Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
IM*. MÁJUS 2?. VASÁRNAP PMT MECtCI kMvrlap AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Sä ■ * S - ST S 7 SS S ? S Z E • i E C£»T 3 k$25£Z! iHinHííiHlíHiiííiHHHíHHlHlHnHIíníH!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!?!!!!!!!????!?*?*!!*;*!!!!!!!!?!!!!!!^^ Biztató kezdet Jó eredmények az aszódi járás tsz-eiben Az aszódi járás ez év januárjában lett termelőszövetkezeti járás. A kis tsz-ek egyesítése után — nagy lendülettel és akarással — húsz termelőszövetkezetben láttak munkához a járás dolgozó parasztjai. A szövetkezeti tagok kezdettől fogva arra törekedtek, hogy saját erejükből győzzék le a kezdeti nehézségeket és csak akkor vegyék igénybe az állam sokat érő támogatását, ha arra mindenképpen szükség van. A tavaszi vetésű növények vetőmagját kevés kivétellel a. termelőszövetkezetek tagjai biztosították. Többek között mintegy ötezer hold kukoricavetéshez szükséges mago* és csaknem 150 vagon burgonyagumót adtak össze. A szövetkezetek a megnövekedett kertészeti területükhöz szükséges mintegy 17 millió palántát is saját melegágyaikban nevelték. Az előzetes adatok szerint a termelőszövetkezetek a több növényeknél elérik, illetve túlhaladják az elmúlt öt év átlagos termőterületét. Cukorrépából például jó háromszáz holddal többet vetettek a szokásosnál. Hiba azonban, hogy a kukorica vetéstervét nem teljesítették. A vetésszerkezet általában a belterjesség irányába tolódott el. A zöldségtermő terület is lényegesen nagyobb a korábbi évekénél. A szövetkezetek várható termésük túlnyomó többségére szerződést kötöttek az illetékes vállalatokkal, illetve felvásárló szervekkel. Biztosítottnak- látszik a nö- vényápolási munkák időbeni kielégítő -elvégzése. A járás tsz-ei ugyanis az eredményességi munkaegységelszámo’ás formáját alkalmazzák. A legfrissebb adatok szerint a vetést befejezték a szövetkezetek, a cukorrépa sa ra h oki sán kívül rövidesen végeznek az egyeléssel és a legtöbb helyeh már töltögetik a burgonyát. A tagok nemcsak a növény- ápolásra kötöttek szerződést szövetkezeteikkel, hanem a tavaszi és őszi kalászosok aratására is. A gépállomás ugyanis — megnöveliédett gépparkja ellenére — nem képes maradéktalanul kombájnnal, illetve arató-kévekötő géppel elvégezni az aratást. Jelentős az aszódi járás állattenyésztése is. Az év végére elérik a szövetkezetek az 1960. évi irányszámokat, de például az anyakoca-létszám már az év első felében biztosítva lesz. Az áruhús termelés tervét szarvasmarhából és baromfiból valamint a háztáji állatállományból eredő hízott sertésből teljesítik. Érdekes képet mutatnak az előzetes adatok. Ezek szerint a szövetkezetek ' minden tagja átlagosan csaknem két sertést és több mint húsz tyúkot, libát, kacsát tart háztáji gazdaságában. A tagoknak csupán egyötöde nem rendelkezik háztáji gazdaságában szarvasmarhával. Élénk versenyszellem alakult ki a járás húsz termelőszövetkezete között. A tsz-ek páros versenyre hívták ki egymást a vetőmag biztosításától kezdve a növények raktárba hordásáig. A versenyben részvevők eredményeit pontozzák, a legjobbakat vándorzászlóval, illetve oklevéllel jutalmazzák. A verseny célja az, hogy a szövetkezetek túlteljesítsék növénytermelési terveiket, illetve az állattenyésztési előirányzatokat. A járás területéről nyolc termelőszövetkezet 1300 holdas területtel csatlakozott a harminc mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz. A szövetkezetek legfőbbje benevezett a tejtermelési versenybe is. Ezekben a napokban a járás termelőszövetkezei tei minden erejükkel arra törekszenek, hogy időben elvégezzek a növenyápo- lási munkákat. Ebben az évben korábban fejezték be a szokottnál a tavaszi vetéseket. Nagy gondot fordítanak a szövetkezetek arra, hogy az egyelésnél biztosítsák a megfelelő tőszámot mind a kukoricánál, mind az egyéb növényeknél. Tavaszi munka a szobi Új Barázda Tsz-ben A szobi Uj Barázda Termelőszövetkezet egyike a járás legjobb közös gazdaságainak. Évről évre jó eredményeket ér el. Az eredmények mögött a tagság töretlen szorgalma és munkaszeretete áll. Amikor megkérdeztük Swéger József elnököt, hogy mi a legfőbb erőssége a szövetkezetnek, így válaszolt: „A közösségi szellem!” Ez a közösségi szellem többek között abban is megnyilvánul, hogy a sürgős munkák idején a tagok egész családja, sőt rokonsága is dolgozik. Növekvő állatállomány, nagyszabású építkezések GAZDAGODIK A CEGLÉDI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET Kis termelőszövetkezet — nagy eredményekkel A ceglédi Kossuth ■ Termelőszövetkezet az elmúlt egy esztendő alatt rohamósan fejlődött. A tagság elégedettségén és a jól művelt földeken kívül még valami mutat, ja ezt a nagy változást: az állatállomány. Elhatározták ugyanis, hogy minden erejükkel növelik a szarvasmarha- és sertésállományt, s ezzel együtt a tenyésztést és hizlcSást is. Elhatározásuk a megvalósulás útjára lépett. Egy esztendő alatt szarvasmarhaállományuk több mint háromszorosára növekedett. Jelenleg 220 darab szarvasmarhával rendelkeznek, közöttük 38 tehénnel és 39 hasas üszővel. 78 darab hízómarhára szerződést kötöttek, s még az idén le is szállítják azokat. Állattenyésztési és hizlalás! programjuk keretében sertéstörzset állítottak be. Az első szaporulat 130 malac. Sertés-törzsállományukat év végére megduplázzák. Erre az évre 340 darab sertés hizlalását vállalták szerződéssel. 103 darabot már leszállítottak. A tervek szerint az idei hiz- lalási program után jövőre már tenyészanyag eladására is sor kerülhet, s ezzel elősegítik majd más termelő- szövetkezetek sertéstenyésztését is. Az utóbbi hónapokban még egy érdekes változás történt a tsz-ben. Szép és gondosan kezelt központjuk kertjében baromi iólak állanak. Nemrég ezek még nem voltak itt. Az idén azonban háromezer naposcsibét nevelnek fel mélyalmon, továbbá 500 pulykával és 500 libával is próbálkoznak. A tervek szerint 1100 csibét és 500 pulykát, valamint 50 libát továbbtenyésztésre hagynak, a többit pedig rántani- való, illetve pecsenye súlyban értékesítik. A növekvő állatállomány megköveteli, hogy az eddigi istállók és ólak mellé továbbiakat építsenek. A termelőszövetkezet saját építőbrigádja meg is kezdte ezt a nagy munkát. Jelenleg két 20—20 férőhelyes szerfás fiaztató épül, mintegy 100 ezer forint értékben — saját erőből. A két fiaztató két-három héten belül teljesen- - elkészül. Ugyancsak most épül egy 50 -férőhelyes növendékmarha szabadszállás. Ezt a Ceglédi Építőipari Ktsz emberei építik és május végére átadják. A napokban szállították le az anyagot, szerfát és téglát, egy háromezer férőhelyes baromfiólhoz is. Június elején az építőbrigád megkezdi a baromfiól építését. A Kossuth Termelőszövetkezet elmúlt évi eredményei, a fokozatos gyarapodás és erősödés, valamint az állatállomány ilyen nagyarányú növekedése igen biztató. A cukorrépát egye'i a növénytermelő brigád. A munkában résztvesznek a vasútnál és ipari vállalatoknál dolgozó családtagok is, akik szabadnapjukat áldozzák fel. hogy idejében végezhessenek. Különösen a Golán-családból jelentek meg szép számmal. A 16 hold gyümölcsös az egyik legjövedelmezőbb üzeniág. Rendkívül nagy figyelmet szentelnek a gyümölcsös munkáinak. Szili György, Lakatos Lajos és Paluska Gyula a héten megkezdték az ötödszöri permetezést. nap leforgása alatt — nyolcvanezer forint tiszta jövedelmet biztosít. A letkési Bástya Termelő- szövetkezet négyszáznegyvennégy holdjával a kisebb termelőszövetkezetek közé tartó-, zik a megyében. Ez azonban \ nem jelenti azt, hogy csak kis j mértékben lehet rájuk számi- \ tani az ország élelmiszerrel va- \ ló ellátásában. Ennek éppen az \ ellenkezője az igaz. Még az elmúlt év végén 120 j sertést állítottak hízóba, ezek- j bői ötvennégyet már átadtak j az Állatforgalmi Vállalatnak, s \ a visszamaradt 66-ot május vé- \ gén és a jövő hónapban szál- : lítják le. Ez évben további \ 160 sertést állítanak hízóba, s: ezeket ugyancsak még az idén ] leszállítják. Igaz, a termelő- : szövetkezet vezetősége és tag- ] sága az elmúlt évben nagy i gondot fordított a kukoricater- ; melésre. Májusi morzsoltban számítva 34 mázsás átlagter- j mésük lett. s ezzel az ered- \ ménnyel szinte egyedülálló a termésátlaguk a megye termelőszövetkezetei között. A sertések mellett nagy gonddal nevelik azt a kétezer kacsát is, amely 3—4 hete érkezett meg a szövetkezetbe. Nyolc hetes korban két kilós súllyal adják át a MÉK-nek. Ez évben még további kétezer darab pecsenyekacsát nevelnek. Kacsahizlalásból 171 ezer forint bevételt terveztek, s leszámítva a kis kacsák árát! a takarmányt, a munkadíjat. stb. előreláthatólag a négyezer kacsa nevelése — mintegy öt hóAz oldalt összeállította: Cse- kő Ágoston, Déri Károly. Mi- hók Sándor, Tenkely Miklós. Az okos szó nem hiábavaló Virágzik a borsó, mégpedig majdnem egyszerre . az egész 460 holdon. Kapálni kell, gyorsan, nagyon gyorsan bekapálni, mert a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetnek szerződése van a konzervgyárral. Egy-két hét múlva g borsóaratógép már rámegy -a földre. Török Kálmánná javakorabeli asszony mindennap kiviszi a kapát a határba. No, nemcsak kiviszi, hanem húzogatja is a csapattal együttesen, akik közül egyik se számít egészen friss menyecskének. Mégis, frissiben kelnek, nótaszóval vannak... Arról híresek a községben. Meg is dicsérték a közgyűlésen ezt az asszonycsapatot. Elismerő szót kaptak a derék munkáért az állattenyésztők is. Ahol eredmény, dicséret és elismerés, azaz fényesség van, ott természetesen árnyék, azaz zokszó és korholás is akad, Itt, Zsámbokon, aPetőfi Termelőszövetkezet közgyűlésén azonban valamivel hosz- fszabb a sötétség, mélyebb a $ homály, mint amekkora a si- 0 kér után dukálna kíséretnek. Arról van szó, hogy nemcsak $ a borsó sürget, hanem nem- £ sokára a paradicsom is, í amelyből 140 holdat tervez- ? tek. Ennek meg rögtön a sar- $ kára lép a kava,kívánásban a | paprika 60 holdon, hogy az í újkrumplit, a hétszáz holdnyi ( kukoricát, meg a száz holdon elduggatott hagymát ne is emlegessük. A zsámboki emberekben mindig volt büszkeség. Jó zöldségtermesztők, belterjesen gazdálkodók hírében álltuk. Most mégis elnézték, hogy a répaegyeléshez a túrái Gal- gamenti Tsz-ből jöjjön át 130 asszony segífeni. Szép cselekedet volna ez a szocialista összefogás a termelőszövetkezeti falvak között, ha a zsám- bokiak valóban nem győznék a munkát. A hiba azonban ott van — amint ez a közgyűlésen, s előzőleg a párt- szervezet taggyűlésén is kiderült —, hogy a tagok markában nem nagyon fényesedik ki és melegedik át a kapanyél. A családok legtöbbjéből egy-két ember a fővárosban vagy a Szentmártcnkátai Állami Gazdaságban keresi a pénzt, az otthonmaradottak pedig jórészt a háztájin pepecselnek. Még az is megesik, hogy a tehenet ráengedik a tsz földjére legelni. A tejféle még a zöldség igen kelendő a pesti piacokon. Hátai az asszonynép. a tsz borsója, pa- radicsomja meg kapálatlan marad, ha a vezetőség nem tesz valamit. No, ezúttal tettek. A tagság elé terjesztették azt a javaslatot, hogy aki nem szerez megfelelő számú munkaegységet, attól a háztáji földet megvonják, mégpedig azonnal. A törvény is ezt mondja. A vihar ki is tört, peáig ezúttal nem a vezetők, hanem a tagság magatartása vetette el a szelet. De nézzük meg közelebbről, mélyebben a kérdést! Csakugyan olyan lusták, nemtörődömök és magukban kaparó, fukari emberek-e a zsámbokiak? A hafatba tényleg kevesebben járnak ki dolgozni, mint ahogyan az idejükből és az erejükhöz mérten járhatnának. Viszont qs is igaz — ez a kérdés volt a zsámboki pártszervezet legutóbbi taggyűlésének a gyújtópontja —, hogy a vezetők csők a törvény „ostorát” csattogtatják, a meggyőzés, a jó szó, a felvilágosítás pedig elmarad. Az emberek aláírták a belépési nyilatkozatot, aztán meg is penészedhettek. be is gyepesedhettek. Nem beszélt, nem törődött velük senki. Akik munkára jelentkeztek a tsz-ben. azokkal közölték, hogy hol és mit kell dolgozni, mennyi munkaegység-előleget kaphatnak. (Kaptak is, akik dolgoztak, minden munkaegységre 18 forintot.) A nagy egészről, a nagyüzemi gazdálkodás tágas horizontjáról, a szövetkezeti demokrácia kérdéseiről nem szólt az emberekkel senki. így aztán sokan csak úgy gondolkodtak, hogy jobb ma a háztáji veréb, mint a holnap vagy holnapután esedékes szövetkezeti túzok. Egy ötven körüli özvegyasz- szony, aki a szentnek sem mondta meg a nevét a közgyűlésen, most is abban a tudatban él, hogy tőle elvették a hat holdját, és most neki, szegénynek, „részibe” kell járni kapálni. (A kapott 1000 forint előlegről hallgatott!) Zsámboki Pálné, Polgár Istvánná, Török Jánosné, Soós Lászlóné nem félnek megmondani a nevüket és azt a véleményt sem a párt- szervezet tagjairól, a kommunistákról, hogy „azok nem beszélnek velünk”. A legutóbbi taggyűlésükig csakugyan zártkörű volt a pártélet. A vezetők egymás között voltak, egymással törődtek, és apró, személyi jellegű torzsalkodások, vetélkedések adták nekik a fögon- dot. A munkából való elmaradozós, a pangásnak induló társadalmi élet azonban felrázta a pártszervezetet. Most már nem azt teszik, hogy tessék-lássék ,.foglalkoznak az emberekkel”, hanem elmennek vendégségbe a házakhoz, a családokhoz. Egy- egy ház udvarán valóságos kisgyűlés kerekedett egy-egy ilyen látogatás nyomán. Az emberséges, okos szó soha, sehol nem hiábavaló. Ezt bizonyítja az eredmény, hogy a párttaggyűléstől a közgyűlésig eltelt pár nap alatt már egész listára valót tesz ki azoknak a neve, akik a meggyőző szó nyomán munkára jelentkeztek a közösben. Közöttük Kákái Jánosné és Mihály né, Soós Andrásné és Józsefné, Bajnóczi Józsefné, meg Molnár Mátyásné és Istvánná az elsők között. Szabó István, aki ezelőtt 12 holdon gazdálkodott, azt mondja: — Én is a családommal dolgoztam meg a földet. Foga- tos csapatvezető lettem. Nekem is bele kellett tanulni abba, hogy ne csak a lovam füléig lássak. Meg ahány ember, annyi színe van a szónak . .. Amikor a szervezés volt, tudták ezt a kommunisták. Miért felejtik el?... Ha éppen úgy jönnek portáról- vortára beszélgetni, mint eleiében. akkor nem marad ka- nálatlan egy bokor krumpli sem... liéty Károly Id. Mácsai József, ifj. Mácsai József, Károvics István és Medvik János lucernát kaszálnak és hordanak a sertéseknek. (Tenkely Miklós felvételei)
