Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-11 / 60. szám
I960. MÁRCIUS 11. PÉNTEK rlnp 3 vízügyi tanácskozás Csütörtökön a Technika Hátában országos vízügyi tanácskozást rendeztek, amelyen fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást A vízgazdálkodás feladatai a mezőgazdaság szocialista szervezésében címmel. Tavaszváró jelentés Latin-amerikai békeharcosok értekezlete Havannában Havannában szerdán megnyílt a latin-amerikai országok békeharcosainak értekezlete, amelyen valamennyi felszólaló egyöntetűen üdvözölte a kubai forradalom vívmányait és támogatásáról biztosította a felszabadult kubai népet. Hangoztatták, hogy ma a békeharc latin-ameriká- ban szorosan összefügg a szabadságért és a nemzeti függetlenségért, az imperialista elnyomók ellen vívott küzdelemmel. A téli nagyjavítás március 1-re befejeződött. A traktorok, az ekék, a vetőgépek, a boronák, a tárcsák, a műtrágyaszórók — összesen 500 munkagép — felújítva, befestve Király János igazgatótól várja a jelzést. — Indulás! így képzelem: a motorok felbőgnek, kékes füst száll a földek felett, az eke fényes vasa kifordítja a földet, vetik az ágyat a mag befogadására. így szüli a munka az életet. Al indulás közelgő percéig----------------meg egyszer számba veszik az erőket. Márciustól novemberig kétszáz géphez, földhöz értő ember adja tudását, erejét, szívét és kitartását a budai járás huszonnégyezer holdas határában. Az idén még eny- nyi vár rájuk. Jövőre több. Márciustól novemberig nem szabad, nem lehet megállni. Tudják-e ezt a traktorosok, szerelők, karbantartók, agro- nómusok, brigádvezetők? Tudják. Február közepén a rendkívüli párttaggyűlés napirendjén a tavaszi „rajt” szerepelt. Negyvenhat kommunista vizsgálta, vitatta: lehet-e 1 millió 150 ezer forinttal csökkenteni íz önköltséget és 2 530 000-rel növelni a termelékenységet? Lehet-e 860 normálhold helyett 930-at teljesíteni? S ha lehet, hogyan? A taggyűlésen a kommunista brigádvezető agronómu- iok, traktorosok, szerelők számolgattak. Végül azt mond- ,ák: — Nemcsak arról van most >zó, hogy a gépállomás oltóbban dolgozzon. Az idén ilakult kilenc tsz-községben i munkát jobban kell elvégezni, mint bármikor tavaly... viert ahány kiló búzával, kuA mezőgépipar feladatai az idén nagymértékben növekedtek. Az iparág tavaly több, mint százmillió forinttal túlteljesítette tervét, 1960-as terve pedig a múlt évi kimagasló eredménynél is 22 százalékkal magasabb. Valamennyi üzemben felajánlották a termelékenység emelését, s az iparág legnagyobb vállalatai ebben az évben is sikerrel teljesítik tervüket. Januárban és februárban többek között 250 keltetőgépet, 120 készlet műtrágyaszórót, 50 küllőskapát gyártottak a tavaszi munkákhoz, a tervnek megfelelően készülnek a siló- és gabonakombájnok, hengerszékek és egyéb gépek is. Három vállalat kivételével az iparág valamennyi üzeme teljesítette ide esedékes tervét. A Szentgotthárdi Kaszagyár, a Malomgépgyár, és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár igazgatójának jelentése szerint március 15-ig, illetve március 31-ig pótolják elmaradásukat. így a tavaszi és a nyári munkákhoz időben megérkeznek az előirányzott mezőgazdasági gépek. Ha(Uce*tden: Múltat kutatva, jelent s jövőt idézve Termelőszövetkezeti baromfitenyésztők tapasztalatcseréje Cegléden Többen beszéltek arról, hogy termelőszövetkezetük szeretne libatenyésztéssel foglalkozni, de a libákat nem tudják sehol sem beszerezni. Igen érdekes volt Pólya Gyulának, a Vörös Csillag Tsz főállattenyésztőjének a felszólalása. Elmondotta, hogy a nagyüzemi baromfitenyésztést az idén valósítják meg. Most m ^ A direktor tréfásan azt ^ mondja neki, hozzon az iskolából elbocsátó papírt, csak ^ akkor veheti fel, de ő a tré- > fát komolyra veszi, beállít $ Korenhez, aki persze penna £ helyet a pálcáért nyúl, majd £ ír Petrovics Istvánnak, az apá- 2 Színészek jöttek, s elhatározóm Közéjük állni és elmenni vélök, Csak hogy szabad, hogy független legyek. S elmentem volna, ámde megtudó E lázadó szándékomat tanítóm, S az indulásnak napján elfogott, Es rám csukd szobámnak ajtaját, Itt tettem első esküvésemet, Nagy és szent esküt mondák börtönömben, Hogy életemnek egy főcélja lesz, S ez: a zsarnokság ellen küzdeni.” Az emlék egész életén végigkíséri. Ekkor érezte először, hogy engednie kell. Ebben az időben már különben is dacos gyerek. Télen-nyáron kihajtott ingnyakkal jár — mennyi baja lett e szokásából később a katonaságnál —, társaival már igen keveset van együtt. Ilyen ritka együttlét alkalmával elkövetett csíny adja egyik későbbi versének, az 1843 áprilisában írt Szeget szeggel címűnek élményalapját. Ugyanis Neumanné özvegy asszony volt, s szomszédja, Némedi Sándor, szintén özvegy ember. A két özvegy olykor vigasztalta egymást, s egyik ilyen alkalommal Sándor és barátai átalléptek a palánkon, hogy megdézsmálják Némedi Sándor körtefáját. Az azonban észrevette a dolgot, ott termett, s alaposan megtáncoltatta botját Sándor hátán. A gyermekkor bája zeng vissza a versben, de a dacé is: „Jaj, a hátam, jaj, a hátam Odavan! Szomszéd bácsi kiporozta Csúfosan. Atkozott a görcsös fütykös Somnyele! Mellyel engem oly pogányul Csépele. “ VT!" rpéfi m umm m mirnnm* <1 í ixmmTm ** .... A régi iskola falán emléktábla örökíti meg a nagy költő emlékét, amelynek szövege a haza Tyrtaeusaként emlékezik rá vissza. 1875. május 26-án leplezték le az emléktáblát. (Gábor Viktor felv.) Elérkezik az 1838-as esztendő. S ez nemcsak azért emlékezetes, az aszódi kisdiáknak, mert ebben az esztendőben hagyja ott az aszódi iskolát, hanem azért is, mert ebben az Apja anyagilag teljesen tönkremegy, az eddigi nyugodt, biztonságos életnek vége. Még ugyan egy esztendőre összekaparják a pénzt — így kerül Selmecre —, de vége a nyu- . godt tanulásnak, az országjá- !| rás, a katonának, a színésznek I állás időszaka következik. ; De kanyarodjunk csak visz- I sza. 1838 tavasza. Az iskolaév végéhez közeledik. S a jó Korén kire is bízhatná a legnagyobb kitüntetést, a búcsúvers megírását, mint a legjobb tanulóra, Petrovics Sándorra. S a tizenöt esztendős fiú hömpölygő jambusokba szedi mondandóját. Pedig nem volt könnyű dolga. Az évzáróra megjelent báró Podmaniczky, s a környék többi előkelősége is,- akiknek szerepelniök kellett a versben. S míg korának „nagy” költői, amikor jambu- sokat írnak, azok szinte csikorognak, s jajgatnak az erőszaktevés ellen, addig a tizenöt esztendős diák jambusos verse méltóságteljesen, zökkenő nélkül árad. Amikor mondja, hangja biztosan cseng: „Drága tanító úr, ki fáradhatatlan iparral A tudományokban jártassá tenni akartál Bennünk’, vedd végső együttlétünkben ezen pár Búcsúszót, mert elválunk sok időre tetőled.” Petrovics Sándor aszódi végbizonyítványa, amelyet az 1838-as esztendőben kapott. A deákné vászonénál Ö se’ jobb: Engem dönget a lopásért S szinte lop; Lopni jár ő, csókot lopni Nénihez,” A hosszú vers — 54 sor — nagy sikert arat a megjelentek körében. Az ifjú költő — akinek ez az első műve — minden meghatottság nélkül hallgatja a dicséretet. Talán érzi, hogy ennél sokkal több jut majd neki. (Folytatjuk) Mészáros Ottó koricával többet takarítanak! be az újonnan szövetkezettek, i annyival lesz erősebb a ra- í gaszkodásuk a közöshöz. A taggyűlés kimondta: : — Röpgyűléseken ismertet-< jük a terv részleteit, február \ 27-én pedig termelési értekez-; létén közösen megtanácskoz- í zuk... A tanácskozás ,u\án. twáH------------------- folyt a vita, j a latolgatás a kilenc brigád- ; ban; \ Kovács László párttitkár, j traktoros így tette le a garast. $ — Vállalom, hogy a mi he- £ gves vidékünkön, a nehezebb ^ talajon Zetorommal 1300 nor- £ málhold átlagot teljesítek. ^ megtakarítok 800 forint árú ^ üzemanyagot és másfélezer ^ forintnyi egyéb anyagot és al- J katrészt. A válasz a perbáli brigádból ^ Breznai László traktorostól ér- ^ kezetí. 4 — Én Lancz-Bulldogommal < 900 normálholdat munkálok ^ meg. Í Mészáros János Érden a kettes brigádban mosolygott ^ Brémai „óvatosságán” és így ^ felelt. ^ — A Lancz-Bulldoggal 1100 ^ normálholdat is el lehet vé- ^ gezni. 1600 forint ára üzem- ^ anyaggal és alkatrésszel ke- ^ vesebb is megjárja. ^ A kilenc brigádvezető össze- ^ sített. A vállalt megtakarítás ^ eddig 160 000 forint értékű^ üzemanyag és alkatrész. Tóth Kálmán mezőgazdász ^ brigádja már így írta alá a £ közös vállalást. — A termelőszövetkezetek ^ növénytermelési bevételét a ^ mi jó munkánk által két szá- ^ zalékkal, illetve húszezer ío- ^ rinttal akarjuk növelni... Az ^ őszi mélyszántást december ^ elsejére befejezzük. Király János igazgató azt |----------------- mondja. — Indulás előtt a központ- ^ ban még egyszer összegyűjt- ^ jük a dolgozókat. A múlt évet ^ véglegesen' le kell " zárni. Eh-^ hez hozzátartozik, hogy beje- ^ lentsem: nyereségrészesedést ^ fizetünk. Körülbelül 17 na- ^ pót... Aztán hadd búcsúzza- ^ nak egymástól a fiúk, mert | őszig csak hallanak egymás- j ról... Találkozásra nem lesz ^ idő..: í A tavaszváró izgalom tettbe f robban. ^ A nap az égre lép, meleget ^ ad. A magágyból kidugja fe- ^ jét a növény. Ember és gép^' bírókra kel jövő évi kényé- ^ rönkért. Déri Károly i építenek egy ' korszerű, tízezer férőhelyes csibenevelőt. A csibéket úgy nevelik, hogy négyhetes korukban már szabadtartásra tudják fogni őket. Az ankét Tóth Tihamér zárószavaival ért véget, majd a résztvevők együtt ebédeltek. MESÉLŐ KÖVEK - HÍRES EMBEREK PETŐFI SÁNDOR PEST MEGYÉBEN Csütörtökön délelőtt a ceglédi MEDOSZ-szckházban an- kéton beszélték meg tapasztalataikat a ceglédi és a monori járás, Cegléd város, valamint Nagykőrös termelőszövetkezeteinek főállattenyésztői és baromfigondozói. Az ankéton részt vettek a ceglédi mezőgazdasági technikum utolsó éves növendékei is. Tóth Tihamér megyei kis- J állattenyésztő felügyelő meg- ^ nyitó szavai után Horváth % István, a helyi baromfikel- ^ tető állomás vezetője tartott ^ előadást a nagyüzemi ba- j romfitenyésztés helyzetéről, $ problémáiról. Az előadás J első részében í # / számításokkal bizonyí- ^ tóttá be a nagyüzemi ba- ^ romfitenyésztés hasznos- ságát és azt, milyen nagy jövedelme szárma- £ zik ebből a termelőszö- $ vetkezeteknek. A továbbiakban a tenyésztés ^ helyes módszereit ismertette. ^ — Nem baj az, ha nem áll ^ rendelkezésére a tsz-nek j azonnal hatalmas befektetés- $ sei készített férőhely — mon- £ dotta többek között. — Egy £ kis körültekintéssel és ügyes- ^ séggel mindenütt át lehet ^ alakítani csibenevelővé a ki- ^ használatlanul álló épületet ^ vagy épületrészt. ^ Az előadás után három fii- 4 met vetítettek. Megnézték a ^ résztvevők a Kacsatenyész- tés, a Nagyüzemi csibeneve- $ lés és a Nagyüzemi tyúkte- nyésztés című oktatófilmet. ^ Ezután megkezdődött a vita. Egymás után emelkedtek szólásra a jelenlevők, s el- ^ mondották tapasztalataikat. £ Főleg arról beszéltek, hogy 4 bár foglalkoztak már ^ baromfitenyésztéssel, a ^ nagyüzemi módszereket ^ még nem ismerik, ta- nulni szeretnének. Kása Lajos, a kocséri Pe- ^ tőíi Tsz baromfigondozója például elmondotta, hogy mi- ^ lyen kifizetődő a gyöngy- J tyúk tenyésztése — ezt még ^ egyéni gazda korából tudja —, de a termelőszövetkeze- ^ tek egyelőre nem fordítanak 4 erre nagy gondot. í nak, aki ott is terem, s a költő által már megírt módon „beszéli le” a színészetről. A költő 1847 áprilisában Pesten írt Első eskü vésem című költeményében így emlékezik vissza: ! ERŐLTETEM: hátha em- ; lékezetem mélyéről ki- ! hántolhatom a felszabadulás í előtti város képét. Dózsa í György és Kossuth Lajos vá- írosáét: Ceglédét. Nem, nem [sikerül. Most is, hogy a Ceg- llédi Városi Pártbizottság jeli entését olvasom, csak hal- ivány kép ködlik előttem. Se- Ihogy sem sikerül Ceglédet a I ruhagyár, a cipőipari vállalat, la vasöntő, a gépjavító, a gépiállomás nélkül felidéznem. [Nem sikerül a nagy KÖZÉRT- | üzlet helyére kicsiny szatócs- I boltot nyitnom még képzelet- i ben sem ... I Milyen lehetett a régi Ceg- I léd? — .kérdezem és próbá- I lom a sorok közül kiolvasni. .......A felszabadulás előtt ; számottevő ipara nem volt... A város majd negyvenháromezer kataszteri holdját milliónyi barázda szabdalta részekre... Újság alig járt és az iskolázatlanok száma igen nagy.. Cegléd elmaradott vidéki városka volt. A magyar sors minden mostohaságával elátkozva. Talán nem is kutatnám olyan nagyon a múltat, az elmaradott, unalmas alföldi táj, a szegényes kultúra valahai tanyáját, ha a tények egyszerű sora nem késztetne töprengésre. „Jelenleg tizenhárom önálló ipari üzem és öt telephely, három nagykereskedelmi vállalat és öt kiskereskedelmi ki- rendeltség, nyolc ktsz, 429 kisiparos van... Az állami, a tanácsi és a szövetkezeti szektorban összesen hat és félezren dolgoznak .. A JELENTÉS beszámol a vetésszerkezetről. Arról, hogyan termeli meg Cegléd a helyi lakosság számára a szükséges élelmet és mennyit ad majd az államnak. Kukoricát terem a föld 20,5, kalászost 50, kertészet lesz négy, pillangós 10.5 százalék és így tovább. De ez csak az első év. Jövőre még többet a jövedelmező növényféleségből, hogy a tagság gazdagodhasson. Az írásból megtudjuk, milyen beruházásokkal gyarapodnak. Hogyan építik fel a kétszáz férőhelyes növendékistállót. A számok, az adatok mindig elgondolkodtatóak. Egyik- nél-másiknál meg-megáll az olvasó és újból elmereng: mire képes a ma embere. De sem a vetésszerkezet, sem a növekvő állatállomány aránya, sem a város modern, sajátos és mégis pesties képe nem hat úgy, mint ez a hír: A termelőszövetkezetek tizenegy elnöke közül öt el- nökképzö iskolát végzett, három pedig fő- vagy középiskolát. Harminc mezőgazdász dolgozik a termelőszövetkezetekben és még hetei alkalmaznak. Ezenkívül tizenkét gyakornokot is kihelyeznek a szövetkezetekbe. M IG 1957-BEN mintegy négyezer előfizetője voll az országos és helyi sajtónak, jelenleg nyolcezernél is több. A rádió több mint kilencezer családnak sugározza műsorát. És 155 televíziós készülék szorította ki a maradiságot. hirdeti az új technika diadalát. Majd kerek oldal statisztika szól arról, hogyan él, művelődik a munkásosztály. Jár-e színházba, moziba? Mennyi pénzt költ könyvre és szórakozásra? Hányán tanulnak iskolában és magánúton? „... Rendszeresen folyik ismeretterjesztő tevékenység. Ebben az évben már ifjúsági akadémiát és munkásakadémiát indítunk ... Rendszeresen folyik a termelőszövetkezeti tagok továbbképzése ... Ősztől kezdve minden évben népfőiskolákon tanulhatnak a ceglédiek.. Mert ez az érdekes. Ez a jövő alapja. S ez az alapja annak, hogy a Ceglédi Városi Pártbizottság hosszú távlatokra tervezhessen. Például úgy, hogy .......tíz-tizenöt év alatt szőlőkultúránkat felvirágoztatjuk, újratelepítjük, de most már nagyüzemi módon... \ Z ÍRÁS mindössze hu- szonegy oldal. Egy nagys .fejlődő város élete, felszabadult életének minden mozzanata nem fér el benne. Nem mondhatja el teljes egészében, hiánytalanul azt. mi történt a tizenöt év alatt és mi minden valósul meg a következő években. Csak egyet mond, egyet árul el: napirenden az új élet, az új ember alakulásának forradalma. A tudás óriás méretű terjedése. a tudományos munka térhódítása, iskolákban, gyárakban, a földeken. Sági Ágnes Atavaszvárás í^alma e!T berrel. Ilyenkor a gazda az eget kémlelte, beleszagolt a rohanó szelekbe, amelyek az olvadó hó maradékát szikkasztották. Mintha jelt várt volna. És a jel úgy érkezett, hogy a mandulafa rügye megduzzadt, a felszántott föld szélén kibújtak az első fűszálak kardjának friss-zöld hegyei. A madarak csapatokba verődve csiripeltek és a lovak fagytól óvó tompa színű bundájából szinte egyik napról a másikra sima, fényes szőr lett. készült a földműves ember a téli nyugvásban összegyűjtött erejével a nyári nagy bírókra. A nyári nagy birokra készülődés izgalma ma sem hiányzik a budai járás tizenöt termelőszövetkezeti községében. A tavaszváró napok sora egyre fogy, az indulásra, a rajtra minden készen áll az I Érdi Gépállomáson is. ‘ Időben megérkeznek a gépek a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákhoz
