Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
1960. MÁJUS 15. VASÁRNAP rrrr JMECVÉI v/(íirlfip AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN iiiiiyilliiMinuMiMinM UIMaiUHH „Ezer kéz" a tápiószelei Béke Tsz-ben Erre a hetre az idő megszelídült. Az eső már két napja nem volt látogatóban Tápiószelén. A napfény lett a gazda a határ fölött. Szél is ritkán kerekedik, hogy meg- hajlogassa a térden felül érő gabona zöld fejét, átfusson a tisztára kapált borsósorok között. A határban járunk Fehér László elnökkel, a Béke Tsz földjéa — A mi brigádunk 1050 holdján olyan tisztaság lesz, mint a feleségem konyháján. Ó pedig híres gazdasszony! — ezt Turóczy Pali bácsi mondja, aki két lányával, Icával meg Mancival a felvállalt 1100 négyszögöl répa egyelésének a végén tart. Batu Marikának, a Sógorasszony tizennyolc esztendős lányának a keze megáll a munkában. — Azt ki ne hagyja Pali bátyám, hogy én most besegítek maguknak! Turóczy Pál, a volt tizenegy holdas gazda elneveti magát. — Ezt úgy mondod húgom, mintha az adósságomra figyelmeztetnél. Batu Marika meg özvegy édesanyja is felvállalták, ami kettejük erejéből tellett. S. amikor sürgős lett a borsókapálás, akkor a Turóczy- lányok álltak be hozzájuk segíteni. Az egymás segítés módszere' alakult ki a tápiószelei Béke: Tsz tagjai között, akik azl tá ríják: — Se a borso, se a* répa, se a mák, de még a kukorica sem kérdezi, kinek a kapája forgatja meg mellette a földet. Csak a gyom pusztuljon! Ezt Fehér László elnök mondja, aki így számol a munkaerővel: — Háromszáznegyven tagunk van. Ebből hetven a nyugdíjas. Rájuk alig-alig szá. mítunk, de vannak köztük olyanok, akik — ha nem többet, de — fél napot elkapál- gatnak. Betegünk is van, meg olyan is, akinek hivatalos dolga akad egy-egy napra. Szóval: kétszázötven tag — ezt a szót jól megnyomja — dolgozik, a családjával persze. Ez Pedig majdnem ezer ember! Mert aki nem dolgozik, annak nincs helye közöttük. Nagykovács Istvánnak is azt mondták a tagok: „tágasabb kívül!” Kizárták, mert sűrűbben forgatta a borospoharai, mint a kapát. Turóczy Pálnak, hét gye. rekéből már csak két lánya van otthon. A tizenöt esztendős Ica. meg Manci, akinek a jövő szombaton lesz a lakodalma. A többi Turóczy-gye- rek — lányok, fiúk, vők és menyek — Budapesten és Tatabányán dolgoznak. De szőlőmetszéskor, aratáskor, szüretkor hazajönnek. — A nagy dologidő mind idehozza őket... Az idén is kaszával aratunk. Géppé] még nem lehet, mert csak az őszön tudjuk egybeszántani a földeket. Az 1100 öl répán kívül 600 öl mákot, négy hold kukoricát és hat hold aratást vállaltam. ... Meg a többi munkát, a palántázást, meg az egyebeket is el kell végezni, hogy haladjunk valamire — vélekedik Turóczy Pál. Mert a tápiószeleiek haladni akarnak valamire. Turóczy Pál például május hónapra másfél ezer forint előlegre számít. Egy munkaegységre 38 forintot terveztek, ebből 12 foösszeállították: Déri Károly Mihók Sándor, Tenkely Mikiéi és Tóth György. A Turóczi-.,család’’ a cukorrépát egyeli rintot adnak előleget. Úgy számított a tsz vezetősége, hogy a 63 hold répa, a 20 hold mák, a 20 hold paradicsom, a 32 hold borsó, a négy hold paprika, meg a két hold uborka, amelyre leszerződtek, jó befektetés, ha megvan hozzá az „ezer kéz”. Fehér László elnök használja az ..ezerkéz” kifejezést. S mindjárt sorolja is a neveket, hogy bizonyítsa: náluk ha tsz- tagot mondanak, családot kell érteni. Mert Boros Illés, Búzás Sándor, Nagy János, Bálint József. Barta Ferenc, meg a többi családfő negyed-ötöd- magával egyel, kapál. Szabó Ferenc bácsi a felesége, meg a két menye nélkül el sem indul reggel, Nagygyörgy József és Turóczy Sándor pedig úgy számolt a munkával, hogy a feleség, megfáz, öt gyerek is megtalálja „ végezni valóját, ami után év végére ezer körül számolják a család munkaegységét. Még Szűcs Károly, a raktárnok is „fogott” 1800 négyszögöl répát a családjával. — Ha az eget nézzük, abból nem lesz termés, a termésből meg pénz. Ez ejőtt is ábbó] éltünk, amit megdolgoztunk, ezután is abból lesz kenyér, kalács, meg a lányoknak stafi- rung... — kacsint a lányára Turóczy Pál. A fiatalok nevetnek, mintha ezzel a saját buzgalmukat is jutalmaznák. A nap tányérja a földhöz közelít, az árnyékok hosszúra nyúlnak. Az apjuk odaszól. — No, szedelőzködjünk! Régen volt reggel fél hat. A dűlőutakon embercsoportok mennek a falu felé. Nóta is hallatszik, meg vidám nevetés, víg terefere. Mire az alkonyat leszáll, füst kavarog a kéményekből, étel-illattal telnek meg az utcák. Mák — 12 holdon Szob környékén eddig csak egész kis területeken, főleg konyhakertekben, családi használatra termeltek mákot. Az Üj Barázda Termelőszövetkezet most kísérletképpen 12 katasztrális hold mákot vetett, amire szerződést kötött a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjával. A mákot a héten sarabolta a növénytermelő brigád, ezekben a napokban pedig az egyelés folyik. Minden reményük megvan a jó termésre, mert a mák fejlődése kielégítő. A termelőszövetkezet vezetői úgy gondolkoznak, hogy a fő munkákkal a mák művelése nem ütközik, tehát jól beosztható a termelőszövetkezet egyéb munkái közé, ugyanakkor pedig szép jövedelmet jelent. A 12 hold mákból mintegy 60 ezer forint bevételt várnak. Cyömrői zöldhagyma — Olmiitzben A minap Gyömrőről, a Petőfi Termelőszövetkezet kertészetéből tizenegyezer csomó zöldhagyma indul útnak a csehszlovákiai Olmützbe. A kertészeti brigád tizennyolc tagja szorgalmasan szedte, tisztította, kötözte. Hiszen ez a növénytermesztési munka első bevételét biztosító szállítás és mindjárt export is. Gyömrőn ebben az esztendőben választotta a közös gazdálkodás útját a falu lakossága. Alig néhány hónapja folyik a munka s a korábbi, hatszáz hold helyett kétezeregyszáz holdon máris a legnagyobb rend, munkafegyelem tapasztalható. Az újonnan belépett tagok ezzel a gondolattal kezdték a közös munkát: „Nem éltünk eddig se rosszul, de ezután még jobban akarunk élni." Ezt a közös gazdálkodás biztosította lehetőségekkel kívánják elérni. A nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta nagyobb lehetőség a mai napon is mutatkozott. A hatalmas, Budapest—Praha feliratú • hűtőkocsi „hozta”. Olyan lehetőség, amely a negyvenfilléres belföldi zöldhagyma-árral szemben hetven fillér jövedelmet biztosít a közös gazdaságban dolgozóknak az exportképes áruért. Gál József, Czövek Mihály és a többi, eddig is becsületesen gazdálkodó gyömrői gazda, nem tudta ezt elérni, mert kis parcelláik mellé nem állhatott oda a tíztonnás gépóriás, hiszen a kis parcellákról összeszedett hagymára eső üzemköltség megemésztette volna az exportból származó jövedelemtöbbletet. A szövetkezet vezetői, látva a kertészkedés előnyeit, a tizenöt holdas öntözött területet huszonötre növelik a következő esztendőben. A száztíz holdas szántóföldi tábla háromszáz holdra bővül. Központi fűtéses üvegház-tömb épül, ahol a község valamennyi kertésze munkát talál. A helyi és környékbeli igények kielégítése mellett a szövetkezet elárusítóhelyet nyit majd a Központi Vásár- csarnokban. A községben járt tíztonnás, zöldséget szállító gépkocsi csak tovább erősítette a gyömrői tsz-parasztokban a nagyüzemi gazdálkodásba vetett bizalmat. Furuglyás Géza Gyömrő Elárusítóhelyet nyit a tsz Szigetszentmárton községnek elég jelentős idegenforgalma van. A Duna nyáron vonzza ide a vendégeket, az üdülőket. Évről évre nagy problémát jelentett azonban a vendégeknek és az üdülőknek a zöldségfélék vásárlása. Az idén a helyi Szigetgyöngye Tsz vezetősége és tagsága megoldja ezt a régi problémát. A Duna-parton, az üdülőkhöz közel zöldségelárusító helyet nyit. Kedvezőek a jövő évi szarvasmarhatenyésztési akciók Nyilvánosságra hozták az 1961 évben bevezetésre kerülő szarvasmarhatenyésztési és hízlalási szerződések feltételeit. Az akciók közül — amelyek az eddiginél sokkal szélesebb alapokon és kedvezőbb feltételek mellett indulnak — az alábbiakban ismertetünk néhányat: Termelőszövetkezetek kiselejtezett teheneinek cseréje A termelőszövetkezetek a tagjaik által körösbe vitt, gyenge termelőképességű, kis tenyészértéket képviselő, to- vábbszaporításra alkalmatlan idős teheneket a járási mezőgazdasági osztály jóváhagyásával kiselejtezhetik, vágásra vagy a felnőtt marha-hizlalási akció keretében meghizlalva értékesíthetik abban az esetben, ha az így értékesített tehenekért befolyt vételárból egyidőben, ugyanannyi fedeztetésre alkalmas szűzüszőt a TEGI-től átvesznek. A TEGI a termelőszövetkezetek részére szállítandó szűzüszőkét az érvényben levő árakon adja és a 30 kilométeren felüli távolságról történő szállítás költségét is fedezi. Tsz-tagok szerződéses tenyésziisző igénylése Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik háztáji gazdaságukban szarvasmarhával nem rendelkeznek, a TEGI-től te- nyészüszőt igényelhetnek hitelben. Az igényelt üsző szállítási költségét 30 kilométeren felüli távolság esetében a TEGI viseli. A TEGI azzal a feltétellel hitelezi meg az üsző teljes vételárát a tsz-tag- nak, hogy az üsző első felnevelt borját tenyésztési, vagy hizlalási szerződés keretében — előleg igénybevétele nélkül — a tsz-tag átadni köteles. Az átadáskor mutatkozó értékkülönbözetet készpénzben kell kiegyenlíteni. Termelőszövetkezeti borjúnevelési szerződés Az akció keretében a termelőszövetkezet által az Állatforgalmi Vállalattól megvásárolt, négyhónapos életkornál fiatalabb, legfeljebb 120 kiló súlyú, bármilyen fajtájú és ivarú borjúra köthető szerződés. A szerződéskötéstől számított 12—24 hónapon belül legalább II. osztályú minőségben kell az állatot átadni. Az állat, üsző esetében, 380 kilónál, bika esetében, 430 kilónál alacsonyabb súlyú nem lehet. A tsz a szerződéskötéskor állatdarabonként egy mázsa korpa juttatásban részesül állami áron.. A szerződés alapján a lekötött borjú után az MNB a várható szállítási ellenérték 60—80 százalékát folyósítja rövidlejáratú hitelként. A vállalat darabonként 1000 forintnak megfelelő három százalékos kamattérítést ad. Vételárként az átvett, 30 hónapnál nem idősebb hízott bikáért és tinóért az érvényben levő üszőborjúhizlalási akció, hízott üszőért pedig az érvényben levő üszőhizlalási akció keretében megállapított vételárat fizeti. Az akció keretében a vállalat által megvásárolt és 1960. április 15-e után lekötött üszőborjakat a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda megbízottai a már ismertetett módon felülvizsgálják. Gondos permetezés - jó termés A nagymarosi termelőszövetkezet főleg gyümölcstermeléssel foglalkozik A gyümölcsös minden munkáját időben és gondosan elvégzik. Az elmúlt napok veröfényét kihasználva, megkezdték a permetezést. Számukra ez most a legégetőbbt legfontosabb és legnagyobb figyelmet igénylő munka. Az elnök kacsái múlva erre járnak. Akkorra már megsülnek a maguk zsírjában, s nagyobb „tisztelettel” beszélnek róluk — válaszolja. — Kétezerkétszázat kaptunk a napokban, s egyelőre az irodaépületben helyeztük el őket. A kacsa ugyanis kicsi korban elég kényes, s nem szeretném, hogy azoknak legyen igazuk, akik. ellenezték — folytatja komolyabbra fordítva a szót. — Sokat kellett beszélnie, bizonygatnia, mire a tagság is magáévá tette a kacsanevelés gondolatát. Néhány évvel ezelőtt ugyanis már megpróbálkoztak vele — akkor még nem Glázer László volt az elnök —, de az 500-ból 300 elhullott. Azért fontos a mostani elnök személyét hangsúlyozni, mert két évi elnökösködé- se óta sokat javult a tagok szorgalma, öntudata. Munkája közben azonban itt- ott még mindig találkozik kétkedéssel, . régen elég gyak' tapasztalt nemtörődömséggel. Éppen ezért nagyon szívügyének tartja a kacsák sorsát. Nagyon akarja, hogy sikerüljön a vállalkozás, mert az idén még egy „nemzedéket” fel szeretne nevelni. — Kell a pénz, de ha nem csináljuk, üresen marad a kassza, meg év végén a tagok zsebe is. Jogosan kérdeznék akkor, no, elnök, miért nincs? Há úgy csináljuk a dől got, hogy aki becsű letesen dolgozik, megtalálja a számítását — indokolja meg, hogy miért foglalkoznak az eléggé kényes kacsaneveléssel. Nevetve mondja még el: annyira „benne van” a kacsanevelésben, hogy odahaza is sokszor előhozakodik vele. A kislánya egyik reggel azzal állt eléje: „Apuka, kiskacsát álmodtam”. Mindenesetre, a gondoskodásnak, törődésnek meg is mutatkozik az eredménye. Az elhullás a nagy létszámhoz viszonyítva egészen elenyésző. Minden remény megvan tehát arra, hogy Glá- zer László számítása beválik, s „kacsái” jó pénzt hoznak majd a közösnek. f A kislétszámú termelőszövetkezetben a vezetőség Is részt g vesz a termelő munkában. A permetezőszert Matus János elnök és Füle János könyvelő keverik meg. . i % f> Kerti traktorjuk segítségévei könnyen megy a permete- o zés. Ezernyi kiskacsa hangos sápítozással hívja fel magára a figyelmet, amint a letkési Bástya Tsz irodaépületének verandájára lépünk. Az apró sárgapelyhesek élelmet remélnek, noha a kis vályúban előttük a kacsaeledel. Az irodán kívül minden helyet elfoglalnak a tekintélyes nagyságú épületben. Az elnököt keressük, akit végül is a tanyaközpont melletti dűlőben találunk meg. A traktor nyergéből ugrik le, mert amint mondja, az elnöknek a gép vezetéséhez is ! illik érteni. Rögtön \ a kacsák felől ér- '• deklődünk. í ■— Mit akarnak az- } zal a rengeteg kis- \ kacsával? — kér- \ dezzük. 5 — Majd meglátják, ha két hónap
