Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

MST

MEGYEI

kJűrlav

I960. MÄJTJS 26. CSÜTÖRTÖK

Az ecseri iskola története

ÖSSZEFOGOTT A KÖZSÉG NÉPE AUGUSZTUS 20-ÁN AVATJÁK AZ ÚJ ISKOLÁT

Követ és kolorádóbogarat I gyűjt most 260 kiseb b-nagy óbb ecseri iskolás, éspedig éppoly szenvedéllyel, akár másutt gyufaeimikét, vagy papírszalvétát gyűjtenek a gyerekek. Mindössze annyi a különbség, hogy az ecseri kislányokat, kisfiúkat nem a gyűjtés -vágya lovai ja, nem saját maguknak szedik a bogarakat, a köveket, hanem az iskolájuknak, A kövekből a tornaterem alapja készül, a burgonyabogárért kapott pénzből pedig az új iskola felavatási ünnepségének költségeihez járulnak hozzá. Mert az új iskola felavatását az egész falu emlékezetessé akarja tenni.

Ma még nyers a fala, ép- penhogy tető alá került, sok még a munka az épületen, de az alkotmány ünnepére elkészül és évtizedeken át hirdetni fogja a ma élő ecseriek áldozatkészségét, amellyel új otthont emeltek falujukban a tudománynak.

Jóllehet, a kétmillióhégy- százezer forintra rúgó építési költség legnagyobb részét az állam adja és a község tanácsa csupán 70 ezer forintot, a községfejlesztési alapot bocsáthatta az új iskola építésének rendelkezésére, távolról sem lebecsülendő a lakosság hozzájárulása. Pontosan

756 ezer forintot adott össze

készpénzben, építőanyagban és legfőképpen társadalmi munkában a falu népe, hogy megépülhessen az iskola. És ha számbavesszük, hogy Ecser lakóinak száma , mindössze ■ kétezeregynéhány és ebbői j is négyszáznál több a 14 éven j aluli gyermek, ez az összeg valóban hatalmas. Az iskola ügyét azonban mindenki magáévé tette, nincs egyetlen ember a községben, aki valamit ne adott, ne tett volna az iskoláért. Nemcsak iskoláskorú gyérntékefif:>''l''SZtuet,‘ ’ még a gyermektelenek, sőt az agglegények is adakoztak.

S aki fuvart, vagy kézi munkát vállalt, még az olyan is legalább 50 forintot tett le, akár van, akár nincs gyereke. Elmondható, valóban az egész falu megmozdult az iskoláért, példát mutatott rá. milyen nagy alkotásra képes a nép, ha egy akarattal összefog.

— Ahol ilyen fejlett a közösségi érzés — mondja Szabó Balázs, az iskola igazgatója —, az a község bizakodva nézhet jövője elébe. Ez az építkezés próbaköve a falu szebb jövőjének, ez a nagyrészt közös munkával emelt új iskola megtanítja az embereket arra, milyen maradandó és nagy dolgokat eredményez a közös munka. Ezért ,, akarjuk nagyon ünnepélye- í sen merülni az iskola fel- f avatását. í

y

Fővárosi művészeket sze- ^ retnének felkérni az ünnepi ^ műsorra. Három zenekart; ^ dzsesszt, cigánybandát, meg ^ fúvószenekart szerződtetnek. £ mert a „lakodalmas” haza- £ jában lánc is lesz ezen a $ kettős ünnepségen, az alkot-; mány és az új iskola ünnepén. ; Persze, az ilyen nagyszabá- \ sú ünnepségnek költségei is j vannak, erre pedig a fedeze- j tét a gyerekek kívánják biz- { tosítani. Ezért járnak mos- j ' tanában szabad idejükben a j krumplifqldekre és

i

f

szedik a kártevő

burgonyabogarat

A jövő héten két teljes na- j pon át, hétfőn' és szerdán. : tanári vezetéssel megszállják a burgonyatáblákat és szervezett irtóhadjáratot indítanak a gonosz bogár ellen, amely a jelek szerint az idén jobban elszaporodott az ecseri határban, mint tavaly.

A múlt esztendőben 22 kiló burgonyabogár tetemet szolgáltattak be az iskolások és kaptak érte 1100 forintot. Ez lett aztán az úttörők táborozásának anyagi alapja.

— Ez idén nincs szükségük az úttörőknek erre a pénzre

— újságolja az iskolaigazgató.

— Egyéb pénzforrásokból gondoskodtak táborozásukról és máris több a pénzük, mint tavaly volt. Két előadást rendeztek Egy nap az úttörőtáborban címmel. A fceretjáté- kot az egyik hetedikes fiú apja, Földvári Béla géplakatos írta. Nagy volt az erkölcsi és az anyagi siker. A kisdobosok peditg saját maguk állítottak össze műsort, előadást rendeztek ők is és szintén komoly Összeggel gyarapították a táboralapot.

De még az előadásoknál is jobban jövedelmezett a vas- gyííjtés. Három nap alatt az úttörők két vagon ócskavasat szedtek össze a faluban. Kapták érte kétezer forintnál is nagyobb összeget.

Lesz tehát nyári tábor és ünnepélyes felavatás, sőt még ez év folyamán tornaterem is, amit egyelőre nem építettek az új iskolához. Nyolcvanezer forint kell hozzá, azt gyűjtik most össze az ecseriek. A gyerekek árgus szemmel kutatják az udvarokat és ahol csak egy darabka elhánvt építőkövet, téglát, akár féltéglát is találnak, lecsapnak rá. Talicskaszámra hordják az isko’a- udvarra. Már jókora halmot raktak belőle. Ebbő! épül a tornaterem alapzata.

Persze, nemcsak gyűjtenek, tanulnak is az ecseri iskolában. A jól végzett munka tudatában várják az év végi bizonyítványt és közben (húsz ecseri kisiskolásnak még arra is jut ideje, hogy csütörtökön meg pénteken a fővárosba

utazzon és próbát tartson a Néphadsereg Színháza színpadán. Vasárnap, a nemzetközi igyermeknápon ő.k is fellépnek, előadják az Eseri lakodalmast. Táncukat még

a televízió is közvetíti..

így szereznek ifjan dicsőséget szülőfalujuknak és öregbítik hírnevét az ecseri táncnak.

Ahogyan azonban az új iskolát építette Ecser, az még a lakodalmasnál is nagyobb dicsősége a községnek.

Sz. E.

Kísérletek ötszáz babfajtával

ízelítő a Német Demokratikus Köztársaság kultúrájából Szigeiújíalun

A hazai közellátás, de külö- ? nősen a külföldi piacok szá- ^ mára egyik fontos terményünk ^ a bab. Önállóan azonban scfha- ^ sem termesztették, csak a ku- korica köztes növényeként. A ^ gépesítéssel viszont fokozato- ^ san ez a módszer kerül elő- á

y

térbe. A Kertészeti Kutató ^ Intézetben több mint ötszáz £ hazai babfajtát gyűjtöttek ^ össze, hogy kiválasszák közű- ^ lük a kukorica nyújtotta fél- ^ árnyék nélkül is jól fejlődő- ^ két. A kísérleteik célja: olyan, ^ a napot jól tűrő fajták elő- ^ állítása, amelyeknek termése ^ jóízű, gyorsan és egyenletesen '?

I

fő.

A szigetújfalui KlSZ-szer- vezet és a KPVDSZ járási bizottsága rendezésében a Német Demokratikus Köztársaság kultúrközpontja május 27-én 20 órai kezdettel műsoros előadást tart budapesti művészek bevonásával.

A műsoros előadás célja a Német Demokratikus Köztársaság kultúrájából ízelítői adni a falu német és magyar nyelvű lakosainak.

Délután 15 órakor az iskolások számára verseny lesz i Ki mit tud Németországról? | címmel. Egy színes német ; sportfilmet is vetítenek. A í műsorban többek között nép- j dalok, munkásdalok, szavala- I tok (J. Becher: Tiétek az állam. Erich Brehm: Rózsát látott egy fiú, W. Buesh: A fel- $ fegyverzett béke, Hans Rie- í ban: Ballada egy gödörről! stb.) szerepelnek. :

A Dunakanyar felkészül az autós turisták fogadásara. Többek között Szentendrén is elektromos meghajtású benzinkutat szerelnek lel a régi, elavult helyére.

(Gábor Viktor felv.)

Az alkatrészektől a komplett textilipari gépekig

Új prototípusokon dolgoznak a Váci Könnyűipari Öntödében

Tovább folytatják a villamosítást Tápiósiilyön

Ezen a héten vették át Tápiósülyön az egy kilométer hosszú új villanyhálózatot, amely Szilvafasor új jtelepü- lését juttatja áramhoz. Négy esztendő leforgása alatt 48 hí, épült itt, csaknem mind OTP hiteljsegítségével.

Ezzel a villanyihálózat bővítéssel a község belterületének világítása teljesen megoldódott. Most már csupán az egyik beépített külterület, a község központjától mintegy két kilométerre fekvő Szőlős- nyaraló maradt villanyvilágítás nélkül. Régebben ez a hely szőlőbirtok volt, ami az új- íkécsikei takarék tulajdonába került. Államosítása után házhelyekké parcellázták fel és ez 'idő szerint 160 házban 480 ember lakik itt. A település neve ellenére ezek nem nyaralók. állandó lakók. Csupán 16 vikkendház áll a telepen.

A község távlati tervébe most felvették Szőlősnyaraló villamosítását is, amire az első ötéves terv folyamán keA Váci Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár fiatal létesítménye szocialista iparunknak: júliusban lesz 9

éves. Ebből következik, hogy nem is viseli magán a kisüzemből modern iparvállalattá fejlődött gyárak külső jelét, a toldás-foldást, s hogy működését nemigen zavarták a profilváltozás szokásos viharai. Fejlődése tervszerű volt és egyenletes: vasöntéssel és textilgép-alkatrészek gyártásával kezdte, jelenleg pedig komplett textilgépeket készít.

Nagy Lajos főmérnök így foglalja össze a gyár előtt álló legfontosabb feladatokat: — A könnyűipar tervezett nagyarányú rekonstrukciója megköveteli, hogy ne csak a baráti országok segítségére támaszkodjunk, hanem saját erőnkre is. Ezért úgy döntött a minisztérium, hogy a textilipar számára szükséges új, termelékenyebb gépek egy részét a fonógépgyár és a mi üzemünk készítse. Mi

elsősorban szövőgépeket

gyártunk, azt is főleg a selyemiparnak. De folynak az előkészületek kettőző- és keresztesé vélőgépek gyártására is.

Az elmúlt esztendő a sikeres kísérletek éve ■ volt az üzemben. Elkészítették a selyemszövőgép prototípusát. Az Adria Selyemszövőgyárban végrehaj tott próba üzemeltetés bebizonyította, hogy az új gép termelékenysége mintegy 30 százalékkal magasabb a régiekénél. Ez az emelkedés a gép fordulatszámúnak meggyorsításából ered: az új szövőgép 125 helyett 190-es fordulatszámmal működik. Előnye még a régivel szemben áramvonalas külseje, pormentes kivitele; élettartama pedig négy-ötszöröse amannak. A tervek szerint a második félévben kezdik meg a sorozatgyártást s

év végéig 85 darabot készítenek belőle.

— Feltéve, ha a kooperációs üzemek is segítenek bennünket a terv végrehajtásában — teszi hozzá a főmérnök, s így folytatja: — Egy-két év múlva már köny- nyebb lesz a helyzetünk. Az ötéves terv első éveiben olyan nagyarányú gépi beruházást kapunk, hogy kiküszöbölhetjük a más üzemekkel való kooperációt.

A ketfözögép

kerül ezután szóba. Ennek júniusban készül el a prototípusa. Nevezetessége, hogy ez lesz az első magyar gyártmányú kettőzőgép. Egyelőre még nem a legmodernebb : típuso dé már folynak a tervezési munkák azokra a szükséges módosításokra, amelyek alkalmazásával a legkorszerűbb kettőzőgépeket lehet maid előállítani.

Rövidesen hozzákezdenek a keresztcsévélőgép háromfajta prototípusának elkészítéséhez is. Ezeken a legnagyobb fonalsebesség több mint kétszerese lesz percenként a réginek. Újítás a gépen a para- finozó szerkezet is, aminek alkalmazása növeli a fonal szakító szilárdságát, s megkönnyíti a dobról való lefejtését.

A tervekről érdeklődünk befejezésül a főmérnöktől. El- modja. hogy az üzem fejlődésének történetében a második ötéves terv fontos szakaszt jelent majd. A gyár új üzemrészekkel bővül, a gépparkot jelentősen kiegészítik, s

bővül a profil is:

megkezdik a cipőipari gépek gyártását. Idei tervükben fő helyen az 1958-ban bevezetett héjformázás továbbfejlesztése áll. Nemrégiben tapasztalatcsere-látogatáson voltak a KÖVAC-nál, s a Csepel Vas- és Fémművekben, ahol sok értékes ötletet találtak náluk is megvalósíthatónak. Tervezik például a pneumatikus kiemelés bevezetését, ami egy nehéz fizikai munka gépesítését jelentené. Bővíteni akarják magát a héjformázás alkalmazását is, újabb munkadarabokra, köztük a varrógépfejek készítésénél.

Mire végére érünk a beszélgetésnek, ^ppen kopognak. Sárospataki általános iskolás tanár „kér bebocsá- jtást”, hogy tanulmányi ki~ j ránduláson levő fiaival meg- i tekinthessék az üzemet. A főimérnök szívesen beleegyezik: I csak nézzenek körül a fiúk, I hátha valamelyikük egyszer ! még itt fog dolgozni ...

' Nyíri Éva

rülhet sor és ezzel Táp'ósüly •lakott részének villamosítása ■teljes lesz.

A Budapesti Ipari Vásár könnyűipari pavilonjában látható ez a selyemszövögép, a Váci Könnyűipari Öntöde gyártmánya

H

ANUSKAT, aki a könyvelésben dolgozott, mindenki szerette, mert lényegében rendes fickó volt. Kopaszodó feje, ártatlan kék szemei, enyhe pocakja, valamennyi külső tulajdonsága, arra prezentálta,

I hogy lényegében rendes fickó Ilegyen. Nem volt különösebb I baj a természetével sem. Csen- | des, alig lehetett szavát halla- I ni, nagy ünnep volt, ha meg- \szólalt az értekezleten, s szó- |vitette, hogy az indigóknak !tartó kellene, mert így össze- Imaszatolják az asztalokat.

\ Hanuskát tehát mindenki \szerette. De mégis: még job- ;ban szerette volna mindenki, fha nincs egy rossz, s elsősor- \ ban a többiek számára rossz ! tulajdonsága.

j Hanuska szerette a potyát, i És ez még nem lett volna baj, í ha Hanuska csak lesi a potyát. Í De ha az magától nem jött, jakkor Hanuska kikényszerítet- Ó te.

Ó lay:

^ — Te Balajti! Nem jössz a

Óbüfébe? Nem iszunk egy ká- ívét?

Ó

f Balajti ilyenkor engedelmesen felállt, s mártír arccal in- Ó dúlt a büfébe. Mert ugye, Ha- Ó nuskának azt mondani, hogy Ónem megy, mégis csak udva- Ó riatlanság lett volna. Mivel a Ókönyvelésben nyolcán dolgozóiak, Hanuska beosztást csinált

A potyás Hanuska

és senkit nem hívott addig, míg a lista végére nem ért. Hét nap, hét áldozat. A nyolcadik dolgozó ugyanis Feíketéné volt, a gépírónő, őt békében hagyta Hanuska, mert egy nőtől elfogadni valamit mégis csak furcsa lenne.

Amikor a könyvelésben már megszokták Hanuska felszólítását, hogy: X. vagy Z., nem iszunk egy feketét, s eszerint kérték odahaza a zsebpénzt az asszonytól, beütött a mennykő. Hanuska, aki szenvedélyes dohányos volt, abbahagyta a cigarettavételt.

Hanem rákezdte:

— Mondd, nincs egy cigarettád?

Persze, hogy volt. Akitől kért, attól kapott. Később már annyira tökéletesítette a módszert, hogy megtakaríthatta cl szöveget. Felállt az asztalától, odalépett az éppen soros áldozathoz, az asztalra tett cigarettacsomagból kivett egyet — olykor visszadugta, mert az éppen kemény volt, s másikat keresett —•, rágyújtott, s elégedetten pöfékelve telepedett vissza a helyére.

m Z OSZTÁLY kiszámítot- /í ta, hogy Hanuska naponta húsz—huszonöt cigarettát szív, ez hét felé elosztva körülbelül három cigaretta. A napi vételt tehát ennyivel megemelték.

Egy idő után azonban Hanuska idegesíteni kezdte a többieket. Ugyanis nemegyszer akkor lépett oda, amikor Kelemen éppen a számoszlop kétharmadával végzett, s megzavartatván, elölről kezdhette az egészet. Vagy olyankor kért tüzet, amikor Pálvölgyi éppen egyeztetett, s kezdhette elölről, mert nem tudta, hogy melyik tételnél hagyta abba.

A dolog odáig jutott, hogy egyik nap munkaidő után a könyvelés hét férfitagja el- szöszmötölte az időt, mígnem Hanuska távozott, s akkor tárgyalni kezdték.

Másnap egy doboz terv és egy doboz gyufa várta Hanuskát az íróasztalán. Amikor beért — utolsónak — ragyogó arcot vágva felkiáltott:

— Na, megvan. Itthagytam a cigarettám. Egész este kerestem ...

A többieket a guta ütötte, de hallgattak.

Másnap szintén ez volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy Hanuska most már nem kiáltott fel, csak természetes mozdulattal elrákla a cigarettát és a gyufát.

Elsején átnyújtották neki a számlát a cigarettáról és a gyufákról.

Megsértődött. Kijelentette, hogy leszokik a dohányzásról.

A többiek fellélegeztek.

Napok múlva azonban feltűnt, hogy Hanuska időnként öt-tíz percre eltűnik. Végül Balajti a nyomába szegődött, s megállapította, hogy a számvitelbe ment. Amikor Hanuska onnét távozott, Balajti bement. Kiderült, hogy a szám- vitelesektől szerzi be cigaretta- szükségletét, esze ágában sem }volt leszokni a dohányzásról. A félreeső helyiségben szívja el, hogy a könyvelésiek ne lássák.

j HÉT EMBER tehetetlen zí volt. Utolsó próbálkozásként megkísérelték az élüzem- ünnepségen a csasztuska-bri- gáddal kiénekeltetni, de amikor másnap Hanuska azzal állított be, hogy: az egész könyvelésből csak rólam énekeltek, megadták magukat, s azóta is veszik naponta a csomag cigarettát és a doboz gyufát. A soros aznap nem iszik feketét... Mert az a fontos, hogy Hanus- kának meglegyen a szívnivaló- ja és a feketéje. S hogy ezt a könyvelés hét tagja megértse, Hanuska részéről pusztán taktika kérdése volt az egész...

Mészáros Ottó