Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-24 / 96. szám
1960. ÁPRILIS 24. VASÁRNAP rr sr MEGYEI ilűi-ian AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN Gyorsan és jól yégezzük el az időszerű tavaszi munkákat A szemes- és a silókukorica vetését ezekben a napokban kezdték meg a megyében. Rendkívül előnyös a vetés előtti közvetlen talajelőkészítés, lehetőleg kultivátorral, de megfelel a tárcsázás is, egyidejűleg végzett boronálással. Ezzel irtjuk a gyomnövényeket, s levegőt és meleget (hőt) juttatunk a talaj felső részébe. Ezáíiial a mag kedvező körülmények közé kerül, hamarabb kikel és növekedésében megelőzi a gyomnövényeket. A kukorica vetése előtti talajelőkészítésnél fontos, hogy megfelelő mélyen kultivátoroz- zunk vagy tárcsázzunk. Legcélszerűbb, ha a művelés mélysége megegyezik az adott növény vetési mélységével, ami kukoricánál 8—10 centiméter. A vetéssel egy időben a növényápoláshoz a sorközi művelésre alkalmas összes gépi és fogatos felszerelést — kultivá- torokat, lókapákat, stb. — elő kell készíteni, gondosan kijavítva, hogy azok az adott időpontban rendelkezésre álljanak. A növényápolási munkák gyors és megfelelő elvégzéséhez a kapások vetését úgy kell megszervezni, hogy minél nagyobb területen gépi sorközi művelést lehessen majd végezni. A gépi sorközi műveléshez a vetést is feltétlenül nagy teljesítményű, hatso- rcs vetőgépekkel végezzük. Gépállomásainkon rendelkezésre áll 225 darab traktorvon- tatású vetőgép. Ezenkívül 60 darab TVD—6-os (hatsoros) és 40 darab SZKGN 6-os (Hátsoros) függesztett szovjet gyártmányú négyzetes vetőgép. Ezekkel mintegy 60 000—65 000 kát. hold kukorica vetését lehet elvégezni, s ebből négyzetesen legalább 15 000—16 000 holdat. Ez azt is jelenti, hogy kukoricából ekkora területen a gépi sorközi kultivátorozás többszöri elvégzését is megalapozzuk. Ha jól előkészítjük és helyesen használjuk fel a rendelkezésünkre álló gépi és fogatos erőket és eszközöket, akkor megteremthetjük az előfeltételeit annak, hogy kapásnövé- nyeink az eddigeknél lényegesen magasabb termést adjanak. A keskeny sortávolságra vetett kapásnövényeknél — cukorrépa, mák, hagyma, iker- sorosborsó, konyhakerti növények, kapáslucerna, stb. — legcélszerűbb, ha az NDK-ban gyártott RS—09-es eszközhordó Maulwourf-traktorral végezzük a sorközi művelést. A gépi sorközi kultivátoro- zásnál, majd az egyelésnél és a kézi kapálásnál rendkívül fontos az időpont megválasztása. Az első kapálás és az egyelés előtt, kelés után vagy kelés közben, a cserepesedésre és re- pedezésre hajlamos talajokon ésszerű a küllőskapa alkalmazása. A fogas, illetve a borona ugyanis az ilyen tulajdonságú földeken sok növnéyt kiszaggat, vagy megsért, a rotációs kapa, illetve a küllőskapa alkalmazásával ezt a kártételt viszont nagymértékben csökkenthetjük és a talaj felső részét a növény számára sokkal kedvezőbb állapotba hozhatjuk. A kapásnövényeknél általános szabály, hogy ezeket a munkákat kelés után minél előbb végezzük el. Az egyelésnél a legnagyobb gondot és figyelmet arra kell fordítani, hogy maradjon elegendő növényállomány és minél arányosabb, egyenletesebb tenyészterületet alakítsunk ki. A Pest megyei éghajlati, talaj- és egyéb adottságokat figyelembe véve, kukoricából holdanként 16 000— 18 000, silókukoricából 20 000 —22 000, burgonyából 24 000— 25 000, cukorrépából 72 000— 75 000 tőszámmal biztosíthatjuk a legmagasabb terméseredményt. A jól beállt, sűrű kukorica, cukorrépa vagy burgonya ugyanis jobban beárnyékolja a részére biztosított tenyészterü- letet, ami visszaveti a gyomnövények kelését, fejlődését. A kukoricánál káros és megengedhetetlen a mélyen végzett kultivátorozás és kézikapálás. Ha a kukoricát 8—10 centiméter mélyen vetjük, már az első kapálást is 2—3 centiméterrel sekélyesebben keli végezni, nehogy a kapálással megsértsük a kukorica oldalirányban fejlődő gyökérzetét. A második és harmadik kapálásnál még inkább tekintettel kell lenni arra, hogy a kukorica gyökérzete csaknem a talaj felszínéig behálózza a tenyészte- rületet, ezért a 2—3 centiméternél mélyebben végzett kultivátorozás és kapálás káros lehet, mert megsérti és eldarabolja a növény oldalgyökereit. A következő napok és hetek egyik legfontosabb feladata, hogy a gépállomások a termelő- szövetkezetekkel jól összehangoltan és szervezetten készüljenek fel a kapásnövények talajelőkészítési, vetési és növényápolási munkáinak gyors és jó elvégzésére. Ezzel egyidejűleg arról sem szabad megfeledkezni, hogy a takarmánynövények betakarítására is rövidesen sor kerül. A mezőgazdasági munkáknál a gyorsaságnak rendkívül nagy a jelentősége. Ezért szükséges, hogy minden rendelkezésre álló kedvező időt teljes mértékben használjunk ki. S akkor ebben az esztendőben a kagás- növényeknél is kiemelkedően magas termésátlagokat érünk majd el. Borbás Lajos Négyzetesen vetett kukoricában nem fizetődik ki a köztes termelés Minden percet kihasználnak a Gödöllői Gépállomás traktorosai. Szinte éjjel-nappal szántanak a szövetkezetekben, mert még mintegy 1000 hold vár rájuk. A tervek szerint néhány napon belül végeznek az 1000 hold szántásával és ezen a területen is megkezdhetik a kukorica vetését. A gépállomás vezetői, Sándor Ferenc igazgató és Somlai Béla főmezőgazdász elégedettek az utóbbi. hetekben végzett munkával. A gépállomás traktorosai mintegy 2500 holdon vetik el a kukoricát. A járás domborzati viszonyai nem felelnek meg mindenütt a négyzetes vetés követelményeinek, ezért csupán 560 holdon vetik így a kukoricát. A járásban a Kolbai-féle ikersoros vetési módszer a legkedveltebb és csak kevés helyen alkalmazzák a hagyományos, de már elavult soros vetést. A gépállomás gépparkja a szerződésben vállalt vetési és növényápolási munkákat hiánytalanul el tudja látni, sőt még vállalnak mind négyzetes, mind soros vagy egyéb vetést. Fogadkoznak a traktorosok, hogy a négyzetesen vetett kukoricát hosszában-keresztben lehet majd géppel művelni. Az okoz azonban problémát, hogy egyes szövetkezetekben köztesként babot is vetnek a négyzetesei! vetett kukorica közé. Emiatt nem lehet majd két irányban géppel művelni a kukoricaterületet. Azok a termelőszövetkezetek. amelyek köztest is termelnek a négyzetesen vetett kukorica között, rosszul cselekednek. A négyzetesen vetett kukoricának éppen az az előnye, hogy a hosszában-keresztben való gépi vagy fogatos műveléssel sok emberi erőt lehet megtakarítani. Nem a köztes növény termelése ellen vannak a Gödöllői Gépállomás vezetői, amikor kifogásolják ezt, hanem a termelőszövetkezet érdekeit tartják elsősorban szem előtt. Amellett, hogy több emberi munkaerő kell a négyzetesen vetett, de ugyanazon a területen köztest is termő területen, a gépállomás dolgozóinak is káruk származik ebből. A traktorosok prémiumot kapnak, ha tökéletesen sikerül a négyzetes vetés és azt a géppel művelik. Ám ha a szövetkezetek a négyzetesen vetett kukorica között babot is termelnek, nem lehet a kukoricát géppel művelni. A túrásak sem adják harminc mázsán alul Nagy fába vágta a fejszéjét a túrái Galgamenti Termelőszövetkezet. Sok megbeszélés, fontolgatás után úgy döntött a tagság: beneveznek a 30 mázsás országos kukoricatermesztési versenybe. — Mindenki egyetértett a verseny gondolatával? — kérdeztük Demény Lászlótól, a szövetkezet mezőgazdászától. — Megoszlottak a vélemények. Egyesek kételkedtek a sikerben. Ez részben érthető is, hiszen a környék ötévi átlagtermése nem érte el a 30 mázsát. A többség viszont felismerte, hogy a verseny nagymértékben megnövelné szövetkezetünk vagyoni helyzetét is. Sokat nyomott a latban, hogy a műtrágyagondokat is megszünteti a szerződéses termelés után járó műtrágyajuttatás. Ahogy beneveztünk a versenyre, egyidejűleg ezer mázsa májusi morzsolt kukori-j ca beadására szerződtünk. < Ennek fejében igénybe vet-; tűk a többletműtrágya jut-; tatási kedvezményt, s az ál-; Iámtól 600 mázsa műtrágyát í kaptunk. — Sikerül-e megvalósítani! a terveket? ^ — 1955-ben az országos; versenyben III. helyezést ér-; tünk el, s azóta is — leg-; utóbb tavaly — számos elis-J merő oklevelet kaptunk a; megyétől. Szövetkezetünk az! ősszel jelentős földterületek-) kel gazdagodott. 1140 kát. j holdról 3500 kát. holdra nö-í vekedett területünk. Az or-! szágos kUkŐricátermesztési ta-J nácskozás felhívására elhatá-! roztuk, hogy az idén j földjeink mintegy negyven százalékán ) í termesztünk kukoricát. Nö-í vekvő állatállományunk ta-í karmányozása is ezt követeli S meg. í — Megkezdték már a mun- ! kát a kukoricaföldeken? — A talaj előkészítése idő-) ben megtörtént. — Milyen módszerrel vet- \ nek? — Ahol a domborzati vi-l szonyok megengedik — mint-! egy 120 holdon — négyzete-) sen vetjük a kukoricát, er-j re szerződésünk is van a gép-) állomással. A többit pedig so-í rosan. í — Milyen vetőmagot hasz-; nálnak? — Két éve csakis hibridmagot vetünk. Ez már egymagában is jó termést biztosít, amit mi tőszám-növeléssel emelni kívánunk. — Hogyan osztották el a munkát? — A munka jó megszervezésére brigádértekezleteket hívtunk össze. A földterületeket felosztottuk a tagok között és így megállapítottuk, hogy egy tagra a különböző növények ápolási munkáiból hány hold jut. Az ötszáz hold kukoricából egy tagra 2— 2,5 hold művelése. — Milyen eredményekre számítanak? — Mindent megteszünk, ami rajtunk múlik, hogy elérjük a vállalt 30 mázsás termést holdanként. Nyolcszáz holdon vegyszeres gyomirtás Országszerte kísérletek folynak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tábláin a vegyszeres gyomirtás bevezetésére. A Simazin nevű vegyszerrel eredményesen lehet küzdeni a kukoricatáblák gyomnövényei ellen is, de jelenleg még nem áll elegendő mennyiség rendelkezésre. A megye termelőszövetkezeteiben mintegy nyolcszáz holdon a közismert hormonhatású vegyszerrel, a Dikonirt-tal kísérleteznek. Ennek elsősorban abból a szempontból van jelentősége, ihogy a nagy kukorica vetés- területtel rendelkező termelő- szövetkezetek tábláin — amelyeken Oikonirttal permeteztek — később válik szükségessé a kapálás. Tévedés ne essék, kapálásra továbbra is szükség van — de későbbi időszakban! VETIK A KUKORICÁT A fóti Vörösmarty Tsz-ben 200 holdon vetik a kukoricát négyzetesen. A vetést pénteken kezdték meg, s a tervek szerint a hónap végére befejezik. ? Nö-í ta-í A szövetkezeti tagok beállítják a vezérlő huzalt, elhelyezik a huzaltartó dobot és a feszítő állomást. Kétszáz holdon négyzetesen Porzik a föld a vetögép nyomán. Makk Nándor traktoros Kiss János szerelővel együtt elégedett, kifogástalanul vet a gép. A „farosok”, Tóth József és Varga István azt figyelik, egyenletesen szórja-e a magot a gép. Pénteken reggel kezdték meg Fóton, a Vörösmarty Tsz-ben, a kukorica vetését. Az ősszel alakult szövetkezet tagsága és vezetősége úgy döntött, hogy 200 holdon négyzetesen vetik a kukoricát. Nemcsak azért, hogy ezáltal nagyobb termést érjenek el, hanem azért is, mert a kukorica művelése igen sok munkáskezet kíván, és ezzel nem nagyon bővelkedik a szövetkezet. A vetőgépre a falutól elég távol akadtunk rá. Körülötte az ősszel belépett szövetkezeti tagok tevékenykednek. — A falu történetében most vetünk először négyzetbevetö géppel kukoricát — mondották a tábla szélén a tagok, Cselőtei János, Cselőtei József, Cselőtei Sándor, Tóth József és Varga István, mindannyian a szövetkezet VII-es számú brigádjának tagjai. (A sok Cselőtei név nem elírás, ugyanis Fóton minden harmadik embert annak neveznek.) — Arra vagyunk kiváncsiak, vajon négyzetesen kel- e ki minden szem mag, ahogyan mi szeretnénk? — kérdezte Tóth József tőlünk is, de inkább a traktorostól, Makk Nándortól. — Én biztos vagyok abban, hogy mind a kétszáz holdon pontosan négyzetesen — felelte határozottan a traktoros. — Kilencedik éve dolgozom a gépállomáson és tavaly már vetettem ezzel a TVD típusú, magyar gyártmányú vetőgéppel. Elégedett voltam a munkájával én is, meg a szövetkezetek is, ahol dolgoztam. — Mire alapozza, hogy sikerülni fog a vetés? — Régi traktoros vagyok, értek a géphez. Az ősz óta dolgozom a szövetkezetben. A talajelőkészítést is én végeztem és nem rosszul, hiszen magamnak okoztam volna több munkát. A télen Bián voltam, ahol kiképeztek a négyzetbevető gép helyes kezelésére. Állandóan ellenőrzőm a vetést én magam is, minden fordulónál leszállók a traktorról és meggyőződöm róla, pontosan, jól működik-e az osztó és a vezérlődrót. Eddig nem tapasztaltam hibát, pedig mintegy 60 holdnyit már elvetettem. — Voltak-e hibák, ami miatt állnia kellett? — Azért küldtek engem ide, hogy az esetleg előforduló hibákat azonnal kijavítsam, ne akadályozza semmi a vetést — felelt a kérdésre Kiss János körzeti szerelő. — Én is úgy látom, hogy sikerül a vetés. Középső telepítővel dolgozunk, ez megkönnyíti az ellenőrzést és pontossá teszi a rnag szóródását. A Makk Nándor traktoros vezette traktor és vetőgép kifogástalanul működött eddig. Erősködnek, hogy ezután sem akadályozhatja más a munkájukat, csak az időjárás. A traktoros és a gépnél segítő szövetkezeti gazdák elmondották azt is, hogy tövenként két szál növényt hagynak meg, mivel így nagyobb termést tudnak elérni. A vetéssel május elsejére készen lesznek, s akkor azonnal hozzálátnak a gépekkel a kukorica ápolásához, műveléséhez. Az oldalt összeállította: Csekő Ágoston, Mihók Sándor és Nóber László.
