Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

MŰEMLÉKEINK REJTVÉNYPÁLYÁZAT XIX. szám HÍRLAP ULONXIADASA IV. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1960. JÚNIUS 19. VASÁRNAP Le kell aratni minden gabonát! , '/ István bácsi. Milyen szépén ^ csengenek ezek a szavak sok ^ száz körösi öreg diák fülében! ^ Mennyi emlék támad föl a lel- < künkben! Látjuk törékenyt alakját, mindig mosolygó ar-,4 cát, halljuk körösi ízű szava-^ nak csengését... Emlékszem,^ kis diák voltam, amikor hiva-£ talscgédi minőségben odake- rült az ősi iskolához. Az érett- ^ ségi összejövetelünkön velünk^ együtt vigadozott. Később, ^ amikor tanár lettem az Aranyi János Gimnáziumban, felele­venítettük régi emlékeinket. Buzgó és pontos volt a szol­gálatában és minden tettén megérzett a szeretet az iskola, a tanárok és a diákok iránt. Most végső nyugovóra tért 84 éves korában. Szerető csa­ládjával együtt mi, körösi ta­nárok és öreg diákok is szo­morú szívvel búcsúzunk tőle, s emlékét megőrizzük szívünk­ben. Tóth József Déli homlokzata 1811-ben épült. Helyi szakemberek készí­tették, népies barokk modorban. Délkeleti homlokzata 1841-ben épült. Késői klasszicista stílusban, szárnyudvari földszintje szegm&ntes lezárású ívekkel. Emelete dóroszlopokkal képzett tornác, a nyugati homlokzata ekletlkus. Hol található ez az épület? Mit tudnak róla? Beküldési határidő: szerdán déli 12 óra. Örömmel varunk benneteket! Ez a mondat csendült fel mindazoknak a felnőtteknek az ajkán, akik vendégül látták a kultúrházban péntek délután 6 órakor a város ifjúságának né­pes táborát. Az általános isko­la nyolcadik osztályát végzett tanulók rendkívüli megtisztel­tetésben részesültek: pénteken övék volt a művelődési ház. Kovács Ambrus népművelé­si felügyelő köszöntötte a meg­jelent nyolcadik osztályt vég­zett tanulókat, összesen mint­egy 300 vendéget. Kifejezésre juttatta: azért hívták meg a fiatalokat, hogy bevezessék őket a felnőttek társaságába, s az iskolák által elindított úton, a felnőttek nyomain he­lyes irányba vezessék a serdü­lő ifjúságot továbbképzés vagy a nemes szórakozás területén. Kiss István, a művelődési ház igazgatója kérte a fiatalo­kat, hogy fogadják el a felé­jük nyújtott művelődési, szó­rakozási lehetőségeket. Talál-: ják meg minél hamarabb he-: lyüket a társadalomban, csa­vargás helyett a kultúrházban: keressék a szépet, a jót, mert ez méltó a szocializmust építő j fiatalsághoz. Ezután ismertet-: te a művelődési házban műkő-: dő bábjátszó, színjátszó, ga­lambász, bélyeggyűjtő, képző-j művész szakköröket és a tánc- csoportot. Kérte a megjelente­ket, hogy részvételükkel a vá­rosi népi együttes megteremté­séhez adjanak segítséget, amely az ének, zene és tánc- kultúra továbbfejlesztésére lesz hivatott. Tihanyi Lajos, a Kinizsi: sportkör szakosztályait ismer- : tetve felhívta arra a figyelmet,: hogy a fizikai munka után fel­üdülést, pihenést jelent a já­ték, a sport. Az MHS vezetője, Szabó Ferenc a technikai spor­tok szépségéről szólt, amelyek a honvédelemre előkészítés célját is szolgálják. Elmondta, hogy városi ifjúsági lövészcsa­patot kívánnak felállítani az íjász, motoros, modellező, rá­diós és ejtőernyős szakosztá­lyokba is várják a fiatalokat. Ezekután Bodzsár István be­szélt a népitánc-mozgalomról, majd Király Béla, a színjátszó csoport vezetője mondta el, hogy a most végzett fiatalok­ban látja a színjátszó utánpót­lás reménységeit. Sok tapsot kapott Dobos Ti­bor tanár egy bemutatott báb­játékkal, majd Hetey Dániel testnevelő tanár irányításával a Kinizsi Sportkör három tág­ja, Kiss László, Sebestyén Atti­la és Sebestyén Béla talajgya- koriatokat mutattak be. Az élményt és igen nagy megtisztelést jelentő művelő- désházi látogatás az értelmi­ségi klub megtekintésével foly­tatódott. A klub minden csü­törtökön az ifjúság rendelke­zésére áll. A megjelent fiata­lok meghallgatták a konzerv­gyár énekkarának próbáját, népi tánc próbán vettek részt és a táncteremtől néhány tár­sasági tánccal vettek búcsút 18 éves korukig, amikor is ennek a szórakozási helynek jogos lá­togatói lesznek. Mezősiné — HÁROMNAPOS moto­rostúrára indult pénteken Pécs városába és környékére az MHS nagykőrösi szakosztá­lya. Megtekintik a város nevezetességeit és a körülötte levő érdekességeket. — SZAKMAI VIZSGÁT tett a Dél magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzletigazgatóságá­nak 12 ipari tanulója. Közü­lük kettő jó eredménnyel végzett, a többi is jól megfe­lelt. A vezetőség most tár­gyal beosztásukról. A követ­kező évre előreláthatólag negyvenkét villanyszerelő ipa­ri tanulót vesznek fel. — KÖZEL HARMINCEZER forintot forgalmazott a könyv­hét a földművesszövetkezet könyvesboltjának. Igen nagy a kereslet a hanglemezek iránt is: június hónap első két hetében ezer forint értékű — főleg a legújabb táncdalokat és magyar nótákat — lemezt adtak el. — ENGEDÉLY NÉLKÜL legeltetett az erdőben Laka­tos József Nyárkutrét dűlő 4. szám alatti lakos. A sza­bálysértési hatóság ezért száz forint pénzbírság megfi­zetésére kötelezte. — MA REGGEI hét órától délután két óráig a Kecskés gödöri kispuskalőtéren megyei lóverseny lesz. A Nagykőrösi Ládagyár MHS lövészcsapata rendezésén három gödöllői és a Csepel autógyári lövész­csapatok vesznek részt. — MOST JUTOTT tudomá­sunkra, hogy a ládagyár 120 tagú kollektívája csütörtökön az általuk patronált Hunyadi Termelőszövetkezetben dol­gozott társadalmi munkában. A délután folyamán három hold cukorrépát egyeltek meg, s munkájuk minőségére nem esett kifogás. Köszönet és di­cséret érte a lelkes ládagyá­ri munkásoknak! Nagy érdeklődés közepette nyílt meg szerdán délelőtt az új bérházban az önkiszolgáló rendszerű csemegeüzlet. A vásárló közönség és a frissen mosott, vasalt köpenyű el­adók jelenlétében adta át a gyönyörű boltot Szűcs Zol­tánnak, a városi tanács vb- elnökének Szmolényi Sándor, a Cegléd és Környéke Nép­bolt Vállalat igazgatója. — Ennek a létesítménynek az átadása is a kormányunk­nak a nép életszínvonala eme­lését célzó intézkedéseit tük­rözi — mondotta. - lalat egyik legszebb, szerűbb önkiszolgáló boltját veszi ma át a város lakossá- ga. A bolti dolgozóktól azt kérem, hogy szocialista kereskedőkhöz méltóan dolgozzanak, szolgáljanak rá a vevőlr“'megbecsülé­sére, szerettessék meg velük az üzletet. A vásárlókhoz is van egy kérésünk: becsüljék meg, óv­ják rendjét, tisztaságát, hogy mindig jókedvvel térhesse­nek be ide. A magunk részé­ről megígérjük: biztosítjuk a lehető legjobb áruellátást, ez­zel is elősegítjük az életszín­vonal emelését. (Ebben a pillanatban, szinte az utolsó mondat dokumentá­lására, megnyílt a raktári aj­tó, s az egyik eladó karján nagy szalámi- és kolbászrako­mánnyal a pult felé indult.) A város nevében Szűcs Zoltán, vb-elnök mondott kö­egyéb féreg is van bőven, az ágyakban porrá törött szalma keményedül össze, ágynemű egyáltalán nincs. Amelyik ápoltnak egyáltalán nincs hozzátartozója, aki adja neki a szükséges ágyneműt, kény­telen ebben a szegényházbéli ágyban feküdni. A gyenge­elméjű szerencsétlenekkel sú­lyos munkát végeztetnek az ilyen finom élelmezés melleit, de amelyik szorgalmasan dol­gozik. az a gondnok úr ke­gyelméből kap egy falattal többet, mert hát neki dolgoz­nak. A négy és fél éves háború alatt gyilkoló szerszámokra adtak városunkból 20 millió koronát, de a szegényház ápoltjainak csak 99 fillért sza­vazott meg a díszes, közgyű­lésnek hecceit kupaktanács. Kit terhel a felelősség? Legelsősorban terheli a vá­rosi volt képviselőtestületet, annak minden tagját, akik a 99 fillér ellátási díjat meg­szavazták. illetve jóváhagyták. Felelősség terheli a városi tiszti főorvost, aki mindezek­ről nem tesz jelentést, sem nem intézkedik ezek meg­szüntetése iránt. Felelősség szünetet mindazoknak, akik e gyönyörű boltot létrehoz­ták, megvalósulását elősegítet­ték és ígéretet tett, hogy a nép vagyonából létrehozott üzletet tőlünk telhetőén meg­becsüljük. Ezután a vásárló közönség vette át a szót, pontosabban a kis kosarakat. Szinte meg­rohamozták az üzletet. Nehéz dolga volt a ripor­ternek, amikor az első vevő­re „vadászott”. De minő sze­rencse! Papp Lajos termelő­szövetkezeti tagot, a legesleg­elsőt olyan gyorsan kiszol­gálták, hogy elsősége kétség­bevonhatatlan. A közel fél­méteres szalámirúddal nem volt sok dolga a csemegerész eladójának, egy-kettőre Lajos bátyánk kosarában termett, akit a pénztárnál értünk utol. .xí: Éppen erre Jártam, hát látom, hogy mögnyít! Igön nagyon mögörültem neki. Oszt látom a téliszalámit, amit mán olyan régön keres­tem. No, mondok, ezt most nem szalajtom el! — elégíti ki kíváncsiságomat, majd huncutkásan hozzáteszi: Az asszony nagyon szereti, és én se vetőm mög. Kiszoktunk mán a szalonnábú, azt lé- süttyük töpörtyűnek.., Élmény volt ez a megnyi­tás. A vásárló közönségnek és a bolt dolgozóinak egyaránt. De most hadd vezessük olva­sóinkat egy kicsit a kulisszák mögé. A mintegy félmillió fo­rintot érő új üzlet raktárhe- jjlyiségéről korábbi írásunkban ^szóltunk már. A megnyitás ^ alkalmával megismerkedtünk ^ pincei raktárával is. Az ott | látottak nagyon jó hírt je- \ lentenek a felvágott-félék kedvelőinek, bőségesen van ^ ott belőlük. De talán semmi ^ sem hiányzik ebből a 200 000 ^forintos árukészlettel felsze­relt új üzletből. Azaz, de- '} hogy nem! Próbát tettem az £ első alkalommal, palackozott ^ tejei kerestem, és hiába. De £ nyomban megvigasztaltak. ^ Szmolényi Sándor, a válla- '} lat igazgatója megjegyezte, '} hogy a hűtőszekrények vil- \ lanybekötési munkálatai hát- ^ ra vannak még. Különben is, a tej- és tejtermékek ellátá­sát is más módon kívánják í biztosítani. üj rendszert vezetnek be '} a tejboltban: kivonják \ onnan a vegyesárukat, és £ kizárólag tejtermékek el- adásával foglalkoznak. } E célból két hűtőszekrényt ; állítottak a boltba, s így a '}tej egésznapns tárolása lehe- '{ tővé válik. Megoldódik a tej- í szín-probléma és vaj is ele- \ gendő mennyiségben áll a | vásárlók rendelkezésére. \ A vasárnapra tervezett Nagy- ! körösi Kinizsi—Békéscsabai Épí- ! tök labdarúgó-mérkőzés elmarad, í Helyette valószínűleg barátságos í mérkőzést tartanak. Megnyílt az új csemegebolt terheli továbbá az igazgatót,i akinek mindezekről feltétlen i tudomásának kellett lenni. i Nem szólva az ott lakó gond-l nőkről és nejéről, akiknek a kőszívűségén felül a terme-, szét még azt is megadta, hogy i amikor látogatást tesz valaki,: felveszi az ünnepi ábrázatot,: s a jól látható fehéret isi feketének állítja be. Követeljük, hogy mindezek \ ellen rendelje el a város a: legszigorúbb vizsgálatot, az\ ottani gondnokot távolíttassa j el, vagyonát vétesse zár alá,: amelyről a vizsgálat ki fogjaj deríteni, hogy a szerencsétle-\ nek révén szerezte. Most azt kérdezzük még': meg a mélyen tisztelt lelki-': pásztor uraktól, hogy önök-: nek sohasem volt mindezek-': ről tudomásuk? Nem tudtáki a lúdgégén. meg a sonkán élő; presbiter urakat egy kis lelki- \ malaszt árán megnyerni, hogy \ az egyház millióiból dobtak \ volna egy pár garast azoknak j z szerencsétleneknek? Mertj iát azt tetszenek prédilcálni, • hogy szeresd a felebarátodat.', mint önmagadat? Vagy talán', sohasem méltóztattak kifárad. j ni még a szegényházba? Higy-> jék el, lehet azok között a \ szerencsétlenek között olyan \ is, aki szorgalmasan befizette'} a toronyadót. ' Sürgős intézkedést kérünk! í Gyorsan le kell törölni a vá- í ros e szégyenfoltját. Gyorsan gyorsan, míg mások nem tud-'} nak róla!” í Bámielyik részét járjuk a határnak, mindenütt kisebb- nagyobb parcellákon kalászu­kat föld felé lógató gabonákat látunk. Öröm ez azért, mert csaknem biztos már, hogy ez a magtárakba kerül, s lesz jövő évben is kenyér, s megszűnik az állatok szűkös takarmánya, ami egyben biztosítéka annak is, hogy az új kenyérhez jut hús is. Gondot is jelent, mert mind­ezt be kell takarítani s elrak­tározni. Termelőszövetkeze­teink vezetőinek most ez a leg­fontosabb feladata, amit ne­vezhetünk vizsgának is. Igaz, hogy nemcsak a vezetők, de a tagok is bizonyságot tesz­nek a feladat megoldásá­ban a hozzáállásukkal és a munkájukkal. Sokkal na­gyobb erőpróbát jelent az idei aratás, mint bárme­lyik előző évben a közös gazdaságok részére. Az előző években a gépállo­más csaknem száz százalékban képes volt a tsz-ek gabonáját gépekkel learatni, míg most csak 32 százalékot, holott még egy évben sem volt a kalászo­sok területe ilyen nagy, csak­nem 8000 holdas. Szükséges tehát a már rozsdásodó kaszákat és a hozzátartozó felszerelést elővenni és átvizsgálni, vajon olyan állapotban vannak-e, hogy azt az egy kaszára jutó 3—9 holdat kibírják. A munkaeszközön kívül azonban gondoskodni kell megfelelő segítségről is. A tsz- ek vezetői a munka megszer­vezésekor feltétlenül ügyelje­nek arra, hogy a kaszás mel­lé csak olyan segítség jusson, aki kaszálni nem tud. Az aratás biztonságát első­sorban a növényápolás, fő­leg a kukorica megkapálá- sáixak befejezése jelenti. Termelőszövetkezeteink jelenleg az aratás megszer­vezésén kívül legfontosabb feladatuknak tekintsék a növényápolást. Erre mozgósítsák a családtago­kat is, amihez jó előiskola, s egyben kaszapróba is a réten levágása és a széna begyűjté­se. A szövetkezetek vezetői aka­rata azonban még nem jelen­ti a kenyér- és a takarmány- gabona betakarítását. Meg kell értetni a tagsággal, hogy nemcsak a tagok, hanem családjuk erejére is szükség van, mert a lemaradásból, a késlekedésből a legnagyobb károk a gabonaföldeken mu­tathatók Ki. A pergés-szórás csökkentené a- közös jövedel­met, de csökkentené a tagság kenyérgabonajárandóságát is. Ezzel a tagság nagyobb száza­léka tisztában is van, amit bi­zonyít az a tény is, hogy a kézzel aratandó területnek a városi szinten 75—80 százalé­kát már elvállalták. Az egyik- másik tsz-ben még a hiányos­ságot pótolni kell egyéni be­szélgetésekkel, mert egyetlen hold gabonaterü­let sem maradhat kaszás nélkül. Mindenkinek tud­nia kell, hogy mi a köte­lessége a közösséggel és a dolgozó néppel szemben. Aki pedig az aratásban és a cséplésben vonakodik részt vállalni, az a rendszerünk el­lensége, s nem méltó arra, hogy a tsz egyéb javaiból, de elsősorban kenyérgabonából részt .kapjon. György Endre Előző vasárnapi lapszámunk­ban a száz évvel ezelőtt léte­sített városi kórházról ir­tunk. Most a Nagykőrösi Nép­újság 1919. március 2-i számá­ban megjelent cikket közöl­jük, melyből megtudjuk, a lel­ketlen kapitalista-kulák város- vezetés hova züllesztette a szépen indult humánus intéz­ményt. AZ ÁPOLDA BOTRÁNYA „Jámbor olvasó, ha néha­napján valami dolgod volt az ötödik kerületben, találtál ot­tan egy fehérre meszelt há­zat, mely a Nagykőrösi Sze­gényház büszke feliratot vi­seli homlokán. Dagadó kebel­lel, büszke öntudattal mentél haza, mert azt hitted, hogy kultiírvrosban élsz. Bizony fáj nekünk, kedves olvasónk elrabolni tőled ezt a hitedet és kérnünk kell, ha arra visz még egyszer az utad, ve csak kívülről, hanem belülről is nézd meg ezt a díszes intéz­ményt. Érdemes oda bemenni, hogy te is tudd azt, mi van ottan, te is érezd azt, amit mi érzünk, érezd a megszé-. gyenülést emberi mivoltodon, érezd a megszégyenülést, hogy embertársaidnak kell monda­ni azokat, akik okai annak, hogy 25—30 szerencsétlen, kü­lönböző betegségben sínylődő embertársunknak ilyen min­den kultúrát megcsúfoló, disznóólát is megszégyenítő, szegényháznak gúnyolt piszok- és nyomortanyán kell szen­vedni és elpusztulni. Forte- lem, amit az ember ott lát. undorral távozik onnan, de nem a betegek iránti undor­ral, hanem az emberek iránti mélységes undorral. Az ápoltak éheznek! A vá­rosi tanács 99 fillért állapított meg a betegek napi teljes el­látásáért, mely összegért a betegek naponként reggelire levegőt, délben egy liter, este fél liter levest, naponként pe­dig 15 deka kenyeret kapnak. Felső ruházatuk egyáltalán nincs, az alsó ruhájukon a tá­tongó lyukak spárgával van­nak bekötve és hónapokig nincsen fehérneműváltás. Csizma, cipő a raktárban van elzárva, mert csak így tart sokáig. A gondnok be­vallása szerint tetű, bolha és

Next

/
Thumbnails
Contents