Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

\ CEGLÉD, ALBERTI RSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1960. MÁJUS 28. SZOMBAT. Csütörtök délelőtt nevelő­mamákkal és gyermekekkel telt meg a járási tanács nagyterme. Hosszú asztalokon Varga Antalné gyermekvédel­mi felügyelő és Radosza Mik- lósné, a városi nőtanács kül­dötte rendezgeti a szebbnél szebb ruhákat. Ruhaosztás van. Most kap­ják meg nyári ruháikat azok a gyermekek, akikről közvet­lenül államunk gondoskodik. Sokan emlékezünk még arra az időre, amikor az állam a 6zegény gyermekeket „gondo­zásba" vette, helyesebben „ad­ta”, főleg parasztcsaládokhoz, ahol pásztorkodásra használ­ták a többi gyermek közül ki­közösített „lelenc” gyereket. Ma is van sok olyan gyer­mek, aki családi körülményei miatt állami gondozásba ke­rült, de ugyan ki tudja ma már felismerni a többi gyer­mek között, hogy ki az, akit az állam öltöztet. Államunk évente sok ezer forintot költ ezekre a gyer­mekekre. Nemrégen emelték fel tartásdíjukat és most 28 gyermek kapott nyári felső­ruhát, fehérneműt, nylon zok­nit, zsebkendőket. Öröm volt nézni, ahogy a nevelőmamák és a kislányok válogattak a szép ruhákban. Peresztegi Rózsa A Rákóczi Tsz építkezéseiről Lapunk munkatársa meg­kérte Fazekas Sándort, a Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­nökét, tájékoztassa lapunk ol­vasóit a termelőszövetkezet­ben folyó építkezésekről: — A kőművesbrigád igen komoly munkát végez. Most építünk egy 5000 férőhelyes baromfiólat, a falak felhúzása befejeződött, most kezdik a tetőszerkezet elkészítését. A baromfiól június hónapban teljesen elkészül. Egy má­sik nagy építkezés is hamaro­san megkezdődik, jelenleg az építőanyag szállítása folyik. '4000 hektoliter befogadóké­pességű borpincét építünk még ebben az évben, ami szeptember végére elkészül. Az új bort — a szerződéses 1000 hektoliteren kívül — már ott tároljuk. Tervünk még egy híd építése az Ujárok felett, 38 000 forintos beru­házással. Ez a híd a férmelő- . szövetkezetei közvetlen köti ‘össze majd a legelővel, így mindennap 4—5 kilométeres utat takarítanak meg az ál­latok hajtásánál. Még ebben az évben egy törpevízmű épí­tését is megkezdjük. Jelenleg még egy víztoronynak az épí­tésén is dolgozunk. Ennek a felépülése után egyszerűbb lesz a vízellátás is. Az építke­zések költségeinek 50 százal é­kát állami támogatásból, a másik 50 százalékát saját erő­ből fedezzük. OLVASÓINK ÍRJAK „.. .a Kálvária temető Gyep utcai oldalán a járda mellett rothadt hulladéktól üvegtör­melékig minden egyéb szemét megtalálható. Nem kisforgal­mú utca, iskolások, óvodások járnak a temető oldalán, a felnőtteken kívül. A járda fölé kihajló tüskés bokrok is ve­szélyeztetik a gyermekek testi épségét. Kérjük az illetékese­ket, hogy gyermekeink és ma­gunk egészsége érdekében hor- dassák el a szemetet, vágják le a tüskés ágakat.” Madarasi Józsefné védőnő * Figyelmeztessék a Mária ut­ca 2. és 22. szám alatti lakoso­kat, hogy baromfijaikat az ud­varukon legeltessék és ne az utcán. Szeretnék az utca lakói, ha utcájuk tiszta és gondozott lenne. Egy Mária utcai lakos. • • Üzemi torna ÁLLAMUNK A GYERMEKÉRT CEGLÉDIEK A NAGYVILÁGBAN Múlt héten riportot írtam az egyetlen ceglédi tengerész­ről. Ezen a héten nagy gon­dom volt, hogy vajon talá- Iok-e még olyan ceglédi em­bert, akinek híre túlnőtt a vá­ros határán, de még az ország határán is. Nem látszott könnyű fel­adatnak. Dehát a ceglédiek számontartják azt, amit érde­mes számontartani és gyorsan segítségemre siettek. így ta­láltam rá a második világjáró ceglédi emberre, Virág Ferenc futballbíró személyében. Legutoljára az emlékezetes MTK—FTC mérkőzés rádió­közvetítése során hallottuk a nevét. A szpíker többször meg­jegyezte a mérkőzés közben, hogy Virág bíró kiváló szak­értelemmel és nagy elfogulat­lansággal vezeti a nehéz mér­kőzést. Mert valóban nehéz mérkőzés volt. Több évtizedes ellenfelek álltak egymással szemen. Mindkét oldalon a végsőkig menő küzdelem a győzelemért. Ember legyen a talpán az a bíró, aki ilyen for­ró légkörben megőrzi a nyu­galmát és az elfogulatlansá­gát. Az eredmény köztudomá­sú: 2:0 az MTK javára. Meg­kérdezem Virág elvtársat, hogy mit szól ehhez a vég­eredményhez. — Teljesen reális volt az eredmény és tökéletesen kife­jezte a két csapat ez idő sze­rinti erőviszonyát. Az FTC-nek legendáshírű drukkertábora van. Mit gondol, Virág elvtárs, hogy az FTC- drukkerek vajon hogyan véle­kednek a mérkőzésről? — Igaza van abban, hogy az FTC drukkertábora országos­hírű. Szeretik csapatukat, szinte azt mondhatnám, hogy a tűzbe mennének érte. Ezért gyakran végletekbe esnek a já­ték megítélésénél. Nem tudok róla, de valószínűnek tartom, hogy a mérkőzés után engem is szidtak az FTC-drukkerek. Dehát ez már így szokott len­ni. — A feladat voltaképpen az, hogy olvasóinknak bemutas­sam Virág Ferencet, a világ­járó futballbírót. Tessék ne­künk erről valamit mondani. — A téma ilyenformájú fel­vetése tulajdonképpen túlzás. Mert én nem vagyok világjáró futballbíró. összesen két eset­ben voltam külföldi mérkőzé­sen. Először az Anglia—Német Szövetségi Köztársaság mérkő­zésen, amely 3:l-gyel végző­dött. Majd pedig az Írország— Olaszország mérkőzésen, me­lyet az írek nyertek meg 2:1 arányban. — És mi lehetett az oka an­nak, hogy ilyen keveset szere­pelt külföldön. — Semmi egyéb, mint az az elszomorító politikai helyzet, amely két részre osztotta a vi­lágot. Nyugat érthetetlen bizal­matlansággal nézett Kelet felé és ez a bizalmatlanság hatá­rozta meg a nyugati magatar­tást a sportban is. Ma már ott tartunk, hogy ez a bizalmat­lanság feloldódik és ez a ma­gyarázata annak, hogy egyre több magyar szereplést bonyo­lítunk le a nyugati országok­ban és egyre gyakrabban jön­nek hozzánk csapatok a nyu­gati országokból. Példa erre a vasárnapi angol—magyar válo­gatott, amely újabb nagy dia­dal volt a magyar labdarúgó sport történetében. — Ezzel kapcsolatban enged­je meg, hogy megkérdezzem, mi a véleménye a hajdan vi­lághírű angol labdarúgásról? — Kérem, az angol futball ez idő szerint a játékoskeresés stádiumában van. Nemcsak a játékosai, de a játékstílusuk is kiöregedett. Az angolok nem akarják tudomásul venni, hogy másképpen is lehet futballoz­ni, mint ők szoktak, és ezért sok csalódás éri őket. — Befejezésül megkérdezem, hogy abban a két országban, amelyben mérkőzést vezetett, hogy ítélik meg a magyarokat? — A németek nagyon szere­tik a magyarokat és valóság­gal csodálták a magyar játé­kosok gyors és ötletes játékát. Dédelgettek bennünket és őszintén barátoknak tekinte­nek bennünket. Angliában már más a helyzet. És ennek titkát az angol ember merevségében és hűvös magatartásában kell keresni. Kétségtelen, hogy megbecsülik a magyar labda­rúgást. Udvariasak velünk szemben, de tartózkodásukat nem tudják levetni. Bizonyos, hogy ebben a magatartásban nagy része van annak, hogy éppen ennek a kis országnak a csapata vágott hatalmas rést azon a bizonyos legendás angol futballhegemónián. Gondol­junk az emlékezetes 6:3-as és 7:l-es mérkőzésekre. Ezt a va­sárnapi 2:0-ás eredmény még kiegészítette. R. Tsz-elnökképzö iskola hallgatói Cegléden A jövendő tsz-elnökök 46 főnyi; csoportja érkezett szer­dán Ceglédre. Tanáraik — Patt Nagy Elemér, Balogh Ferenc és Muszély János — vezetésével szerdán a Cifrakerti Állami Gazdaság­ban, csütörtökön pedig a Hu­nyadi Tsz-ben tartózkodtak. Megkértük Páti Nagy Ele­mért, tájékoztassa lapunk ol­vasóit e látogatásról. — Csoportunk a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben és a Hortobágyon töltött tíz napot. A hallgatók az állami gazdaságokban és tsz-ekben üzemszervezési, ál­lat- és növénytermesztési, va­lamint politikai feladatokat oldanak meg. Ezzel a céllal jöttünk Ceglédre is. A Cif­rakerti Állami Gazdaság és a Hunyadi Tsz után pénte­ken délelőtt a kísérleti gazda­ságba, délután a Vörös Csil­lag Tsz-be látogatunk el. Szombaton délelőtt megte­kintjük a Kossuth Múzeumot és ezzel ceglédi látogatásunk véget ér. A látottakkal ed­dig meg vagyunk elégedve; Van a csoportunkban ceglédi is — Juhász István, a Lenin Tsz tagja — fejezte be tájé­koztatóját Patt Nagy Elemér. — EZER DARAB hímzett gyermekruhát készít el és szállít exportra június 5-ig a háziipari szövetkezet. — A VÄROSI kertészet több mint tízezer tavaszi vi­rágpalántát ültetett ki eddig a parkokba. Ezek elvirágzása után folyamatosan az őszi virágokkal együtt még mint­egy 40 ezret ültetnek ki a Szabadság térre, a vasútállo­másnál levő térre, Béke tér­re, Rákóczi útra. Rendbehoz­zák a Bajcsy-Zsilinszky teret is. — A CSEMŐI SZABAD FÖLD TSZ 1100 mázsa étke­zési burgonyára kötött szer­ződést a MÉK-keL — NÉPITÁNC-FESZTIVAL lesz vasárnap Gödöllőn, ame­lyen a művelődési ház és a MTH-iskola tánccsoportjai is részt vesznek. — 60 EZER nyerstéglát gyártanak átlagosan naponta a Ceglédi Téglagyárban a tava­lyi 43 ezerrel szemben. Van olyan nap is, amikor 71 ezer darabot gyártanak. Ezt a nagy mennyiséget új gépek — földkotró Bagger — beállítá­sával, jó munkaszervezéssel érik el. — AZ I. NEGYEDÉVBEN száz kilogramm tiszta gyapjú­ból készített pulóverokat, ka­bátokat a háziipari szövetke­zet. A II. negyedévben 200 kilogramm gyapjút használ­nak fel. — TÖBB MINT 500 UJ KÖNYVVEL bővíti a terme­lőszövetkezetek könyvtárát a járási könyvtár. Az Aranyme­ző, Alkotmány, Hunyadi és a Vörös Csillag termelőszövet­kezetek kapnak új könyveket; — MEGKEZDŐDÖTT a törteli Rákóczi Termelőszö­vetkezet 290 hold szőlőjének permetezése. 64 mázsa réz- gálicot használnak fel a pe- ronoszpóra elleni védekezésre. — JÓ KAPCSOLAT alakult ki a téglagyár és a Táncsics Termelőszövetkezet dolgozói között A tsz-tagok munkájá­nak megkönnyítésére a tégla­gyár két darab használaton kívüli csillekocsit rendbeho­zott és átadta a tsz-nek, hogy a sertésólakhoz és istállókhoz a takarmányszállítást meg­könnyítsék. — KIVÜL-BELÜL tataroz­zák a törteli I. számú Italbol­tot mintegy 12 ezer forintos költséggel. — A CSEMŐI MÉK-kel 496 mázsa szamócára kötöttek ér­tékesítési szerződést az egyé­ni termelők. ÖTÖS IKERBORJAK A norvég főváros közelében fekvő egyik farmon egv tehén ötös ikreket ellett. Borjai közül az egvlk születése után nyomban elpusztult, négy azonban egészsé­ges és a legjobb erőnek örvend. Javaslatok A SZAKMAKÖZI LABDARÜGÖ- BAJNOKSAG a negyedük fordulóig jutott el. s ami a legfontosabb; eddig min­den a legteljesebb rendben folyt lel Nem voltak különösebb kilen->. gések, sportszerűtlenségek, ame-í lyek az előző éveik során már £ odáig fajultak, hogy veszélyez-^ tették a bajnokság további íoly- í tatását is. Úgy látszik kezdik be- j látni ennék a bajnokságnak a fon- í fossá gát, tulajdonképpeni célját, i Játszani _ felüdülni I Kikapcso-J l ödni a mindennapi problémákból. j játszani, s ha úgy tetszik, gyér- í melóké lenni _ ha csak másfél^ órára is... A május 24-ig lejátszott mérkő- ^ zések eredményei: ^ Vágóhíd—Építőipari Ktsz 6:0, í MÁV forgalom—Vasöntő 4:4, Ru-Í haüzem—Gépjavító Váll. 1:1, Ve-f gyesipari Ktsz—Fütőház 1:0. Dózsái Népe Tsz—Csemői All. Gazd. 1:1. í II. forduló; Dózsa Népe Tsz-? Epítöip. Ktsz 3:0, Vágóhíd_Vas- f ö ntő 2:0. Gépjavító_MÁV fork, i 2 :2, Fűtő'ház—Ruhaüzem 2:0, Cse-J möi All. Gazd—Vegyesip. Ktsz $ 1:1. III. forduló: Vasöntő—JEpítőlp. í Ktsz 6:0, Vágóhíd—Gépjavító 1:1, f MAv forg.—Fűtőház 9:0. Csemői i All. Gazd—Ruhaüzem 5:0, Vegyes- / ipari Ktsz_Dózsa Népe Tsz 2:2. f A z eredmények alapján jelenleg ^ a Vágóhíd csapata áll az első he- $ lyen, a Dózsa Népe Tsz a máso-í dik. s a Csemői All. Gazd. a har-£ madik. ( Labdarúgó csapataink közül a í CVSE vasárnap Gyulán játszik, j második csapatunk Abonyban ja- j rási bajnokit. az ifj. II. ugyanitt { barátságost. Az ifj. I. csapat va-) sárnap du. idehaza megyei baj-J noki mérkőzést játszik a Duna-' kész! Kinizsi ifi. ellen. du. 4 óra- í kor. A C. Kossuth Építők I. csapata í Gyömrőn látszik bajnoki mérkő-< zést, ifj. csapatával együtt. A II. í csapat szombaton du. a Nagy-! köröst Ládagyár csapatával iát- ; szik járási bajnoki mérkőzést,: Nagykörösön. Gyeplabda csapatunkat — mint! már közöltük is — az országos; lfi. bajnokság küzdelmeibe kap-; esolták be. Vasárnap már bajnoki mérkőzést játszanak Budapesten, a Bp. Építők líj. ellen. , Asztali tenisz esőink pihennek, csak a CVSE IL csapata látszik megyei bajnokit Dunakeszi csapa­tával. A megyei bajnokság II. és III. helyezettjének e találkozója de. fél 10 órakor kezdődik, a Há- mán Kató iskolában. A ceglédi JTST évi sport- programjában többek között az üzemi kondicionáló torna bevezetése is szerepel. A terv alapján a JTST kedden el­kezdte a szervező munkát Cegléd város területén. A Ceg­lédi Sütőipari Vállalat dolgo­zói — élükön az igazgatóval — csatlakoztak a kezdeményezés megvalósításához és több mint húszán azóta is minden­nap rendszeresen megtartják a tízperces tornagyakorlatot. Ugyanígy csatlakozott még a Vízkutató Vállalat, valamint a városi tanács, gyors- és gép­író isola és a járási tanács dolgozói is. A jövő héten beve­zetik a Rendeltruhaipari Vál­lalatnál, valamint a vasöntö­de fémáru részlegénél is. Ké­pünkön a Vízkutató és Fúró Vállalat dolgozói tornáznak Újvári Ferenc testnevelő ta­nár irányításával. A Kossuth-múzeum kiállí­tásai szépek, változatosak. Áll ez különösen a képzőművészeti kiállításokra, amelyek egészen új utat nyitottak a város kép­zőművészeti nevelése terén. Országoshírű művészek képei mellett elég gyakran szerepel­nek a helybeli képzőművészek. És sok változatosságot jelen­tett a sorban a levelezőlap kiállítás vagy most megnyíló nyomkereső úttörők kiállítása. Úgy veszem észre, hogy Cegléden szeretik az emberek a képzőművészetet. A laká­sokban színvonalas képeket látok, itt-ott egy-egy szép bronz is előfordul. Szerényen indítványozom, hogy rendezzünk végre egy olyan kiállítást, amelynek cí­me lehetne a képzőművészet ceglédi barátainak kiállítása. Ebbe az anyagba beleférné­nek az országos hírességű fes­tők Cegléden levő képei, szob­rászok szobrai, kisplasztikák. Azt hiszem, hogy szép és szemléltető képet adva a ki­állítás Cegléd kulturális szín­vonaláról. ★ A napokban múlt tizenhat esztendeje, hogy egy meleg­szívű ember nagyon szomorú körülmények között elbúcsú­zott Ceglédtől. Ér. Ranschburg Dénesre gondolok, a gyermek- orvosra, akinek nagy szak­értelme és őszinte embersze- retete sok ceglédi gyerek éle­tét megmentette. Ahogy a vá­ros utcáit nézegetem, látom, hogy van Liliom utcánk, Róka utcánk, Kender utcánk és ön­kéntelenül felteszem a kér­dést, hogy nem lenne-e he­lyes, ha dr. Ranschburg Dénes utcánk lenne. Ennyit megérde­melne ennek a derék ember­nek az emléke. ★ Szüle Péter Cegléden szüle­tett 1886-ban. Ennek idestova hetvenöt esztendeje. Szüle Pé­tert mindenütt úgy tartják nyilván, mint ceglédi szárma­zású embert. Bármilyen fur­csán hangzik, Szüle Péternek Cegléden még nem volt gyűj­teményes kiállítása. Sem éle­tében, sem halála óta. Nem volna-e halaszthatatlan köte­lessége a Kossuth-múzeumnak az, hogy ezt a kiállítást mi­előbb megrendezze. Hozzáteszem még azt, hogy évekkel ezelőtt egy egyetemi hallgatónő járt Cegléden és összegyűjtötte a Szüle Péterre vonatkozó adatokat, mert a doktori értekezését a nagy festőről írta. Helyes lenne Pzt az anyagot megszerezni és a kiállítással egyidöben a Ceg­lédi füzetekben kiadni. Emberi tulajdonság, hogy az ember néha azzal is elhen­ceg, amije nincsen. Mi leg­alább azzal bánjunk okosan, ami kétségbevonhatatlanul a mienk. Rik A ceglédi munkásmozgalom története 1919-ig Úgy látszik, „hajráznak” a ceglédi monográfia szerzői. A szerkesztőhöz szinte hetenként futnak be az elkészült dolgoza­tok. Nagy Dezső, a múzeum igazgatója a helytörténeti iro­dalom nagy adósságát törlesz­tette le fenti című dolgozata megírásával. Mindeddig ugyan­is a helyi munkásmozgalom történetével senki sem foglal­kozott, pedig a dolgozat elké­szülte után nyilvánvaló lett, hogy a ceglédi munkásmozga­lom története nem csupán pro­vinciális érdeklődést kelthet, hanem — mint a magyar tör­ténelem során oly gyakran — országos viszonylatban is élen járt. A dolgozat Táncsics Mihály ceglédi éveinek ismertetésével kezdődik (1876—77), majd a Táncsics sikertelen reformkí­sérlete utáni időszak esemé­nyeit elemzi. (1877—1890). A 90-es évektől kezdve a föld­munkásmozgalmak első pró­bálkozásainak hullámai, eljut­nak Ceglédre is, s lassan ki- i alakul a helyi munkásmozga- \lom törzsgárdája. (1890—95). • 1896-tól a mozgalom fellendül. i Itt bontja ki zászlaját a Füg­getlen Szocialista Párt — a he- - lyi születésű Várkonyi István !vezetésével 1897-ben nagy si- í kerű kongresszust tartanak \Cegléden, melynek nyomán rö­videsen lángbaborul a magyar 'jróna és az elnyomott f diá­kmunkások „földosztó” mozgal­makkal, véres aratósztrájkkal kísérlik meg kiharcolni köve­teléseiket. A Várkonyi-moz- galmat a fennálló rendszer terrorral nyomta el, s ebben az időszakban (1907—1918) a munkásmozgalom visszavonul­ni kényszerül. Városunkban azonban egy szilárd mag min­dig megmaradt, akik ha kény­szerültek is megalkudni a kö­rülményekkel, s támogatták is a Szociáldemokrata Párt forra­dalomellenes, kapituláns poli­tikáját — Urbán Pál vezetésé­vel mégis megőrizték és időn­ként „magasra emelték" a szo­cializmus zászlaját. Az első világháború utolsó éveiben — ismét erőre kaptak a meglevő szervezetek és mi­után az 1918-as „asszonytünte­tés” bebizonyította, hogy a helyzet megérett, rövidesen uralomra jutott a polgári for­radalom. A munkásosztály he­lyi csapatai egyre aktívabbak lettek és már 1919 március ele­jén magukhoz ragadták a ha­talmat. Ez a dolgozat fő gondolat­menete. Ezen belül az egyes periódusok részletes elemzése, az eddig ismeretlen források föltárása, s a helyi uralkodó­osztály munkásellenes harcá­nak bemutatása érzékelteti a már akkor letűnő régi és a fel­törekvő új társadalmi osztály küzdelmeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents