Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-03 / 103. szám
I960. MÁJUS 3. KEDD PEST HEGY Látogatásunk megerősítette bennünk a magyar nép tehetségéről és békeszeretetéről vallott meggyőződésünket A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének sajtótájékoztatója A Magyar—Szovjet Baráti Társaság III. országos kongresszusán részt vett szovjet küldöttség tagjai — egyhetes itt-tartózkodás után — hétfőn délben elutaztak hazánkból. Elutazásuk előtt sajtótájékoztatón számoltak be magyarországi élményeikről. A magyar újságírók nevében Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára köszöntötte a vendégeket. V. P. Druzin, a Gorkij Irodalomtudományi Intézet professzora, a küldöttség vezetője elmondotta: harmadszor jár Magyarországon. Első látogatásakor, közvetlenül a második világháború után, látta a rombadőlt Budapestet, a kifosztott, tönkretett országot. Nyolc év múlva, 1953-ban járt nálunk másodszor. Akkorra begyógyultak a háborús sebek, az országban lüktető, békés építőmunka folyt. Mostani látogatása — mondotta — megerősítette benne a szocializmust építő magyar nép tehetségéről, békeszeretetéről, s a szovjet nép iránti ragaszkodásáról vallott meggyőződését. Itt-tartózkodása során alkalma volt megismerkedni a magyar irodalmi élettel, számos magyar íróval. A velük folytatott őszinte eszmecserék alapján úgy érzi, a magyar irodalom jó úton halad- Bármerre jártak az országban — mondotta befejezésül Druzin elvtárs —, mindenütt a tervszerű, alkotó munka, s a növekvő iólét jeleit látták. Hasonlóan summázta tapasztalatait Ovcsarenko elvtárs, a kijevi Tudományos Akadémia kémiai.' intézetének vezetője. Köszönetét mondott vendéglátóinak, amiért lehetővé tették, hogy közelebbről is megismerkedhessen a magyar természettudományos kutatások legjobbjaival, köztük Erdey-Gruz Tibor és Búzák akadémikusokkal, akiknek munkásságát jól ismeri és nagyra értékeli. Mint mondotta, nagyon kellemesen érintette, hogy Búzák profesz- szor felajánlotta: működjenek együtt a kolloidok terén végzett kutatásokban Sz. A. Birjukov pénzügyi szakember és A. A. Talberg, a Kukuruze bánya komplexbrigádjának vezetője, a kölcsönös látogatások, baráti tapasztalatcserék fontosságát hangsúlyozták beszámolóikban. A. M. Likova, kétszeres Lenin-díjas, a rjazányi terület Kirov kolhozának fejőnője, a Szocialista Munka Hőse szólalt fel ezután. Először jár külföldön — mondotta —, érthető tehát, hogy nagy izgalommal, s egy kis félelemmel készült erre az útra. Mindez i a magyar nénpel való személyes találkozásakor megszűnt. A termelőszövetkezetekben tett látogatások, a magyar tszparasztság vendégszeretete, s az az érdeklődés, amelyet a szovjet kolhozok munkamódszerei, a kolhoztagok élete iránt tanúsítottak, jóleső érzést keltettek benne. Örült, hogy átadhatta tízéves munkájának tapasztalatait, s annak is, hogy számos olyan ötlettel, tervvel mehet haza, amelyet otthon is érdemesnek tart megvalósítani. Befejezésül a küldöttség tagjai válaszoltak az újságírók kérdéseire. VERSENYBEN ,.Atomjégtörő“ a Dunán A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Földművelésügyi Minisztérium verseny- felhívására a ceglédi járás kilenc termelőszövetkezetéből, illetve gépállomásáról érkezett válasz. Több száz fiatal kapcsolódott be az ifjúsági versenybe. A kőröstetétleni Dózsa Termelőszövetkezet 15 fiatalja £ hibridkukorica termesztési bri- gádot alakított, s védnökséget íj vállal a kukoricatermesztés íj felett. Jászkarajenőn 72 fiatal £ nevezett az ifjúsági verseny- £ be, ők silózó. hibridkukorica- termesztő és baromfitenyésztő ? brigádot alakítottak. A járás- ból 36 ifjú traktorista is be- ^ kapcsolódik az országos ver- senybe. ' Játék vasútállomást működtet az ipari vásáron a Telefongyár „igazi” vasútbiztosító-berendezése Híradástechnikai iparunk az idei ipari vásáron nemcsak a közönség által ismert cikkeit, hanem az úgynevezett nehéz gyártmányait is bemutatja. A Telefongyár például kiállítja korszerű vasútbiztosító berendezését. A vasúti forgalom üzembiztonságos lebonyolítását szolgáló berendezést jórészt csak a szakemberek ismerik, értékelik. Az üzem azonban népszerű formában igyekszik bemutatni a berendezés működését, használatát a nagyközönségnek is. Ezért a mintegy 3x4 méteres asztalon elkészítették egy vasútállomás makettjét, amelyen játék villanyvonatokkal, váltókkal, fényjelzőkkel működés közben mutatják be a biztosító berendezést. A jégtörőmodcll megérkezett a dunai körútjáról Primőrök — két héttel korábban! Megkezdték a palántaelőnevelő tápkockák tömeges gyártását A Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Kutatóintézetében kidolgozták a palántaelőnevelő tápkockák tömeges Szövetkezeti csikók 'i'»>v Néhány hónapja alakult meg Tápiósülyön a Virágzó Tsz, amelynek tagja lett a falu minden dolgozó parasztja. Örömmel mutatja az állatgondozó. Dobos János és Jáner Fülöp fogatos ezt a két kis csikót, amelyek csaknem egy- időben már a szövetkezetben születtek. (Csekő felv.) előállításának módszerét. A kiváló minőségű komposzt- trágyából és tőzegkorpából készülő tápkocka tulajdonságait először a hajduszoboszlói Kossuth és az újszegedi Haladás termelőszövetkezetben vizsgálták meg. Kiderült, hogy a palántaelőnevelő tápkockák révén a helyi piacok, továbbá az export a szokottnál két héttel korábban látható el tavaszi primőrökkel. Megoldja a dinnyetermelés- nek mindinkább hiányzó jó minőségű gyeptéglák pótlását is. A Heves megyei Szervestrágya Begyűjtő Vállalat az idén hat, külföldről beszerzett különleges géppel megkezdi a palántaelőnevelő tápkockák tömeges gyártását, a győri telephelyen pedig máris működik egy gép, amely a termelőszövetkezeteknek naponként 15 ezer tápkockát juttat, darabonként tízfilléres áron. A tápkockák hasznosságára jellemző, hogy használatával holdanként 5—10 ezer forintos többletbevétel érhető el. Gyártását országosan bevezetik. Németh Imre Cél: a szerszámgépiparban is elérni a világszínvonalat! ezért dolgozik a tízéves szerszámgépfejlesztó intézet Tíz évvel . ezelőtt alakult meg a Szerszámgépfejlesztő Intézet elődje: a Nehézipari Minisztérium Mintagépgyárra. Minthogy ez a kis tervezőgárdával rendelkező üzem leginkább csak egyedi és célgépeket készített, 1954 áprilisában a mintagépgyár átalakult a mai Szerszámgépfejlesztő Intézetté, amely sorozatgyártásra alkalmas szerszámgépeket is tervez. Egy sereg új konstrukcióval, célgéppel lepte meg azóta a szerszámgépipart az intézet. A GH 400 típusú harántgyalugép például — hogy csak a legkiemelkedőbbet említsük — aranyérmet nyert a brüsz- szeli világkiállításon. Több mint 150 szerszámgéptípust terveztek és készítettek már Halászteleken. Ezeknek nagy részét sorozatban gyártják üzemeink. A fő profil ma már új gyártmányok kikísérletezése, önálló gyártmányfejlesztési főosztály alakult, s még inkább kiszélesítették a kutató- és szervezőmunkát. A közelmúltban is egymás után születtek új konstrukciók, célgépek. Itt készült el az első magyar automata gépsor. 1958-ban megkezdték az agre- gát egységek tervezését. Bővült a nemzetközi együttműködés is, mert amíg korábban csak a Szovjetunióval tartott szorosabb kapcsolatot az intézet, ma már csehszlovák, lengyel, német kutatóintézetekkel is együttműködnek a halásztelekiek. Az intézet dolgozói legfontosabb feladatuknak a VII. pártkongresszus határozatában is megjelölt célkitűzést tekintik: a második ötéves terv végére a szerszámgép- iparnak is el kell érnie a világszínvonalat. Nemrégiben adtunk hírt az intézet egyik nemzetközi szempontból is nagy jelentőségű eredményéről: elkészült a gürdülőorsós másolóeszterga prototípusa. Első nagy lépés ez szerszámgépeink automatizálásához. Ezentúl még behatóbban foglalkozik majd az intézet a kis sorozatban készülő szerszámgépek automatizálásával is. Tovább bővítik a kísérleti kutatómunkát, s nagy segítséget adnak majd az üzemek műszaki fejlesztéséhez. Az eredményekben gazdag évtized után szombaton ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a halászteleki Szerszámgépfejlesztő Intézet. Jubileumi kiállításon mutatták be a kutatási eredményeket, a legújabb gépeket. Este az intézet dolgozói az Agrártudományi Egyetem kultúrtermében tartották jubileumi ünnepségüket. Megemlékeztek az elmúlt évtizedről, s szóba kerültek a további feladatok is. Sok kiváló szakembert nevelt ez az intézet. Például húsz munkás szerezte meg itt a mérnöki diplomát. Nagyon sok intézeti dolgozó került más üzemben fontos vezető beosztásba. Jelenleg is itt dolgozik a Kossuth-díjas Ludman László és Zsingor Jenő, akik a gördülőorsós vezérlést kidolgozták. Tíz év alatt egy olyan kiváló tervezőgárda és munkáskollektíva alakult itt, amelyre méltán számíthat a magyar szerszámgépipar. Az ünnepségen több miniszteri kitüntetést adtak át a legjobb dolgozóknak. Akinek valaha is volt már egy ágyásnyi veteményes kertje és abba veteményezéskor egyenes sorokat kívánt húzni, annak a címben megnevezett munkaeszközt aligha kell bemutatni. E művelet elvégzésére ugyanis a legcélszerűbb eszköz az a két rövid karóra Jelcsavart madzag, amit sorhúzó zsinegnek szokás nevezni. Nos, annak, hogy Galambos Péter és Kútásó Vendel között végül is minden jóra fordult, egy ilyen közönséges sorhúzó zsineg volt az oka. Úgy kezdődött a dolog, hogy Galambos Péter, miután megreggelizett és festőköténye csücskével kétfelé törölte bajuszát, a falitékából elővette ünneplő pipáját, rágyújtott, s kiült a ház elé szemlélődni. Derűs, tavaszi vasárnap délelőtt volt akkor éppen, s miközben a kékszínű pipafüst bodorozva úszott a levegőben, aprólékosan szemügyre vett mindent, ami a közelében állt. Megnézte a kutat, amelynek a gémjéről évtizedek óta ugyanaz a rozsdás fogaskerék csüng alá, amit még akkor kötözött oda, amikor a kút elkészült, ma jd tekintetét a virágba borult meagyfára, onnét pedig az enyhe napfényben sütkérező kajlatarélyú kotlósra fordította, amikor valaki az utcáról ráköszönt: A SORHUZO ZSINEG — Jó reggelt Péter! — Neked is, Béni! — viszonozta a köszöntést pipája mellől, majd kisvártatva még utána szólt az elhaladónak: — Hová mész avval a kapávalJ — Megyek a háztáji földre. — Várjál, már egy kicsit! — áüt fel a lócáról Galambos Péter. — Én is kimegyek, megnézem, milyen a vete- ménp. Azzal befordult a pitvarba, ahol Tarló Rózái, a felesége egy bögrébe csorgatott tojás sárgájával a vasárnapi fonottkalácsot kenegette. — Kimegyek a háztájiba — mondta neki Galambos. — De harangszóra haza gyere — figyelmeztette Tarló Rózái, ne várjunk itt az étellel. mert gyorsan el szeretnék mosogatni, hogy délután én is pihenhessek egy kicsit. Galambos bólintott, tudja ő jól, hogy ráfér Rózáira a pihenés, hisz azóta, hogy márciusban megkezdték a munkát a közösben, az asszony is ott van, egyetlen napot sem hiányzott még a tehenészetből. Már az ajtóban állt. ami kor hirtelen visszafordult. — Hol van az a zsineg, Rózái? — kérdezte. — Miféle zsineg? — nézett rá az asszony. — Az a sorhúzó zsineg, amit az úton találtál. — Kint van a kamrában. De mit akarsz vele? Csaknem akarod odaadni nekik? Galambos Péter nem válaszolt, hanem indult a kamrába, onnét pedig ki az utcára, ahol a Béni nevezetű egyén a kapával a vállán már türelmetlenül várakozott rá. Nem messze van a háztáji föld, de ha már egy irányba mennek, kettesben jobban telik az idő. A zsineget a tarisznyájába csúsztatva vitte, éppen csak az egyik karó vége kandikált elő. A múlt vasárnap találta ezt Rózái az úton, amint a háztáji veteményesből jövet, hazafelé tartott, s ő meg azonnal megismerte, hogy a Kútásó Vendelé, akinek szintén ott van a háztájija az övé mellett, s akivel immár több mint három esztendeje haragban vannak. Egyéni gazdák és mezsgyeszomszédok voltak még akkor mindketten s a haragra is a mezsgye adta az okot. a mezsgye, amelyet Galambos Péter akarva, vagy akaratlanul, de elszántott. Kútásó feljelentette, ami pereskedéssel és haraggal végződött. A harag most már alighanem mindkettőjüknek terhes, mivel a sors úgy hozta, hogy mindketten egy termelőszövetkezetbe léptek, s ráadásul mindketten fogatosok lettek és a múltkor is, amint a tavasziárpát vetették, hát egy táblán dolgoztak, sőt, a zsákot is felsegítették egymás vállára, de szólni egyik sem szólt egyetlen mukkot sem. S most meg, mintha csak a sors is össze akarná boro- nálni őket, úgy adódott, hogy éppen nekik kellett megtalálni Kútásóék sorhúzó zsinegét. Amint kiérkeztek a háztáji területre, ment ki-ki a maga parcellájába. Galambos jól sejtette, hogy Kút- ásóékat kint találja, mert a tagok általában vasárnap szoktak a háztájiban dolgozni. Ezúttal Kútásó meg Julis, a középső lánya volt kint. Krumplit ültettek. Az ember egy kapával a fészket vágta, a lánya meg egy kosárból a vetőgumókat rakta. Kifelé haladtak, s már majdnem a dűlő végén járTöbben kaptak kiváló dolgozó oklevelet és sokan pénzjutalmat. A szombati ünnepséggel nem ért véget a jubileumi évforduló, az intézet ugyanis a Gépipari Tudományos Intézettel közösen május 3- tól 6-ig tudományos ülésszakot rendez a Technika Házában. Az ülésszakon a szerszámgépipar aktuális problémáival foglalkoznak majd az intézet kísérleti és kutatómérnökei. ___________ (sp) „ Nemes" gesztus Az UJ EMBER című katolikus hetilap híradása szerint a Rítusok Szent Kongregációja most foglalkozik Josephina Bakhita nővér boldoggá avatásának ügyével. Josephinát tízéves korában adták el rabszolgának Khartumban, hosszas hányódás után került az ottani olasz konzulhoz, felszabadulása után pedig a canossai kolostorban töltött ötven esztendőt. Josephináből „boldog” lesz; a Kongregáció „megjutalmazza” a kis rabszolgalányt földi szenvedéseiért és cselekedeteiért. Kifizetődő helyrehozni ezt a százados mulasztást: mert mindig könnyebb magasztalni a holtat, mint megbecsülni az élőt. — ve — lak, amikor Galambos mellé- : jük érkezett. Ezúttal sem kő- i szönt, csak megállt s tarisz- \ nyájából elővette a sorhú- i zót. : — Itt a zsineg! — nyúj-: tóttá Kútásó felé, miközben! tekintetével a földet kutatta. : Kútásó kérdő pillantást ve- t tett Galambosra, mint aki: nem érti miről van szó. — Rózái találta — tette \ hozzá magyarázatképpen \ amaz —, én meg gondoltam. 1 ha már erre járok, egyúttal kihozom. 1 I — Aza’ csakugyan! — ál- \ lapította meg felcsillanó szem- \ mel Kútásó. — A mi zsi- \ negünk! Sajnáltam volna na- \ gyón, ha nem találjuk meg, i mert emlék nekem ez a két i hitvány karó... Még nagy- j apám faragta, mogyorófá-; ból... Hát Így történt a dolog.; Hogy aztán melyik köszönt! előbb a másiknak, azt már i senki sem tudja, de ne is ku-l tassuk. Az viszont tény, hogy j a következő vasárnap Gálám- j bős Péter és Kútásó Vendel j a földművesszövetkezeti kocs- \ mában többek szemeláttára i koccintott egymással, s vala- í melyik a múltra célozván í félig tréfásan kijelentette:! mindennek az az átkozott f mezsgye volt az oka! Ari Kálmán * Tolna községben a Földvári Mihály Gimnázium rádiószakkörének tagjai iskolájuk névadó ünnepségére elkészítették a Lenin nevű atommeghajtású jégtörőhajó távirányítású modelljét. Az óriási modell közel három és fél méter hosszú és 79 centi széles. Az ultrarövidhullámú rádió vevőkészülék két hatalmas akkumulátora pedig közel 100 kiló súlyú. A több mázsás hajómodell a vízrebocsátás után jól bírta a Duna vízáramlását és az uralkodó szelet. A parton elhelyezett rádióadókészülék kifogástalanul működött: 10 irányban kormányozta az óriási hajómodellt.
