Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

I960. MÁJUS 26. CSÜTÖRTÖK PEST >\U, cXtrlap 3 Kezük, szavuk nyomán A távolból kis embercso­port látszik. Azt sem lehet kivenni, öregek-e, fiatalok-e. Szorgalmasan dolgozhatnak, mert egy kiegyenesített derék sem magasodik a sok hajlott fölé. Olyan igazi tavaszi kép ez! Olyan megkapó! Pedig minden évben megújuló han­gulata ez a határnak: az alig zöldellő kukoricát, cukorrépát kerülgető kapák, a pillanatra felegyenesedő emberek, aho­gyan visszapillantanak a be­kapált sorra, vagy kémlelik, mi történhet a messziségben. Köröskörül csak a zöld mező, a kék ég és néha tán egy-egy távolbavesző vonat füstje, vagy felszálló pillangó ... Diszeli Józseffel, a gyáli Dózsa Termelőszövetkezet párttitkárával -a kukorica­sorok épségét féltve törünk a kis csapat felé. Észerevesznek bennünket. Mire odaérünk, már várnak. A párttitkár a 12 brigádtag közül két fiatalra mutat. Ezek lennének, akiket keresek? — ámulok. Nem ilyennek kép­zeltem őket. Kicsit idősebbek­nek, kicsit emberesebbnek, nem ilyen gyerekarcúaknak. Meg is mondom. Ők pedig mosolyognak csalódásomon. Veszteg István, a húszéves KISZ-titkár, Csizmadia Bene­dek és a többiek is. Az idő­sebbek nem kapcsolódnak a beszélgetésbe, előbb hagyják, hogy a fiatalok nyilatkozza­nak, úgyis róluk van szó. Miért jöttek el a gyárból? Miért választották inkább a termelőszövetkezetet? Elégedettek-e? A kérdések záporoznak. És a válaszok meggondoltak, ko­moly emberekhez illők. Huszonkét tagja van a KISZ-nek. Nem, ezek közül még csak heten vannak a tsz- ben. De néhány hete többen jártak be Budapestre. Azóta maradt itthon: Veszteg István és Csizmadia Benedek a Mű­szaki Gumigyárból, Havak Já­nos és Bencze József a Kerá­mia Téglagyárból. Tillinger József a Radiátorgyárból és testvére, Tillinger Károly a Nagyvásártelepről. A napokban néhányan még mondták, ha őszre nem hív­ják be őket katonának, szin­tén idejönnek. Nemcsak azért, mert kell a munkaerő, mert jószóval hívják őket és az új­ságok is erről írnak: a fiata­lok jöjjenek a tsz-be! Azért is választották ezt, mert jól ke­reshetnek. Veszteg István pél­dául havi 1200 forintot kapott a gyárban, Csizmadia Bene­dek 1400-at. A termelőszövet­kezetben pedig elérik az 1600 forintot. Aratáskor biztos a kétezer. Minden hónapban 20 forint előleget kapnak munka­egységenként. Attól sincs mit tartani, hogy a télen nem lesz munka. Munka lesz mindig elég. Szorgalomban meg nincs hiány. Diszeli József párttit- kár már az úton idejövet di­csérte őket: még nem is vol­tak a termelőszövetkezet tag­jai, már akkor segítettek. Burgonyát földeltek, prizmá­kat raktak, fásítottak. A tár­sadalmi munkán szerzett pénzből pedig televíziót vet­tek. A pénzt mindig hasznos dologra fordítják. A körülöttünk álló öregeb­bek szintén elismerik a fiata­lokat, Veszteg István édes­apja, aki fiával együtt dolgo­zik, bólogat. Egy rossz szót sem lehet az ifjúságra mon­dani. Nem veszekednek, nem beszélnek csúnyán. A kapa pedig mint a motolla jár a kezükben. Azt is felajánlot­ták. hogy reggel egy órával korábban kezdik, este egy órával későbben hagyják abba a munkát. Csakhogy időben végezzenek a kapálással, a pa­lántázással. Szórakozni se pestre jár­nak. Pedig nem messze tő­lük a kék autóbusz megálló­ja. Közel a főváros. De ők jól érzik itthon is magukat. Szabad idejükben táncolnak, beszélgetnek. Nem régen szel­lemi öttusa-versenyt rendez­tek. Kinek a javaslatára, ki­nek a segítségével? Maguk­tól, a maguk erejéből. Törté­nelmi, irodalmi, politikai kér­déseket tettek fel. Olyan si­kere volt ennek a verseny­nek, hogy elhatározták: más­kor is megrendezik. Taggyűlést rendszeresen tartanak. Most pénteken is lesz. A járási KlSZ-bizottság- ra panaszkodnak: ők hiába foglalkoznak tagfelvétellel, ha egy tagfelvételük már hat hónapja, négy tagfelvételi ké­relmük pedig két hónapja van a dabasi járásnál. Semmi vá­lasz nem érkezett még rájuk, Azt sem mondták: igen, az! sem, hogy: nem. Taggyűlésük­re nagyon ritkán jönnek ki, nem még hogy előadásokai tartanának! De azért még soha nem állt meg emiatt a munka! öten, a motorosklub tagjai, rendszeresen gyakorolnak Tervezik egy lövész- és egy rádiósklub megalakítását. Lét­rehoztak egy labdarúgó-csapa­tot és a tsz vezetősége az el­múlt ülésén egy teljes felsze­relést szavazott meg számuk­ra. A kiszesek egymás gondjá- val-bajával is törődnek. Nem régen egyikük — a nevét azért nem mondják, mert a2 egész dolog a múlté már — nem úgy viselkedett a család­jával, ahogy egy kiszeshe2 méltó. Elővették, fegyelmi! is kapott. Mert az az elvük hogy mindig ott kell segíteni, nVirvl r rrt í Irí' árfj-tr Un irrvl 1 "! i szóval, ha kell, keményebb eszközökkel. Néhányan már titokban dédelgetik a gondo­latot: párt-tagjelöltek szeret­nének lenni. Csak sajnos, nem lehet, még nagyon fia­talok. Egyelőre be kell ér- niök azzal a biztatással: ha továbbra is így dolgoznak, egy-két év múlva számítanak rájuk ___ l tgy.kel év múlva... Addig pedig tengernyi a tennivaló. A kultúrtermet rendbe akar­ják tenni. Van már húsz szé­kük, de az kevés, szerezni kell hozzá. Ismeretterjesztő elő­adásokat kívánnak rendezni. Erősíteni fogják a KlSZ-szer- vezetet és hazacsalogatni jó néhány dolgos fiatalt... Kicsit elkalandoztunk a jö­vőben, s az idősebbek is meg­toldottak a tervezgetést. Az­után egyikük tekintetével el­kísérte a felhő mögé búvó na­pot, majd belevágta kapáját a porhanyó® földbe. A többiek Is munkához láttak ... Sági Agnes \i Interparlamentáris Unió \ magvar csoportjának vezetőségi ülése Szerdán az Országházban ^ ülést tartott az Lnterparlamen-^ táris Unió magyar csoportjá-^ nak vezetősége. A megbeszélő-í sen dr. Molnár Erik, a csoport? alelnöke tájékoztatást adott az| Interparlamentáris Unió? Athénben megtartott áprilisi ^ tanácskozásainak eredményei-? ről, a magyar küldöttség tévé-? kenységéről. ?----------------- | H idrológus-expedíció | a Balatonon ? A Vízgazdálkodási Tudó- í mányos Kutató Intézet hidro- ? lógusaival a fedélzetén kifutott? a- „magyar tengerre” a Bala-? ton nevű kutatóhajó. A töké- ? letesen felszerelt laboratórium- ? mai rendelkező haió most ? kezdte meg negyedik nyári út- ? ját, s ez alkalommal a szakem- ? berek főleg partvédelemhez ? szükséges vizsgálatokat foly- ^ tatnak. A nádasokban és a se- ^ kély szél vizekben motorcsóna-^ kok segítségével veszik fel az í adatokat. <----------- I A z ipari vásáron Jól halad /a kenyérgabona-szerződések kötése \ Llőnytís a tsz-ek számára a szerződéses ár Szelektálják a ribizlit, a málnát és a szainócatöveket Csak vírustól mentes szaporító anyagot használnak'as új telepítésekhez Hogy a hazai gabonaterme­lés problémái véglegesen megoldódnak, arra a mező- gazdaság szocialista átalaku­lása a biztosíték. Pest megyé­ben is szép fejlődés volt az elmúlt egy esztendő alatt: a megye községeinek éppen a felében ott találjuk a termelő­szövetkezeti község feliratot. A szövetkezeti földek ará­nya is hasonló: 49,8 százalék. Ezt a tényt érdekes módon tükrözi a Terményforgalmi Vállalat néhány adata. Ahogy Lányi Pál igazgató elmondta, az idén május derekáig több kenyérgabona felvá­sárlására kötöttek szer­ződést, mint amennyit ta­valy egész évben vásá­roltak fel. Magyarázat? A nagyüzem. Lányi elvtárs erről így be­szél: — A múlt esztendőben megjelent 22-es számú FM- rendelet hitelmérséklést és egyéb kedvezményeket bizto­sít a termelőszövetkezeteknek, ha az államnak adják el árugabonájukat. Ennek az eredménye, hogy a tavalyi 600 vagon helyett az idén már most 1000 vagon körül tar­tanak a szerződéskötésekkel. Megyénkben talán inkább, mint bárhol az országban, el­várják a tsz-tagok, hogy ne terménj’t kapjanak év vé­gén, hanem hónapról hó­napra rendszeres pénzelőle­get. Ezt a jogos igényt segíti kielégíteni a szerződéses rendszer, egyebek között az igen kedvező kenyér­gabona-szerződés, s az ez­zel járó előlegek. A január 1-ig kötött szer­ződéskötésekre mázsánként 10 forint szerződéses felárat fi­zetnek, január 1 után pedig mázsánként öt forintot. A nagyüzemi felár — legalább 150 mázsás tételnél — má­zsánként 20 forint, s ha jó minőségű a gabona, a hekto­A Budapesti Ipari Vásár francia pavilonjában a világ minden részén, nálunk is jól ismert Christian Dior par- fiimkészítményei csábítják a szebbik nemet, hiszen ezeket nemcsak látni lehet, de egy kis „ízelítőt” is kaphat be­lőle a látogató Az új vonalú, nagy teljesítményű vitorlázó repülőgép öregek és fiatalok érdeklődését egyaránt felkelti. (Gábor Viktor felv.) Öt év alatt csaknem megkétszereződik a termelés a Kistarcsai Fésűsfonógyárban ötéves tervjavaslataikat ezekben a hetekben készítik az üzemek. Gondos műszaki és gazdasági elemzés alapján, ki­váló szakemberek irányításá­val. A cél természetesen az, hogy számbavegyék a lehetősé­geket, azokat a rejtett tarta­lékokat, amelyekkel még ered­ményesebben járulhatnak hoz­zá a hét hónap múlva kezdődő második ötéves tervünk sikeré­hez. Harminchatmillió forintot terveznek a gyapjúipar­ban a fésűsfonókapacitás növelésére. Ezt az összeget — a minisz­térium határozata alapján — a három fésűsfonóüzem közül csak annak a 'két gyárnak ad­ják oda, amely a leggazdaságo­sabb tervjavaslatot készíti. Ily módon szabályos verseny ala­kult ki a Hazai Fésűsfonó, a Kistarcsai Fésűsfonógyár és a Magyar Posztógyár között. A három üzem között folyó ver­senyt illetően a tervjavaslatok értékelését külön szakbizottság végzi. Tagjai, akik között az Országos Tervhivatal képvise­lői is megtalálhatók, helyszíni tárgyalásokon vizsgálják a ja­vaslatokat. S hogy melyik két üzem lesz majd a „győztes”, most még nem tudjuk. Egy azonban máris bizonyos: nagy körültekintéssel munkásod­nak mind a három gyárban a javaslatkészítők. A kis íjász (Gyárfás Endre felvétele) Az iparágban elsősorban a géppark rekonstrukciójára fordítanak gondot. A jelszó itt is: a meglevő korsze­rűsítése. A Kistarcsai Fésűsfonógyár­ban szintén ezt tekintik leg­főbb szempontnak. Itt egyéb­ként már az év elején megala­kult a tervkészítő bizottság, amelyet Németh Vilmos fő­mérnök irányít. A gyár ötéves tervjavaslata jórészt elkészült. Minthogy az iparnak első­sorban nagy mennyiségű fonal­ra van szüksége, a javaslat készítői úgy határoztak, hogy itt elsősorban a már kikísérle­tezett és bevált dralon gyártá­sát növelik. Ma még a kötszö- vőipar nagyrészt import útján szerzi be ezt a fonalat. Az öt-' éves terv során kötszövőipa- runknak évenként körülbelül 260 tonna dralonra lesz szüksé­ge. A gyár szakemberei a dralongyártás további korszerűsítésére kidolgoz­tak egy konstrukciós ter­vet s eszerint a Kistarcsai Fésűsfonógyár egymaga kielégíti majd a hazai dra- lonszükségletet. A kapacitás növelését műszaki fejlesztéssel, új gépek beállítá­sával kívánják elérni. így pél­dául a merinó-előfonodában kicserélik a szortimenteket. Kiszámították, mit várhat­nak az új gépek beállításával A fonodában a tervjavas­lat szerint 188 százalékra emelkedik majd a terme­lés, míg a cérnázóban 95 százalékos termelésnöveke­dés várható. Az ötéves terv végére csaknem megduplázódik a gyár fonal­termelése. Nem kis feladatról van szó, hisz az új gépek be­állítása mellett egy egész sor problémát kell még megolda- niok. A modern gépek szak- képzettebb munkásokat igé­nyelnek,; s új technológiai el­járásokat kell alkalmazni. Mindez nem éri váratlanul a gyár kollektíváját: a tervja­vaslat a szakemberek képzésé­ről sem feledkezik meg. Nagy gondot fordítanak az elkövet­kezendő évek során a termelés közvetett költségeinek csök­kentésére. Sokkal jobban takarékos- kodnak az energiával, még ésszerűbben szervezik meg a termelés egyes fázisait. Gondosabb munkával, ki­sebb anyagveszteséggel akarnak dolgozni. Végső soron a Kistarcsai Fé­sűsfonógyár termelése a máso­dik ötéves terv végére — sze­rény számítások szerint — 190 százalékra emelkedik, ugyan­akkor a munkáslétszám csak öt százalékkal növekszik majd. Már azt is kiszámították, hogy ha ez a gyár kapja meg az említett beruházást, a dralon- syártás fejlesztésével másfél év alatt megtérül a beruházás. litersúly-többletre is 10 fo­rint körül kaphat a tsz. Ha saját fogattal szállítja az ál­lomásra, azzal is kereshet, így végeredményben 250—260 forintot kap a búzájáért, aminél többet a „szabadpia­con“ nemigen érhet el. Nem érdemes tehát a ga­bonát piacra vinni. An­nál inkább nem, mivel a szabad értékesítés lehe­tőségei is korlátozottak. Hiszen olcsó a kenyér, in­kább boltban veszik meg az emberek. Erre mutat egyéb­ként, hogy tavaly is több száz vagon gabonát adtak el az államnak szerződés nél- j kül. Ugylátszik, tanultak eb- ! bői a termelőszövetkezetek, hiszen ha szerződtek volna az eladott gabonamennyiség­re, éppen negyedmillió fo­rinttal tehettek volna na­gyobb jövedelemre szert, szer­ződéses felár formájában. Az időben megkötött szer­ződés minden esetre biztosí­ték a bel- és külkereskedel­mi szervek számára. S a jö­vőre nézve igen biztató az, hogy erősödő termelőszövet- kezetéink biztosítják az or­szág kenyérellátását. — h. v. — A Szőlő- és Gyümölcsfajta Szelekciós Felügyelőség mun­katársai megkezdték a gyü­mölcsösökben kijelölt anya­fák ellenőrző vizsgálatait, a virágzás és a gyümölcskötő­dés arányának megállapítá­sára. Országosan mintegy másfélezer kitűnő minősítésű gyümölcsfát tartanak állandó megfigyelés alatt, hogy a sza­porítóanyag-gyűjtés irányítá­sával közvetlenül javíthassák a gyümölcsösök minőségét. Az idén először a bogyós termé­sűeket is bevonják a tömeg­szelekcióba. Különösen a fe­kete ribizkénél, továbbá a málnánál és a szamócánál van ’rendkívül nagy jelentő­sége a legjobb fajtatípusok kiválasztásának és elszaporí- tásának, mert minden különö­sebb befektetés nélkül nem­csak a terméshozamokat, ha­nem a gyümölcsök minőségét is jelentősen javíthatják. Az új telepítésekhez csak virus­I tói mentes szaporítóanyagot 1 használnak.

Next

/
Thumbnails
Contents