Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-19 / 117. szám
ft ST WJ-CVEI zJ&rlap I960. MÁJUS 19. CSÜTÖRTÖK ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT Épül a 220 ezer voltos áram útja Az utolsó simításokat végzik az országos távvezetéknek azon a 30 kilométeres szakaszán, amely a 220 ezer voltos áramot Vác és Budapest között továbbítja. Ezen a vonalszakaszon 130 hatalmas vezetéktartó-oszlopot állítottak fel és a 30 méter magas acélvázak között a kábelpárokat is fölszerelték. Az acélvázak 300 méter távolságnyira állnak egymástól és a ..kötegelt” kábelpárok homorú ívei ritmikusan futnak hegyen-völgyön át a messzeségbe. A „kötegelés” folyik most a vonalon, a kábelpárok szálai közé merevítőket szerelnek, hogy a szél egymáshoz ne verhesse a nagyfeszültségű árammal telített vezetékeket. Pici függőkocsik siklónak a kábeleken, minden kocsiban — ég és föld között — egy-egy szerelő dolgozik. Szerelők dolgoznak az acélvázak tetején is, a szédítő magasságban a védőabroncsokat erősítik a csatlakozásokra. Hetvenkét szakmunkás végzi négy brigádban ezt a nehéz és veszélyes munkát. Most Vácrátót határában dolgoznak Szabó Balázs művezető irányításával. Gáspár István öttagú szerelőbrigádja tevékenykedik a tízemeletnyi magasságban, sistereg kezükben a hegesztő és munkájuk nyomán rohamosan hosszabbodik a teljesen kész vezeték. Hat hét múlva, július elsején már feszültség alá kerül. Ez lesz az országban az első 220 ezer voltos távvezeték. (m.—1.) Virágzik az akác A hirtelen beköszöntött fel- melegedés és a tartós napsütés kicsalta az akácfák virágait Csongrád megyében. Először a szegedi piactér fáin jelentek meg az illatos fehér virágok. Kinyílt az akác az ország legdélibb táján, a szegedi járás homokvidékein is. 'T'r’SSSä&gSs Szigetelik a kifeszített kábeleket a magasban a szerelők í FELEMÁS HELYZET pmedetileg riportot szándékoztam írni a Szentendrei Kéziül szerszámgyárról. Színes beszámolót a dolgozókról s a termelésről. Az aránylag kicsi, népgazdaságunk szempontjából mégis fontos üzem gondjai azonban eltérítettek szándékomtól. Inkább ezeknek szeretnék hangot adni, mert — úgy érzem — sürgős megoldásra szorulnak. Az egyik nagy gondjuk: a hovatartozás kérdése. Amióta ezt a volt KGM-válialatot a Pest megyei Tanács „leadta” a Szentendrei Városi Tanácsnak, senki sem tudja biztosan, ki is a tulajdonképpeni gazdája A megyei tanács azzal a — kétségkívül helyes — jelszóval adta le, hogy növelni kell az alsófokú tanácsok hatáskörét és jogkörét. Sajnos, a jelszó — vagyis az elmélet — és a gyakorlat között némi űr tátong. Papíron valóban a városi tanács a gyár gazdája. Hatásköre azonban gyakorlatilag csupán a gyár vezető kádereinek kinevezésére korlátozódik. Papíron a megyei tanács nem gazdája a gyárnak. Gyakorlatilag azonban mégis az: a vállalat ugyanis tervszámok, anyagkiutalás, bérezés tekintetében kizárólag a megyei tanács illetékes osztályaihoz tartozik. E z a felemás helyzet elkerülhetetlenül nehézségeket okoz. Köztük is a legsúlyosabbak az anyagi problémák. Egyetlen példát: beruházásra, vá 11; latfej les z tés re anyagi támogatást a vállalat csakis a Szentendrei Városi Tanácstól kérhet, hiszen az a gazdája. De a városi tanács minden jó szándék ellenére sem adhat, hiszen korlátozottak az anyagi eszközei... Hiába van nagy kereslet — bel- és külföldön — a vállalat termékei iránt, hiába gyártanak számos olyan kéziszerszámot, amelyet régebben valutáért importáltunk, ma pedig mi exportálunk külföldre, anyagiak hiányában nem tudják kiegészíteni a gépi felszerelést, nem tudják kicserélni az elavult gépeket, s nem tudják az igényeknek megfelelően fejleszteni az üzemet. A másik súlyos gondot a vállalat besorolása, az E-kate- gória okozza. Ez a legalacsonyabb kategória a tanácsi vállalatoknál. Következményei között említhetjük a szakmunkáshiányt, ami abból adódik, hogy a helybeli szakmunkások inkább Budapestre járnak dolgozni — fáradságos utazással, de magasabb bérekért —mint ide, ahol alacsony a bérplafon. Ebből adódik, hogy a vállalatnál egyetlen mérnöki képesítésű személy dolgozik, a főtechnológus. (Az is — technológusa fizetésért.) Technikus is csak egy van a gyárban, a TMK-vezető. Világos, hogy a besorolás ügye — anyagi probléma. Megoldása éppen ezért nem könnyű. Mégis szükséges volna foglalkozni vele, hiszen exportról van szó, a vállalat további fejlődése forog kockán, egy olyan vállalaté, amelynek termelési volumene már meghaladta az E-kategóriájű üzemekét! Nyíri Éva IIo Si Minit 70 éves Szülőháza, a Kim Lien falubeli szalmatetős házikó épp oly egyszerű, mint ő maga. Magyar művészek, szakemberek, orvosok, akik személyesen találkoztak vele Hanoiban, elragadtatással beszélnek szerény életmódjáról, mély emberségéről, szívélyes közvetlenségéről. Fiatal magyar balettművészek mesélik, hogy a tiszteletükre rendezett fogadáson unokáivá fogad ta őket, Minden egyszerű rajta és körülötte, csupán az élete volt nagyszerű, az a harcokban és hősiességben gazdag hetven esztendő! Hazájától távol, Francia- országban került Icapcsolatba a munkásmozgalommal. Abban az országban, amelynek gyarmatosító urai azt hitték, örökre berendezkedtek Indokínában. Ha sejthették volna, hogy éppen az a törékeny termetű, nehéz munkában robotoló fiatal vietnami lesz az, aki harcot — győztes harcot hirdet majd ellenük! Pedig így történt: attól a pillanattól kezdve, ahogy elhagyta Európát, előbb Dél-Kínában, majd hazájában szervezte, tanította, lelkesítette honfitársait az elnyomók elleni harcra. Hivó szavára ezrek és ezrek gyűltek a szabadságharc zászlaja alá. Ahogy fiatal korában Párizsban, itthon, a vietbac-i erdőkben is alapító tagja volt a kommunista pártnak. Népe iránti hűsége, politikai szilárdsága, fáradhatatlansága rendkívüli hatással volt a r r v, ■ •> * párt kádereire. Nem törhette meg sem a kuomintangis- ták börtöne, sem a felszabadító harcokban szerzett mocsárláz. Mindvégig együtt élt, együtt szenvedett, együtt harcolt és együtt győzött katonáival. S a katonák a Vietnami Kommunista Párt, s Ho Si Minh szavára előbb győzelemre vitték az augusztusi forradalmat, majd megvívták diadalmas harcukat a francia imperializmus ellen, a szabad, független, demokratikus Észak-Vietnamért. Ho Si Minh elnök ma hetven éves. Születésnapján kívánhatunk-e szebbet, jobbat neki, mint azt, hogy érje meg jó erőben, egészségben egész hazája felszabadulását, a szocializmus győzelmét ez egyesített Vietnamban! 211 millió 1‘orini érfékíí íriitévzállatot vásárolnak megyénk lermeloszovetkezelci Az Állatforgalmi Vállalat az idén mintegy 23 millió forint értékű szarvasmarhát, sertést, baromfit ad át tenyésztési célokra Pest megye termelő- szövetkezeteinek. A közös gazdaságok állami támogatással 2000 tenyészüszőt, több mint 6000 anyakocát és 33 000 baromfit vásárolnak" a vállalat! tói. Eddig már 518 szarvasmarhát, 6-35 tenyészkocát átvettek és május közepéig 20 000 naposcsibét állítanak nevelőbe, j Június végéig még 3000 pulyka, 1000 kacsa, ugyanennyi liba, 2000 gyöngyöscsibe, 6000 előnevelt, illetve tenyészjérce kerül a szövetkezeti gazdaságokba, .. A kábelpárok „kötegelése" ég és föld között (Gábor Viktor felv.) Az öntözéses gazdálkodás jelentősége Ma 136 millió hold földet öntöznek a világon, s ebből 125 milliót szocialista országokban Az öntözés nem mai keletű, nyomai már a legrégibb népeknél is feltalálhatok. A spanyol hajósok Mexikó- zan. azték öntözési kultúrát találtak. Sőt. már a történelem előtti idők elején, egyszerű formában, de ismert volt a mai öntözés őse: a folyóvizek menti áradások felhasználása. Erről vallanak a régi feljegyzések, írások. Nagy öntöző berendezések vannak Amerikában, AusztKészül a Ganz Árammérőgyár ötéves tervjavaslata Megyénkben is nagy Körül- j tekintéssel, gondos műszaki és . gazdasági elemzés alapján ké- I szítik ezekben a hetekben öt- ' éves tervjavaslataikat az üzemek. Külön bizottságok irányítják a munkát, s a tervjavaslat készítésébe a mérnökök, technikusok mellett a munkásokat is bevonják. Fő feladat a műszaki színvonal emelése, a helyi lehetőségek még jobb kihasználásával. S ami ebből következik: nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre és a termelékenység további emelésére, az önköltség csökkentésére. Az üzemi ötéves tervjavaslatban végeredményben a gyár 1965. évi technológiai állapotát tervezik meg. Kimutatják, hogy a korszerű technológia alkalmazásával, a munkaidő jobb kihasználásával milyen maximális termelés várható. Nagy gondot fordítanak arra is a bizottságok, hogy elsősorban a meglevő termelő területeket használják ki. Inkább a gépi beruházásokra fektetik a hangsúlyt, mintsem az építkezésekre. A gödöllői Ganz Árammérő- gyárban jó ütemben halad ez a munka. Már egy vastag dosszié megtelt az egyes üzemrészek, műhelyek és a különböző osztályok javaslataival. Szakterületenként itt is brigádok készítik a javaslatokat. Messzemenően figyelembe veszik a dolgozók javaslatait s még a legkisebb műhelyek munkásait is meghallgatják. Korábban termelési értekezleteken is szóbakerült a javaslatkészítés ügye. Április elején a főmérnök, a főtechnológus, a műszaki fejlesztési osztály vezetője, a diszpécser és az üzemgazdasági osztály vezetője „csúcs’-brigádot alakított, amely irányítja s egybehangolja az egyes szakbrigádok munkáját. A fő szempont a Ganz Áram- mérőgyárban is a műszaki színvonal emelése, a gyártmányok tökéletesítése és a rejtett tartalékok feltárása. Külön brigád vizsgálja az energiagazdálkodást, a beruházási problémákat, s igen fontos munkát végez az üzemszervező brigád is. A technológiai osztály máris felmérte a termelőhelyeket, s az ide vonatkozó javaslatait is kidolgozta — technológiai ágak szerint. A már kész javaslatok között szerepel többek között a bakelitműhely átszervezése, s több üzemrész műszaki fejlesztése. Korszerűsítik az egyes gyártási folyamatokat is. Kiszámították, hogy az új csavarverőgépek beállításával például 10 —15 százalékkal emelkedik a termelékenység. A lamellagyártás korszerűsítése 10—12 ember munkáját takarítja meg. A gödöllői Ganz Árammérő- gyár egyébként nagy lépéssel halad az automatizálás útján. Egész sor új célgépei, félautomatát és automatát állítanak üzembe az elkövetkezendő években. Mindezt a javaslat is figyelembe veszi. Sok-sok, szinte egészen aprónak tűnő intézkedésből, javaslatból állítják végül is össze a gyár ötéves tervjavaslatát, amelyet későbbi időpontban hagy majd, jóvá az illetékes minisztérium. «. B. ráliában. A Pathfinder völgy- j zárlat például 1200 millió köbméter vizet fog fel. A Nílus mentén is folyik öntözéses gazdálkodás. Ismeretes, hogy az Egyesült Arab Köztársaság éppen a Szovjetunió segítségével építi az asszuáni gátat. Irakban és Indiában az Eufrátesz, a Tigris és a Ganges mentén folyik nagy területen öntözéses gazda1 kodás. A kínai ..csoda" A Szovjetunióban a kujbi- sevi vízmű megépítése után gyors ütemben létesítették az öntözőcsatornákat és berendezéseket. Moszkva környékén nagy számban rendezték be öntözésre a szovhozokat és kolhozokat. Az öntözött terület a Szovjetunióban már 1958-ban meghaladta a 11 millió hektárt. A kínai vízgazdálkodási ípítkezéseknek nem találjuk pártját a történelemben. A kínai parasztok „csodát” müveitek, számos közepes és kis méretű öntözőművet, több ezer víztárolót, több tízezer kilométer csatornát építettek. 1950-től 1958-ig 67 milliárd köbméter földet és követ mozgattak meg. A megműve1- hető földnek már 60 százalékán (60 millió hektár) öntözéses gazdálkodást folytatnak. Vagyis most az a helyzet, hogy tíz év alatt öntözhetővé tett terület több mint négyszer haladja meg a felszabadulás előtti Kína több évezred alatt öntözhetővé tett szántóterületét. Az európai, szocializmust építő országokban is gyors ütemben fejlődik az öntözéses gazdálkodás. Albániában, Romániában, az NPK- ban több ezer hektáron termelnek öntözéses alapon mezőgazdasági növényeket. Bulgáriában például több száz vízgyűjtő medencét. valóságos tavakat létesítettek. Mi a helyzet nálunk? Hazánkban az öntözéses gazdálkodásnak nincs olyan jelentősége, mint a csapadékszegény országokban. Miután azonban az időjárás bár mérsékelt, de szeszélyes, ezért egyes területeken szükséges függetlenítenünk az időjárástól a mezőgazdasági termelést. Ezt szolgálja a Tiszántúli Főcsatorna, amelynek teljes kiépítésével mintegy 200 ezer hold föld válik öntözhetővé. Az ország más részében is jelentős csatornázási rendszerek épültek ki, így a Sajó—Hernád völgyi, az Ercsi—Adony környéki, a Maros völgyi. Jelentősek a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok, helyi jellegű öntözőtelepei is. Jelenleg 150 ezer holdon folytatunk öntözéses gazdálkodást. Ez a terület a második ötéves terv során 360 ezer holdra növekszik, elsősorban egyszerű, olcsó öntözési módszerek elterjesztésével, korszerű öntözőtelepek építésével. Öntözési formák Az öntözéses gazdálkodásnak több formája van. A legelterjedtebb a felületi árasztásos (népi nyelven barázdás) öntözés. Kínában, Indiában. Egyiptomban ez az általános. Kínában azonban már kezdenek áttérni a korszerű módszerre, a permetező öntözésre. Ennek az a lényege, hogy a területet csőhálózatta látják el és a szórófejekből esöszerűen permeteződik szét a víz. Ez a forma legjobban a Szovjetunióban van elterjedve. Széles körben alkalmazzák a hajóval történő öntözést és a földalatti csővezetékes permetező öntözést is. Hazánkban régebben kizárólag a barázdás öntözést alkalmazták. Ma már mind jobban elterjedt a korszerű öntözési mód. éppen a szovjet tapasztalatok nyomán. A permetező öntözésnek nagy előnye, hogy mindig annyi vizet kap a növény, amennyire éppen szüksége van. Ezzel szemben az árasztásos öntözéssel ezt nem mindig lehet megvalósítani. Szakembereink állandóan kutatják, hogy a hazai viszonyoknak milyen öntözési formák felelnek meg a legjobban. Jelentős sikerrel járt a csőkutas öntözési kísérlet. Ezt tavaly a Csengődi Állami Gazdaságban száz holdon alkalmazták. Előnye; hogy a víz vezetéséhez nincs szükség költséges csatornákra, a vizet ott veszik ki, ahol akarják. Az idén a csengődi példa nyomán már négyezer honidon alkalmazzák a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ezt az öntözési formát. 40 százalékos terméshozam növekedés Az öntözésnek elsősorban népélelmezési szempontból van jelentősége. Hiszen a világ lakossága gyorsan növekszik. A földön a század elején másfétmilliárd ember élt, ma kétmilliárd 700 millió. A XX. század végén pedig eléri a hatmilliárdot a lakosság száma. A művelésbe bevonható föld viszont korlátozott, mintegy 600 millió hektár. A termést a nemesítés és a technika alkalmazása mellett az öntözés kiterjesztésével lehet fokozni. Az öntözéssel általában 40 százalékkal növelhető a terméshozam. Az öntözéses gazdálkodásnak tehát óriási jövője van. Ma a világon 136 millió hole földet öntöznek, ebből a szocialista országokban mintegy 125 milliót, s a szocialista országokban tervszerűen irányítják az öntözőtelepek további kiépítését. Gáli Sándor
