Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

ft MST HH.VEI y^fclP 1960. MÁJUS 15. VASÁRNAP AKTÁK ÉS EMBEREK 'Mailfiaás a naf/ykátui tanács panasaas !erdei kásáit Ez az eset is így kezdődött: j.Emberemlékezet óta Állott egy magas diófa Díszéül a Pál kertjének. A szomszédba nyúlt egy ága...!“ A mi történetünkben ugyan a fa gazdáját nem Pálnak hívják, a szomszéd sem Péter, hanem Rafael s a nevezetes fa sem dió, hanem akác. To­vábbá abban is különböznek, hogy nem Arany János ver­sében, hanem néhány évti­zeddel később, Nagykátán élnek. Nem is a bíróhoz for­dulnak, hanem a nagykátai tanácshoz. S a perpatvar sem a fülemüle miatt robbant ki, hanem ..; de nézzük csak sorjában! Kiss Rafael nagykátai la­kos panasszal fordult a ta­nácshoz, hogy szomszédja a kert határvonalán akácfát ül­tetett. A fa árnyékot vet az ő udvarába s így nem tud konyhák értét csinálni. Mint a panaszos levélhez mellékelt iratokból kitűnik, a nagykátai tanács határoza­tot hozott. írásban szólította fel Kiss Rafael szomszédját, meghatározott időn belül vágja ki az említett fát, S mimha a történetnek egy csattanós befejezést akar­nánk, még egy hivatalos írás a 71-es számú ügyhöz csa­tolva. Ebben Kiss Ráfaelt szólítják fel, hogy kertjének a másik szomszédja felé eső részén ő is vágassa ki az ár­nyékot okozó fát. Ilyen ügyek is bőven ta­lálhatók a nagykátai ta­nács irattárában — mert itt bukkantunk rá erre a mai Péter és Pál históriára. — Az idén eddig 101 pa­nasz, kérelem nyert orvoslást a járási tanács illetékes osz­tályain — mondja a titkár, Lakatos elvtárs. — Mi a hivatalos útja egy- egy panasznak? — Amikor beérkezik egy levél, iktatjuk, nyilvántar­tásba vesszük. Majd az ügy milyenségétől függően az il­letékes osztály kapja kéz­hez. Ezután helyszíni vizs­gálatok következnek, feljegy­zések, jegyzőkönyvek készül­nek. Ha vitás ügyről van szó, azt a titkárság intézi el. Általában harminc nap alatt kell határozatot hozni, meg­oldani a problémát. A határ­időt többnyire be is tartjuk. — Itt az iktatókönyvben egymás alatt négy elintézet­len bejegyzést is látok. A kel­tezésük még februári. Mind a négy földdel kapcsolatos. — Azért maradjunk el ve­lük, mert a mezőgazdasági osztály tagjai, a földrende­zők most állandóan a köz­ségeket járják, a tsz-ek mun­káját segítik, de ezekre is sor kerül. — Előfordul, hogy elutasít­ják a kérelmezőket? — Sok elferdített, vagy nem teljesíthető kéréssel is találkozunk. Gyakran elő­fordul, hogy nem is hoz­zánk, hanem a felsőbb szer­vekhez fordulnak. Sok leve­let kapunk közvetve a Ma­gyár Rádiótól, a Központi Bi­zottságtól, a megyei tanács­tól is. Nézze csak, itt is van egy ilyen levél! A levelet Kocsi Istvánná írta Kádár elvtársnak. El­mondja benne, hogy férje rosszul keres, ő beteg, s tíz­hónapos kislánya kórházban fekszik, akiért havonta há­romszáz forintot kell fizet­nie. Nehéz anyagi viszonyok között él, sürgős segítséget, pénzjuttatást kér. — És a válasz? — A levelet elküldték a nagykátai tanácshoz s itt á szo­ciálpolitikai előadó személye­sen foglalkozott vele. Helyszí­ni szemlét tartott, érdeklődött a férj munkahelyén. Egész más képet kapott, mint amilyet Ko­csi Istvánné festett. Itt az írás­beli véleményezés. A család iszákos, züllött. Mihelyt pénz­hez jutnak, eldorbézolják. Ko­csi Istvánné egészséges, húsz­éves, munkaképes fiatal nő. Munkahelyéről fegyelmivel bo­csátották el. Férje is állandóan változtatja állását. Jelenleg a Kőbányai Téglagyárban dolgo­zik, saját bevallása szerint 1500 forintot keres. Kislányuk sincs kórházban, hanem állami gon­dozásban és ezért kell a havi 303 forintot fizetni érte. Az anyagi támogatást tehát nem találták indokoltnak. — S itt ez a sok számú be­jegyzés? — Varga Margit kérelme. Legyen, szíves megkeresni — szól az egyik adminisztrátor­nőnek, aki megnézi az iktatási számot s biztos kézzel húz ki a sok ezer papír közül egy iratcsomót. Vaskos köleg. Többször napirendre tűzött ügy. Az első dátum 1959. jú­lius. Varga Margit kéri. hogy 1380 forintos kórházi ápolási költségét engedjék el. A kér­vényhez csatolt környezetta­nulmány szeript a kérelem, jo-. gos. Varga Margit ugyanis már; tizenegy éve keresőképtelen beteg. Szülei öregek, jövedel­mük kicsi. Az ápolási költséget tehát törölték. Közben Varga Margit újból kórházi ápolásra szorult. I960 januárjában a kö­vetkező kérvényben 750 forin­tos ápolási költség törléséi kéri. Ekkor elutasították kérel­mét. Mivel azonban Vargáék vagyoni helyzete a közben el­telt néhány hónap alatt nem változott, Varga Margit felleb­bezett, s a szociálpolitikai elő­adó vette kezébe az ügyet. Ki­ment Szentlőrinckátára, s meg­állapította, hogy Vargáék va­gyontalanok, Margit munka- képtelen, a kórházi költségek fizetése alól tehát fel kell men­teni. Ha némi huzavonával is, de igazságosan jártak tehát a do­log végére. Most mégis egy olyan iratcsomó tartalmát mondom el, amit több szívvel kellett volna kezelni. Mert nem árt néha arra gondolni, hogy ami itt csak egy akta, egy számmal jelzett köteg, azon sokszor emberek sorsa fordul meg. Az említett levelet egy 17 éves kislány, Farsang Erzsébet írta. A MÁV-nál dolgozott, el­bocsátották. Állítólag beteg volt, s az orvos nem igazolta mulasztását — szerinte eáért. Hogy tényleg így történt-e, nem firtatjuk. Kilépésekor fi­zetését nem számolták el ren­desen. Levele végén azt írja, szeretne dolgozni. Szakmája nincs, de bármilyen munkát szívesen elvégezne. Kéri, segít­senek neki. Mert ő itt, Nag'y- kátán nem tud munkaalkal­mat. A kislánynak elküldött válaszlevél másolatában olvasom: „A fi­zetésével 'kapcsolatos reklamá­ciójával forduljon munkahe­lyének felettes szervéhez”. S az állás? „Mivel pillanatnyilag helyben nincs tudomásunk olyan munkakörről, amit ön betölthetne — így a levél —, javasoljuk, hogy utazzék Pest­re, ott biztosan talál állást. S hogy ne bizonytalanra utazzon, nézzen ki az újságban hirde­tett állások közül néhányat” — eddig a tanács. Később megtudtam, hogy Farsang Erzsi valamelyik is­merőse közbenjárására négy­órás állást kapott egy pesti gyárban. Naponta négy órát tölt el utazással, s ez nem is olcsó mulatság. Pedig úgy hal­lottuk, a nagykátai tsz szívesen fogadná a fiatalokat. Nagyobb keresettel, közeli munkahe­lyen. Miközben az iratok közt ke­resgélünk, élő panaszosra ta­lálunk. Persze, nem az akták között. Czeván Sándor bácsi jött megtudni, mit intézett La­katos elvtárs az ügyében. — Mert tetszik tudni, a ter­melőszövetkezettel volt vitám — magyarázza. — A kovács­munkákat végeztem. S nem ír­ták jóvá rendszeresen a mun­kaegységeimet. „ >—Irtunk a tsz-nek, Sándor bácsi, itt a válaszuk. De azt nem tartjuk megfelelőnek. Megreklamálom, Sándor bácsi, nyugodjék meg. Magam is utána nézek, hogyan állnak a maga munkaegységeivel. — S noteszébe újabb bejegyzés ke­rül’. Még egy elintézni való. Kádár Mária Krémkávéfózőgépek a falusi eszpresszókban A földművesszövetkezetek kezelésében már 250, nagyobb­részt városi színvonalú cuk­rászda működik a falvakban. Évi forgalmuk igen magas: különböző cukrászsütemé­nyekből 30 millió adagot, fagy­laltból mintegy 50 millió ada­got adnak el évente. Igen gyor­san meghódították a falusi la­kosságot a kávéfőzőgépek is. Évente körülbelül 5 millió adag szimplát és duplát szol­gálnak fel a falusi eszpresszó­cukrászdákban. Az idén meg­kezdik a régi típusú kávéfőzők kicserélését, s még ebben a negyedévben 20 falusi cuk­rászda-eszpresszóban szerelnek fel korszerű krémkávéfőzőgé- pet. mai nap 1960. május 15., vasárnap, Zsófia napja. A Nap kél 4.07 órakor, nyugszik 19.14 órakor. A Hold kél 23.31 órakor, nyugszik 8.19 órakor. Várható időjárás ma estig: fokozatosan javul az idő, az ország nagy részén várható néhány órás napsütés. A tar­tós esők lassan megszűnnek. Mérsékelt keleti. délkeleti szél. a nappali felmelegedés — elsősorban nyugaton — kissé fokozódik. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 21 fok körül. — SÁGVÁRI ENDRE nevét vette fel a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának kol­légiuma a pénteki avató ünnepségen. — JÓL SIKERÜLT divat- bemutatót tartott a Kiskun- halasi Földművesszövetke­zet. — A REVIZOR című Go- gol-komédiát csütörtökön este mutatják be az általá­nos gimnázium színjátszói a váci művelődési ház színpa­dán. — AZ ELOSZTÓHÁLÓ­ZAT fejlődése a felszabadu­lástól máig címmel tart elő­adást Nagykőrösön Rovó István, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat tizemigazgatója. Az előadást a szovjet technika napjai keretében rendezi a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. — A TÖBBSINCS KI­RÁLYFI című háromfelvo- násos mesejátékot mutatják be ma Cegléden a művelő­dési házban. — A PÉCELI NAPOKAT június 2—5 között rendezik meg az idén. A zenekarok, színjátszó csoportok és énekkarok bemutatkozása mellett Petőfi, Ráday, Sze­mere Pál és Kölcsey . Pé- celre vonatkozó írásait és emlékezéseit is ismertetik. Felújítják a monor-ecseri utat. Jelenleg Maglódnál tar­tanak. A korszerű, bitumenes út egy hónapon belül el­készül. (Gábor Viktor felv.) a televízió mai műsora: 9.30: Kis technikusok kiállí­tása. Közvetítés az újpesti út­törőházból. 10.30: A Prágai ta­vasz hangversenye fiataloknak. Közvetítés a prágai Ledenburg kertből. 15.43: 20. számú Magyar Híradó, majd a kerékpáros béke- verseny közvetítése Magdeburg- ból. 17.00: AZ FTC—MTK labda­rúgómérkőzés közvetítése a Nép­stadionból. 19.15: £ lő újság. 20.10: Az egymilliófontos bankjegy. Angol film. Hétfőn országszerte megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák A gimnáziumok negyedik évfolyamaiban véget értek az összefoglalók és hétfőn, má­jus 16-án országszerte meg­Aranyat találtak egy irkutszki parkban Az irkutszki fiatalok a város egyik parkjában virágültetés közben három aranyrúdra bukkantak. A rudak súlya összesen 4 kiló 60 deka. A talált kincset a fiatalok átadták az állami banknak. Feltételezik, hogy az arany- rudakat röviddel az októberi forradalom előtt rejtették el. Az archívumokban őrzött do­kumentumok szerint 1917-ben Bodajbo városát — a lénai aranylelőhelyek központját — egy arannyal megrakott sze­kérsor hagyta el. Az arany azonban nem érkezett meg rendeltetési helyére. Lehetsé­ges, hogy a most talált arany- rudak a több mint 40 évvel ezelőtt eltűnt kincsek közül valók. kezdődnek az érettségi vizs­gák. A tételeket már vala­mennyi iskola megkapta. A kötelező tárgyakból az írás­beli érettségi vizsgát május. 20-ig mindenütt befejezik, a szóbeli érettségi vizsgákat or­szágosan június 1 és 30 kö­zött tartják. Az érettségire készülők száma az idén meg­haladja a 27 000-et. Bemutatták a szakembereknek a Benczúr televízió készüléket A Székesfehérvári Villamos- sági-, Televízió- és Rádióké­szülékek Gyárában nagy si­kerrel mutatták be az újtí­pusú Benczúr televízió készü­léket az ország különböző vi­dékeiről meghívott szakembe­reknek. A Benczúr televízió újvonalú kávában, úgyneve­zett csupakép kivitelben ké­szül. Sorozatgyártását meg­kezdték és rövidesen forga­lomba kerül. Befejeződött az élelmiszeripari kutató intézetek első tudományos ülésszaka Kitüntették a legjobb kutatókat I Baromfi­tenyésztők figyelem! Idén is kedvező feltételek mellett magas áron köthető baromfinevelési és hizlalási szerződés a földművesszövetkezettel. A szerződést kötők hízott libánál 40.— Ft.. hízott kacsánál 25.— Ft., pulykánál 30.— Ft. előleget kaphatnak. Csirkénél előlegként naposcsibét kap a termelő, vagy saját keltetésű csirkénél a szerződéssel lekötöli nennyiség kg-ja után 7.— Ft. előleget vehet igénvbe Neveljünk minél több baromfit. Érdemes, jól jövedelmez! Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkezet ad! dezett hagyományos ülésszak szombaton befejeződött. Az ülésszak második napján fhat kutatóintézet, illetve la- J boratórium vezetője számolt j be 10 év kutatási eredmé- nyeiről. A kétnapos tanácsko- £ zás eredményeit Babos Zöl­dfán élelmezésügyi miniszter- £ helyettes foglalta össze. \ Az ülésszak végén a mi- \ niszterhelyettes kitüntette a ^ legjobb kutatókat. A Mező- \ gazdasági és Élelmiszeripari \ Tudományos Egyesület el- \ nöksége az 1960. évi Sig- \ mond Elek emlékérmet a ma- \ gyár élelmiszeriparban kifej- \ tett tudományos munkájukért megosztva Belez Antalnak, l az Erjedésipari Kutató In- \ tézet igazgatójának és Kaffka í Károlynak, a Központi ,Élel- \ miszeripari Kutató Intézet >,t osztályvezetőjének adomá­nyozta. A Kosutány Tamás ^ emlékérmet az egyesületben £ kifejtett eredményes tarsa- £ dalmi munkáért a MÉTE el­nöksége Gerő György, a Köz- \ ponti Élelmiszeripari Kutató $ Intézet közgazdasági kutató £ csoportjának vezetője és Ré- n°* Zoltán, a Győr megyei ^ Minőségvizsgáló Intézet ve­hetője részére megosztva ado- £ mányozta. Tizenketten az ^élelmiszeripar kiváló dolgo­zója kitüntetést kapták. Az élelmiszeripari kutató- intézetek fennállásának 10. évfordulója alkalmából ren­n Zoltán egyik ■sJ *konzervgyárunk­ban dolgozik. Vállas, izmostestű legény, aki mint bokszoló hasznosítja jókora ökleit. Az ökölvívás szakértői tehetsé- : gesnek tartják és ] szép jövőt jósolnak j neki. Egy-egy sikeres mérkőzés után B. Zoltánnak fejébe száll a dicsőség. A siker némi pénzma­got is hoz soronkí- vül a konyhára. Eny- nyi elegendő volt ah­hoz, hogy a fiú ott­hagyja a gyárat, a munkát. Kilépésekor az edzésekre, erőn­léte fokozására hi­vatkozott. Csillaga azonban még nem I ívelt túlságosan ma- ! pásra, a pénz hamar | elfogyott és B. Zol- í tán visszakéredzke- Idett a gyárba. % Magatartásától $ nem voltak elragad­hatva az üzembeliek. % Különösen a legutób- í bi kilépése miatt „JYltg. az, zqgLzw“ bosszankodtak. A bajnokjelölt tavaszi főszezonban hagyott ott csapot-papot, ami­kor a gyárba vagon­számra ömlik a gyor­san romló zöldáru. Hirtelenében nehéz volt másik embert találni a helyére, hi­szen a gépkezelést nem a főszezonban oktatják. Csak nagy fejtöréssel és az egy műszakba szokott emberek átszervezé­sével tudták pótolni a gép munkáját, amely mellett B. Zoltán helyét másnak kellett elfoglalni. Né­hány hét után persze mindig lelapult az erszény, s a legény ilyenkor újra mun­kára jelentkezett. A z üzemvezető az- zi sál fogadta: — Nem kell ne­kem maga. még ha fizet sem. A gyár nem kocsma. Itt ma­ga nem vendég, hogy csak jön-megy. ahogy a kedve szottyan. B. Zoltán gőggel düllesztette ki a mellét. — Megyek az igaz­gatóhoz. — Tőlem, rakétán mehet az úristenhez. Belőlem nem csinál bolondot. Az igazgató is az üzemvezetőt pártol­ta. Nem ismerte el, hogy a sportolókra külön törvények vo­natkoznak. B. Zoltán lógó or­ral bandukolt kifelé. Nem tudta mitévő legyen. Ha segéd­munkásnak szegődik valamelyik építkezés­hez. a dolog nehe­zebb. a kereset ki­sebb. A konzervgyá­rat pedig megszok­ta már. s kedvelte is a műhelybelieket. A bokszolok helyi edzője művezetőként: szintén a konzerv-: gyárban dolgozik,; csakhogy a másik; üzemrészben. A fia-, talember most őt j vett» éli. — Jani bátyám, ] most az egyszer esi- \ náljon már valamit. • Gebedjek meg. ha j még egyszer ottha-] gyom ezt a gyárat. Az igazgató nehe­zen állt kötélnek. Az] üzemrész vezetője \ pedig még nehezeb-] ben. Végül is az ed­zést irányító műve­zető kedvéért és sze­mélyes felelősségére ..még az egyszer”] visszavették B. Zol­tánt. Azóta egyetlen órát sem mulasztott. Ennek éppen most van egy esztendeje. TTtóiratként meg- említjük, hogy az ökölvívásban is jobban halad. Egyre javuló formában, fe­gyelmezetten jár ed­zésre s nyeri meg sorra mérkőzéseit. — dk —

Next

/
Thumbnails
Contents