Bécsbe, Párizsba megy, majd három évtizeden át Amerikában él. Művé­szetére a modern német is­kola nyomta rá leginkább a bélyegét. Munkái férfias erőt és koncepciót, konstruktív szemléletet és alkotó mód­szert mutatnak. A környe­zet meghatározó ereje érvé­nyesül munkáiban. A ri­deg amerikai technokrácia nem az embert szolgálja, ha­nem fordítva, ez fő motívu­ma képeinek. Hidak, csövek, magasvasút és csaknem absztrakt szerkezetek, me­lyek mögött elvész, megsem­misül az ember: ezt látta Amerikából. De meglátta a szervezkedő és 'győzelemre készülő munkásosztályt is. Ez az osztály főit az a kö­zeg, melyben megtalálta az embert és önmagát is. Pártos művész: minden munkája el­marasztaló ítélet a kapitalista rendszer felett, ugyanekkor félreérthetetlen állásfoglalás a munkásosztály igaza mellett. Gross Bettelheim rajzai illusztrációk lehetnének Gor­kij és Majakovszkij Ameri­káról írt könyveihez. Ful- lasztó képzettársításokat éb­resztenek a rajzok: börtönrá­csot, rabbilincset idéznek. A művész szándékosan mutatta meg ezt a „rendet” azoknak, akikhez szólni kívánt, a munkásoknak. Kemény vo­nalai azonban oldottabbak lesznek, ha egy közvetlen propagandafeladat megoldása elé kerül. Művészetének ket­tőssége abban rejlik, hogy egyrészt leleplezi az amerikai életforma sivárságát — és ez stílusára is kihat — más­részt .meleg hangon szól a munkásmozgalom nagy alak­jairól és akcióiról és ez az emberi közelség finomabbá teszi rajzait is. A világ minden nagyvárosának mú­zeumai vásárolják és őrzik műveit, New Yorktól Moszk­váig. Számos könyv és kriti­ka jelent meg munkásságá­ról. Erről mi, mindmáig nem sokat tudtunk. Ez a ki­állítás alkalmat ad, ismere­teink kiegészítésére és bebi­zonyítja, hogy egy valóban haladó művész, bárhol éljen is, a szocializmus eszméjét szolgálja kritikai élű és elő­remutató művészetével. — y — ő — _ PÁRTCSOPORTÉRTE- KEZLETET tart hétfőn a Dó­zsa Népe Tsz. Előadók a párt- csoportbizalmiak lesznek. Az értekezlet tárgya: felkészülés az aratásra. — AZ ALBERTIRSAI BÉ- KETÄBOR TSZ 38 anyakoca tenyésztését tervezte be. Jelen­leg 36 anyakocát állítottak be, de ezt a számot tízzel még emelik. A beállításra kerülő kocákat már meg is rendelték. — A Ceglédi Vasutas sport­egyesület vívó szakosztálya felhívja a szülők figyelmét, hogy gyermekük vívótanulásá­val kapcsolatban az informá­ciókat szerdán és szombaton a Táncsics Mihály iskola torna­termében a vívóedzésen adják meg a szakosztály vezetőjének. Ugyanezen időpontokban lehet vívástanulásra jelentkezni. — A FURFANGOSOK or­szágos filmművészeti bajnok­ságát rendezi meg az Országos Rendező Iroda ma este fél 8 órakor a művelődési ház szín­háztermében. Fellépnek: Gobbi Hilda, Németh Lehel, Szenthi Edit és Horváth Sándor. Je­gyek korlátozott számban még kaphatók a művelődési ház jegypénztáránál. Koránfekvő olvasónknak üzenjük A csendrendelet Ceglédre is vonatkozik. Aki lakásáén este tíz óra után rezesbandá­val „szórakoztatja“ szomszé­dait — csendháborítást követ el, ami szabálysértés. Az ügy a rendőrséghez tartozik. Ha megismétlődik, jelentse fel a rendőrségen (földszint 4-es szoba). HIRDESSEN a Ceglédi Hírlapban Hirdetések feladhatók a Magyar Hirdető Vállalat kirendeltségének helyiségében: III., Teleki u. 30. az Ingatlanforgalmi irodában: Kossuth tér 1. továbbá a nyomda irodában reggel 8-tól du. 4-ig. — A CEGLÉDI TEJÜZEM a Vörös Csillag Termelőszövet­kezetet patronálja. A tsz egy tejházat épített, vásárolt egy fölözőgépet, a többi felszerelés nagy részét, így átvételi tar­tályt, egy hitelesített tejátve­vő mérőt, vízszivattyút, tejszi- valtyút, hűtőt a tejüzem adott, amit Gábor János körzeti sze­relő állított üzembe a termelő- szövetkezetnek. — JÖL JÖVEDELMEZ a Táncsics Termelőszövetkezet kertészete. Sok borsót adtak el Cegléd és környéke piacain, a többi zöldségféléken kívül. Cseresznyét több mint 15 má­zsát vittek Budapestre. — MEGKEZDŐDÖTT az aratás a Hunyadi Tsz-ben. Az első aratási napon — szomba­ton — 30 holdról vágták le az őszi árpát. — ma délután 5 óra­kor a ceglédi strandon baj­noki vízilabda-mérkőzést ját­szik a Ceglédi VSE vízilabda­csapata a Szegedi VSE csapa­tával. — JUNIUS 22-TŐL 26-IG a Közlekedésépítési Gépjavító f) Vállalat kultúrotthonában ren­dezik meg a kötött és szabad­fogású hadsereg birkózó baj­nokságot. A verseny minden­nap reggel 8-tól délután 5-ig tart. A rendező egyesület a Bem HSE.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents