Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

Szentendre P E S T MEGY E l H I R L A P -X U L ÓNK > A D A S A Pályaválasztás előtt A „szakma if jú mestere“-i Április közepén járunk, nemsokára itt a május, s a középiskolákban igen izgal­masak ezek a napok. Kire­pülni készülnek a negyedike­sek, közeledik a ballagás, s utána a nagy erőpróba, az érettségi. Az iskola falai kö­zött lánnyá érett és ifjúvá nőtt diákok léptei kopognak. De a derű mögött kis meg- szeppenés is. No nem a ve­szélytől, hanem mert az em­ber mindig megszeppen egy kicsit, ha útra indul. És ezek a lányok, fiúk az életbe in­dulnak, hogy alko'ó, dolgos tagjai legyenek a társada­lomnak. Pályát választanak. S ez nem könnyű dolog, nem lehet elhamarkodni. Sokmin­den függ később az életben attól: milyen pályát, foglal­kozást kerestek maguknak, hivatásuknak érzik-e a vá­lasztott munkakört? Erről beszélgettünk Miku­lási Bélával is, a helyi Mó­ricz Zsigmond gimnázium igazgatójával. — A két negyedik osztály­ban 29 tanuló van — mond­ja. — Közülük huszonhár­mán jelentkeztek továbbta­nulásra. — Hogyan oszlanak meg a pályaválasztást illetően? — Az volt a célunk, hogy ne egy területre korlátozód­jon a jelentkezés, hanem mindenki saját érdeklődési körének megfelelően válasz- szón pályát. El akartuk érni, hogy ne úgynevezett kiemelt pályák felé törekedjenek. Beszélgettünk diákjainkkal, őszintén feltártuk minden pálya lehetőségét, nehézsé-.. gét. felelősségét,' népgazda­sági fontosságát. Közöltük a felvételi lehetőségeket, sok­szor egyénenként,, de szak­tárgyanként is beszélget­tünk velük. Tájékoztattuk őket az elmúlt évi jelentke­zésekről és pótjelentkezések­ről, ismertettük velük a fel­vételek statisztikáját. írás­ban és személyesen is segít­séget kaptunk néhány egye­temtől és főiskolától. Egye­temi és főiskolai tanárok látogattak el hozzánk. Ezek­nek eredményeként a hu­szonhárom jelentkező egész­ségesen megoszolva válasz­tott pályát. így például tizen jelentkezzek pedagógusnak — ezek közül öt természettudo­mányi karon — hárman műszaki egyetemre, kettő mezőgazdasági akadémiára, illetve kertészeti főiskolán^, egy közgazdasági egyetemre, egy jogra, három orvosnak, egy színház- és filmművésze­ti főiskolára és kettő orvos­segéd képző iskolára. — És ml lesz azokkal, akik nem jelentkeztek tovább a- nulásra? — Ezek nagy része gyen­gébb tanulmányi eredménye miatt nem tervez még, s majd csak érettségi után dönti el: tovább tanul-e, vagy azon­nal bekapcsolódik a termelő- munkába. Valóban, a gimnázium ta­nulóinak jelentkezése egész­ségesnek mondható. Nem akart minden továbbtanuló orvos, vagy mérnök lenni, mint ahogy ezt már sokszor tapasztaltuk egyes iskolák­ban. Meglepő, hogy közel ötven százaléka választotta a nevelői pályát, s ezeknek egy híján fele fiú. És mit mondanak maguk a továbbtanulók? Megkérdez­tük őket is. Az egyik tanácsi ösztöndíjas. Kassai Marianna a következőket mondja, miért választotta a tanári pályát? — Már elsős koromban is tanító néni, vagy tanár néni akartam lenni. Szeretem a gyermekeket. Vágyam az, hogy az egyetem elvégzése után középiskolában taníthas­sak, s titkos reményem: hát­ha ebben a gimnáziumban taníthatok én is. Magyar­orosz szakra jelentkeztem. A magyar irodalom volt min­dig a legkedvesebb tantár­gyam és az idegen nyelvek. Puppán Piroska a kerté­szeti főiskolára jelentkezett. Miért? — Magam sem tudom pon­tosan mégha érezni. Szere­tem a virágokat, szeretem a természetet. Szüleimnek kis telke van a Pismányban. ott mindig szívesen dolgoztam. Remélem a főiskola elvégzé­se után sokkal nagyobb tel­keken foglalkozhatok majd effélével. És végül Káló Péter, aki vegyészmérnöknek készül. A papírgyár üzemi ösztöndíja­sa lesz. — Szüleim eredetileg or­vosnak szántak. Mégis úgy döntöttem, hogy vegyészmér­nök leszek. Különös terveim még nincsenek. Most legfon­tosabb az érettségi, aztán az egyetem, s a diploma meg­szerzése után Itt szeretnék dolgozni a papírgyárban. Három ifjú mondta el véle­ményét. Mind magabiztosak, mind derűsen tekintenek a jövőbe. — os — Több mint fél évvel ezelőtt felhívással fordultunk a járás üzenteinek KISZ-szervezetein keresztül az üzemi ifjúsághoz, hogy vegyenek részt a „szak­ma ifjú mestere” cím elnye­réséért folyó mozgalomban. A felhívás termő talajra talált. A járás üzemeiben sorra jelentkeztek a fiatalok. A pomázi posztóban 32, a budakalászi textilben 28, m a budakalászi gyapjúban 11,* a Szentendrei Kéziszerszámgyár­ban 11, a kocsigyárban 24 fia­tal csatlakozott és rövid idő alatt 135 fiatal indult ver­senybe a kitüntető cím elnye­réséért. Az üzemek fiatal műszaki vezetői kidolgozták az üzem sajátosságainak megfelelően az elméleti oktatás előadásait, a vizsgakérdéseket és a terme­lési feladatokat, amit a részt­vevőknek hat hónapon ke­resztül telj esi teniök kell. Tex­tilüzemeinkben üzemrészen­ként, volt, ahol személyen­ként is meghatározták a fel­tételeket. A munka nem volt hiába­való. Ma már járásunkban egyre több fiatal mellén ott díszeleg a kitüntető jelvény. kettős ünnep a Budakalászi Textilművekben zenhárom munkanap bére ke­rült kifizetésre. Nagy nap volt ez a Buda­kalászi Textilművekben. Késő Erika 1959 márciusában az MSZMP Központi Bizottsága verseny- felhívást intézett az ország gyáraihoz, üzemeihez. A dolgozók igyekeztek is ennek a felhívásnak eleget tenni. - Április^ 4-én, hazánk Íete»l>á4ulásá!>syi 15-, „-évfor­dulóján izgatottan gyülekez­tek a Budakalászi TéXtilmű-' vek dolgozói is a kultúrte­remben. Kettős volt az örö­mük: hazánk felszabadulását ünnepelték és ekkor került sor a nyereségrészesedés ki­osztására is. Megjelent az ünnepségen Fekete Sándorné elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága ipari osztályának vezetője is, s átnyújtotta az üzem dolgo­zóinak a vándorzászlót. Sokat kellett ezért dolgozni. Márciusban, amikor megje­lent a párthatározat, összeül­tek és megbeszélték: hogyan és mennyivel növelhetnék a termelést? Az eredeti éves terv 125 millió forint volt, s ezt közel hat és félmillió forinttal tel­jesítették túl. A legjobb eredményt elért dolgozók is ezen az ünnepsé­gen kapták meg munkájuk jutalmát. Negyvenötezer fo­rintot. osztottak ki a „köny- nyűipar kiváló dolgozója”, „kiváló dolgozó'‘ és „kiváló újító” tulajdonosai között. Nyereségrészesedésként ti­Tanácstagi fogadóórák Tamás Mihályné, a 30. szá­mú választókerület tanácstag­ja április 20-án este 7-től 8-ig a Vasúti villasor 41. szám alat­ti lakásán, Szelényi István, az 5. számú választókerület ta­nácstagja április 20-án, dél­után 13 órától 1G óráig a vá­rosi tanács I. emelet 3. szánni irodájában, Kovács Bajos, a 13. számú választókerület ta­nácstagja április 22-én délelőtt 10-től 11-ig Templom tér 1. szám alatti lakásán. Börzsei Antal, az 52. számú választó­kerület tanácstagja április 23- án. délután 5-től 7-ig. Hunyadi utca 6. számú lakásán válasz­tókerülete részére fogadóórát tart. ŰJ KÖNYVEK! Fayein: Egy francia orvosnő Jemenben, A madó: Holt tenger, Móricz: Erdélyi trilógia, Verne: Hatte- ras kapitány, Zola: Mouret abbé vétke, Sinclair: A szere­lem tövises útja, Jókai: Arany­ember. Kaphatók a főtéri könyvesboltban. ÖRÖK HÚSVÉTI TARTOZÁSOM Fiam nincs, aki locsolni iárna, leányaim, sajnos, már régen nem az enyémek — így nem tudom, milyen mérték­jén divatozik még Szentend­rén a húsvét hétfői locsolás szokása?! De gyermekkorom legszebb emlékei közé tarto­zik ez a nap. Hiszen ünnep másnapján reggeltől déli ha­rangszóig lefutottuk az összes ismerős családokat 12 krajcá- ros rózsavízzel vagy „otko- \on”-nal töltött üveggel ke­zünkben s végigöntöztük az is­merős néniket, lányokat. Nagy ünnep volt számomra, mert mindenütt megvendégeltek. Hol sonkát ettünk, hol csirke- sültet — beiglit úgyszólván mindenütt kaptunk —, s a piros tojást, melynek össze­gyűjtésére külön zacskót vit­tünk magunkkal, darabszám szerinti vetélkedésben szá­moltuk össze a „gyors járat” befejeztével. Első elemista voltam, mikor állandó kísérő partnerem, két évvel idősebb bátyám közölte velem, hogy ma új „család- látogatás” is szerepel papírra rótt listáján, mert osztálytár­sa, Feri édesanyját is meglo­csoljuk, aki a Fő tér melletti Krecsárevits-házban „szolgál”, s aki vár bennünket. A gaz­dag szerb Krecsárevits-ház tisztára felmosott konyhájá­ban megilletődött tisztelettel léptünk be s az apró növésű asszonyka valóban várt ben­nünket. Azaz hogy csak fiát és bátyámat. Rólam nem tu­dott. Hófehér kötényben, mo­solyogva fogadott és a kony­haasztalról két csomagot adott. Fehér szalvétába kötött 2—2 szelet beigli, 2—2 piros tojás és cukorka várt a két fiúra. Piruló szégyenkezéssel vallotta azonban, hogy engem nem várt, de megnyugtatott, én sem megyek el üres kéz­zel. A konyha sarkából kis lá- dikót vett elő, amelyben szé­pen mosott ruhái sorakoztak s azok aljából egy zsebkendő sarkába kötött filléreket szórt az asztalra s a legfényesebb húszfillérest közülük a ke­zembe nyomta. Természetesen megköszön­tem a „díjazási” — otthon azonban kitört a liaddelhadd. Apám hivatalnok volt, ná­lunk sem húszfilléresekkel kövezték ki a konyhát, de nyilván mégis több akadt be­lőlük, mint a Krecsárevits- féle úriház „cseléd-ládikó fá­ban'. Apám először rámparan­csolt, hogy a pénzt azonnal vigyem vissza, aztán rájött, hogy ez sértő a zavarba hozott asszonyra nézve — így a pénz mind a mai napig zsebemben maradt és innen származik örök húsvéti tartozásom. Ma már tudom — nagyon régen tudom —, hogy a fehér szalvétába kötött két gusztu­sos csomag cseléd-keservből és az úri ház konyhájáról származott. Feri fia számára talán kiutalták a két beiglit és két darab tojást, bátyám csomagját azonban csak saját ünnepi ebédje mellől vehette el. S ma már tudom, hogy a zsebkendő sáriidból kioldott húszfilléresekkel Feri fia szá­mára gyűjtött hónapokon ke­resztül havi tíz korona össz­bérböl egy pár cipőre, eset­leg nadrágra valót. Közel ötven esztendeje bántja lelkiismeretemet s égeti zsebemet a fényes húsz- filléres, amelyet olyan ostoba büszkeséggel tettem zsebre (még pénzt is. kaptam!) és amelyet soha vissza nem ad­hattam! Vörösre sikált, de nagyon tiszta kezű, már elhalt asz- szonyka Feri barátom édes­anyja, urak egykori agyon­hajszolt, lenézett cselédje — ha ma élnél, meg ludnál-e bocsátani nekem?! Sok-sok elmúlt, „klepety- kázó” nagypéntek, harangozó­muzsikáló-locsoló húsvét tá­voli, megváltozott ködén ke­resztül, talán ma már igen. Legalábbis ezzel nyugtatom magamat. De már most leszö­gezem, ha hétfőn véletlenül meglocsolok valakit, pénzt nem fogadok el! Minden más egyebet szívesen. Sonkát, pi­ros tojást, barátságos szót, mosolygó arcot. Urakról, cse­lédekről pedig csak úgy be­széljünk, mint soha vissza nem térő emlékekről! Horváth Levente HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL CSOBÁNKA KÖZSÉG nép­művelési helyzetét, valamint a községi tanács tömegkapcsola­tát tárgyalja április 22-én a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága a helyszínen. A VÁROS ügyeletes orvosa április 17-én dr. Katona Gyula, 18-án dr. Gőllner Pál körzeti orvos. A RÉGI ROSSZ ZONGORA helyett megfelelő zongorát vá­sárolt a kultúrotthon száméra a városi tanács végrehajtó bi­zottsága, a közságfejlesztési költségvetés terhére. A JÄRÄS ügyeletes állat­orvosa április 17-én és 18-án dr. Kass Ferenc körállatorvos, Tahitótfalu. 14 KISZ-ALAPSZERVE­ZETBEN, 490 fiatal vette át eddig az ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom jelvényét. A jelvényeket ünnepi tag­gyűlések alkalmával osztot­ták ki. A FELSZABADULÁSI kul­turális seregszemle járási be­mutatójára április 24-én ke­rül sor Szigetmonostor sza­badtéri színpadán. 174 267 FORINT tiszta nye­reséget értek ei 1959, év fo­lyamán a cipész ktsz tagjai. Á tiszta nyereség 40 százalé­kát osztották ki nyereség- részesedésként a tagok kö­zött, ami az évi kereset 6.12 százalékát tette ki átlagosan. 1958-ban a nyereségrészese­dés aránya az évi keresethez viszonyítva 5.14 százalékos volt. Termelési tervük 38,3 százaléka javítási^ munkála­tokból került ki. KIRÁNDULÓVONATOKAT indít és szervez a TIT já­rási osztálya a nyári hóna­pokban Eger. Badacsony, Siófok, Miskolc, Pées—Ilar- kányfürdő, Gyöngyös—Mát- rafüred. Veszprém termé­szeti szépségeinek megtekin­tésére. A részletes program ismertetésére visszatérünk. VASÁRNAPONKÉNT és ünnepnapokon is nyitvatart ezentúl az Idegenforgalmi Hi­vatal szentendrei kirendelt­sége reggel 8-tól 12 óráig, hogy szolgáltatásaival és ki­adványaival (útikalauzok, bö- röndcimkék, matricák, tájé­koztatók) a kirándulók és ér­deklődők rendelkezésére áll­jon. IIATNAPI FIZETÉSNEK megfelelő nyereséget osztottak ki április 13-án a Járási Szol­gáltató KTSZ közgyűlésén a tagoknak. Ez azt bizonyítja, hogy a hosszú éveken keresz­tül bajlódó ktsz tagsága és a jó vezetés segítségével kikerült a gazdasági mélypontról. A MEGÜRESEDETT ta­nácstagi választókerületek be­töltésével kapcsolatos felada­tokat, valamint a népművelé­si intézmények munkáját tárgyalta április 15-én a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. A JÁRÁS termelőszövet­kezeti községében, Dunabog- dányban ülésezett április 12- én a járási tanács mezőgaz­dasági állandó bizottsága. Meglátogatták a község mindkét termelőszövetkeze­tet, majd a tapasztalatokat a tsz-elnökök részvételével a községi tanács mezőgazdasági állandó bizottságával karöltve kiértékelték. BRODY: TANÍTÓNŐ című színművének egy részletét mutatták be nagy sikerrel április 10-én a pócsmegyeri KISZ-szervezet tagjai. A TISZTASÁGI MOZGA­LOM feladatairól tanácskoztak taggyűlésükön április 7-én a vöröskereszt városi szervezeté­nek tagjai. SOLYMOSSY OLIVÉR DR. Csapda című 3 felvonásos szín­művének próbáihoz kezdett hozzá a központi színjátszó együttes. A bemutatkozásra előreláthatóan május végén kerül sor. A próbákat maga a szerző irányítja. SZAKMAI TOVÁBBKÉP­ZÉST tartanak a kereskedelem társadalmi ellenőrei részére a városi tanács kereskedelmi ál­landó bizottsága javaslata alapján a közeljövőben. A szakmai továbbképzés-Elősegí­ti a- ke i^iedeüni-sck lí vá k gya­korlati ellenőrző munkáját. A FILMSZÍNHÁZ műso­rán április 14-től 17-ig Két fiú egy kislány, 18-tól 20-ig Három csillag, 21-től 24-ig Hegyen-völgyön (Cimborák II.), a matiné műsorán ápri­lis 17-én Holt tárna titka című film szerepel. Közlemény Szentendre város legeltetési bizottsága közli az állattartó gazdákkal, hogy a kintháló nö­vendékállatok kihajlása május 2-án történik meg. A fűbéreket az 1960. évre az alábbiakban határozta meg: Tehén után darabonként 280,— forint. Növendék után darabonként 250,— forint. Kecske után darabonként 135,— forint. Az 1959. őszén megvá­lasztott bizottság feladatát csak azzal a feltétellel vállal­ta. ha a gazdák a szükséges ^munkálatokat társadalmi úton ^elvégzik. Akik a társadalmi ff munka kötelezettségüknek ele- ^get tettek, a fentebb megáila- ff tiltott fíibérekből 30 forint en- ff gedményben részesülnek. A ff befizetéseket minden szerdán ff és szombaton 7-től 10 óráig f teljesíteni lehet a bizottság hi- f vatali helyiségében. Mátyás 'f király utca 16. szám alatt. Ki- ff hajtani csakis legeltetési fcár- £ca ellenében lehet. Azok' a ff gazdák, akik közterületen ma- ígánlegeltctést végeznek, a f fentebb közölt összeg felét kö- ^ telesek befizetni. Legeltetési bizottság í --------­< SZERKESZTŐI ÜZENET í f A „Kendő, kalap és esv kites- ^ tett kutya kalandja” című írás < tulajdonosának üzenjük, liosv szá- í munkra írása érthetetlen, így azt / nem közölhetjük. f --------­$ ANYAKÖNYVI HÍREK í SZÜLETTEK: Csuhák Erika, £ Jóni MasrdoLna, ' Varsa Sándor $ Gvula. Tóth Zsigmond és Sinko- $ vits Gábor. £ MEGHALTAK: Szauter János £ Kálmán 90 éves. Miskolczi István- £ né 76 éves és Elsik Mártonné 77 / ói’ae niantendroi totrncnlr Kocsmár Erzsébet, a „szakma ifjú mestere” aranyíokozatá- nak tulajdonosa A Szentendrei Kéziszerszám- gyárban kilencen vizsgáztak, köztük Klinyec Gyula arany- fokozatú jelvény tulajdonosa lett. Rajta kívül ketten ezüst- fokozatot nyertek. A pomázi posztóban 27 fiatal vizsgá­zott. Kocsmár Erzsébet és Lafka Konrádné szerzett aranyfokozatot. Kocsmár Er­zsébet mindössze 18 éves. de .már a kivarróüzem brigád­vezetője és lelkes KlSZ-aktí- va. Végzett munkájával, pél­damutató magatartásával és kiváló vizsgaeredményével méltán érdemelte ki az arany- jelvényt. Kiemelkedő ered­ményt értek el még Schmelka Róbert, Sógor Andrásné, Ka­lászi Emma és Jeles Júlia. A többi üzemben most foly­nak a vizsgák és minden bi­zonnyal hasonló jó eredmé­nyek születnek, melynek nyo­mán újabb fiatalok mellén fog ragyogni az elismerés jel­vénye. Vannak sajnos, olyan KISZ- szervezetek, ahol nem fordí­tottak megfelelő gondot e mozgalom eredményességére. A Szentendrei Papírgyárban 9 fiatal nevezett be a mozga­lomba, de a nevezésen túl senki sem törődött velük, nem biztosították a feltétele­ket az elméleti foglalkozások megtartásához, s a követel­mények kidolgozása után azok teljesítését senki sem ellen­őrizte. Bár becsületesen dol­goztak, az üzemi KlSZ-vezc- tőség hanyagsága miatt vizs­gára nem kerülhettek. Ha­sonló volt a helyzet a cement- árugyárban is,. ahol 32 fiata^ vállalkozott a követelmények teljesítésére. Üzemeink KlSZ-szervezetei- nek feladata, hogy ahol a vizsgák megtörténtek, újabb fiatalokat mozgósítsanak a mozgalomban való részvétel­re, de ugyanakkor a feltétele­ket is biztosítsák valameny- nyiük számára. Arató András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents