Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

4 hírlap I960. ÁPRILIS 14. CSÜTÖRTÖK Tisztasági verseny Két új üzlet . Knltúrházbovítés Nyáregyházán A Nyál-egyházi Községi Ta­nács legutóbbi ülésén elhatá­rozta, hogy csatlakozik a vö­röskereszt tisztasági verse­nyéhez, április 1-e és szep­tember 1-e között megtartja a tisztasági hónapokat. S ha fi­gyelembe vesszük, hogy ez a verseny a falu egészségi vi­szonyait, külső csínját, lakói­nak szebb és jobb életkörül­ményeit szolgálja, úgy nem tagadhatjuk, éz a mozgalom valóban szerves része a fejlő­désnek. Hiszen igaz, tavasz táján eddig is majd minden házat kívül-belül frissen me­szeltek. csak éppen senki sem ellenőrizte, hogy a takaros házfal, kerítés mit takar. Per­sze, most sincs arról szó, mintha bárki ellenőrizné, de megindul a verseny és a ver- senybiztosofc megnézik, me­lyik ház gazdája tartja be a háztáji tisztaság eddig íratlan szabályait. Ez most több, nem­csak annyi, hogy söpörjön űri-ki a maga portája előtt, hanem hogy söpörjön min­denki az udvarán is és tegyen rendbe mindent a háza körül. A verseny pontjai között szerepel például az udvar, sőt a gazdasági udvar, az istállók, meg az ólak tisz­tasága is. De szerepel a kút befedése, aminek egészségi szempontból való fontossága igazán nem szorul magyarázatra. S a külső csínt, de egyben az egészséget szolgálja az a versenypont is, amely minden ház elé kisker­tet, s minden udvar fásítását javasolja. „Tiszta udvar, rendes ház és termelőszövetkezet” — ez a neve az öthónapos verseny­mozgalomnak, részt vesz tehát abban a nyáregyházi két tsz, a Béke és az Ady is. A szö­vetkezetekben a közös gazda­ság épületeinek és udvarainak tisztasága a cél. Elsősorban az istállók, az ólak és az álla­tok tisztasága, továbbá a kút környékének rendbentartása, Szerepel a versenypontok kö­zött a tsz belső útjainak karbantartása, fásítása is. A tanács elhatározta, hogy a versenyt minden tanácstag bírálja el a saját körzetében. Ebben a munkában, a helyi vöröskereszt két-két tagja tá- mcgátja és hárman , együtt házról házra járva felkérik a lakosságot, hogy a tisztasági versenyben mindenki vegyen részt. Maga a tanács a középüle­tek karbantartását, fokozot­tabb külső és belső; tisztasá­gát tűzte ki önmagának cé­lul. Ezenfelül két és fél kilométer hosszú utat az idén is portalanít, folytatja a járdaépítést, tervbe vette négy mély­fúrású kút megépítéséi lehetőleg még ebben az év­ben. s az utcákat szegélyező, tavasszal elültetett 2500 fán kívül még a nyár előtt kul- ' túrkertet is létesít. Nyáregyházán tehát a la­kosság és a hivatalos szervek egyaránt részt vesznek a „Tiszta udvar, rendes fiáz”- mozgalomban. De a falu fej­lesztése érdekében az idén egyéb is történik. A helybeli földművesszövetkezet bolt­hálózatának hiányosságait szeretnék kiküszöbölni. Szűk a cukrászda-eszpresszó helyisé­ge. Nyáron, jó időben a kert­helyiség segít ezen a problé­mán. télen azonban a falubeli édessé?- és kávékedvelők már nem férnék el benne. Most ke­resik a jobb megoldás lehető­ségét. Könnyebben megoldható a község központjától távolabb eső Imre-te!ep vegyesboltjá­nak jobb elhelyezése. A tele­piek régi panasza, hogy a szűk helyiségben levő bolt árukészlete hiányos, ennek pedig a megfelelő raktárhelyi­ség hiánya az oka. Most a telepen levő egyik allami házat, omclynek je­lenlegi lakóit másutt he­lyezi el a tanács, a föld­művesszövetkezeti bolt rendelkezésére bocsátja. Az épületet aránylag kevés költséggel átalakíthatják, s benne tágas bolthelyiség mel­lett raktárnak is lesz helye. És a kultúrházat megna­gyobbítják. Már évek óta gon­dolnak erre. csakhogy eddig a községnek nem volt pénze rá. 1958-ban építették ki a vil­lanyhálózatot, ennek költsé­geire lekötötték a községfej­lesztési alap bevételét. Ez idén rendeződik ez az adósság, sőt az alapra befolyó összegekből végre futja egyéb nagyobb kiadásokra is. úgyhogy a kultúrház magnagyobbítását megvalósíthatják, éspedig rendkívül ötletes módon, vi­szonylag olcsón. A jelenleg 250 férőhelyes kultúrház nyílt oszlopos előterét befalazzák, viszont kidőntik a jelenlegi ruha­tári és büféhelyiséget az előadóteremtől elválasztó közfalat. Ezáltal az előadóterem befo­gadóképessége megnő. Ezen­kívül a teremben erkélyt is építenek és így összesen 80 további férőhelyet biztosíthat­nak. Az egész építkezés mint­egy 40 ezer forintba kerül csak. A Fővárosi Zeneiskola'Szer­vezet és a Magyar Zeneművé­szek Szakszervezete felszaba­dulásunk évfordulója tisztele­tére ezúttal Budapesten rende­zi meg az országos ifjúsági kamarazene fesativált, ebben a sorozatban már a harmadikat. Elsősorban azok a budapesti és vidéki fiatalok mutatják be itt képességeiket, akik a hét zeneiskolai osztály elvégzése után is tovább képezik magukat a zenében, de nem kívánnak ezen a pályán elhelyezkedni, tehát nem tanulnak tovább a szakiskolákban. A fesztiválra jelentkezett fiatalokat Budapesten tíz, vi­déken öt körzetben hallgatták meg, s ennek eredményeként 29 vidéki zeneiskola, körülbelül 200 növendéke és húsz buda­pesti fiatal lép majd fel az áp­rilis 17-i és 18-i hangversenye­ken. Vasárnap és hétfőn rendezik meg a 3. országos ifjúsági kamarazene fesztivált HAZÁNKBA EkKtZETT ti SZOB! TURISTACSOPORTJA LEGYEZŐTÁNC Kutatják a mohácsi csatateret A pécsi Jánus Pannonius^ Múzeum munkatársai felku- ^ tátják a mohácsi csatatér pon- ^ tos helyét, amihez segítséget^ nyújt a Hadtörténeti Múzeum,^ a Tudományos Akadémia is.í A helyszínen már több előta-^ nulmányt végeztek, a csatatér| feltételezett helyét kutató- í y árkokkal szelik majd át. á v A vietnami táncművészet egyik legszebb leánytánca: a Lc- gyezotánc. A népi művészegyüttesek nagysikerű, állandó műsorszáma. Illetékesek válaszéinak Furcsa állomás címmel a múlt hónapban szóvá tettük a gödöllő-palotakerti BHÉV ál­lomáshoz vezető út járhatat- lanságát és kivüágítatlansá- gát. Erre adta meg válaszát a Budapesti Helyiérdekű Vasút Igazgatósága. Közli, hogy az állomást a vasút, valamint az ÁFORT-telep között rendes út közelíti meg. Ez az út az áramátalakító és a raktár vo­naláig kocsival is járható. Döngölt, salakozott földút, amely az állomás peronjáig vezet. A cikkben megjelölt út nem az ö hatáskörükbe tarto­zik, ezért rendbentartása és világítása nem feladatuk. Az utazók közlekedésének megkönnyítésére a kocsiút és az AFORT, a felvételi épület és a 3. sz. műút között, salakozott gyalcgutat építenek. Amennyiben szükséges lesz, annak kivilágításáról is gon­doskodnak. Sárközi Sándor vecsési ol­vasónk éberen figyeli az élet minden jelenségét. Ha úgy lát­ja, valami magyarázatra szo­rul, felvilágosítást kér. Levelében arról írt, hogy a monori ZÖLDÉRT négy kikül­döttje autón jött át Vecsésre, a földművesszövetkezeti boltba rendelést leadni, ügy találta, ez igazán felesleges volt, hi­szen a rendelést egy személy is elintézheti — autó nélkül. A levelet továbbítottuk a vállalat budapesti központjá­hoz. Egri István igazgató alá­írásával a következőképpen igazolják a történteket: A kérdéses napon a buda­pesti központtól az értékesítési csoportvezető, a járási értéke­sítési előadó, Jánosik István előadó és az' alapszervezeti titkár a monori járás területén levő bolthálózat negyedéves ellenőrzését végezte áruellá­tottság tekintetében. Ugyanis az volt a tapasztalat, hogy a földművesszövetkezeti boltok nem foglalkoznak kielégítően a lakosság zöldség- és gyümölcs­ellátásával. Ekkor- történt, hogy az ellenőrzést végzők fel­vették az esetleges megrende­léseket is. Mivel a körútra csak egy nap állt rendelkezé­sükre, igénybe vehették a vál­lalat gépkocsiját. fény mellett töltik-e a Damja­nich utcabeliek. Nyáregyházáról szintén vil­lany-ügyben írt levelet ü j. Szilágyi István. Azt panaszol­ta, hogy minden hó egyik va­sárnapján reggeltől sötétedésig szünetel az áram.. gáltatás. Sokat bosszankodnak emiatt, mert sem a rádió, sem a tele­vízió adásait nem élvezhetik. A Délmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat levelét tel­jes egészében közöljük, mivel az a levélírókon kívül máso­kat is érdékel, hiszen hasonló panasszal többen fordulnak szerkesztőségünkhöz. „A minden hónapban megis­métlődő, a hó utolsó vasárnap­ján levő áramszünetet tovább­ra is meg kell tartanunk. A fennálló rendelkezések értelmében nagyfeszültsé­gű vezetékeinket és be­rendezéseinket csak ekkor vizsgálhatjuk át és végez­hetjük el karbantartásu­kat. De ezen túlmenően ilyenkor kapcsoljuk rá a vezetékre az állami gazda­ságok, termelőszövetkeze­tek és más mezőgazdasági üzemek nagyfeszültségű berendezéseit. Nagyméretű reprodukciókat és kiváló művészi alkotásokat ábrázoló levelezőlapokat bocsát ki a Képzőművészeti Kiadó A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalat a szerrdai sajtófoga­dáson ismertette a vállalat idei, a művészeti könyvkiadás­tól eltérő, de kultúrpolitikai szempontból szintén jelentős kiadványait. Mint elmondot­ták, a giccs elleni harcnak többek között kiváló fegy­vere a művészi alkotáso­kat ábrázoló képes levele­zőlap és a művészi repro­dukció. A vállalat 1959-ben 18 műalko. tásról adott közre levelezőlapot, s nemrégen 32-féle újabb mű­vészi lap hagyta el a sajtót. A nagyobb méretű művészi . reprodukciók az eredeti müal- ! kotás leghűbb másolatai, s eze-í két fel lehet használni laká-< sok és közintézmények falai-! nak díszítésére is. Az elmúlt év í utolsó negyedét is beleszá-! mítva, ez év végéig előreláthatólag 55-félc ed- ; dig még nem reprodukált műről adnak ki nagymére­tű másolatokat, ezenkívül 54-féle kisalakú reprodukció is napvilágot lát, de újból kaphatók lesznek azok is, amelyek régebben je­lentek meg és közben elfogy­tak. A képzőművészet nagy alko­tásainak megismertetésére reprodukciókból vándorkiállí­tásokat rendeznek az ország­ban. Jelenleg két ilyen kiállí­tás járja a falvakat, és városo­kat, s rövidesen elkészül a harmadik tárlat anyaga is. Az elmúlt év decemberében jelentek meg először hazai piacon a hangbarázdás képes levelezőlapok. Az akkor kibo­csátott 16 000-ss sorozat elég hamar elkelt, s a közeli na­pokban már ismét kaphatók lesznek ezek a lapok. A második évnegyedben kilenc újabb fajtájú hamg- barázdás lap lát napvilá­got, s az a terv, hogy’ a jövőben folyamatosan ellátják a KE- RAVILL-boltokat ezekkel a tetszetős és sokszor lejátszható hangos képeslapokkal. Névnap a tsz-ben (Komadi István rajza) Régi panasza Gyálon a Damjanich utca lakóinak, hogy náluk még mindig nem ég a villany. Csiszár Ákos 14 család nevében kér választ,' mikor számíthatnak rá? A Dabasi Járási Tanács mű­szaki csoportjának válasza szerint hamarosan. A községi tanács az utca teljes villamosítását a községfejlesztési alapból erre az évre tervezte. Re­mélik, hogy a kivitelező vállalat még ez év nyarán befejezi a hálózatbővítési munkálatokat. Most már csak az ő munká­juktól függ, a hosszú őszi-téli estéket lámpa-, vagy villany­Ezt hétköznap nem tudjuk el­végezni, mert a területen levő üzemek, gyárak teljes kapaci­tással dolgoznak. A miniszté­rium jóváhagyásával az áram­szünetet a hó utolsó vasárnap­ján továbbra is kénytelenek vagyunk fenntartani.” Ez a válasz kimerítő magya­rázatát adja a havonta egy­szeri kényszerű áramszünet­nek. Kérjük, hogy ifj. Szilágyi István és mások is, fogadják el. Olvashatatlan aláírással hosszú levélben kifogásolták, miért nem foglalkoztatják té- len-nyáron a dabasi csárdában a Farkas-zenekart. Nem sze­retnék, ha a jó képességű népi zenekar foglalkoztatottság hiá­nyában széthullana. A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja vendéglátóipari osztályának vezetője szemé­lyesen vizsgálta meg a beje­lentést. Megállapította, hogy a dabasi csárdának III. osztályú, zene nélküli kisvendéglőre vo­natkozó működési engedélye van. Ez azonban nem zárja ki, hogy a forgalomtól függően a fö’.dmüvesszövetkezet szükség szerint zenekart ne alkalmaz­zon. 15 százalékos zenedíj fel­számítása mellett. A Dabasi Földművesszövetkezet a Far­kas-féle zenekart valóban már több esetben alkalmazta. Nem lehet azonban elhallgatni, hogy a lévé1 író a zenekar „mű­vészi szintjét" erősen túlbe­csülte. Az alkalmazást az is be­folyásolja, hogy a zenedíj­ból befolyó különbözet fe­dezi-e a zenekar munkabé­rének legalább 50 százalé­kát. A csárdának a téli idényben zeneszolgáltatásra megfelelő befogadóképességű különter­me nincs és ilyenkor a forga­lom erősen csökken. A ketthe- iviság megnyitásakor, előrelát­hatólag május 1 és szeptember 30-a között, a Farkas-féle ze­nekar négy tagját ismét fog­lalkoztatják. MINDIG EGY CÉLÉRT Az a/to zárva. Várok, bo­lyongok az épületben, végre valaki útbaigazít, s a gimná­ziumban rábukkanok arra, akit keresek. Arató András vállas, foly­ton mosolygó fiatalember. Hu­szonhat éves. Nem sikerül el­mélyedni a beszélgetésbe. Mi­előtt szót válthatnánk, már jön is a tanár. A KISZ-titkár többi osztálytársával együtt bevonul az egyik terembe. Becsukódik az ajtó. Újra vár­hninlr rási és városi szervezetek tag­létszáma! Azt mutatja, hogy a ve­zetők és a kiszes fiatalok megértették a próba lényegét. A sokoldalú tanulást, szóra­kozást, önképzést, szakmai előrehaladást, amelynek hasz­nát látják ők is — és a tár­sadalom. Lassan cammognak a per­iek, míg csengetés jelzi végre, hogy a felnőtt harmadikosok matematikaórája befejeződött. S míg a tavaszi este hűvösbe hajló levegőjében a KISZ iro- iája felé ballagunk, számok­ról, sinusról, cosinusról beszél i titkár. Az iménti három- negyedévi vizsgáján ezek se­gítségével számította ki a fél­időit trigonometriai példákat. Az irodában ismét számok­ra terelődik a szó. A járási próbák számokba foglalt ered­ményeit sorolja. A trigonometriai 'számítá­sok helyett most egyszerű alapműveletek következnek. Például 1240-ből kivonunk 1040-et, marad 200. A kétszáz azt jelenti, hogy az Ifjúság a szocializmusért! próba kezdete óta ennyivel növekedett a já­Mert hogy a járás kiszesei az elmúlt évben 1 850 000 fo­rint értékű anyagot takarí­tottak meg, az nemcsak mun­kájuk hírnevét öregbíti. Ez már a népgazdaság bevétel­mérlegében is szerepet ját­szik. Elismerésre méltó az a sok-sok terven felüli munka­darab, amit a versenyben álló brigádok, az exportbrigádok és a „szakma ifjú mesterei” készítettek. A Szentendrei Ké­ziszerszámgyár fiataljai társa­dalmi munkában tatarozták, kicsinosították gyáruk épüle­tét. Pócsmegyeren a művelő­dési házhoz szükséges helyisé­geket hozták tető alá. Kisoro­sziban 35 fiatal új sportpályát és öltözőt épített. A gimná­zium diákjai kétszáz munka órát áldoztak arra, hogy új fák és bokrok szépítsék isko­lájuk közvetlen környékét és a várost. 1240 KISZ-tagból 1221-en járnak politikai, párt- és ál­lami oktatásra. Persze, csa­lóka ez a szám, mert sok kí­vülálló fiatal is érdeklődik a világ folyása, az időszerű ese­mények iránt. A KISZ szíve­sen lát mindenkit, akit az if­júsági szervezet munkája, egészséges kollektív élete ér­dekel. Hadd írjam le az ösz- szesített számot is: a próbára 1172-en jelentkeztek. Eddig 983 legény és leány szerezte meg a jelvényt. Karáth Erzsébet, a néhány napos munkatárs az eredmé­nyeket értékeli az egyik gyár taggyűlésén. Csobánka, Kis­oroszi és még néhány község a jelvényeket várja. Arató András is készül a további taggyűlésekre, pedig már ta­nulmányi szabadságát tölti. A háromnegyedévi beszámoló után tíz nap alatt kell felké­szülnie az évvégi vizsgára. Egyéves Komszomol-iskolára küldik és előtte áll még az előkészítő tanfolyam. Kommunista hitéről tett és tesz tanúbizonyságot, akár a járás KISZ-szervezeteit irá­nyítja, akár — négy évvel visszaforgatva az idő kerekét — az éjszakai utcákat járta karhatalmista elvtársaival, akár amikor a hetvenéves Tóth bácsi után ugrik a zajló Dunába az árvízkor. Partot ért Tóth bácsival és mentette Baján a többieket, akiket a jegesen tajtékzó Duna fenye­getett — s jó félév után abba a csónakba szállt, amely a Dunáénál is pusztítóbb, szeny- nyes áradásból mentette ki az embereket. Míg az életéről beszél — a leányfalui pártirodáról, ahol szentendrei KISZ-titkársága első évében laktak —, én azon gondolkozom, hogy mi­lyen furcsa dolgokat, furcsa ellentéteket teremt az élet. Mert amiért az életét kockáz­tatta, azért ma „csak” talpal, szervez, veszekszik, vitatko­zik. • — A cél most is az, ami akkor. Csak az utak mások — mondja. Az utak, a megvalósítás esz­közei, valóban mások. De hogy most is ugyanúgy látja a célt. mint akkor, s ugyan­olyan fáradhatatlan, erről a számok tanrískodnak. Murányi József Szerdán Moszkvából ha­zánkba érkezett: a Szovjet— Magyar Baráti Társaság idei első turistacsoportja. Tíznapos j magyarországi útjuk első álló-: mása Debrecen.

Next

/
Thumbnails
Contents