Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-21 / 119. szám
«Jf IK Et VEI yifrfaP 196«. MÄJUS 31. SZOMBAT A közgyűlésekről, a termelőszövetkezetek segítéséről az ez évi feladatokról A MÉSZÖV elnökhelyettesének nyilatkozata A közelmúltban fejeződtek be az egész megyében a föld- müvesszövetkezetek évzáró közgyűlései. Ezzel kapcsolatban munkatársunk felkereste Dinnyés József elvtársat, a MÉSZÖV elnökhelyettesét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a földművesszövetkezetek elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól. Az alábbiakban közöljük kérdéseinket és az azokra adott válaszokat. Hogyan értékelik a lezajlott közgyűlések alapján a földművesszövetkezetek elmúlt évi tevékenységét? — Március elejétől április végéig a megye földművesszövetkezeteinél és az irányításuk alatt álló takarék- tej- és egyéb szövetkezeteknél megtartották a szokásos évi mérlegbeszámoló, tag-, illetve közéé küldöttgyűléseket. A két hónap alatt mintegy 110 szövetkezetben tartottak ilyet, amelyeken a megye szövetkezeti tagságának zöme, több mint 90 ezer ember jelent meg. A gyűléseken elhangzottak alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendőben több mint négyezer új taggal nőtt a földművesszövetkezetek létszáma, s kétmilliárd forint forgalmat bonyolítottak le a szövetkezetek. Jelentős eredményeket értek el a földművesszövetkezetek a szerződéses termelésben és általában a mezőgazdasági termelés segítésében. Az új módszerek elterjesztése érdekében 128 helyen 350 szakelőadást tartottunk. amelyeken a hallgatók létszáma sok esetben meghaladta a 200—250 főt. a f öidműv§s§f öyetkezetek az elmúlt esztendőben több mint 18 ezer hold zöldség és egyéb növényféleség termelésére kötöttek szerződést, s több mint 31 millió forint értékű növónyvédőszert és 26 millió forint értékű rézgálicot hoztak forgalomba. Jelentős fejlődést bizonyít az, hogy 65 szakcsoportunk alakult át termelőszövetkezetté, A megszilárdítás során a megyei központból 15 pénzügyi, számviteli és mezőgazda- sgi szakembert helyeztünk ki egy-két hónapos időtartamra a termelőszövetkezetekbe. Ezenkívül negyven szakembert adtunk át véglegesen a termelőszövetkezetek részére elnöknek, mezőgazdásznak és könyvelőnek. A patronáló mozgalom keretében jelenleg is mintegy 100 szakemberünk segíti a termelő- szövetkezetek munkáját. Kereskedelmi apparátusunk műtrágya, pétisó, kálisó biztosítá2. sával, az építkezési anyagok megfelelő szállításával is segítette a termelőszövetkezeteket, valamint a legtöbb helyen átadtuk a földművesszövetkezet tulajdonában levő mezőgazda- sági kisgépparkot, darálókat és szeszfőzdéket is. Földművesszövetkezeteink jó munkáját bizonyítja, hogy a kongresszusi munkaver- senyben négy földműves- szövelkezet nyerte el a kiváló címet, több más földművesszövetkezet pedig dicséretet és elismerő oklevelet kapott. Milyen jelentőséghez jutottak a közgyűléseken a tagság kezdeményezései, önkéntes munkavállalásai? — Földművesszövetkezeteink tagsága örömmel látta, hogy a kereskedelmi hálózat az elmúlt években nagyot fejlődött. Földművesszövetkezeteink jelentős összeget költenek ilyen célra. A tagság ehhez célrészjegyek jegyzésével, valamint társadalmi munkával járult hozzá. Az elmúlt évben megyénk földművesszövetkezeti tagsága több mint félmillió forint értékű célrészjegyet jegyzett, s közel 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Különösen a nagykőrösi, a tahi, a biai, a diósdi, a péceli, a tápiósülyi, a dömsödi és a nagymarosi szövetkezeti tagság adta szép példáját az önzetlen áldozatvállalásnak. Ebben az esztendőben is jelentős beruházást és tatarozást végzünk, s a küldöttgyűléseken a tagság jelentős összegű célrészjegyet és társadalmi munkát ajánlott fel például Idamajorban, Csömörön, Újszilváson, Gödöllőn, Pomázon, Nagytarcsán, Leikésen, Val- trón,' Nógrádvefőcérí, Zsámbö- kon és még sok más helyen. A küldöttgyűlések általában élénkek voltak, a tagság sok érdekes javaslatot tett. Javaslatok érkeztek a felvásárlással az áruellátással, ipari üzemek létesítésével és még sok egyéb kérdéssel kapcsolatban. Feldolgozásuk, illetve megvalósításuk már megkezdődött. Hogyan határozták meg a közgyűléseken a termelőszövetkezeti községek földművesszövetkezeteinek további feladatait? — A termelőszövetkezeti községekben a földművesszövetkezetek feladata természetesen módosult. A tapasztalatok szerint a tsz-községekben megnövekedik a boltok forgalma. az eddiginél is több iparcikket, háztartási gépet, stb. vásárolnak. Célunk, hogy a fokozottabb igényeket is zavartalanul kielégítsük. A kereskedelmi feladatok ellátása mellett újabb pénzügyi és mező- gazdasági szakembereket adunk át, valamint segítjük a termelés és értékesítés munkáját. A földművesszövetkezetek ipari üzemei elsősorban a tsz-ek részére gyártanak betonelemeket, téglát, meszet stb. Terveink között szerepel, hogy a tsz-községekben aszalóüzemet, mosodát, tisztítókat, különböző javítórészlegeket létesítünk. Ebben az esztendőben a szerződéses termeltetés nagyobb része már a tsz-ekben történik. Fontos feladata tehát a földművesszövetkezeteknek segíteni a tsz-ek termelési tevékenységét, agronómusok átadásával, műtrágya, növényvédőszerek beszerzésével és a megtermelt áruk zavartalan átvételével — fejezte be tájékoztatását Diny- nyés elvtárs. — m — FERFIWAP A VÁCI BÉLÉSÁRUGYÁRBAN Ilyesmiről nem szokás győzelmi jelentést kiadni, de ha szokás lenne, a Váci Bélésáru- gyár férfi dolgozói bizonyára így kezdenék: „Nálunk is megtört a jég! A nemzetközi nőnap és az anyák napja után végre a mi napunk is frelvir- radt, május húszadikán .. Ezen a veröfényes péntek délutánon ugyanis kis időre szünetelt a munka a béléséru- gyárban. Az üzemi lányok, asszonyok ez alkalommal férfi munkatársaikat köszöntötték, ünnepelték. Mégpedig nem üres kézzel: a meglettebb kor- osztály — szíverősítőnek a hirtelen öröm elviseléséhez — egy-egy féldecis üveg cseresznyepálinkát, a fiatalok pedigj egy-egy tábla csokoládét kgp-t tak munkatársnőiktől. Hozzál szíves, köszöntő szavakat Búzás Istvánná igazgatónőtől. Nem lehettünk jelen a jked-, vés ünnepségen, de kiszivárgott hírek szerint ez a „soron- kívüli értekezlet”'osztatlan sikert aratott a férfiak körében.| ISTÁLLÓ ÉS CSIBENEVELŐ Megjelent a burgonyabogár, rajzik a szövőlepke A növényvédelmi szolgálat fokozott védekezésre szólítja a termelőket A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatához érkezett jelentések szerint a burgonyatáblákon a melegebb időjárás beköszöntésével mind nagyobb tömegben jelennek meg az áttelelő burgonyabogaraik. Rendkívül fontos, hogy a termelők már most kísérjék figyelemmel ültetvényeiket és szórványos fertőzés esetén összeszedéssel semmisítsék meg a kártevőket, ha pedig nagyobb tömegben lepték el a burgonyát, a szokásos idég- méreg adagok kétszeresével, tehát az 50 százalékos DDT permetezőar,yagbő 1 vagy pasztából holdanként 2—2.3 kiíót, a 10 százalékos DDT porozó- ból pedig a holdanként 20—30 kilós adagokkal védekezzenek. A lucerna kártevők közül a lucernabogár és a lucerna- böde a Tiszántúl egész területén megjelent, de nagy tömegben ellepték a lucernaföldeket Nógrád, Heves, Borsod, valamint a Dunántúl déli felében is. Legcélszerűbb védekezés. ha az első kaszálás után. még az új rügyek megjelenése előtt, tövisboronával járatják meg a lucernatáblákat. A lombkártevők elleni védekezésre a Holló—10 DDT- emulzió 0,8 százalékos oldatát ajánlják. Az amerikai fehér szövőlepke rajzása az ország “ A gyáli Dézsa Tszt-ben a gazdák saját erejükből, ötletes megoldással 52 férőhelyes növemlékmarha-istállót építettek. Az építkezés csupán néhány ezer forintjába került a tsz-nek. mivel bontásból származó anyagokat használtak fel. egész területén megkezdődött. A termelők, a házikertek, ház- | táji gyümölcsösök tulajdoné-g sai fokozott gonddal figyeljék J fáikat, hogy a kártevők törne- | ges elszaporodását idejében í megakadályozzák. A felsopakonyi TJ.j Étet Tsz-ben 8—10 hetenként — egész éven át folyamatosan — 2500—3000 csibét nevelnek fel és értékesítenek. A csibenevelőt saját erejükből építették. (Csekő felv.) ^xxxxxxxxxv'Sxxvw.xxxxx'fcXWW^xwcwofwrexxxxxNwxxxxvxxxxxxxvwYxxxxxxxxxx'wxxx'««« Miről írnak levelezőink ? Tápióságró! írta levelét Pintér- Katalin. Az idő Újra meghozta a tavaszt. S ahogyan virágba borult a természet, úgy gazdagodott, teljesedett ki a község élete. Januárban lett termelőszövetkezeti község Tápióság. A kezdeti bizonytalanság után teljes erővel 'láttak a közös munkához. Hogy menynyire jó úton járnak, mutatja az: a tavaszi munkákat késedelem nélkül, terv szerint végzik. 4300 holdon 450 tag munkálkodik. Példamutatóan dolgozik a női munkacsapat, nem egyszer a férfiakat is lehagyja. Sokat fejlődött a falu. Betonozott járdák húzódnak a régen sáros kis utcák helyén és bekapcsolták a községet az autóbuszforgalomba is. A jövő nemzedék, az ifjúság jó kezekben van. Élénk az úttörőélet, külön szobájuk van az úttörőknek. A csapat | jelenleg 120-as létszámú, j Megszervezték a maguk külön | kis tsz-ét. Négy holdon gaz- ! dálkodnak és remélik, hogy az eredményekben túlszárnyalják majd a „nagyokat’. Már most gyűjtik a pénzt, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is táborozhassanak. Nagy létszámú ifjúsági vöröskereszt-csoport is működik. A járási versenyben elsők lettek. Az iskolát elhagyó diákok sem maradnak magukra. Példamutató közösségi élet folyik a KISZ-szervezetben. Előadásokat szerveznek, tánccsoportot alakítottak. A régi népi táncokra László Mihály tanácstitkár tanítja a fiatalokat. Fogarasi Jenő ürömi levelezőnk a helybeli Cser- venkov Tsz közgyűléséről küldött tudósítást. A beszámolóból megtudtuk, hogy saját erejükből mezőgazdasági kisgépeket, vízszivattyút vásároljak. Szerződött 30 darab [Szarvasmarhájukból eddig át- ; adtak 15 darabot. 94 000 ío- j rintot kaptak értük. Elhatározta a közgyűlés, hogy tata- | rozzák a tsz épületeit. A székiház és a lakóházak festését imár megkezdték. | Az év utolsó szülői értekezletét tartotta a Bercsényi | Miklós élelmiszeriparitanuló- | iskola Vecsésen. ’Fejes Tiborné igazgatóhelyet- ; tes méltatta a szülők és az ! iskola jó kapcsolatának szük- jségességét az eredményes ne- jvelés érdekében. Anyák napijára való tekintettel a ta- i nulók kultúrműsorral szóra- ikoztatták a szülőket és taná- i rókát — íi’ja Perger Ágoston Itanár. — Szavalatok, jeleneitek után a tánccsoport is be- ; mutatta tudását. Nagy sikert I aratott a héttagú zenekar, í hangulatos számaival. Műsor jután a szülők és pedagógusok ; osztályonként beszélték meg [közös problémáikat. • ;A Ceglédi Vendéglátóipari V általat t * < nyerte el a KPVDSZ és a ! megyei tanács kongresszusi \ serlegét. Ez a szép eredmény kötelez — állapítja meg levelében Mály Gábor, a szakma kétszeres kiváló dolgozója. Az elsőségért alaposan meg kellett dolgozni. Szorosan nyomukban volt a váci és a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat. Tervüket 106,3 százalékra teljesítették. Az év folyamán 170 000 forint költségmegtakarítást értek el. A jól végzett munka elismerése volt a kiosztott 18 napi nyereségrészesedés és a külön jutalomként kapott 30 000 forint. Az eredmények elérésében a lakosság vásárlóerejének növelésén kívül nagy szerepe volt a vállalati versenymozgalomnak. Ennek célja a választék bővítése, a minőség javítása, a közétkeztetés szélesítése, félkész ételek bevezetése és végül szeszes italok helyett az üdítő italok forgalmának növelése. Gyufacimke- és szalvétakiállítás rt\HE E5 s> Ifjúsági gyufacimke- és pa- pírszalvétakiállítás nyílik ma Budapesten, az Egressy Gábor Klubban. A kiállítást — amely május 31-ig naponta 11-től este 7-ig tekinthető meg — a budapesti gyűjtőklubok rendezik ifjúsági szakosztályaik tagjainak gyűjteményeiből. A Gyufaipari Vállalat a kiállítás alkalmából három darabból álló gyufa- cimke-sorozatot jelentetett meg, amely azonban csak korlátozott számban kerül forgalomba.-.jEHÁNY NAPPAL ezelőtt lY történt, Budapestről Ceglédre menet, a vonaton. ;Nagy, termes kocsiban ültem, nem éppen a legrózsásabb hangulatban. Az sem derített jobb kedvre, hogy utasfogalmak szerint igen jó helyem eolt, az ablak melletti sarokban, arccal a menetirány felé. Olvasni szerettem volna, de fájt a fejem és olyan szép számban zsongtunk, beszéltünk, nevettünk, fecsegtünk és olykor kiáltoztunk a kocsiban, hogy egyáltalán nem sikerült a betűkre összpontosítanom figyelmemet. Már jó ideje meglehetős ostobán Tévedtem magam elé, amikor váratlanul megütötte a fülemet két hang. Pontosabban: ekkor figyeltem fel először tudatosan arra, hogy bármekkora is a hangzavar, legalább húsz perce elsősorban az ő éles hangjuk hasogatja az agyamat. Közvetlenül a hátam mögött ültek. Asszonyok. Régi gyöngém, hogy szeretem lopva meghallgatni idegen emberek búját-bánatát, így fokozatosan erőt vettem magamon és egyre inkább oda figyeltem. Panaszkodtak. Nagy kitartással, meglepő Ez a „ keserves“ élet... szőkészséggel és engedetlenül. Negyed órába sem telt és megtudtam, hogy hazánk fővárosában hiába van a tenger- sok áruház, voltaképpen semmit nem lehet kapni. Nincs az a fajta hétkarú csillár, amilyenre szükségük lett volna. (Miért éppen hétkarú? Ez rejtély maradt előttem.) Egy fér- f if ülnek komplikált elnevezésű ruhaanyagnak nyomát sem lehet találni, de híre-pora sincs a harmincöt literes zsíros-vin- dölynék sem. Ami azonban mind semmiség ahhoz mérten, hogy milyen tolongás megy végbe a csemegeboltokban. Ha az ember meg akarja vásárolni azt a nyomorult két rúd téliszalámit, nem elég, hogy legombolnak róla kétszázhuszonhét forintot, hanem még a sarkát is letapossák. Pedig egyébként is fájnak a lábai. Egyszóval: csupa nyomorúság az asszonyember sorsa, keserves ez az élet... m LEGUTÓBB IS, amikor él a Julis stafirungját egészítették ki azzal a böhömnagy televíziós készülékkel, még elmondani is sok, hogy mit kellett cipekednil Dehát mit tegyünk? Mindig ilyen volt. Gyerekszülés, munka, bevásárlás, cipekedés, asszonysors: — keserves élet. így ment ez egyfolytában egész Ceglédig. Komoly erőfeszítésre volt szükségem, hogy meg ne forduljak és alaposan szemügyre ne vegyem ezt a két sorsüldözte asszonyt. Fáradhatatlan hangú útitársnőim mindketten előttem szálltak le. Fejkendős, bőszoknyás nénik voltak. Hátukon súlyos általvető és mindegyiknek a kezében egy-egy hatalmas, súlyú disznóbőr-bőrönd. Még az árcédula is a fogójukon fityegett, nyilvánvaló módon frissen vásárolták. A kifelé tolakodás véletlene folytán egészen az állomás előtti térig a nyomukban tip- ródtam. Ekkor azonban oldalvást félrefurakodtak előlem és míg én az utasok rohamozta autóbuszok egyikét figyeltem, addig ők magúkhoz intettek egyet a taxik közül. Üggyel-bajjal elhelyezték csomagjaikat, odaköszöntek egy békésen szemlélődő öreg bácsinak, bepréselődtek és néhány pillanat múlva elrobogtak. O dafordultam az ősz bácsihoz és kalapot emelve megkérdeztem: — Ismeri bátyám ezeket az asszonyokat? Rámnézett.' — Ismerem hát! — Jómódú gazdafeleségek, mi? Van vagy 20—25 holdjuk? Kerekre nyitotta a szemét. — Ezek? Cselédek voltak világ életükben, épp úgy, mint én. Negyvenöt után kaptak életükben először földet. De mi van ezen csodálni való? Tán csak nem az, hogy taxin járnak? Megsodorintotta a bajuszát: — Telik már arra, kérem. Hiszen vagy öt esztendeje termelőszövetkezeti tag családostól mind a kettő. Itt laknak kinn a tanyán. Es megmondta pontosan, hogy melyik tanyán. Én nem mondom meg. A történetet azonban jónak láttam megírni. Ordas Iván
