Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-19 / 117. szám
196«. MÁJUS 19. CSÜTÖRTÖK risr ML(.Y K^Cirlap 3 Kapuja, ajtaja nyitva Gyereket kérdezek elsőnek, lehet úgy nyolc-kilenc évei. — Az a ház ott a cukrászdától feljebb .. . Idősebb asszony így igazít útba: — Olyan szépre pingéltók azt kívül-belül, hogy csalt no... Az épület falán még nincs tábla. Ablakait kinyitották, szél lebbenti a függönyt. A fényesre kefélt padlón — a szőnyegek közötti tereken — szikrázik a napsugár. A kapu nyitva. A ház hosz- szú, tornác kíséri végig az udvari frontot. Madaras Ede párttitkár most a házigazda. Hagyja, hogy még egyszer végignézzek mindent, a csillárokat, a falikarokat, a tornác oszlopainak friss, zöld színét. Csak amikor az udvart méregetem, akkor szólal meg: — Egy hét múlva itt virágoskert lesz. Az csak most kerülhet sorra. A ház a tápiobicskei pártszervezet otthona. Az átalakítás — mert régi már ez a ház — a tatarozás, a csinosítás nemcsak a község harminchat kommunistájának ügye volt, illetve ügye ma is. Mert az természetes, hogy így néz ki a pártház kívülről havonta egyszer a községi, egyszer a tsz-pártszervezet taggyűlése foglalja le a tanácstermet. Minden második szerdán, a pártoktatás napján szülcség van két helyiségre. Ez összesen csak négy nap a hónapból. Folyóiratokat akarnak beszerezni és a párttagságtól könyveket kérnek. így lesz néhány tucat könyvük — indulásnak. A megyei párt- bizottság televíziót küld ajándékba, tehát néhány este a életét, a mindennapok változásait. Az emberek nehezen adják rá a fejüket a rendszeres tanulásra. Sok helyen kicsi a lakás, vagy sok a gyerek. Az is megtörténik, hogy az apa restell a .gyereke előtt irkába írni, verset magolni. Viszont a párttagok között jó néhányan vannak, akik nem végezték el az általános iskolát. A pártszervezetnek öt tagja pedagógus. A párttitkár is az. A pártvezetőség azt javasolja hát minden párttagnak, hogy végezze el az általános iskolát. A pártház egyik szobájában nyugodtan elkészíthetik a feladatokat és a kommunista pedagógusok örömmel segítenek nekik. De a pártonkívüliek előtt sem csukják be az ajtót. Azt mondja, Madaras elvtárs, hogy nem akarnak merev programokat kidolgozni. Az élethez akarják igazítani a tápióbicskei kommunisták házának minden napját. Hogy aki belép — párttág és pártonkívüli — otthon érezze magát. — dk — Június 5-én rendezik meg az építők napját Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége döntött az építők napjának megrendezéséről. Az idén június 5-én, vasárnap, már a tizedik alkalommal ünnepli majd az ország az építőket. Rossz idő esetén a következő vasárnapon tartják az ünnepséget. Az előkészületek irányítására országos rendező bizottságot szerveznek. Hasonló rendezői testületeket alakítanak a szakszervezet megyei központjai és szakmai bizottságai. A szak- szervezet elnöksége „Építők napja 1960” felirattal 50 ezer aranykoszorús jelvényt ad ki az országos ünnepségek alkalmából. Törzskönyvezik a hortobágyi halakat A hortobágyi halgazdaság, az ország egyik legnagyobb haltenyésztő gazdasága, arról is nevezetes, hogy az itteni éghajlat és egyéb adottságok mellett rendkívül egészséges halállományt lehet tartani. Az elepi, árkus! tavakban eddig soha nem fordult elő hasvízkór-megbetege- dés. A Hortobágyra évek óta nem hoztak be halat más gazdaságokból. A kiváló tenyész- anyaggal rendelkező tógazdaságot most törzs állattenyésztő központtá fejlesztik. A halak törzskönyvezését nagyüzemi méretekben a kutatók segítségével itt kezdik meg először az országban. Egyelőre — mivel az egyedi megjelölést még nem sikerült megfelelőképpen megoldani — csoportosan tartják nyilván a tenyészanyagöt. Most kísérleteznek azzal, hogy a pontyokat tetoválással jelöljék meg Az egyik szépen berendezett terem napirenden MÉG TÖBBET TENNI A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén foglalkozott annak a mintegy esztentleje hozott határozatnak a végrehajtásával, amely a Központi Bizottság hasonló határozata alapján megszabta a munkásosztály helyzete .javításának további feladatait. a z ország vezető osztási Igának helyzete, szerepének növelése, jogainak teljes biztosítása a párt egyik legfontosabb faladata. Érthető, ha ez a feladat határozat formában testeseden meg, s az is, hogy a Központi Bizottság, illetve a megyei pártbizottságok határozatai nyomán új lendületet vett, s jó eredményeket hozott ez a munka. A megyei pártbizottság határozatának meghozatala óta egy esztendő telt el. Az esztendő eredményekben gazdag. Ami a leglényegesebb: a határozatot követő időszakban ugrásszerűen megnőtt a munkások politikai érdeklődése, ami egyrészt annak tudható be, hogy a párt nyílt szavát a munkásosztály helyzetéről, a problémákról, őszinteséggel viszonozták, másrészt annak, hogy az elmúlt esztendő feladatai egész embereket kívántak, s így természetes, hogy a munkásosztály, s annak tagjai jártak az élen. Ilyen feladat volt elsősorban a falu szocialista átalakulásának meggyorsítása, s ennek a munkának legelső vonalában a munkásosztály legjobbjai voltak ott. Vajon véletlen-e, hogy ez az „alkalmi” agitáció barátságok és összefogások szülöanyja lett, s megyénk üzemeinek dolgozói, elsősorban azok, akik akkor is ott voltak, de mások, újak is, rendszeresen látogatják most is a termelőszövetkezeteket, nem hagyják magukra azokat a parasztokat, akiknek korántsem köny- nyű útválasztásakor ők voltak az útbaigazítóik. 4 pártszervezetek, a /i munkások ugyanakkor, hogy példásan részt vettek a falu átalakításának nagy munkájában, a maguk portáján is megtettek mindent a szocializmus építésének meggyorsításáért. A kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményei, majd annak folytatásaként a felszabadulási verseny sikerei mindennél beszédesebben bizonyítják, hogy nemcsak megértették, hanem meg is valósítják a munkások a határozatot. Ezek a munkasikerek egyben azt is jelentették, hogy a legjobbakat a párt felvette tagjelöltjei, tagjai sorába. Az üzemi pártszervezetek többségében jelentősen megnőtt a fizikai dolgozók aránya s ugyancsak örvendetesen javult a műszakiaké is, így például ez utóbbi a Dunakeszi Járműjavítóban az egy évvel ezelőtti átlaghoz képest mintegy tizennyolc százalékkal. Sokat segíthetne a további előrehaladásban az, ha a pártszervezetek, a gazdasági vezetők, de maguk a munkások is — a határozatnak megfelelően — több gondot fordítanának a dolgozó nőkre, biztosítanák a kiválóak vezető munkakörbe kerülését. Bizonyos mértékben lassúbb a fejlődés az ifjúságot illetően is, pedig e két réteg fokozott bevonása, illetve a rájuk váró még igényesebb számítás nagyerejű rejtett tartalékot szabadítana fel, meggyorsítva a szocializmus építésének ütemét. A további előrehaladás egyik döntő feltétele a gyárak törzsgárdájának kialakítása. Nem véletlen, hogy erről a határozat oly súllyal beszél. Az eddigi eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Bár bizonyos mértékben magyarázat a nehézségekre a főváros elszívó hatása, de az üzemek vezetőinek, a pártszervezeteknek is többet, jóval többet kell ten- niök a törzsgárda megteremtésének érdekében. Elsősorban a kommunistáknak kell szorgalmazniok ezt a kérdést, s nekik kell példát mutatniok is. Örvendetes javulás tapasztalható a munkásosztály szociális ellátottsága, a kereskedelmi hálózat javítása, a községfejlesztési létesítmények számának növelése terén. Az eredmények azonban nem feledtetik, hogy egyes járásokban még mindig nem tesznek meg mindent a fentiek érdekében. így például megállapították, hogy Vácott, Nagykőrösön, Gödöllőn jogos kifogások hangzanak el a kenyér minőségével kapcsolatban. Biztató a helyzet kulturális téren is. Emelkedett az esti iskolákba járók 'Száma, bár — amint ezt a Vizsgálat megállapította — technikumba még mindig kevesebben járnak, mint ame nnyire szükség volna. rpzek a kérdések terméf-i szetesen a munkás- osztály helyzetének bizonyos részterületi problémái. Jónéhány gondot oldottunk meg egy esztendő alatt, ugyanakkor: egy esztendő kevés arra, s azt senki nem is kívánhatja, hogy minden gondot megoldjunk. A Központi Bizottság és a megyei párt- bizottság határozata hosz- szú időre szabja meg feladatainkat. Ezért szükséges rendszeresen ellenőrizni a határozat végrehajtásának állását, s ezért helyes és jó dolog, hogy a járási párt-végrehajtóbizottságok a közeljövőben megvitatják, mire jutottak, mik a feladataik e területen. Eredményeink nem feledtethetik feladatunkat: még többet tenni, a párt- határozatot valamennyi passzusában megvalósítani, hiszen a néphatalom vezető osztályáról van szó. amely az országépítés legnagyobb terhét és felelősségét viseli vállán. M. O. Nyolcszáz háziiparos a Pest megyei termelőszövetkezetekben Megyénk termelőszövetkezeteiben 800 háziiparos látja el a szakmunkás-teendőket. E munkásbrigádoknak fontos szerepük van, hiszen a közös gazdaságok egyre több feladatot saját erőből, házilag oldanak meg. Már 70 termelőszövetkezetnek van saját építőbrigádja, s így nagy építkezéseket kezdhetnek olyan helyeken is, ahol a munkát az építőipari vállalatok túlterheltsége miatt későbbre kellene halasztani. A megye termelőszövetkezeteiben az évben 65 millit forintot fordítanak építkezé sekre. Ebből az összegbő többek között 4700 szarvasmarha. több mint 14 00< sertés és 55 000 baromfi elhelyezéséről gondoskodnak A szövetkezeti épitőbri.gádol- 21 millió forint értékű építkezést végeznek s a nagyarányú munka túlnyomó részéi az olcsó, szerfás építkezéssel bonyolítják le. A munka min. denütt megkezdődött és a? első új épületek átadására rövidesen sor kerül. Háziszivattyú az ipari vásáron — Halló, itt a Szentendrei Kazán-, Víz- és Fűtéstechnikai Ktsz elnöke, Németh Károly beszél. — Hallottuk, hogy szövetkezetük részt vesz a Budapesti Ipari Vásáron. Megtudhatnánk, mit mutatnak be? — Uj cikkünket, a forgórész | nélküli membránszivattyút. A \ kiállításra kerülő példány : egyelőre a nullszéria darabja, ; de még ebben az évben meg- ; kezdjük a sorozatgyártását, | több szövetkezettel kooperál- ; va. I — Mit „tud” ez a szivattyú? — Húsz méter mély kútból : percenként 14—78 liter vizet nyom fel. Előnye, hogy motor ; nélkül, csupán világítási árammal működik, mint afféle kis háziszivattyú. Üzemeltetése rendkívül olcsó, hiszen fogyasztása egy 50 wattos villanyégőével azonos. Kezelése egyszerű, súlya pedig mindösz- sze 7—8 kiló. Mivel elsősorban családi házak vízellátására használható, főleg a falusi kislakásépítkezéseknél számít rá a belkereskedelem. Expressz utaznak a pecsenyekacsák Becsbe A hat nagy kiskunsági ví- ziszárnyas-telepről évről évre több baromfit szállítanak külföldre. Az idei első pecsenyekacsa-szállítmány útnak indult Bécsbe. A kacsák expressz utaznak, fél nap alatt érkeznek meg az osztrák fővárosba, ahol a csemegeüzletek élve árusítják az ízletes húsú szárnyasokat. A közeli napokban újabb szállítmányokat adnak föl osztrák, csehszlovák és nyugatnémet megrendelők címére. Az év végéig mintegy 320 ezer pecsenyekacsát szállítanak ezekről a telepekről külföldre. Visegrád-Esztergom-Dobogókő „Szerencsénk van, tanító néni!” — kiáltott felém egy kipirult arcú kislány, amikor leszálltam Ürömön ez autóbuszról. „Nagyon szép az időnk!” A különjáratú kocsit ’-riok alatt körülvette a boldogan zsibongó gyereksereg. Elhelyezkedtünk a kocsiban, meg egy utolsó integetés az igazgató bácsinak és fogadkozás, hogy „jók leszünk” s máris robogtunk Budakalász felé. A gyerekek szeme úgy tapadt a tájra, mintha soha életükben nem jártak volna arra, pedig csak a szomszéd községben voltunk. És mégis, mennyi újat, érdekeset tanultak! „Nézzetek csak balra, mindjárt a Budakalászi Textilművek előtt leszünk” — hangzott a mikrofonból, s mintha szalagon húznák, olyan egyszerre tekintett ki a kocsi ablakán a sok kis buksi fej. Szinte szájtátva hallgatják a község történetét és a világon semmi sem volt fontosabb számukra, mint az, hogy keressenek egy furcsa alakú lapos követ, amely még a római korból maradt itt. A sok kérdésre alig győztünk válaszolni. Szentendre története, girbegurba furcsa utcái újabb és újabb élményeket jelentettek. Első állomásunk Visegrád volt. Itt a Duna-parti vendéglő kerti asztalai mellett kényelmesen tízóraiztunk. Aztán felsétáltunk a Sala- mon-toronyhoz, majd a királyi palota ásatásához mentünk. Láttuk Mátyás király márványkútját, amelyből ünnepnapokon bor folyt. Gondolatban a múltba szálltunk, felidéztük Mátyás király mesés gazdagságát, amellyel Európa-szerte híressé tette udvarát. Szívesen maradtunk volna tovább, de Esztergom várt bennünket. Egymás után maradt el mellettünk a Gizella-te- lepi úttörőtábor, a Dunában levő apró szigetek, míg egy kanyar után feltűnt Esztergom. Megnéztük a bazilikát, az Árpád-kori palota romjait. Végigjártuk a török korabeli kazamatákat. Ebéd után harsány énekszóval robogtunk Dobogókő felé. Gyönyörködtünk a változatos tájban. Odaérve a menedékház mellett vidám játékkal töltöttük az időt. Alkonyodott. Még egy utolsó pillantás hegyek- re-völgyekre, s indulni kellett hazafelé. Még nem volt hét óra, amikor Ürömre ért egy csapadt fáradt, de kipirult arcú, csillogó szemű kispajtás. akiknek feledhetetlen élményt nyújtott a Visegrád—Esztergom— Dobogókő autó- túra. Marton Jánosné Üröm műsornak szentelik a termet. Hetenként egy-egy estét pedig arra szánnak, hogy a falu lakóival megismertessék a világ mezőigazdaságát, egy-egy ország parasztjainak Vörös Béla, a veterán, Tóvölgyi Bertalannal, a másik öreggel együtt úgy fogott hozzá a munkához, mint aki magának teremt hajlékot. Velük dolgozott Orvos Sándor tsz- párttitkár, Pocsai István, a tanács elnöke, meg a helyettese, Gizur István. Csikós Dezső a villanyt szerelte, mert annak a mestere, a többi párttag pedig ott fogta meg a munkát, ahol a mesterek mutatták. A munka, a készülő új mindig vonz. Megálltak az emberek a kerítésnél, szót ejtettek erről-arról, meg hogy milyen jól haladnak. Aztán ők is, a pártonkívüliek, lapátot fogtak, homokot hordtak — saját fogatukkal. Zubek Bertalan meg Nagy Laci bácsi, Miskolczi József, Szőke Lajos és Taskó János azóta is be-bekukkantanak egy szóra, kettőre... Mint a jó szomszédhoz, esti tereferére. És az avató ünnepség után egyre többen jönnek érdeklődni, beszélgetni... Amikor a falakat befestették, a villany kigyúlt, akkor megjelentek az asszonyok. Mert csak az ő kezük nyomán csinosodik otthonná minden emberi hajlék. Farkas Vilmosáé, Janák Sándorné, Mészáros Judit és még sokan. A pártház elkészült, kapuja. ajtaja nyitva, most már a lüktető élet megteremtése a feladat. Az eddigi néhány hetes tapasztalat azt mutatja, hogy a meglett korú parasztemberek szívesen térnek be egykét komolyabb szóra a falu, meg a világ dolgáról. Akik a csendesebb beszélgetést szeretik, inkább ide jönnek, mint a kultúrházba. A fiatalok pedig már megszokták a KISZ-helyiséget, ahol jól érzik magukat. Az eddigi program szerint
