Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

ms r MEC.MI V /firfflP I960. MÁJUS 15. VASÄRNAP ^ Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja negyedmillió forint nyereségrészesedést juttatott tagszövetkezeteinek Érdemes babot vetni a kukorica közé: 20—25 százalékkal nagyobb árat és szerződéses felárat kapná a termelők Amikor 1957-ben a Zöldség­es Gyümölcsértékesítő Szövet­kezeti Vállalat megszűnt és feladatát a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja vette át, a termelőszövetkeze­tek tartózkodóan viselkedtek a zöldség- és gyümölcsértéke­sítés új, szövetkezeti formá­jával szemben. Ez a bizal­matlanság a MÉK munkájá­nak megismerése után foko­zatosan enyhült, a múlt év­ben pedig teljesen el is osz­lott, úgy hogy a megye zöld­ség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó nagyobb termelő- szövetkezetei be is léptek a MÉK tagjai sorába. Az értékesítés megszervezése Sokan azonban még ma sincsenek tisztában a MÉK szerepével és feladatával. Ezekre a kérdésekre Egri Ist­ván elvtárstól, a Szövetkeze­tek Pest megyei Értékesítő Központja igazgatójától kér­tünk felvilágosítást. — Feladatunk elsősorban az — mondja Egri elvtárs —, hogy a tagszövetkezeteink ál­tal termelt termények és ter­mékek értékesítését minél jobban megszervezzük. Ennek érdekében széleskörű piacku­tató munkát végzünk. A nagy­bani felhasználókkal, konzerv­gyárakkal, külkereskedelmi szervekkel megállapodásokat létesítünk mind a saját, mind a tagszövetkezetek nevében. Ezeknek a megállapodások­nak alapján irányítjuk és szervezzük tagszövetkezeteink áruszállításait. Szakmai és technikai segítség — Milyen előnyük szárma­zik a tsz-eknek abból, ha a MÉK tagszövetkezeíeinek so­rába lépnek? — A kötelékünkbe tartozó termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági termelés szer­verséhez .szakiüíű és,, techni­kai segítséget adunk. Képzett agronómusaink rendszeresen látogatják a szövetkezeteket, segítik a nagyüzemi termelés szervezését. Az év folyamán 2,5 millió palántát, több ezer melegágyi ablakot biztosítot­tunk tagszövetkezeteink szá­mára. Szervestrágyával, minő­ségi vetőmagvakkal láttuk el őket. Segítségükre voltunk öntözőberendezések és palán- tázógépek beszerzésében. A megkötött termelési szezödé- sekre már eddig is több mil­lió forint összegben folyósí­tottunk előleget. Megtanítjuk a hozzánk tartozó termelőszö­vetkezeteket az exportra ter­melt áruk helyes kezelésére. — Hogyan válhat a MÉK tagszövetkezetévé valamelyik tsz és milyen kötelezettségek­kel jár a tagság? — A MÉK tagja lehet bármely termelőszövetkezet, amely legalább egy darab kétezer forint névértékű rész­jegyet jegyez. A részjegy után évi hétszázalékos kamatot fi­zetünk. A belépő termelőszö­vetkezeteket, mint tagokat más kötelezettség nem ter­heli. Nyereségrészesedés Most Kun Andor elvtárs, a MÉK termelési osztályának vezetője veszi át a szót: — A tagszövetkezetek a már említett szakmai és tech­nikai segítségen kívül még egy nagy előnyt élveznek. A MÉK nyereségének jelentős hányadát, a szállított áruk értékének arányában, részese­dés formájában visszakapják, így a múlt évi nyereségünk­ből a hét folyamán kereken 250 ezer forintot térítettünk vissza negyvennégy tagszövet­kezetünknek. Hogy csak a je­lentősebb tételeket említsem: az inárcsi Március 21 Tsz 02 600. a bugyi Tessedik Sá­muel Tsz 23 000, a dánszent­miklósi Micsurin Tsz 25 800, a ceglédi Zrínyi Tsz 10 700, a nagykátai Március 21 Tsz 9700, a kakucsi Lenin Tsz 9000. a tápiószelei Keleti Fény Tsz 8500 forint nyereségrésze­sedést kapott. Egy kis statisztika — Mindezen túl a MÉK a tagszövetkezetek piacozási gondját is megoldja, mert nem kell kis tételekben, elap­rózva piacot keresniük áruik­nak. Ez egyébként is több­nyire a legnagyobb munka­időben von el feleslegesen munkaerőt a termelésből. Emellett — úgy érezzük — a városi dolgozóknak, a házi­asszonyoknak is segítségére vagyunk, amikor gyorsan jó minőségű primőr zöldség- és gyümölcsféleségekkel igyek­szünk az állami és szövetke­zeti kiskereskedelmen keresz­tül minél változatosabbá ten­ni az étrendet. Hogy ez nem kis feladat, azt néhány sta­tisztikai adat igazolja legjob­ban : minden budapesti lakos — a csecsemőket is beleértve — évente 100 kiló zöldséget, 70—80 kiló burgonyát és 50— 60 kiló gyümölcsöt fogyaszt. Győri Mihály Az utóbbi években az észre- | vehetően lecsökkent szemes- babterme’és iránt az idén sok­kal élénkebb az I érdeklődés mindenütt. Az árak és a ter­mesztés feltételei ugyanis ked­vezőbbek lettek az eddiginél. Az étkezési babfajtákért az idén általában 20—25 százalékkal magasabb árat fizetnek, mint tavaly. További előny, hogy a szer­ződés alapján, termesztési hi­telt, valamint az átadott ter­mény után mázsánként 20 fo­rintos felárat kapnak a. szer­ződő-termelők. Az értékesítési szerződéskö­tés jól halad. Már az eddigiek­ben több mint. kétszer annyi bab átadására kötöttek meg­állapodást országosan, mint a múlt esztendő hasonló idősza­kában. Biztató jel. hogy nemcsak az egyéni gazdák, hanem a szerződő termelőszövet­kezetek többsége is köztes­ként termeszti a babot. A tapasztalatok tanúsága sze­rint ugyanis a kukoricasorok­ba vetett bab nem akadályoz­za a gépi sorközművelést, nem csökkenti a kukorica ho­zamát. sőt a rendszerint gon­dosabb ápolási munkák révén, nemcsak az együttes termelési érték, hanem a kukorica hoza­ma, jövedelme is növekszik. Számos közös gazdaságban a tagok megkapják a köztesbab termésének teljes értékét, má­sutt a felét, vagy harmadát kü­lön részesedésként. Elutaztak a vietnami és az algériai szakszervezeti küldöttek A SZOT elnökségének meg­hívására hazánkba érkezett vietnami szakszervezeti kül­döttség és az Algériai Dol­gozók Általános Szövetségé­nek képviselője szombaton elutazott Budapestről. Vágányépítés „menetrend" szerint 1 Az idén kerül sor Galgamácsa és Nógrádkövesd között az egyvágányú vasútvonal korszerűsítésére. Huszonkét kilo méteres szakaszon nemcsak a 60—70 éves síneket, hanem a alapépítményt is kicserélik, ami nem egyszerű feladat, mer közben a meglevő vágányon menetrend szerinti vonatok köz­lekednek. Az itt dolgozó AíII-es mozgó építésvezetőség mun­kásai sok esetben V!0 m hosszú pályát korszerűsítenek négy ötórás vágányzár alatt. . Ötven külföldi vadász száz őzbakot és tizenöt túzokkakast ejtett Befejezéshez közeleg a ta­vaszi őzbak-selejtezés és a tú- zok-dürgés. Eddig ötven kül­földi vadász vett részt a nagy 'fapasztál&töt. sok türelmet; igénylő izgalmas cserkelése­ken. A zsákmány igen gaz­dag: több mint száz őzbakot, továbbá 15 túzokkakast ejtet­tek. A vendégvadászok az el­ejtett vadnak csupán a tró­feáit viszik magukkal: az őz­bakok villásagancsát és a tú­zokkakasok ékes, tollas kitö­mött bőrét. A munkavonatlal kiszállítják az átépítéshez szükséges zú­zott követ A mindinkább zsugorodó magyar puszták jellegzetes ős­vadja a túzok. Európában Tö­rökországon kívül csupán ná-i lünk cl még , . számottevő mennyiségben. Az utóbbi években örvendetesen javuló túzokállományt védik, óvják s csak külön engedéllyel lehet néhány kakast puskavégre kapni. A túzokfalkákat főleg a Békés megyei mezőségek. ki­sebb részben pedig a Lajta— Hanság vic^k neveli. Kongresszus előtt a Hazafias Népfront Hazánk belpolitikai éle. ■ lének igen nagy jelentőségű eseménye lesz a Hazafias Népfront május 27—28-án tartandó II. orszá­gos kongresszusa. A kongresz- szusi előkészületek már javá­ban folynak. Pest megyében számos községben, járásban voltak küldöttértekezletek, amelyeken megvitatták a ma­gyar népírontmozgalom jelen­legi állapotát, helyzetét, ered­ményeit és hibáit A kongresz- szusig mindenütt befejeződ­nek a küldöttértekezletek, így azután május 27—28-án orszá­gos tapasztalatok, tanulságok birtokában beszélheti meg a népfront az újabb távlatokat, tennivalókat. A kongresszus iránti' két­ségtelenül nagy hazai érdeklő­dés mellett egyre növekszik a nemzetközi figyelem. A szov­jet, a csehszlovák, a lengyel sajtó több cikkben is „beha­rangozta” a népfront kong­resszusának eseményét. S a nyugati sajtó sem marad el ettől. A Times című angol lap a minap érdekes történelmi visszapillantást adott a ma­gyarországi népfront sajátsá­gos helyzetéről, majd rámuta­tott, hogy „a vezető párt. a Magyar Szocialista Munkás­párt komoly partnerének te­kinti a Hazafias Népfrontot és megtesz mindent annak érde­kében, hogy az együttműkö­dés a. vért és a népfront kö­zött igazán jó legyen.” Még a Szabad Európa Rádió sem hallgathat minderről', több adásában foglalkozott — igaz ellenségesen és meglehetősen zavarosan — a közelgő kong­resszussal. A magyar népfront.-moziga- lom. mint közismert, a kom­munisták vezetésével sok-sok éves múltra tekinthet vissza. A háború, a fasisztaeüenes harc idején a kommunisták teremtették meg a legvadabb rendőrterror közepette a Ma­gyar Frontot, amely közvetlen harci elődje volt a Független­ségi Frontnak. A felszabadu­lás után ugyancsak a kommu­nisták kezdeményezték a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakítását, amellyel a legszélesebb demokratikus tömegek összefogásának alap­ját biztosították. S 1954-ben tartották a Hazafias Népfront I. kongresszusát, amely to­vábbi újabb lehetőségeket igyekezett teremteni a nem­zeti összefogás politikáját hir­dető mozgalom számára. A tapasztalat immár kézzel­foghatóan bebizonyította: ak­kor volt életerős népfront, amikor a kommunisták szilár­dan vezették n. mozgalmat, s a mozgalom éppen akkor tá­volodott el a néptől, a népi egységet képviselő zászlótól, amikor a kommunistákkal szemben igyekezett fellépni. A revizionizmus súlyos vál­ságba akarta sodorni a nép­frontot azáltal, hogy a párton felül álló, attól teljesen füg­getlen szervezetnek kiáltotta ki. Az ellenforradalom idején ez a revizionista politika ket­tős kudarcot szenvedett; nem­csak a párttól, de a néptől is • elszigetelődött. A népfront-mozgalom mégis kiállta a történelmi próbát! S éppen az ellenforra­dalom utáni esztendőkben. A legtekintélyesebb fórumon, az MSZMP VII. kogresszusá.n mondotta Kádár János elv­társ: „A Hazafias Népfront alkalmas é$ képes arra, hogú politikai egységbe tömörítse n. kommunistákat és mindazokat a pártonkívülieket, akik az alapvető célok tekintetében: a szocializmus felépítése, az or­szág szuverenitásának és füg­getlenségének védelme, a nép- köztársaság erősítése, a béke védelme — egyetértenek.” E há­rom, három és fél esztendő igen pozitív tapasztalata mu­tatja, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt által veze­tett Hazafias Népfront olyan mozgalom, amely alkalmas és képes az alkotó, építő mun­kára. hogy valóban tömöríti a kommunistákat és a, párton­kívülieket a legalapvetőbb politikai és társadalmi célok megvalósításáért. Hogyan sikerült ezt elérnie az MSZMP-nek? Mindenek­előtt a népfront iránt kinyil­vánított teljes bizalommal. 1958-ban megindult, a mozga­lom egészséges felfrissítése olyan új erőkkel, akik szíve­sen váPaltak munkát. Kom­munisták. pártonkívüliek ke­rültek a tömegek bizalmából a népfront-bizottságba. A felfrissült, terebélyesedett nép­front-mozgalom sikerrel tömö­rítetté az ország valamennyi demokratikus, haladó, béke­szerető erőit az MSZMP köré, a szocialista, építés legfonto­sabb feladatainak megoldá­sára. Most, amikor számos küldöttválasztó népfront-gyűlé­sen számot vetnek a mozga­lom helyzetével, büszkén ál­lapítják meg: az utolsó más­fél esztendő p mozgalom nagy fellendülésének, kibontakozá­sának éve volt. A Pest megyei értekezletek ugyancsak erről adnak számot. Vácott, Tárno­kon, Pátyon, Cegléden, Nagy­kőrösön és sok-sok más helyen a lelkes felszólalások, az ered­ményes munkáról szóló beszá­molók voltak ennek a leg­jobb mutatói. A Hazafias \é|ifr»n( éppen azt írta zászlajára, hogy a párt vezetésével hir­detője, kinyilvánítója a leg­szélesebb népi-nemzeti egy­ségnek. Ezért is oly termé­szetes az, hogy a sok helyi és az országos népfront-bi­zottságban számbelileg több­ségben vannak a pártonkí­vüliek. akiket összeforraszt a kommunistákkal a béke vé­delme, a szocializmus építé­se. E helyes politikát egve- sek helvteienül. hibásan ér­telmezték és azt vonták le belőle, hogy a népfront-moz­galom nem más. mint a pár­tonkívüliek szervezete. Ez a nézet szembe állítja a pártot a pártonkí süliekkel és a nép­fronttal, árt magának a nép­front-mozgalomnak is. Ezért volt helyes újólag tisztázni, hogy mi a népfront viszonya a párthoz? A párt az ország vezető ereje, így vezető ereje a nép­frontnak is. A Hazafias Nép­front nem dolgozik külön, sa­ját maga alkotta program sze­rint, hanem a maga eszkö­zeivel, sajátos módon mun­kálkodik a párt által kitű­zött politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fel­adatok megoldásán. Milyen tanulságos és sokatmondó volt egy egyszerű parasztember­nek, a Nagykörös környéki újonnan belépett tsz-gazdá- nak, Mihályi Józsefnek fel­szólalása a népfront-értekez­leten: — 1956-ban megkérdezték, volna-e kedvem egy bizott­ságban szerepet vállalni? Sietve válaszoltam: ott van­nak-e a kommunisták? Nin­csenek, mondották. No, ak­kor isten megáldja magukat. Nem bizottság az nekem, ahol nincsenek a kommunisták. De ha már nem veszik tolako­dásnak és a többség is meg­tisztel vele. most szívesen ráadnám magam erre ...” Ezekben a napokban —*-------------- már befeje­z éshez közeledik a népfront- bizottságok újjáválasztása, s országosan mintegy 3500 gyű­lésen beszélik meg az ak­tuális problémákat. A válasz­tások nagy politikai érdek­lődés közepette zajlottak le. Üj vonása volt a bizottsági választásoknak. hogy orszá­gunk dolgozó parasztságá­nak 70 százaléka már a szo­cialista gazdálkodás útjára lépett, s ezért a beválasztott paraszti népfront-bizottsági tagok túlnyomó többségét a termelőszövetkezetek adták. Kiemeli: edő jelentősége van annak, hogy ezúttal lénye­gesen több munkást válasz­tottak a bizottságokba. A népfront-mozgalom szárnya- szegett volt tevékenységében mindaddig, míg nem kapcso­lódott be aktív munkájának segítésébe a munkásság. Bár a munkásosztály a párton ke­resztül természetesen vezető szerepet visz a népfrontban, ennek ellenére mégis szük­séges volt a munkások aktív közreműködése a helyi bi­zottságokban is. Alig két hét múlva össze­jönnek az ország minden ré­széből megválasztott munká­sok, tsz-parasztok, egyéni parasztok, értelmiségiek, kis­iparosok és más foglalkozá­súak, párttagok és párton- kívüliek, hogy a Hazafias Népfront II. kongresszusán megtanácskozzák a népfront- mozgalom szerepét, helyzetét és további munkáját. Ha­zánk ma a szocializmus épí­tésének soha nem tapasztalt pezsgő korát éli. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa azt a célt tűzte népünk elé, hogy gyorsítsuk meg hazánkban a szocializ­mus építését és viszonylag rö­vid idő alatt fejezzük, be a szocializmus alapjainak lera­kását. Ezt a történelmi fel­adatot csakis az egész nép támogatásával, alkotó mun­kájával érhetjük el, ezért is hangoztatja pártunk azt a helyes tételt, hogy a szocia­lizmust a kommunisták ve­zetésével és irányításával,'a népi demokráciához és a szocializmushoz hű párton- kívüli tömegekkel a legszoro­sabb egységben kívánjuk meg­oldani. Ennek az egységnek, a népi-nemzeti összefogásnak hivatott mozgalma a Haza­fias Népfront, amely a párt, a kommunisták vezetésével munkára, alkotásra serkenti az egész magyar népet saját jobb jövője, boldogulása ér dekében. Bácskai László Új szőlőtelepítési módszerrel hosszabbítják meg az alföldi szőlők életét A Szőlészeti Kutató Intézet . Mathiász-telepén új szőlőteie­pítési eljárást dolgoztak ki az alföldi homokterületekre. Régi tapasztalat ugyanis, hogy nyá­ri időben a homoktalaj felüle­te gyakran 60—70 fokig is fel- melegszik, s ezt a szőlőtőkék nyakrésze huzamosabb ideig nem bírja, A Mathiász-telepen hat éve folytatott kísérletek alapján most már több helyütt úgy ül­tetik a szőlőt, hogy a tőkefe­jek néhány centivel a talaj fel­színe alá . kerüljenek;, ahol .ál­talában 30 fokkal alacsonyabb a talaj hőmérséklete, mint a felszínen. A módszer fő előnye, hogy a szőlőtőkék élettartamát így jelentősen meghosszabbít­ják, a tőkeállomány egysége­sebb, a térmés egyenletesebb lesz, ugyanakkor a mélytelepí­tés a szőlőművelés gépesítését is megkönnyíti. A csoport együttes erővel teszi helyére az új sínszálat (MTI Foto, Lajos György felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents