Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

F**r Mtii I960. MÁJUS 6. PÉNTEK Mi legyen a brigádnaplóban? Termelési felelősök tanácskozása a PRÉKO-ban Szerdán reggel népes láto­gató csoport érkezett a buda­örsi Prés- és Kovácsoltárugyár- ba: 22 Pest megyei üzem szak- szervezeti bizottságának titká­ra, illetve termelési felelőse. A vasas-, textil-, élelmiszer- és építőipari vállalatok kép­viselői a PRÉKO szakszerve­zeti bizottságának meghívásá­ra tanulmányozták a munka- verseny eddigi eredmé­nyeit, a verseny nyilvá­nosságát és a brigádmoz­galom tapasztalatait. ■ A vendégek először a gyárat tekintették meg. A szereidé­ben, a forgácsoló- és a szer­számüzemben, a kovácsmű- fielyben és a központi raktár­ban megismerkedtek a gyár életével és a dolgozókkal. A mühelybizottsági tagokkal, szakszervezeti bizalmiakkal folytatott beszélgetések során képet kaptak a szakszervezet életéről, s a munkaverseny irányításában betöltött szere­péről. A meghívottak érdeklődé­sére jellemző volt, hogy a gyárlátogatás hosszabbra nyúlt a tervezett időnél. A tapasz­talatokat ezután rendkívül élénk és őszinte hangú anké­ten vitatták meg az üzemi kultúrotthonban. Bevezetőül Bernát György elvtárs, a PRÉKO szakszervezeti terme­lési bizottságának elnöke tar­tott vitaindítót. Ismertette az 1959-es gazdasági év, 9 a kongresszusi munkaverseny eredményeit. Elmondotta, hogy az utóbbi tapasztalatait eredményesen használták fel a hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére in­dított munkaversenyben. A versenyvállalások ösz- szeállitásánál elsősorban arra törekedtek, bogy mi­nél több dolgozó mond­hassa el véleményét, ja­vaslatát, minél szélesebb­kor« vitával biztosítsák a vállalások reális voltát. Az egyes üzemrészek vállalá­sait ezután a termelési bizott­ság tagjai a gyár műszaki és gazdasági vezetőivel közösen koordinálták, így dolgozták ki a gyár összesített verseny- fe’adatait. Az 1960-as évi munkaver­senyben a PRÉKO dolgozói vállalták, hogy éves termelési tervüket egy százalékkal túl­teljesítik. A gyártmány össze­tételének megváltoztatásával a tervezettnél nyolcmillió forint­tal nagyobb értékben gyárta­nak armatúrát. A jóváhagyott költségszíntben 0,2 százalékos megtakarítást kívánnak elérni. A sajtolásnál elért takarékos­sággal és termelékenyebb munkaműveletek bevezetésé­vel éves szinten nyereségessé teszik a csapágygyűrűk gyár­tását. Végül vállalták, hogy az egy munkásra eső termelési értéket 0,5 százalékkal növe­lik. A vállalások teljesítésé­hez a gyár műszaki kol­lektívája értékes segít­séget adott: az elmúlt év negyedik ne­gyedévében átszervezést haj­tottak végre az üzemben, s bevezették a ciklikus gyár­tást a forgácsoló üzemrész­ben. Az eredmények már az idei első negyedévben jelent­keztek: gyártmánytermelési tervüket 101,7 százalékra, be­fejezett termelési tervüket 101,5-re, teljes termelési ter­vüket pedig 102,6 százalék­ra teljesítették. Mindezt oly módon, hogy az egy főre eső túlórák száma a tavalyi ne­gyedik negydévihez viszo­nyítva 73-ról 8,2 órára csök­kent. A munkaversenyben elért eredmények bizonyítására Bernát elvtárs elmondotta: a brigádok száma a ta­valyi 25-ről 45-re, az egyéni versenyzőké pedig 95-ről 120-ra emelke­dett. A 45 brigád közül négy a szocialista munkabrigád ki­tüntető címért versenyez. A beszámoló ezután is­mertette az április 4-ével zá­rult első versenyszakasz eredményeit s a jutalmazáso­kat. Végül az előadó tájé­koztatta a vendégeket az újítómozgalomról s a szak­mai oktatás helyzetéről. A beszámolót követő vitá­ban csaknem valamennyi meghívott felszólalt. Mind­annyian megköszönték a PRÉKO szakszervezeti bi­zottságának kezdeményezését a tapasztalatcsere megrende­zésére. Jónak találták a ver­seny nyilvánosságát, az ér­tékelés rendszerét s az ered­mények publikálását. Többen elismerően nyilatkoztak ar­ról a gyakorlatról, hogy a bérkérdések, a besoro­lások eldöntésénél a gaz­dasági vezetők minden esetben kikérik a mű­helybizottság, illetve a szakszervezeti bizalmi véleményét. Sokan a szakszervezeti bi­zottság és a gazdasági veze­tők együttműködéséről ér­deklődtek Szabó Zoltán igaz. gáténál és Szgál László szakszervezeti titkártól. Élénk vita alakult ki arról, hogy mit tartalmazzon a szocia­lista munkabrigád címért versenyzők brigádnaplója, milyen segítséget nyújt a ha­vonta megtartott műszaki konferencia a vállalások tel­jesítéséhez, s hogy melyik a legcélravezetőbb verseny- forma: az egyéni, a páros­vagy a brigádverseny? Beszámoltak a felszólalók az üzemlátogatás során nyert jó tapasztalatokról s elmond­ták kifogásaikat. Bírálták például a jutalmazás mód­szerét, néhány, a munkavé­delem terén tapasztalt ki­sebb mulasztást. Vári Zoltán elvtárs, a va­sasszakszervezet Pest megyei bizottságának elnöke befeje­zésül hasznosnak és ered­ményesnek értékelte az an­kétet. Bejelentette, hogy a vitán elhangzott javaslat alapján rövidesen megren­dezik a szocialista munka­brigád vezetők tapaszalatcse- réjét és tanácskozását. Ki lépte át elsőnek a hanghatárt? Bebizonyosodott, hogy az ff elsőség távolról sem a pliótá- £ kát illeti, hanem azt az év- ff ezredekkel ezelőtt élt embert, ff aki először csattantotta el nff korbácsot. A korbács végének ^ , mozgásáról különleges film- ff I kamerákkal készült felvételek^ I 'bebizonyították, hogy a csat- ^ tanásnál keletkező jellegzete-^ ! sen éles hang nem a korbács ff végén levő bőrszíjak össze- ff •ütődéséből származik. A csat- ^ tanás oka ugyanaz, mint a ff sugárhajtásos repülőgépnél ff keletkező hangé. A csattanó ^ 'hangot a korbács vége hozza ff létre. AZ ÁLLATÓVODÁBAN Hol készült a Holdra juttatott szovjet felségjelvény? A szovjet kozmikus rakéta J által 1959 szeptemberében a ff Hold felületére juttatott szov- ^ jet felségjelvény a leningrádi ff pénzverdében készült. Anya- ff •gát 880 fokos hőmérsékleten^ munkálták meg és 160 tonnás ff présgéppel sajtolták. ff . ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Május 1-én megnyílt az állatóvoda a fővárosi állat- kertben. (MTI-foto) AHOL A MUNKASZERETET ÉS SZAKTUDÁS ÖSSZEFOG, OTT AZ EREDMÉNY NEM MARAD EL A zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetben 700 holdon termelnek zöldséget A széles, szelíd lankájú dombhátakon, a kukorica alá forgatott szántón, az aranyat érő éjszakai eső után a dél­előtti verőfény opálszín párá­Egy nagysikerű akció Május elejétől körtisztasági vizsgálatokat tartanak a Pest megyei konyhakertekben Többek kérésére felhívtuk telefonon Széles István elv­társat, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat veze­tő munkatársát és legsikere­sebb akciójuk iránt érdeklőd­tünk. — Többféle állattenyésztési és hizlalást akció folyik — fe­lelte Széles elvtárs. — Leg­nagyobb népszerűsége talán a kocanevelési akciónak van. Ennek lényege, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akiknek háztáji gazdaságában nincs anyakoca, ivarérett süldőkocát igényelhetnek vál­lalatunktól, kilogrammonként 16,50 forintért. A vételárat azonban kamatmentesen meghitelezzük, tehát a sül­dőkoca átvételekor nem kell egy fillért sem fizetni. A szövetkezeti tag a szerző­désben vállalja, hogy a ko­cát az átvételtől számított nyolc héten belül bebúgatja s azután tíz hónapon belül ko­cánként három darabb to- vábbtartásra alkalmas, leg­alább 40, de legfeljebb 60 ki­logrammos süldőt ad át vál­lalatunknak. A süldőkért a mindenkori állami szabadfel­vásárlási árnál 50 fillérrel többet fizetünk. Azok után a kocák után, amelyeket ennek az akciónak a keretében kötnek le, dara­bonként két mázsa kölcsönta- karmányt lehet igényelni a megyei tanács mezőgazdasági osztályától. (Csá) kát csal elő. Odébb, a kö- vesút két oldalán vagy más­fél kilométer hosszan, egybe­szabott végtelen borsóföldek halványzöldje úszik a fény­ben. 700 hold kertészet Az egy éve alakult zsám- boki Petőfi Termelőszövetke­zet 3600 holdas gazdaságában járunk. Nagy terület ez. Még nagyobb, ha tudja az ember, hogy ebből 700 holdon belter­jes zöldségtermelés folyik. Koruhely Sándor kertészeti agronómus így sorolja, hogy mi mindent termelnek: — Paprika 60, petrezselyem, sárgarépa 30, paradicsom 140, káposzta 100, hagyma 129, új telepítésű spárga 30, újburgo­nya 35. karfiol 30 holdnyi van, hogy csak a nagyját em­lítsem. Zsámbokon a múltban is kertészkedtek, de most há­romszorta nagyobb területen termelnek zöldséget, mint bármikor azelőtt. Mennyi me- legágyi keret kell a sok-sok millió palánta felneveléséhez? Urbán András kertészeti bri­gádvezető szerint 1500 van, de még vagy ötszáz elkelne. Nézzük a paprikapalánták regimentjét az egyik meleg- ágyi telepen, ahol most öz­vegy Bajnóczi Istvánná az ügyeletes. Nagyon szépek a palántáik. Meg is kérdezem, milyen módszerrel dolgoznak? Gyepkockás palántázás Az agronómus és Bajnóczi néni egyszerre válaszolja: gyepkockás palántázással. Ti­tokban intek Koruhely elv­társnak, hadd magyarázza csak Bajnóczi néni. Az asz- szony kiemel egyet s így mondja: — A palánta töve gyepkóc- kában van. Ezt a nagy legelőn termeljük ki. Itt, a telepen ötször ötcentis kockákat for­málunk belőlük. Zöld részével lefelé fordítjuk s a gyökerek­kel átszőtt alsó részébe pár centi mélyen egy kis lyukat fúrunk. Ebbe rakjuk a papri­kamagot. — Miért jobb ez így? — ve­tem közbe. Furdal a kíváncsi­ság, hogy ez az egyszerű asz- szony, aki ilyen szabatosan magyarázza el a két kezével sok tizezerszer elvégzett mun­kafolyamatot, vajon tudja-e munkájának miértjét? — Látja, mennyi gyökérzet van a kivágott gyepkockában? Ha visszájára fordítjuk, ak­kor a fű többé nem tud ki­nőni, elkorhad a gyökérzettel együtt, tehát nagyon jó ta­lajt ad a palántának. A má­sik nagy előny, hogy a me­legágyból kiültetésre kerülő palánta gyökérzetében nem esik kár. A kis növény észre sem veszi, hogy kikerült a szántóföldbe. Munkaszerető emberek Elbúcsúzunk özvegy Baj- nóczinétól. Folytatjuk sétán­kat. Koruhely elvtárs rosz- szul szelelő pipájával veszkő- dik. — Harmincöt éve kertész­kedem — mondja nagy so­kára. Az ország sok vidé­kén megfordultam. Itt pár hónapja vagyok csak, de ezek az emberek a szivemhez nőt­tek. Kemények, konokok, munkaszeretők és okosak. Csak az eszükön keresztül lehet a szívükhöz férni. Amit most láttunk, a gyepkockás palántázás, az ma még nem általánosan elterjedt. Zsám­bokon azonban ismeri még a kisgyerek is. Ha az itteniek a gyakorlatban elsajátított szaktudásukhoz a nagyüzemi módszereket is megtanulják, olyan szövetkezetét csinálnak, hogy messze földön nem lesz párja. Abeszin-kút Ahogy ballagunk tovább, háromlábú kisebb fúrótorony ötlik a szemünkbe. — Abeszin-kút készül a ház­tájin — int a fúrótorony fe­lé az agronómus. — A turaiak- tól tanulták. Négy-öt éve járt ott innen valaki. Látta, ho­gyan lehet három-négy óra alatt egyszerű felszereléssel, pár száz forint költséggel ön­tözési célra megfelelő kutat készíteni. A túrái Holl János fúrómestert úgy elhalmozták munkával, hogy átköltözött Zsámbokra. Már beszéltem vele és azt hiszem, jövő hé­ten felszerelésével együtt be­lép a Petőfibe. Megmutatni, mit tudunk Igaza van Koruhely Sán­dornak. Okos, szorgalmas emberek élnek itt. Szeretik a földet. Azzal, mint egyéniek is csodát tudnak művelni: egy holdról tizenöt-húszezer forintot is bevettek. Most a szövetkezetiek azon vannak, hogy megmutassák: nagyüze­mi módszerekkel az egyéniek múltbani kitűnő eredmé­nyeit is túlszárnyalják. A zsámboki szövetkezeti parasztoknak ez sikerül is. Biztosíték erre szorgalmukon kivül az is, hogy a vezetőség­be elsőrendű szakembereket választottak. Dr. László Do­mokos személyében olyan el­nököt mondhatnak maguké­nak, aki a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kated­ráját cserélte fel a Petőfi Tsz elnöki tisztével. Koruhely Sándor kertészeti agronómus harmincöt éve irányít nagy­üzemi kertészetet. Urbán András brigádvezető, Tóth Mátyás, Papp Vendel hajda­ni egyéni gazdák — és a többi vezető — szaktudását a községben is mindig elis­merték. Ahol pedig a munkaszere­tet és a szaktudás összefog — ott eredmények szülé nek. Győri Mihály ponként kútvízzel le kell mosni. Ugyancsak ellenőrizni fogják a tizedesmérlegek tisz­taságát is. (n. j.j A Pest megyei konyhaker­tek már megkezdték a korai áruk: a zöldhagyma, a piros hónaposretek, az apró fehér retek, a prokedli és spárga piacra szállítását. Néhány^ nap múlva pedig megindul a; szabadföldi saláta, a fehér és; a piros jégcsapretek, a fényes; sörretek és a legkorábbi ka-! rottarépa értékesítése is. A! felsorolt termelvények na-: gyobb része csomózva és kö-: tözve kerül a piacokra. A! konyhakertekben a csomózott: és kötözött árukat szállítás: előtt beáztatják vagy lemos-: sák, hogy a rájuk tapadt j földrétegtől megtisztítsák. Ezért a Pest megyei Köz- í egészségügyi és Járványügyi • Állomás május elejétől köz- 1 tisztasági vizsgálatokat tart a: Pest megyei konyhakertek- i ben, hogy ellenőrizze a cső-: mózott és kötözött áruk áz- j tatására és mosására felhasz- j nált medencék, különféle edé- j nyék és kádak tisztaságát. Aj piacra szállítandó különféle j konyhakerti áruk áztatását és \ mosását csakis ivóvíz céljaira: szolgáló kútvízből engedé-: lyezi. Az úgynevezett „öntö-: zővíz” felhasználását e célraj megtiltja, mivel — mint is- \ meretes — az öntözővizet a \ legtöbb helyen a növények í gyorsabb fejlődése céljából \ különféle szerves anyagokkal \ keverik. Ezenkívül ellenőrizni fog­ják a csomózó- és kötözőhe­lyek tisztaságát is. E helyekre naponként tiszta gyékényta­karókat kell helyezni. A to­vábbiakban ellenőrzés alá kerülnek a szállítókosarak és ládák is. A szállítókocsik és tehergépkocsik belsejét na­GÖRGŐS EKE A görgős ekével — amely Szabó István nak, a Debreceni Talajjavító Vállalat nyu­galmazott igazgatójának találmánya — a vonóerő körülbelül 30 százalékkal csökken, kevesebb a szántás utáni talajmunka, mert a görgők tökéletesebben porhanyítják a földet. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói május 1-re négy darab görgős ekét elkészítettek és átadták a Mező gazdasági Gépkísérleti Intézetnek minősítésre. Közben felkészülnek a sorozatgyártásra is. Még ebben az évben ezer görgős eke gyártá­sát tervezik. Gordos Béla gépészmérnök elmagyarázza a görgős eke működését Éberhardt Ferenc­nek, Savanyú Máriának és Savanyú Gizellának, akik a mosonmagyaróvári Dózsa Tsz földjén dolgoznak. A traktoron Holdosi István, a Mosonmagyaróvári Gépállomás traktorosa.

Next

/
Thumbnails
Contents