Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

II "yf/WfflD I960. MÁJUS 8. VASAR.VAP Kép szöveg nélkül 3 ~ (Kotnádi István karikatúrája) Vfijivény-f,//» se 54. Szőrbunda. 56. Ezen a napon. 57. Táplálkozó. 59. Olasz vívó­nagyság volt. 61. Minősít. 63. Be­teg, a betegek nyelvén. 65. Pihe­nő. 67. Vissza-ázok??? 68. Győr- Sopron megyei község. 69. Éjsza­kai pihenéséről gondoskodik. FÜGGŐLEGES: 1. Említésre sem méltó. 2. Használhatatlan tojás. 3. A vihar vége. 5. Mellékes ese­mény. 6. Félig lejt. 7. Hivatal, tisztség — németül. 8. Szénabo.g- lya kisebb méretben. 9. Az ezüst vegyjele. 19. Secundum — másod­perc rövidítése. II. Lángelmék. 12. A dalai láma hazája. 13. A. K. U. 19. Állati fekvőhelyek. 21. Téli sporteszköz. 23. A legsúlyo­sabb Ínség. 23. Japán sziget (AMYO). 28. Pesti rakpart. 29. Kézimunka fajta. 30. Főzeléknek, mártásnak használják. 31. Anya — latinul. 37. Nem fér a bőrében. 38. Fordított mértani alak. 39. Közmondásos szigor. 40. Szám­jegy. 42 S. D. N. 44. Olasz ter­mészettudós. a galvanizmus fel­fedezője. (1737—1789.) 46. Űri szol­ga. 47. Létezés. 49. Szovjet folyó. 50. A7. áru pénzben kifejezett ér­téke. 54. Keleti ételkülönlegesség (rizs. birkahús, vaj). 55. Tréfás. 58. Erőt vettek rajta a ráncok. 60. Odaölti. 62. Bécsi rózsa. 64. Csont — latinul. 66. Majdnem öles. 69. Ezt sajátkezűleg írtam. 70. L. C. Beküldendő Schiller, mondásá­nak megfejtése 1960. május 16-ig. A megfejtők között értékes köny­veket sorsolunk ki. Az i960, április 24-i számunkban megjelent rejtvény helyes meg­fejtése: ........mint előbb meghalni é s majd aztán halhatatlanná vál­ni.” Könyvet nyertek: Pelsdci Lász- lóné. Szigeiezentmiklós. József Attila-teleo XH/a. I. 5. __ Drabik Ferenc. Nagvkáta. MÉH-vállalat. _ Erdősi Józsefné. Budapest, Kin.. Csákv u. 13. m. 10. — Biró Károlyné. Vác. Marx tér 6. — Halápi Antal. Nagykőrös. VI., Kölesei u. 33. — Molnár Mihály- né. Táoiószecső. Rudas László u. 13. — Tűri Ildikó. Törtei. Petőfi S. u. 3. — Valics János. Ce°léd. Szőlő u. 37. __ Sioo&s Jenő. Vác, Beloiannisz u. 67. _ Szalav László. Nagykőrös. I.. Dózsa Gv. u. 16. A könyveket postán küldjük el. Új [óváros születik - Amikor Egon Erwin Kisch a bécsi Vörös Gárda főhad­nagya volt - Eleven kísértetek - Zűrzavar szerelem zűrzavara“körül Amikor II. Fiilöp spanyol király elhatározta, hogy új fő­várost alapít, két átlót húzott Spanyolország térképén és ahol azok metszették egymást, megépítette Madridot, ponto­san az ország kellős közepére. Amikor Nagy Péter úgy dön­tött, hogy új, tengerre néző fő­várost ad újjáteremtett orosz birodalmának, a Finn-öböl kö­zelében megterveztette Péter- várat. Amikor XIV. Lajos el­határozta, hogy abszolút kirá­lyi hatalmának bizonyítására Párizson kívül új királyi rezi­denciát teremt — megszületett Versailles, világhírű kastélyá­val. Juscelino Kubicsek, Brazília elnöke, nem tudni, milyen el­gondolástól hajtva határozta el, hogy köztársasági elnökségé­nek örök emléket emelve, új fővárost teremt hazája számá­ra, tény azonban az, hogy áp­rilis 21-én Rio de Janeiro megszűnt Brazília fővárosa lenni és helyette a tőle 940 ki­lométerrel északnyugatra fek­vő, 1955 óta épített Brazília lett a székváros. Miért éppen április 21-én és miért éppen ezen a helyen? Nos, először is azért, mert 1500-ban éppen április 21-én szálltak partra az első portugál gyarmatosítók Brazília földjén és Kubicsek elnök nyilván mint új fővárosalapító válasz­totta ezt a történelmi dátumot műve ünnepélyes realizálásául. És hogy miért éppen ott? Valószínűleg azért, mert Bra­zíliában most új hódítás megy végbe: a brazil bankokrácia most kezdi kiaknázni az ország eddig lakatlan belső területeit, miután a partvidék két nagy városa, Rio de Janeiro és Sao Paulo a maga 3—3 millió la­kosával túltelített lett. Tehát a portugál hódítás évfordulója az új belső expanzió évfordu­lója is lesz. És még valamiről nem sza­bad megfeledkeznünk. Arról a csekélységről, hogy Brazília most már nem Portugália függvénye, hanem az észak- amerikai kapitalizmus szövet­ségese éppen úgy, mint egykori megteremtője, Portugália ma­ga is. Rio de Janeiro pedig Portugália számára volt köny- nyebben megközelíthető, a jó­val északabbra fekvő új fővá­ros viszont az USA-hoz lesz közelebb. Uj fővárost alapíta­ni már Brazília függetlensé­gének kivivői is akartaik, hogy az ország politikai irányítása ne legyen könnyen megközelít­hető az egykori gyarmatosító számára. 1789-ben az első sza­badságharcosok életében már felmerült ennek a gondolata, 1822-ben a függetlenség meg­születésekor ugyancsak, 1891- ben alkotmányba is foglalták a tervet és 1946-ban újra elha­tározták, 1955. október 3-án Kubicsek elnök beiktatásakor azután elrendelték az új fővá­ros felépítését 1960. április 21- re. Lucio Costa tervét fogadták él 27 pályázó közül és a város egységes képének biztosítása érdekében egyetlen építészt bíztak meg az épületek elké­szítésével, név szerint Oscar Niemeyert. így lett az egykori szabad­ságharcosok Portugáliától való elszakadásának vágyából az amerikai kapitalizmushoz való közeledés realizálását szolgáló városalapítás. Aki a szabadságért harcolt... Az Egyesült Államok expan­zív törekvései tehát nem hiá­nyoznak az új főváros alapí­tásának indokai közül és ha már erről írunk. írnunk kell viléghíradónk sorén arról az emberről is, aki mint újság­író talán legelőször hívta fel a figyelmet valóban kitűnően megírt remekművekben az amerikai imperializmus ve­szélyére. Egon Erwin Kisch-ie gondolunk, erre a prágai szüle­tésű osztrák-német újságíróra, a lázadó riporterre, aki idén lenne 75 éves, ha nem ragadta volna el a halál 1948-ban, alig valamivel azután, hogy hosszú vándorlása után, öt kontinenst ’bejárva visszatért szülővárosá­ba. Az évforduló alkalmából sok mindent megírtak erről az emberiség jobb lelkiismereté- nek nevezhető nagy újságíróról, mi azt gondoljuk, nem érdek­telen egy kevésbé ismert epi­zódját megemlíteni életének. Ez az epizód rövid ideje is­mert és azt a pillanatot mu­tatja, amikor a fiatal Kisch, a polgárfiú a munkásmozga­lomhoz csatlakozott. 1918-at írtak, amikor a prá­gai Pravo Lidu című lap hírt adott arról, hogy „a bécsi Vö­rös Gárda felkelést akart ki­robbantani”. A lap tudósítója azt közli, hogy amikor Né- met-Ausztria köztársasággá való kikiáltása alkalmából a parlament tagjai az ország- gyűlés épülete előtt megjelen­tek és ezt bejelentették, hall­gatóik legnagyobb tömegét a radikális szocialistákból és kommunistákból álló Vörös Gárda adta. Tagjai már előző nap hatalmas agitációs mun­kába fogtak és beszédekkel buzdították a népet, hogy a polgári köztársaság helyett a proletár köztársaságot válassza. A parlament előtt táborozó 4000 emberből álló Vörös Gárda parancsnoka — a tudó­sító szerint — Kisch főhad­nagy. Nos, ez a Kisch főhadnagy nem más, mint Egon Erwin Kisch, az egykori prágai pol­gári újságíró, akit az első Vi­lágháború borzalmai, a kato­naévek átélt szörnyűségei for­dítottak szembe a polgárság­gal olyannyira, hogy 1918— 19 folyamán a bécsi Vörös Gárda vezére és a hozzá leg­közelebb álló lapnak, a Szabad Munkásnak vezér­cikkírója lett. A dokumentumot nemré­giben találta meg Ludovit Sulc újságíró és a prágai Tvor- ba című lapban kolportálta. Ez talán az első esemény Kisch életében, amikor a munkásmozgalom mellé állt és ehhez a kiállásához hű maradt egész életén keresztül. A toll embere a fegyvert is megragadta és az anyagi erő­vé vált elméletet is szolgálta fiatal korában. ... és akik ellene A múlt nem mindig szép. Egon Erwin Kisché szép, dr. Hans Globke és dr. Félix Martin múltja már kevésbé. Persze, ez nézet dolga. Az amerikai imperialisták szá­mára például Globke múltja szimpatikusabb, hiszen ke- gyencük Adenauer szerint „nincs senki, akivel helyettesí­teni lehetne”, mert nem ta­lálkozott még egy tisztviselő­vel, aki „ilyen ügybuzgalom­mal és objektivitással dolgo­zott volna, mint Globke”. Hát, ami az ügybuzgalmat il­leti, abban nyilván nem is volt hiány, hiszen ez a Globke, aki ma államtitkári pozícióba jutott Bonnban, Adenauer jóvoltából, és akiről a nyugatnémet katolikus püs­pökök lapja, az Echo der Zeit úgy írt, hogy „egy ve­zetőhelyen álló sziklaszilárd katolikus”, a háború végén a szövetségesek háborús bűnösö­ket nyilvántartó listáján sze­repelt 101-es számmal. De miért? Nem kevesebbért, mint azért, mert ez a düsseldorfi törölközőárus csemete mint jo­gász, előbb a porosz belügy­minisztériumban, majd mint szakértő mindenütt, ahol csak Hitler csapatai meg­fordultak, jogi érvekkel tá­masztotta alá a zsidók meg­semmisítését. Amikor azután a harmadik birodalom ösz- szeomlott, egy klastrombán keresett és talált menedéket. Úgy látszik, jó katolikusnak bizonyult ebben, a számára „nehéz időben”, mert a ka­tolikus pöspökök jó vélemóny- nyel voltak róla, miként ezt lapjukban meg is írták. Az ugyancsak katolikus színek­ben magát álcázó Adenauer azután minden lelkiismeret- furdalás nélkül választhatta maga mellé államtitkárnak 1951-ben. Félix Martin doktor. aki most már 70 éves, még ér­dekesebb figura. Eddig ki nem derített okból a napok­ban jelentkezett a francia bí­róságnál és kérte letartóztatá­sát. Kétségtelen, hogy része volt a De Gaulle elnök ellen kitört algériai ultra-puccsban, politikai múltja azonban sok- kal régibb. Azokban az időkben kezdődött, amikor az 1936-os népfrontot kormány­ra juttató választások után a francia reakció legszélsősége­sebbjei megteremtették a csuklyás mozgalmat és ösz- szeesküdtek a francia polgári demokrácia ellen. Martin dok­tor a francia királypártiak­hoz tartozott, a royalista moz­galmat azonban ezekben az években már nem tartotta célravezetőnek, ezért csatlako­zott a Hitlerrel és Mussolini- vel kapcsolatot tartó katonai körök által támogatott fran­cia fasiszta szervezethez. A Daladier-koronány idején, még a háború előtt, a szer­vezkedést leleplezték, de a francia összeomlást később előkészítő nácibarát körök befolyása túlságosan erős volt már ahhoz, hogy radiká­lisan lecsaphassanak a ve­zetőkre. Martin doktornak is lehetőséget adtak a menekü­lésre és ő élt is ezzel. Hová mehetett volna más­hová, mint Mussolini Olasz­országába? A német megszállás követ­kezett nemsokára és a csuk­lyások egy része, mint francia nacionalista, csatlakozott az ellenálláshoz — már a maga módján. Martin doktor azon­ban visszatért Vichy-be és Pe­tőin marsall embere lett. Amikor látta már, hogy a németek vesztenek, csatlako­zott az ellenállókhoz. Ennek ellenére, múltja miatt, a há­ború után letartóztatták, de magas összeköttetései és a francia politika alakulása kö­vetkeztében aztán kiszabadult. Mi sem természetesebb, minthogy ilyen múlt után az ultrákhoz csatlakozott és te­vékeny részese lett a De Gaulle ellen januárban ki­tört puccsnak. A puccsot le­verték, de Martin doktort nem találták meg sehol, no­ha egy pillanatra sem hagy­ta el Párizs körzetét. Hűsvét- kor azonban, egyelőre kiderí­tetlen körülmények között, betörtek a lakására és utána 6 maga jelentkezett a rendőr­ségen. Hogy miért, azt még csak találgatják. Egon Erwin Kisch, aki egész életében a fasizmus ellen har­colt, már nem él. Globke és Martin, a fasizmus két itt­maradt figurája, még él. Sőt, jól él. A káros múlt kísérletei úgy látszik, még eléggé ele­venek. Beszéljünk a művészetről is Politika, gazdaság, új fő­város építése... már mind szerepelt e heti világhír­adónkban. Mi van még hátra? A művészet. Beszéljünk arról is. A legutóbb hatalmas vitát váltott ki az NDK-ban egy új rendező filmje. A szere­lem zűrzavara a film címe és körülötte nem csekély zűrza­var támadt. Slatan Dudow, a rendező már 1933, tehát Hit­ler jövetele előtt is rendezett, sikert aratott, ám baloldali beállítottsága következtében egészen 1945-ig nem dolgoz­hatott. A fasizmus bukása után a keletnémet DEFA egyik alapítója és nem cse­kély sikert aratott több film­jével, köztük a Mindennapi kenyeriinli-kel és az Asszony­sorssal. Legutóbbi filmje, A szere­lem zűrzavara nem csekély vitára adott alkalmat. Mar amikor a bemutató előtt a szakemberek látták, heves né­zeteltérés mutatkozott több kritikus és Dudow között. A vita napvilágot látott és egy­általán nem volt valami fi­nom hangú. Azután jött a bemutató és a közönség ízlése megoszlott. Egyesek egekig magasztalták, mások szidták. Miért? A film témája alapjában véve egyszerű. Két szerelmes­Friedrich Schiller, a nagy német költő 155 éve, 1805. május 9-én halt meg. Schil­ler a német klasszicizmusnak Goethe mellett legnagyobb alakja, lelkes híve volt a szabadság eszményének, a tiszta humanizmusnak, lándzsát tört az érzelmek, a szenvedélyek igazsága mellett. Szatirikus mondásai közismertek. Egyik ilyen velős mondása az ital hatásáról szerepel mai rejtvé­nyünkben. (Vízsz. 27. és függ. 4. sor.) A rejtvény megfejtése után feltehetjük a kérdést: „borban az igazság?” víz SZINTE S: 1. Halkülö-nleges- séc, szardínia tubusban. 14. La­kat. 15. A zsíréin észt-ésíben fontos szerepe van. 16. Előfordul. 17. Zenei rövidítés. 18. Esztendei be­cézett női név? 19. Egy bizonyos helyen. 20. A Fülöo-szigetek egyi­ke. 22. Hogyishívjákol. 24. a rajt fele. 2G. Tagadászó. 32. Ejt® sebet ; rajta! 33. Borpárlat. 34. Egyetle­nem??? 35. Cégneveknél rövidítés a nyugati kereskedelemben. 36. Skót — angolul. 37. Izom-kötő. 38. Ez a lelke mindennek a közmon­dás szerint. 40. Talajművelő esz­köz. 41. Értelme. 43. Villanykörte. 45. Haromfoigatú kocsi volt a régi ■Rómában. 47. Ez a rend — kitün­tetés. 48 Egy. kocsira való áru. 50. Hamis. 51. Páratlanul nógat! 52. Római szám: 550. 53. Az állat- öv másrvriik -ícpvo An gríIIp0!kén. pár elhagyja egymást é3 mindegyik a másikhoz csatla­kozik, így jutnak el az eskü­vőig. Itt jön azután az irreá­lisnak ható csattanó: az eskü­vőn mindenki meggondolja] magát és az eredeti párok j állnak az anyakönyvvezető] elé. A vita még tart és nem i tudni, mi lesz a vége. Ilyen viták termékenyek. \ Mit szóljunk azonban ahhoz; az álszent felháborodáshoz,] amely Fellini legújabb film- ] jét fogadta Olaszországban?: A Dolce vita-ról van szó, i amelynek igen éles társada-I lombírálatát, az olasz előkelő ; körök erkölcsének bírálatát j kifogásolták, sőt a filmet] szinte indexre ítélték. A film most a cannes-i: fesztivál elé kerül és Fellini í Párizsban nyilatkozott a tá-; madásokról. Szerinte a film; Olaszország számára nem; más, mint vallomás a nehéz- ] ségekről, az ellentmondások-] ról, felhívás az erkölcs érdé-: kében. A film a rendező sze-1 mélyes impresszióit tártál- \ mázzá, erkölcsi tanulságot i vonjon le belőle mindenki i magának. Nem akarta befő- ] lyásolni a megoldást, csupán ] el akarta gondolkoztalni né-\ zőit. Hivatását az igazság el-\ mondásában és egy kissé az: igazságra való felhívásban i látja. Ha nem Rómát, hanem i a rég eltűnt Babilóniát tettei volna filmje színterévé, senki se háborodott volna fel, pedig Róma ábrázolása itt csak esz­köz. Fellini filmjét olasz haladó körök nagy örömmel fogad­ták, azok a körök, amelyek Globkéval és Martinnal tart­ják a barátságot a politiká­ban, természetesen elítélték. Hiába, senki se szereti azt látni az eléje tartott tükör­ben, ami a valóság. Pedig ez a valóság attól még valóság marad, úgy, ahogy például Egon Erwin Kisch látta, vagy Fellini most filmre vitte. No, de mit érdekli ez Glob­ke és Martin szövetségeseit? Máté Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents