Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
1960. MÁRCIUS IS. SZOMBAT rr*r MEG kICírlan Korlátlanok a lehetőségek... Beszélgetés Andrus József termelőszövetkezeti brigádvezetővel Hat hónappal ezelőtt még 17 holdon gazdálkodó egyéni paraszt volt a kőröstetétleni tanyavílágban lakó Andrus József. Ez az elismerten kiváló gazda most a helybeli Kossuth Tsz tagja, pontosabban brigádvezetője. Andrus Józseffel legutóbb akkor beszéltünk, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. A szövetkezetről akkor ezeket mondotta: „Mi sem ismerjük még saját tapasztalatainkból a szövetkezeti gazdálkodást. Egy kicsit idegenkedünk tőle, de bízunk a kormány szavában és biztosak vagyunk benne, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az egyéni életnél jobbat nyújt". Ezek a sorok 1959. február 22-én jelentek meg lapunkban. Azóta több mint egy év telt el, s Andrus József az ősz óta a szövetkezetben munkálkodik. Felkerestük, mert érdekelt bennünket, hogyan érzi magát a tsz-ben. — Valóságos földbirtokos lettem belépésem óta — mondta büszkén. — Ezeregyszáz hold a gondjaimra bízott brigád területe, s én irányítom a szövetkézéiben az állattenyésztési munkát is. Hat hónapja veszek részt a közös munkájában. Saját tapasztalataim alapján kimertem meg a tsz belső életét. Elégedett vagyok, már nem idegen számomra a szövetkezet. — Kevesebb lett-e gond- fa-baja azóta? r— Igen is, meg nem is — felelte mosolyogva. — Kevesebb, mert nem kell a fejem törni az adón, az állatok, meg a termett áru értékesítése miatt. Viszont több is a gondom, mert nagyobb a felelősségem, többet várnak tőlem, miht amit egyéni ko- rómbán elértem. Elmondhatja' bárki, a múltban még a grófi birtokot : iá lépipál tarn termelési eredményeimmel. Tavaly egy holdon 17 mázsa búzát, 19 mázsa kukoricát, 45—50 mázsa csöveskukoricát termeltem. Jogosan mondják a faiumbeliek: most mutassam meg, mit tudok. A leckét feladták, meg is fogom oldani. — Elképzeléseit pidja-e érvényesíteni a tsz-ben? — Igen. Részt veszek a vezetőségi üléseken, véleményemet soha nem rejtem véka alá. Hallgatnak is rám, és a többi, tapasztalt volt kö- zép parasztra. — Azelőtt 17 holdon gazdálkodtam, s — ahogy már mondtam —, nem is rosszul. Sok olyan gazda volt a faluban, mint én. Mégis, egyikünk sem tudta volna akkor azt megtenni, amit- most a szövetkezetben megvalósítunk. A nagyüzemben korlátlanok a lehetőségek. Ezekben a napokban például 30 hóidon telepítünk szőlőt, 4Ö holdon gyümölcsöst A talajt már meg is fordítottuk, előkészítettük. Különösebb gondunk egyébként a munkával nincs. Mindössze 80 holdat . kell felszántani, annyi maradt csak az őszről. — Lesz-e , elegendő vetőmag? — A kalászosokéval nincs gond, de összeadjuk a kukoricát és a vetőburgonyát is. Már megkezdtük 20 holdon a borsó, öt holdon a mák vetését. Ha az idő engedi, még márciusban földbe kerülnek a tavaszi kalászosok, valamint 20 holdon a takarmányrépa, 60 holdon a cukorrépa is. Ürülök előrehaladásunknak, mert úgy érzem, nekem is részem van bennük. — Csalódott-e valamiben’ — Miben csalódtam volna? Csak, tudják, türelmetlenebb lettem. Egyéni koromban nem érdekelt és bosszantott különösebben, ha valaki hozzá nem értően gazdálkodott a földjén vagy maradi volt. Most meg azt .szeretném, ha már holnaptól úgy gazdálkodnának a közösben, ahogyan azt adottságaink lehetővé teszik. — Mit ért ezalatt? Tavasz az ürömi Cscrvenkov Tsz-ben Gépek zajától, vidám beszélgetéstől hangos az ürömi hegyoldal. A Cservenkov Tsz-ben 14 holdon új gyümölcsöst telepítenek, a Szentendrei Gépállomás műtrágyaszórójával fejtrágyázzák az őszi búza vetést, A közeli napolcban megkezdik a zab vetését. Két női és egy férfi munkacsapat egyengeti a mélyen forgatott talajt. Hamarosan megkezdik az őszibarack- csemeték ültetésé* Az őszi búzára holdanként 50 kiló pétisót szőr el Kozma Imre traktoros. — Területünk nagyobb részén nem érdemes erőltetni a búzát. Megfelelő talajelőkészítéssel, jó vetőmaggal kisebb területen :s elegendő termést takaríthatunk be. Az állattenyésztés és a takarmánytermesztés a mi igazi feladatunk. Sajnos, ezt sokan még közülünk sem értik meg, azt akarják, hogy mint az egyéni birtokon volt, mindenből termeljünk ■ egy keveset. Szerintem azért tömörültünk szövetkezetbe, hogy nagyüzemi módon, a gépek és az eszünk igénybe vételével gazdálkodjunk. Nekem még apám mondta, hogy akinek állatja van. annak mindig kerül kenyere, pénze. Cigarettát vétt elő. ajánlotta, megyünk az istállók felé. Amikor elindultunk, kifejtette elgondolását. — Most hatvannyolc tehenünk, hetvenkét növendékünk és borjúnk, valamint 200 sertésünk van. Ez nagyon kevés. Legalább 100 jól tejelő, 15 literes tehenet kellene tartanunk, évente meg kelleríe hizlalnunk 400—500 sertést, s piacra vinni 10—15 ezer baromfit meg vagy száz hízómarhát. Sokat. töprengtem és hiszem, hogy az állatállomány nevelését saját erőnkből, saját állományunk szaporulatából meg tudjuk oldani. Nemrég vettünk egy kant, kocáink is vannak. Az idén ötvenférőhelyes tehénistállót építünk, mert az év végére meglesz a száz tehenünk. — Ennyi állatnak nagyon sok takarmány kell. Honnan tudják ezt biztosítani? — Megtermeljük. Területünk negyven százalékán, vagyis a jelenlegi 300 helyett 800 holdon silókukoricát, lucernát és vörösherét kell termesztenünk.- Aa államnak is, de nekünk is hasznos, ha sokkal több húst, tejet adunk a lakosság ellátására, mint bármikor azelőtt. Én több tagtársamnak mondtam már, a vezetőségi üléseken is javasoltam, hogy a magunk érdekében két évig inkább osz- szunk szűkebben, gyarapítsák a közöst és akkor később jobban pénzelhetünk. Meri l<a nincs alap, nincs pénz, nem tudunk miből osztani. Csekö Ágoston Lj hajójáratok a Dunán A MAHART értesíti az utazó közönséget, hogy a Dunán Budapest—Mohács között az első hajójárat Budapestről március 15-én 12 órakor. Mohácsról március 16-án 10 órakor, Ráckeve, Dömsöd, Tass között a járat március 13-én indul. ___________ Ú J FAJTA LIKŐRÖK . A likőrgyárak új fajta italokkal is kedveskednek a vásárlóknak. A budapesti Unicum Likőrgyár hamarosan átadja a kereákedelemnek a Hungária óborpárlat különlegességet. Az új konyak tok aj- hegyaljai borral készül és a szokásosnál hosszabb ideig érlelődik. Jellegzetes, 7,5 de- cis palackokban kerül majd forgalomba. Az Unicum Likőrgyár ezenkívül mintegy 800 hektoliter Unicumot, Mecsekit és Hubertust is készít hús- vétra. Ennek egyharmadát palackozva adják át a kereskedelemnek. A húsvétra készülő 100—150 hektoliter gyümölcslikőrből 15 000, a 700 hektoliter kávé-, kakaó-, csokoládé- és tojáslikőrből pedig 25 000 palackot töltenek meg. A Budapesti Szesz-, Élesztő- és Likőrgyár is gondoskodott újdonságról: forgalomba kerül a Agua Vitae elnevezésű, gyógyfüvekből készült, legfinomabb természetes likőr. A palackot ízléses polyetiléndobozba csomagolják és mellé tesznek hat csokoládépoharat is. Ha az ital elfogyott, a pohár is elfogyasztható. Igen alkalmas ajándék lesz a három budapesti likőrgyár egy-egy italkülönlegességét tartalmazó, ízléses díszítésű polyetilén doboz. ÖRÖMEINK - GONDJAINK Rosszindulat, irigység Elkészült az új tanácsház, épül a kultúrház Újlengyelben Újlengyel tanácsa eddigi szűkös hivatali helyiségét újjal cserélte fel. A község tizenhárom éve alakult, akkor szakadt el Ujhartyántól, tanácsa számára abban az időben ideiglenesen egy régi épületet hoztak rendbe. TaFejlődik a Budakalászi Gyapjúszövőgyár A Budakalászi Gyapjúszövő- gyárban az év eleje óta több mint százzal nőtt a munkások létszáma. Az új dolgozók nagy része az iskolából vagy a mezőgazdaságból került az üzembe. Betanításukra a gyár vezetői elhatározták, hogy a második negyedévben alapfokú szakmai tanfolyamot indítanak, az osztályvezetők és művezetők irányításával. A gyár fejlődése az idei évben nemcsak a munkáslétszám emelkedésében tükröződik, hanem a géppark növekedésében is. Az egy hónapja működő karbonizáló üzemrész berendezésén — egy sa- vazó centrifugán és két lazaszárítón — kívül már üzembe helyeztek egy lazafestő-appa- rátot és négy darab szövőgépet. A műszaki vezetők elhatározták, hogy saját erőből segítenek a gépgondokon: egyik meglevő roncsgépükből használható ványolót, a szá- razkikészítőnek egy nyírógépet, a kikészítő üzemnek pedig egy lazafestő-gépet és egy szalagmosót készítenek házilag. valy elhatározták az új tanácsháza építését és az épület most elkészült, mindössze egyik szárnyában folyik még munka; az utolsó simításokat végzik. Bár az új tanácsházát április 4-én avatják fel ünnepélyesen, a tanács végrehajtó bizottságának hivatalai már a hét elején beköltöztek és néhány nap óta az új épületben működnek. Hat hivatali, szoba, továbbá a községi pártiroda foglalja el ezt a szárnyat. A másik oldalon* ahol még az építés munkája nem fejeződött be, a tanácsterem és égj» egyszoba-kony- hás, fürdőszobás szolgálati lakás talál helyet. Még javában folyt a munka az új tanácsház épületén* amikor már néhány hónappal ezelőtt egy másik nagyszabású építkezésbe fogtak az újlengyeliek. Megkezdték a kultúrház építését. Előreláthatólag egy esztendő múlva készül el az új kultúrház. XXXXXXXXXXX\XXXXX\NXXXXX\\X\XXXXXXXXXXXX\X\\X\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV,XXX\\X\XNVXX\XXXXX\\XXXXXXVAX\XXXXXXXXXXXXXXXXX\XX\XXX\XXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXX\.XXXXXVCsXXXVVVOXXXXVNXXXXXX'tf A SZOBOR VONÁSAI Vácott a járási KISZ-bi- zottság titkárával. Takács Lajossal beszélgettünk. ,Az adatokat, amelyeknek nagy részét fejből idézte, felírtam- Először arról szólt, ami abban a pillanatban legjobban foglalkoztatta. — Ifjúsági akadémiát szerveztünk a középiskolásoknak. Havonként egy előadást tartunk, utána a témához illő filmet vetítjük... A művelődési ház moziierme szűk lett,, mert csak 550 gyereknek jut hely benne. A duplája is eljönne ... A múltkor Barna László docens arról beszélt: Mi a politika? A mai előadás címe: Mi a hazafiság? Oláh Miklós tanár tartotta. Utána levetítettük az Uj ember kovácsa című filmet. A jövő, hónapban a kétféle erkölcs kérdését tárgyaljuk. Azt, hogy milyen a kommunista ember és társadalom erkölcse és az úgynevezett kapitalista vagy valláserkölcs ... Ezek a gyerekek most növik ki a bölcsöt. Azért mondok bölcsőt, mert a szülői ház és a középiskola még az egy kicsit ... Az egyetemen, a munkahelyen már jobban a saját lábulcra kell állmok, sokszor maguknak kell eligazodniok, ítélniük. Arra szeretnénk őket felkészíteni, hogy világosan lássanak, felismerjék a helyzetet és a helyüket... A parasztfiatalok, a faJu ifjúságának dolga kerül ezután szóba. Gondosan mérlegeli a szavakat, mintha lelkiisme retvizsgálatot tartana. Még csak nem is céloz arra, hogy ez a munka milyen nehéz, mert sokkal kuszáltabb, bonyolultabb, több kötöttségtől terhes a falusi fiatalok gondolat- és érzésvilága, mint a városi munkásoké vagy diákoké. — Felmértük a helyzetet és az erőiiket — mondja Takács Lajos — s úgy láttuk: helyesebb, ha egy-egy község KISZ- szervezetét állítjuk talpra, íny kezdtük Rúdon, Kosdon, Püspökszilágyon és Örszent- miklóson. — Vagon- és forte-gyári munkások, technikusok, katonatisztek, pedagógusok egy- egy hetet, ha kellett kettőt is kint töltöttek a községben. Minden este és vasárnap is... A szülőkkel és a falu vezetőivel tanácskoztak arról, milyen legyen a KISZ-szervezet, kik legyenek a vezetők. Azért csináltuk így, hogy az anyák ne csak engedjék, hanem küldjék is a gyerekeiket. Csőváron például a vezetőségválasztó taggyűlést ismerkedési esttel kötöttük össze. A lányok kitakarították, befűtöt- ték a termet, süteményt sütöttek, teát főztek. A fortegyári kiszesek jöttek hozzájuk vendégségbe. Vacsora- időben egyszer csak megjelentek az anyák és apák, kolbászt és hurkát hoztak. Megvendégelték a forte-gyáriakat. Aztán az öregek kérték fel elsőnek a váci lányokat táncolni ... Az eredményt igv & tehet A kosdi KlSZ-alapszervezet- ben a kongresszusi olvasókörben 16—18 fiatal rendszeresen tanul. Kosár ól, Or- szentmiklósról. Püspökszilágyról telefonon könyveket sürgetnek. A városban és a járásban ötvenhét helyen 770 munkás- és parasztfiatal tanul rendszeresen. (Azoknak a számát nem veszik ebbe a nyilvántartásba, akik szakmai tanfolyamra vagy esti iskolába járnak.) Mindebből az következik, hogy 770 fiatalt a váci járásban valóságismeretre tanítanak. Tudom, nem nagy szám ez, de indulásnak talán megfelel. Viszont a 770 érdeklődő, művelődő ifjú ember a többi sok ezer fiatal és öreg között mozog, él, dolgozik, véleményt mond és hat. Vagy rá akarnak hatni, maradi nézetekkel. Ilyenkor az igazát bizonyítva érvel, vitázik. De már a mi szavunkkal, a mi érveinkkel akar meggyőzni. így terjed a 770 fiatalból a mi erőnk Vácott és a járás falvaiban. Ez az erő sokszorozódik, ha hozzászámítjuk a felszabadulási kulturális seregszemlére benevezetteket. ■— Eddig 26 KlSZ-alapszervezet jelentette be, hogy színjátszó csoportját versenyre küldi... Aztán huszonhárom énekkar, húsz tánccsoport, 25 szavaló, tizenhárom zenekar, ötvenhat szólóénekes van a listánkon __— sorolja T akács Lajos.. — Az olvasó- mozgalom 220 fiatalt vonzott ... A szobrok és a képek már érkeznek. Néhány érdekes, figyelemre méltó munka is van közöttük... Ta kacs Lajos elhallgat. Egy arasznyi szobrot vesz a kezébe. Komolyan, figyelme, s- gyöngéd fejtartással hajol föléje és nézegeti a gyermekfejet ábrázoló faragványt, a száj, az orr, a homlok lágy vonásait. — Egyik vagongyári •vasasifi küldte a kulturális seregszemlére ... Ne m t udom, művészi értékű-e? — veti rám a szemét. — De sok munkát fektetett bele, nagyon sokat, hogy sikerüljön... Az pedig, ugye, nagy érték? Akkor csak bólogattam, most megpróbálok válaszolni Takács Lajos kérdésére. — A szoborban munka van, érdeklődés, akarás, önfegyelem, töprengés, a cél keresése és kifejezni akarása, erőfeszítés és sok-sok egyéb, amit még most sem tudok pontosan megfogalmazni. És még valami: a mi társadalmunk erejének, igazságának és szépségének kifejezése. Ezt is láttam a szobor vonásaiban és a feljegyzett adatokban. Déri Károly Hányszor hangzik el megbírált emberek szájából: na, majd én is „betűtök” neki, hányszor halljuk, hogy kemény, de igazságos szóra az a reagálás, hogy: ha te, akkor én is... Rosszindulat? Az! S hányszor történik meg rosszindulatból, irigységből, hogy azért, mert valakinek valami sikerült, borsot törnek az orra. alá! Az irigykedés, a bosszúállás — bármennyire is elkoptatott ez a szó — esöke- vény. Egy farkaserköicsü, kegyetlen társadalom, a kapitalista társadalom csökevényc, amely még hat, még ott van az emberek egy részének érzésvilágában. Harcolnunk kell ellene nemcsak nevelőmunkával, a dolgok szép szóval történő megmagyarázásával, hanem a bosszűállás lehetőségének megszüntetésével, olyan szellem megteremtésével gyáron, hivatalon belül, ahol nem lehet helye a rossz- indulatnak, irigységnek, a „ha te bántasz, én is bántalak” furcsa elméletének. Közéletünk tisztaságáért sokat tettünk, olyan eredményeket értünk el, amelyekre joggal büszkék lehetünk, s ellenségünk sem tudna példát mutatni, ahol személyeskedés, egyéni bosszúvágy érvényesülhetett volna büntetlenül. Nem lesz ilyennek helye a jövőben sem. De az emberek életének, tevékenységének ezer olyan területe van — túl a közéleten, ahol a közösségi vir gyázó szeme lehetetlenné tesz minden ilyen próbálkozást —, ahol még előfordulhat bosz- szú, személyes sérelem megtorlása, ahol emberek igaztalan eszközökkel, igaztalan szavakkal, tettekkel bántanak meg valakit, mert „tartoznak neki”, mert az egyszer jogosan, helyes eszközökkel tette szóvá az ő hibáikat. De nem lehet helye még akkor sem rosszindulatú visszavágásnak, ha igaztalan támadás ér bennünket. Helye lehet a tiltakozásnak, az igazság megkeresésének, hiszen társadalmunkban erre minden lehetőség megvan, de az önbíráskodásnak, a szemet — szemért elvnek semmi esetre sem. A kollektíva ereje — bármily kis létszámú kollektíva is az — hatalmas fegyver: lehetetlenné tudja tenni a rosszindulatot, az irigykedést a nyílt, őszinte légkörrel, szégyenletessé még a cselekedetbe át nem ment érzést a jóindulattal, a bizalommal. S nekünk ezt a fegyvert kell használnunk. Mészáros Ottó
