Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
1960. ÁPRILIS 10. VASÁRNAP rm HEGl étfívlat) rí A nagyüzemi sertéstenyésztés — biztos jövedelem iHniiMHnilitliHlliiltiitHitinii Több húst - olcsón és gyorsan! A felszabadulás előtti évek- j ben a polgári közgazdászoK az | életszínvonal „emelkedését’' a | kenyérfogyasztás növekedésén mérték le. Tizenöt évvel a fel- szabadulás után az ilyenféle életszínvonalemelkedés magyarázatán csak mosolyognának az emberek. Társadalmunk minden rétegénél megváltoztak az igények, megnövekedett a hús fogyasztana is. S amikor húsról beszélünk, elsősorban a sertéshúst és az abból készült töltelékárukat vesszük számításba. Ezt az élet által diktált elvet tartotta szem előtt az MSZMP Pest megyei Bizottsága is, amikor ez év február 25-én értékelte a megye árutermelését és ezen belül különösen nagy gonddal foglalkozott a sertéstenyésztéssel. A megye területének mintegy 50 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetek számára meghatározták a sertéstenyésztésre és a hizlalásra a terv- számokat. A határozat szerint 1960 végére minden 100 Ihoid közös szántóterületen a régi termelőszövetkezeteknek 21 ,ö, az új termelőszövetkezetenek 10 mázsa sertést kell hizlal- niok. A megyei átlag minden száz kát. hold közös szántóra 19.8 mázsa sertéshús. Ez azt jelenti, hogy 15—16 sertést kell maghizlalni mintegy 130 kilós áclagsúlyra. Az egyéni paraszt nyolc-tíz holdjából két-három holdon kukoricát termel és legalább két-három sertést hizlal meg. A mezőgazdasági nagyüzemben, ahol a feltételek kedvezőbbek, a száz hold szántóra 15—16 sertés meghizlalása nem megoldhatatlan. Mégis vannak, akik vitatják ennek igazságát és azt kérdezik, hogyan lehet megvalósítani. A nagyüzemi sertéshizlalás kialakításához három fontos tényező szükséges; a férőhely biztosítása, a takarmányalap és a megfelelő gondozás. Vegyük sorra ezeket a feltételeket, s nyomban kitűnik, hogy a sertéstenyésztés révén gyors és jelentős jövedelemhez jutnak a termelőszövetkezetek. A hízósertés az elhelyezés tekintetében az egyik legigénytelenebb állat. Árnyas, puha pihenőhelyen és csekély mozgótéren kívül másra nincs szüksége. A gyakorlatban nagyon jól beváltak a szerfás hízószállások, amelyek tetőzete nád vagy szalma. A termelő- szövetkezetek saját erőből is készíthetnek ilyeneket. A saját erőből való építkezésre annál is inkább szükség van, mivel állami hitelből a megyében mindössze 7540 férőhelyet tudunk biztosítani; Az elhelyezésnél sokkal nehezebb a takarmány biztosítása. Az új termelőszövetkezetek többségénél a meglevő állatállomány takamiányellá- tása is szűkös, az új termés pedig még messze van. A termelőszöve’kezet vezetői és tagjai azonban ebben az időszakban is sokat tehetnek a sertéshizlalás megalapozása érdekében. A minden száz hold szántóra csaknem húsz mázsa sertéshús előállítása megköveteli, hogy a termelő- szövetkezetek szántóterületüknek 25—30 százalékán szemeskukoricát termeljenek. Igaz, ebből csak az ősszel lesz takarmány, ám sertést hizlalni évközben is kell. Államunk jelentős kedvezményeket ad a takarmány biztosításához a termelőszövetkezeteknek. Az új és a területileg megnövekedett, termel őszöve kezetek kocánként két mázsa, hízósüldőnként egy mázsa kölcsön abrakot — extrahált szójadarát — kaphatnak a Terményforgalmi Vállalattól, ha hízósüldőiket leszerződik az Állatforgalmi Vállalattal. Érdemes ezt a kölcsönt igénybe venni, mert csak a cséplés, illetve betakarítás után kell visszaadni kukoricában, illetve árpában. Sok termelőszövetkezetben az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy állatgondozónak főleg idősebb embereket alkalmaznak. A jó munkaerőt a kapáláshoz és a kaszáláshoz osztják be. Lebecsülik az állattenyész és jelentőségét. Pedig nem könnyű feladat az állatgondozás, a hozzáértő állattenyésztő azonban rövid idő alatt megduplázhatja az eredményeket. Gyakran felteszik a termelőszövetkezeti vezetők azt a kérdést is, milyen módszerekkel hizlaljanak. Általános cél, hogy a hizlalás olcsó és gyors legyen, kis befektetéssel jelentős jövedelemhez jusson a termelőszövetkezet. A világpiacokon, de a belföldin is egyre inkább a hús- jellegű sertéseket keresik. Ezért a termelőszövetkezetek lehetőleg a gyorsabb fejlődési eréllyel rendelkező hússertés-fajták tenyésztését és hizlalását szorgalmazzák. A hússertés-fajták közül is elsősorban a magyar fehér sertés tenyésztése ajánlatos. Lehetőleg a legrövidebb idő alatt érje el. a sertés a száz- .hgnpinc kilp .vágósúlyt, Ehhez azonban az szükséges, hogy a hizlalásra szánt malacokat minél hamarabb, már öt-hatnapos korban rá kell szoktatni az anyatejen kívüli takarmányozásra. Pörkölt árpával kezdjék a takarmányozást, főt krumplis árpadarával folytassák, majd folyamatosan térjenek rá a növekedéshez nélkülözhetetlen A-vitamin tartalmú zöld- és tömegtakarmány etetésére. A legtöbb termelőszövetkezetben — a régi kisparaszti gyakorlathoz ragaszkodva — nem tudják elképzelni a sertéshizlalást másként, csak koncentrált abraktakarmány etetésével. Az állami gazdaságok már meghonosították a gyorsliízlalást, ami olcsó és kevesebb abrakot igényel. A gyorshizlalásnál a hizlalás időszaka két részre oszlik. Hetven-nyolcvan kilós átlagsúlyig a takarmányok zöme a zsenge zöld lucerna és vöröshere, valamint a gyök-gumós félék, a burgonya, tök, répa, stb. A 70—80 kilós súly után növekszik az abraktakarmány. aránya. Ilyen hizlalási módszerrel egy-egy sertésnél legalább egy mázsa abrakot takaríthatnak meg. Meg kell említeni azt is, hogy a nagyüzemi sertéshizlalás egyik feltétele a falkaegyöntetiiség biztosítása. ötven sertésnél többet ne tegyünk egy helyre és lehetőleg azonos korú sertéseket szállásoljunk egy helyen, továbbá a súlykülönbség az egyedek között 5—10 kilónál ne legyen több. Az állam a közös sertéstenyésztés, illetve sertéshizlalás kialakításán túl az FM és az ÉM 1008/1960. számú együttes utasításában jelentős kedvezményeket nyújt a háztáji gazdaságokon belüli sertéshizlaláshoz is. Anyagi előnyöket biztosít azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek segítik a tagokat a háztájiban i való sertéshizlalásban. A termelőszövetkezeti vezetők egyik legfontosabb feladata napjainkban, hogy fejlesszék a közös sertéstenyésztést, illetve hizlalást. Adjanak az idén több húst. mint tavaly, jövőre pedig többet, mint az idén. Minden erejükkel munkálkodjanak a megyei pártbizottságok határozatának megvalósításán. Mikolai Ferenc, megyei főállattenyésztő A ráckevei Rákóczi Tsz 100 hold szántónként öt anyakocát nevel. A szövetkezet csaknem kétszáz hízottsertés átadására kötött szerződést. A hízónak valót saját állományukból biztosítják és a süldőket már be is állították hizlalásra. Nincs hiánya a tsz-nek sem takarmányban. sem férőhelyben. Ha a tervezett termésátlagokat elérik, növelik az anyakocák számát, sőt, már decemberben megkétszerezik a leadásra tervezett hízott sertések számát. Jelentős kedvezmények a tsz-eknek a háztáji hizlaláshoz A nagyüzemi sertéstenyésztés, illetve sertéshizlalás, megteremtése érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek a termelőszövetkezetek. Ólakat építenek, hízónak való sertéseket nevelnek, illetve vásárolnak, hogy mielőbb jelentős jövedelemhez jussanak a hizlalással. Amíg persze a termelőszövetkezetek megteremtik a nagyüzemi sertéstenyésztést és hizlalást, bizonyos idő telik el. Az ország ellátásához azonban a sertéshúsra folyamatosan szükség van. A háztáji gazdaságokban levő állatállomány, takarmány és a rendelkezésre álló férőhelyek megfelelő kihasználásával is nagy mennyiségű sertéshús biztosítható, a lehető legrövidebb Idő alatt. A hizlalási kedv növelését segíti elő az FM—ÉM 1008/1960. számú együttes utasítása is, amely jelentős kedvezményeket ad azoknak. a tsz-eknek, amelyek segítik tagjaikat a háztáji kereteken belüli sertéshizlalás megszervezésében. Milyen kedvezményeket biztosít a fentebb említett rendelet? « Ha a termelőszövetkezet csupán a szerződéskötések megszervezéséhez, az átadás lebonyolításához ad segítséget és a háztáji gazdaságokból egy időben húsz-ötven sertést adnak át, a termelő- szövetkezet lebonyolítási díj címén kilogrammonként 0,50 forint juttatásban részesül. ötvennél több sertés egy időben történő átadása esetén egy forint kilónkénti lebonyolítási díjat kap a tsz. Ha a termelőszövetkezet a közös takarmánykészletből a tagok részére sertésenként legalább egy mázsa takarmányt ad a tagoknak állami szabadfelvásárlási áron, a lebonyolítási díj mértéke; 20— 50 sertés egy időben történő átadása esetén kilónként, egy forint, ötvennél több sertés egy időben történő átadása esetén pedig kilónként 1.50 forint. A termelőszövetkezetek vegyék igénybe a jelentős kedvezményeket, hiszen csekély munkával komoly összeget kaphatnak, amit a közös sertéstenyésztés megteremtésére fordíthatnak. HÍZNAK A SÜLDŐK A kői'östetéUeni Kossuth Tsz az idén csaknem félezer hízott sertést ad közfogyasztásra. Ez 50 százalékkal több, mint amit a tsz-nek a tervek alapján meg kellene hizlalnia. ÁPORKÁN TÚLTELJESÍTIK A MEGYEI IRÁNYSZÁMOKAT Áporka termelőszövetkezete és egyéni gazdái tavaly pontosan 600 hízott sertést adtak el — előzetes szerződés alapján — az Állatforgalmi Vállalatnak. Azóta Áporka szövetkezeti község lett és a 11 éve működő Vörös Csillag mellett megalakult az Aranykalász Tsz is. Gyarmati Jánostól, a községi tanács elnökétől érdeklődtünk, hogy az idén hány hízott sertés kerül ki a faluból? — Véleményem szerint legalább 650 darab — felelte a tanácselnök. — Az utóbbi hetekben a falu tsz-einek vezetői és a tanács is különös gonddal vizsgálta meg Áporka sertéstenyésztésének helyzetét. — Tapasztalataik? — Kiszámoltuk, hogy a terményárak mellett érdemes-e a szövetkezetben, vagy egyéni módon á háztáji gazdaságban sertéshizlalással foglalkozni. A számok tanúsága szerint kifizetődő. Maguk a tsz-tagok is azt tartják, hogy a sertéshizlalás gyors, biztos jövedelmet jelent. Detrich Lászlót, a Vörös Csillag Tsz fiatal elnökét kérdeztük meg, szövetkezetük hány hízott sertést tud adni az államnak. — Tss-ünkben most. ,24. anyakocát. 203 hízót és süldőt. valamint 106 választott malacot tartunk. Néhány napon belül a Kiskunsági Állami Gazdaságból kapunk 26 angol hússertés anyakocát. Az anyakocáknak, amelyeket majd kapunk, megvan a helyük. Rövidesen építünk még egy 200 férőhelyes süldőszállást, ez fedezi is az igényeket. Leszerződtünk 182 hízott sertés átadására, de ma már úgy látjuk, hogy túl óvatosak voltunk. Számításaim szerint legalább háromszázat adunk el az idén. A jövő héten vesznek át tőlünk 51 sertést; kilogrammonként két forint iiiigjiizemi felárat is kapunk. És a sertések között van olyan is, méghozzá pontosan 11 darab, amelyek súlya meghaladja a 200 kilogrammot. — Növelik-e sertésállományukat? — Arra törekszünk, hogy túlteljesítsük a megyei irányszámokat. Ha megfelelő lesz Miért áll üresen Majosházán a tsz hizlaldája ? A száz férőhelyes sertéshizlalda még tavaly elkészült a majssházi Üj Élet Tsz-ben. A tervek szerint április 1-én kellett volna megkezdenie a Pest megyei Építőipari Vállalatnak két darab, egyenként húsz férőhelyes sertésfiaztató építését. Az építkezéshez szükséges anyagokat már megrendelték, pénze van a tsz-nek, csupán az építkezést nem kezdték meg határidőre. Ezeken kívül a majosházi szövetkezet épít még két darab, egyenként ötven férőhelyes növendékmarhaistállót és tíz vagon befogadóképességű ku- koricagcrét. Mp.josháza az elmúlt hónapokban lett termelőszövetkezeti község. Ha valaki csak azt tudja a szövetkezetről amit az e'őhb leírtunk, mondhatná. jól indu’tak a tsz-be lépett dolgozó parasztok. Tudni kell azonban még azt is, hogy a csaknem ezer hold szántóval rendelkező szövetkezet ebben az évben 260 mázsa sertéshúst szándékozik átadni közfogyasztásra. Ezek a tervek. Jelenleg azonban — építése óta — üresen áll a száz férőhelyes sertéshizlalda. Nem nagyon siettetik a fiaztatók és az anyakocák szállásának építését sem. A tsz-nek ugyanis egyetlen sertése sincs! Az év végén, decemberben akarnak 200 darab hízott sertést leadni, ha kapnak idejében süldőket, amiket hízóba állíthatnak. Dicsérendő a szövetkezel buzgalma, e’ismerést érdemel, hogy gondot fordítanak a holnapra. Érthetetlen viszont — és ebben hibásak a járási ir.crvek is —, hogy megfeledkeznek a máról, s még most is üresen áll a sok tízezer forintért felépített hizlalda. Hizlalna a tsz, de nincs hízóanyaga és nincs takarmánya. Másutt pedig arról panaszkodnak — például Kiskunlacházán a sertéstenyésztő szakcsoport —. hogy nincs, aki megvegye kocasüldőiket és törzskönyvezett anyakocáikat. Mind a szövetkezet, mind a járás hibás azért, hogy üresen áll a hizlalda Majosházán. Süldők vásárlásával és kölcsöntakarmány- nyal. vagy más módon meg kell találni a lehetőségét annak, hogy ne álljon kihasználatlanul egyetlen percig sem a drága pénzen épített hizlalda. Amilyen gyorsan fel tudták ezt a híz'aldát építeni, ugyanolyan gyorsan adjon segítséget a járási tanács, hogy be is tudják népesíteni híz- nivaló sertésekkel. a takarmány félék és a kukorica termése, lényegesen több sertést tudunk meghizlalni. A süldőket .....magunk neveljük, n em szorulunk vásárlásra, sőt, negyvg«-> süldőt — köl- csönképpen — át is adtunk a fiatal Aranykalász Tsz- nek. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet ezekben a napokban saját erőből hizlaldát és nyári szállást épít a sertéseknek. Száz sertés hizlalására szerződtek, de ennek többszörösét szándékoznak meghizlalni. — Én, mielőtt a szövetkezetbe léptem volna, tíz-tizen- két sertést hizlaltam szerződésre — mondotta beszélgetés közben Halász Lajos, a tsz egyik vezetőségi tagja. — De nemcsak én hizlaltam, hanem többi gazdatársam is. — Hizlal-e ^z idén háztáji gazdaságában sertést? — Hizlalok, mégpedig legalább nyolcat. A szükséges takarmány egy részét megtermelem a háztáji területen, a többit pedig a teljesített munkaegységek arányában biztosítja a. szövetkezet. Szerintem a háztájiból termelőszövetkezetünk tagjai legalább 250 sertést adnak el az államnak. Előnyös és kedvező feltételeket biztosított az állam azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik háztáji gazdaságukban — szerződés aiap- ján — sertéseket hizlalnak. Ha ugyanis szerződést kötnek és a szövetkezettel egy időben adják át sertéseiket, nagyüzemi felárat kapnak, ami sertésenként 80—150 forintot is kitehet. Az Aranykalász és a Vörös Csillag tsz több tagja már élt. is ezzel a lehetőséggel. Ferró János fo- gatos például négy, Horváth Gyula pedig egy sertést adott át nagyüzemi felárral az elmúlt napokban az Állatfor- ga’mi Vállalatnak. Tavaly hatszáz hízott sertést vásárolt az Állatforgalmi Vállalat Áporkán. Ebben az évben legalább 650-et. Sőt. ha a terméseredmények a közepesnél valamivel jobbak lesznek, ennek arányában még több sertést hizlalnak az á porkai szövetkezetekben és a tagok háztáii gazdaságában. Az oldalt összeá lííotta: Csekő Ágoston és Mihők Sándor. Száz holdanként öt anyakoca
