Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

I960. MÄJUS 8. VASÁRNAP » 3tvs&kva és 99 u sh itt ißt um egy héttel a csúcsértekezlet előtt séget. Jellemző, hogy éppen az elmúlt napokban — amikor a világ közvéleménye az Egye­sült Államok kormányától is békés lépéseket várna — Washingtonban „próbalégiria­dót rendeztek. Megszólaltak a szirénák és több százezer em­ber rohant az óvóhelyekre, várva az „ellenséges légierő atomtámadását’*... A Fehér Házban és a különböző kor­mányhivatalokban alkalmazott tisztviselőnők részére kötelező­vé tették, hogy íróasztalfiók­jukban tartsanak egy pór la­pos sarkú cipőt, mert abban „gyorsabban menekülhetnek az óvóhelyre", mint tűsarkú cipő­ikben ... Az amerikai hiszté­ria-propagandisták ezzel két legyet akarnak ütni egy csa­pásra: növelik a cipőkereske­dők forgalmát és ugyanakkor azt próbálják elhitetni a hábo­rús hisztériában tartott női amerikai honpolgárokkal, hogy „az oroszok miatt nem hord­hatnak "tűsarkú cipőt*’... Aligha volna érdemes erre az ostobaságra az időt veszte­getni, ha egyetlen, elszigetelt jelenség volna. Az amerikai katonai körök azonban — s a lényegen nem sokat változtat, hogy mindezt Eisenhower tudtával, vagy háta mögött teszik-e, az utóbbi legfeljebb súlyosabbá teszi a helyzetet! — számos hasonló akcióval igyekeztek Amerikában és nemzetközi méretekben is hábo­rús pszihózist kelteni, s ezzel ismét a ,,szakadék szélére’’ juttatni a világot. íme, magától kívánkozik a párhuzam: a szovjet kormány a kereseti adó megszüntetésé­nek és a rövidített munkanap­ra való áttérés bejelentésével, a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlesztését célzó húszéves terv kidolgozásával készül a csúcstalálkozóra: az Egyesült Államok viszont légi •provokációkkal, „próbariadók- •kal” és olyan fenyegető.,beszé- “Ttekkeh'-'amélyelM Niúon al­elnöki Hertet külügyminiszter és mások mondtak el, s ame­lyek nem szolgálták a nagy­hatalmak közötti jobb meg­értést és a tárgyalások elő­készítését. Milyen kilátásokkal tekinthet a világ ezekután az egy hét múlva Párizsban kez­dődő kormányfői találkozó felé? A szovjet kormányfő hangoztatta, hogy az amerikai légi provokáció nem változ­\ legutóbbi napokban — tehát amikor a világot már alig egy hét választja el a május 16-án Párizsban kezdő­dő csúcstalálkozótól — a fi­gyelem a nagyhatalmak felé fordult: mit tesznek közvetle­nül a párizsi megbeszélések előtt, annak sikere vagy siker­telensége érdekében? Kétségtelen, hogy megkü­lönböztetett érdeklődéssel for­dult a nemzetközi közvéle­mény Moszkva felé, ahol ösz- szeült a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa, hogy meghall­gassa Hruscsov miniszterel­nök beszámolóját. „Mit mond majd Hruscsov a csúcstalálko­zó előtt’’? — tették fel a kér­dést és találgattak... S Hrus­csov elvtárs újabb nagyjelen­tőségű, békés intézkedésekről, tervekről tartott beszámolót, olyan kérdésekről. amelyek látszólag nincsenek közvetlen kapcsolatban a csúcstalálko­zóval. de — ha a dolgok mé­lyére tekintünk — nagy hatás­sal vannak a világ közvéle­ményére és messzehangzón bi­zonyítják a Szovjetunió békés céljait. Hruscsov elvtárs a szovjet dolgozók kereseti adójának fo­kozatos megszüntetéséről ter­jesztett elő törvényjavaslatot és arról, hogy még ebben az évben be kell fejezni a Szov­jetunióban a hét-, illetve a hatórás munkanapra való át­térést. Ezek a lépések éppen a csúcstalálkozó előtt bizo­nyítják az egész világ számá­ra, milyen hatalmas iramban tör előre a szocializmus a ka­pitalizmussal folyó gazdasági versengésben. A dolgozók adóztatásának megszüntetését — a munkásoknak azt az ős­régi álmát, amely a kapitaliz­musban nem valósulhat meg, hiszen ott állandóan súlyosabb teherként nehezednek az adók a dolgozók vállaira; éppen -a hata^lmas^ legyverkezési_kiaxlá- sok miatt — csak olyan or- sázg tűzheti célul maga elé, amely hosszú távon békére rendezkedik be. Ezt bizonyí­tották a szovjet kormány so­rozatos leszerelési intézkedé­sei, különösen a szovjet had­sereg létszámának legutóbb bejelentett. 1 millió 200 ezer fővel való csökkentése is. Világszerte Keleten és Nyugaton egyaránt — mint a csúcstalálkozó előtti fontos szovjet állásfoglalást fogad­ták Hruscsov elvtárs beszédét, amely egyrészt tükrözte, hogy a Szovjetunió békés lépésekkel kívánja kedvezőbbé tenni a párizsi megbeszélések légkörét, másrészt határozottan vissza­utasítja bizonyos agresszív kö­rök ’kalandor, provokációs cse­lekedeteit. Az utóbbira, mint ismeretes, egy amerikai repü­lőgép május elsejei provoká- cis berepülése szolgáltatta az okot, amely több ezer kilomé­teres mélységben behatolt déli irányból a Szovjetunió terüle­tére. Noha Washington igyeke­zett elkenni a légi provokáció súlyosságát és azt találták ki, hogy a szovjet rakétával lelőtt határsértő gép „meteorológiai kutatásokat’* végzett és pilótá­ja „eltévedt“ — Hruscsov eiv- társ szombaton tényekkel bizo­nyította ennek ellenkezőjét. Az amerikai gép pilótája — akit kémfeladatokra képeztek ki és többek ’között, rubellal is ellát­tak — él és bevallotta, hogy feladata felderítés volt... Kétségtelen, hogy az ameri­kai provokáció megrontotta a nemzetközi légköri, de egyben kiváltotta a világközvélemény — közte az amerikaiak mil­lióinak — felháborodását is. Mi tennivalója és keresnivaló­ja lehet egy amerikai repülő­gépnek szovjet terület felett? S miért éppen a csúcstalálkozó előtt? — teszik fel a kérdést a nyugati fővárosokban is ... Az amerikai repiilő^éji provokációs útja nyilvánvaló­an szerves része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel bizonyos agresszív amerikai körök megkísérlik visszafor­gatni az idők kerekét, megtor­pedózni a csúcsértekezletet és ismét a hidegháború körülmé­nyei közé kergetni az emberi­tatja meg a szovjet kormány erőfeszítéseit, terveit, s válto­zatlanul tovább folytatja a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok békés egy­más mellett élésének politiká­ját. Nem változtatja meg sa­ját hadserege létszámának csökkentésére vonatkozó ter­veit sem, s ezután is mindent megtesz az általános és teljes leszerelés érdekében. Termé­szetesen a tárgyalóasztalnál Hruscsov elvtárs mellett ott ülnek majd a nyugati kor­mányfők is: Eisenhower, Mac­millan és De Gaulle... Úgy látszik, az elnökválasztásokra készülő republikánus párt Eisenhower távozása után is hatalmon akar maradni, ha kell akár annak árán, hogy „befagyasztja” a jelenlegi helyzetet. Ezzel érvelnek Eisenhower tanácsadói, hogy az elnök ne vállaljon „hosszú távú” kötelezettségeket, ne­hogy „megkösse” utódjának kezét,.. Végeredményben azonban a háborús tűzfészkek felszámo­lása, a leszerelés, s az atom­fegyverek eltiltása az emberi­ség kollektív érdeke. s ez dön­ti el a május 16-án kezdődő tárgyalássorozat végső kime­netelét. Sebes Tibor Hruscsov bejelentése a Legfelsőbb Tanács ülésén (Folytatás az 1. oldalról) következő háború előkészítése. Ezért leplezzük le ilyen ha­tározottan az ilyesféle ag­resszív cselekedeteket. — Az amerikai repülőgép ügye — hangsúlyozta — nem mozdítja elő a vitás nemzet­közi kérdések békés rendezé­sét. Ez az eset nem kénysze­rít bennünket terveink olyan felülvizsgálására, hogy növel­jük a fegyverkezésre és a hadseregre kiutalt összegeket, nem kényszerít arra, hogy le­állítsuk hadseregünk létszám- csökkentésének folyamatát. Bennünket továbbra is a le­nini békeszerető politika ve­zérel, mi továbbra is a békés együttélés gondolatát védel­mezzük. A Legfelsőbb Tanács határozatai A Legfelsőbb Tanács ülés­szakának szombati záróülésén a képviselők egyhangúlag ha­tározatot fogadtak el és abban jóváhagyták a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának kül- és bel­politikai tevékenységét. A Szovjetunió Legfelsőbb tanácsa módosította a Szovjet­unió alkotmányának 119. cik­kelyét, amely a szovjet állam­polgároknak a pihenéshez va­ló jogát rögzíti. Ez a cikkely most kifejezi azt a változást, hogy a munkások és alkalma­zottak áttérnek a hétórás mun­kanapra. bizonyos szakmáknál pedig bevezetik a hat-négy­órás munkanapot. Nyikita Hruscsov közölte, Nyegyelin tüzérségi főmarsallt a szovjet hadsereg rakétafegy­vernemének főparancsnokává nevezték ki. Hruscsov hozzá­fűzte, hogy Nyegyelin marsall a második világháború idején mint kiváló tűzérparancsnok szerzstt magának hírnevet. A Legfelsőbb Tanács egy­hangúlag jóváhagyta mind­azokat a törvényerejű rende­leteket, aemlyeket a Legfel­sőbb Tanács elnöksége az utol­só ülésszak óta hozott. Ezek közt van a belügyminisztérium megszüntetéséről szóló tör­vényerejű rendelet is. A Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettesévé választották a lett nemzetiségű Jan Kaln­berzint és e tisztség alól fel­mentették Kari Ozolinyt. El­nökhelyettessé választották a kazah nemzetiségű Fazil Ka- ribzsanovot és felmentették Zsumabek Tasenyevet, s az OSZSZSZK részéről elnökhe­lyettessé választották Nyikolaj Organ o vöt. A Legfelsőbb Tanács jóvá­hagyta azt a január 13-án kelt törvényerejű rendeletet, amely kiegészíti az államellenes bűn- cselekmények üldözéséről szó­ló törvény egyik cikkelyét. A kiegészítés értelmében nem indítanak bűnvádi eljárást ama szovjet állampolgár el­len, akit külföldi kém- szólgálat ellenséges tevékeny­ség céljából beszervez de aki önként bejelentést tesz erről, mielőtt hozzáfogna a kémszol­gálattól kapott feladat végre­hajtásához. Leonyid Brezsnyev a Legfelsőbb Tanács Elnökségének új elnöke MENDERESZ KERÜLI AZ ÚJSÁGÍRÓKAT Eddig 1500 tüntetőt tartóztattak le Törökországban Ankarában és Isztanbulban pénteken nem volt ugyan újabb kormányellenes tünte­tés, de a hadsereg és a rend­őrség továbbra is szinte meg­szállva tartja a két várost. A nap kiemelkedő politikai ese­ménye volt Inönü az ellenzé­ki Köztársasági Néppárt veze- ‘tőjénék a Méndérész-kormányt élesenrbíráló.sajtóértekezlete; : Sajtóértekezleten hallattá szavát a népelnyomó Mende- resz-kormány is. Az AFP ér­tesülése szerint eredetileg úgy tervezték, hogy Menderesz tart sajtóértekezletet, de „nagy elfoglaltsága” miatt Zorlü kül­ügyminisztert bízta meg a külföldi újságírók fogadásá­val. A francia hírügynökség meg is jegyzi, Menderesz annyira kerüli az újságírókat, mint ahogy az egykori török szultá­nek elszigetelték magukat a nyilvánosságtól. Zoriü igen mérsékelt hangot ütött meg a sajtóértekezleten és egyetlen közvetlen táma­dást sem intézett az ellenzék vezetői ellen, hanem csupán „agitátorokról” beszélt és úgy igyekezett beállítani az ese- méhjiéket, mintha a tünteté­sek kizárólag a NATO ellen irányulnának. Reuter-tudósítás szerint Zoriü kijelentette, hogy „kormánya kiírná a vá­lasztásokat, de az ellen­zék magatartása és a leg­utóbbi események ezt le­hetetlenné teszik”. Zoriü — UPI-jelentés sze­rint — közölte, hogy a tün­tetések kezdete óta mintegy 1500 személyt vettek őrizetbe. Egyeseket időközben szaba- donbocsátottak, a többit pedig katonai bíróság elé állítják. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szombati ülésén felolvasták Kliment Vorosilov bejelentését, amelyben kérte, hogy mentsék fei őt a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöki tisztségétől, mivel egész­sági állapota nem teszi lehe­tővé az ezzel kapcsolatos fel­adatok ellátását. A 79 éves Vorosilov beje­lentésének elhangzása utá.n Nyikita Hruscsov minisz­terelnök. az SZKP első tit­kára kért szót. Hruscsov a párt központi bizottsága nevében indítvá­nyozta, hogy a Legfelsőbb Ta­nács adjon helyt Vorosilov ké­résének. — Véleményem szerint — folytatta — köszönetét kell mondanunk Kliment Jefremo- vics Vorosilovnak. Sok éviig jól dolgozott, pártjának hű fia. egyike volt a párt meg­alapítóinak és vitézül védel­mezte a szovjet hatalmat a polgárháború arcvonalain. Vorosilov egész milfikSjával és tevékenységével a szovjet né­pek javát, a kommunista pari virágzását szolgálta. Hruscsov, miután benyúj­totta a Vorosilov felmentésé­ről szóló törvényjavaslatot, javasolta, hogy adományozzák Vorosilov- nak a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, a Lenin- renddel és a Sarló és Kalapács Aranyéremmel együtt. Ezután bejelentette, hogy az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyevet jelöli az elnökség elnökévé. Mint mon­dotta, BrezsnyeV kimagasló közéleti személyiség, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja és három alka­lommal választották a Legfel­sőbb Tanács képviselőjévé. A Legfelsőbb Tanács ezután felmentette Vorosilovot az el­nöki tisztség alól, egyhangúlag elfogadta a Vorosilov magas kitüntetéséről szóló törvény- javaslatot. valamint azt a ja­vaslatot. hogy Leonyid Brezs­nyevet válasszák meg a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. Brezsnyev rövid beszédben köszönetét,mondott . a képvise­lők bizalmáért. • Ezzel véget ért a Legfelsőbb Tanács ülésszaka. Hruscsov június 30-án érkezik Bécsbe Bécsben hivatalosan beje­lentették: a moszkvai osztrák nagykövetség közlése szerint N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Raab osztrák kancellár és Pit- termann alkancellár meghívá­sára ez év június végén, hiva­talos látogatást tesz Ausztriá­ban. Hruscsov június 30-án érkezik Bécsbe. A látogatás időtartamára és programjára a hivatalos közle­mény egyelőre nem tér ki. Vendégségben szovjet földön kozva, amikor úgy-aliogy megsejtették szivem vágyni és szorgalmasan tessékeltek mind beljebb az árudzsun- gelbe. így kerültem ahhoz a rész­leghez, ahol kozmetikai sze­reket és különböző háztar­tási cikkeket árusított há­rom fiatal nő. Nekik is nagy- nehezen elmagyaráztam a dolgot. Amikor megértettélc, ők is sajnálkozva mutatták, hogy náluk ilyesmi nincs. — Hát hol? — kérdeztem reménytvesztve, mert a ha­zulról hozott készletet kime­rítette a nagy igénybevétel és mert Moszkvában tényleg nem a miénkhez hasonló a fekete. Várjak — intette az egyik elárusítónő és izgatottan ösz- szesúgott társnőivel, majd el­tűnt és néhány pillanat múl­va kezében valami papírda­rabbal mutatta, hogy menjek vele. Fürgén furakodott át a kavargó tömegen, én meg li­hegve loholtam utána, Azt hittem, valami más osztályra vezet. Hamarosan az utcán voltunk és folytattuk a nyar- galást előre. Már volt akkora távolság mögöttünk. mint amennyi a Nyugati-pályaud­vart a Hősök terétől elvá­lasztja. amikor kalauzom egy nagy vegyszerüzlet aj’eján húzott be maga után. Meg­telt a szivem reménységgel, de csalódtam. Spirituszkocká­val itt sem szolgálhatták. Meg akartam köszönni bájos veze­tőm szívességét, de újból meg­kapta karomat és nyargalt to­vább velem. Most egy hatal­mas patikaiélébe rohantunk be. Spirituszkockát itt sem ta­láltunk. Hiába. Moszkvában nem használják. Szomorúan vettem végül is búcsút bájos kalauzomtól, aki­ben meg lett volna a hajlan­dóság a hajlóvadászat továb­bi folytatására, de én lova­glás pózzal leplezve szusszom fogytán, úgy tettem, mintha lemondtam volna azokról a tablettákról. Az orosz kislány pillanatok alatt eltűnt az utca tömkelegében, én meg elhatá­roztam. hogy másnap néhány szál virággal fejezem ki köszö- netemet, miután fölvetettem magamban a kérdést hogy a budapesti Corvin melyik el­árusítója tette volna meg ha­sonló esetben azt, amit moszk­vai kollégája megtett. Vettem is másnap néhány szál virágot, de a GUM rengetegében nem találtam meg a kislányt, sem munkahelyét. Lovagi bokrétám így a szállodaszoba vizespoha­rában lehelte ki illatos lelkét. Ahogy ténfergek egv. szer Moszkva tförn?' * 1 néz­nivalója között. val"’yv el- vétem az irányt, pedig jó len­ne eltalálni a Metropolba, ahol együtt ebédel a társaság. Kérdezősködni kicsit bajos, hiszen nem tudom megértet­ni magam. Az orosz máskép­pen ejti ki a Metropol nevét, a szállodát, a hotelt is gosz- tinyicának mondja, amint ké­sőbb megtudtam. Megállók hát az egyik sarkon és ta­nácstalanul nézdegélek ma­gam körül. Vadászok valaki­re és gyűjtöm a bátorságot, hogy megszólítsam. Egy ba­rátságos képű fiatalember kö­zeledik. Eléje lépek és dadog­va magyarázom: — Nye ruszkij, vengerszkij. Hotel Metropol. — Vengerszkij? — ragyog föl a szeme áldozatomnak, majd, hogy tájékozottságát bizonyítsa, gyorsan hozzáteszi: — Budapest, szép kislány. Édes anyanyelvűnket a vi­lág legszebb, legkifejezőbb és legdallamosabb nyelvének tu­dom, de ez a néhány, meg­ható lágysággal és kedves idegenséggel kiejtett magyar szó itt, a moszkvai forgatag­ban szebben muzsikált a fü­lemnek talán Arany János szavánál is. Rettentően összebarátkoz­tunk és barátságunk melegét még az sem hűtötte le, hogy hamarosan kiderült, ennél többet egy hanggal sem tud magyarul. A „Budapest”, meg a „szép kislány” az egész ma­gyar szókincse. Tudja a jó ég. hogy hol és kitől tanulta. Ráadásul kisült., hogy tulaj­donképpen nem is orosz, ha­nem örmény. Gépészmérnök, inzrznőr. Nem is moszkvai, csak tanul Moszkvában, még­pedig énekelni, mert szép ba­ritonja van. Nagy beszélge­tésben voltunk, de ha agyon­ütnek sem tudnám megmon­dani, hogyan értettük meg egymást. A fontos az, hogy egyszercsak ott álltunk a Metropol fényes bejárata előtt. — D oszvidányija — búcsú­zott tőlem ismeretlen bará­tom és a következő pillanat­ban őt is elnyelte az ember­óceán. A tisztaság. Hát igen. Ez faktum. Sokszor láttam az utcán, hogy rágyújt valaki — persze férfiember, mert ha cigarettázó nőt láttam, az holtbiztosán honfitárs volt —, az elfújt gyufát nem dobja el. hanem ujjai között tartja mindaddig, amíg a húszméte­renként felállított urnaszerű, szemétgyűjtők egyikéig ér és abba dobja bele. Ha rosszul célzott és a gyufa az aszfaltra esik, lehajlik ért és mégis az urnába dobja. Ha i'álamelyik autóbusz­vagy villamosmegállónál csik­kek hevertek az aszfalton, mérget vehettem rá. hogy a mi társaságunk várakozott ott. És most nagyot kell ugra- nom az időben előre, ahhoz a nyolc nappal később elkö­vetkezett pillanathoz, amikor visszafelé jövet áthaladt vo­natunk ismét a határon és hazai földre érkeztünk vissza. A vonat ablakánál egy ciga­rettázó nö állt és cigaretta­csutkáját a következő felkiál­tással dobta ki az ablakon. Magyar László (Folytatjuk.) Moszkva. Az ősi orosz vá­ros. A Szovjetunió hatalmas fővárosa. Pontosan olyan, amilyennek mondják. Leve­gőjében valami roppant erő­feszítés izzik és . minden napja egy-egy győzelmet je­lent: az akaraterő diadalát. Vj és újabb felhőkarcolók szöknek az ég felé az apró faházak lassan eltűnő töm­kelegéből és folyton nő, duz­zad a város. Jó húsz kilo­métert száguld velünk az autóbusz, amíg elérjük hote­lünket, az Osztankinót. De még mindig Moszkvában va­gyunk. Ebben a furcsán nyugtalan fővárosban, amely­nek házrengetegében a jö­vendő birkózik a régmúlt­tal. Rohamunk a GUM ellen. Ez a GUM Moszkva egyik ne­vezetessége. Roppant áruház, betölti a nevezetes Vörös térnek a Kremllel szemben fekvő oldalát. A mi Cor­vinunk, azt hiszem, legalább :tizenkétszer kényelmesen el­férne benne. Elképzelhetet- r len áru- és vevötömeg. : Spirituszkockára vadász­iam fekete főzéshez. Nagy­■ nehezen megtudtam, hogy ■ a spirituszt otoszul „szpirt”- : nek tisztelik, a kockát pedig í önkényesen tablettára oro- ! sZosítottam. De így sem ver- Igődtem zöldágra. I — Nyet, nyet — mondo- gatták az elárusítók sajnál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents