Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

1960. MÁRCIUS 10. CSÜTÖRTÖK ““izJCirlap Közös célokért — közösen Szocialista szerződések az ipari üzemek és a tsz-ek között Sok ezer parasztcsalád cse­rélte fel az elmúlt évben és az év elején a kisparcellán folytatott gazdálkodást a nagy­üzemmel. Meggyőződtek ró­la, hogy a közös a fejlet­tebb gazdálkodási mód. Ez azonban nem elegendő. A kö­zös gazdálkodás nem indul meg magától. Meg kell terem­teni előfeltételeit, ki kell ala­kítani a nagyüzem szerveze­tét. Terveket kell készíteni, amelyeknél naigy körültekin­tésre, előrelátásra van szük­ség. Minden nagyüzemi gazda­ságban hozzá is fogtak eh­hez a nagy munkához. Sok tsz-ben már mutatkoznak is eredmények, de még ezeken a helyeken is sok nehézség­gel kell megküzdeni, nem be­szélve azokról a tsz-ekről, amelyek csak az idén kezd­ték a közös élet kialakítását. Egyetlen termelőszövetkezet sincs azonban magárahagyat- va. Jó példa számukra a több éves, erős tsz-ek élete. De szinte mindenütt mellettük állnak a gazdag tapasztala­tokkal rendelkező ipari vál­lalatok is. * Gyáraink dolgozói, veze­tői — kommunisták és pár- tonkíviiliek — napi munká­juk után, szabad idejükben el­látogatnak a közelükben levő termelőszövetkezetekbe, taná­csokat adnak, barátion segítenek. Szinte valamennyi vállala­tunk munkásai, vezetői szo­cialista szerződést kötöttek ezekkel a termelőszövetkeze­tekkel. Néhány' nagyüze­münk, mint például a Csepel Autógyár és a Nagykőrösi Konzervgyár több termelő- szövetkezettel is szerződött. A termelőszövetkezetekkel kötött szocialista szerződések nagy többsége helyesen tük­rözi a segítségnyújtás szüksé­ges és követendő módját. Két fő csoportba sorolhatnánk a szerződésekben vállalt köte- lezettségeket: a politikai, és a közös gazdálkodás kialakítá­sa érdekében vállalt felada­tokra. Nagyon helyesen, igen nagy gondot fordítanak mindkét fő feladat ellátására vállala­taink. A termelőszövetkezeti tagok pedig szívesen fogad­ják a baráti segítséget. Val- kőn például és sok helyen. másutt is, igénylik és elvár- \ jak a termelőszövetkezeti ta- j gok, hogy a munkások ellá- J fogassanak hozzájuk és be- í szétessenek velük ország-vi- \ lág dolgáról, életükről, amely- \ hez hasonlóvá akarják tenni j a sajátjukat is. A Ganz Áram- j mérőgyár dolgozói és más í gyárak munkásai szívesen j tesznek eleget ennek a ki- ! vánságnak. A Csepel Autógyár és más j gyárak kommunistái segíte- < nek a termelőszövetkezetek- j ben dolgozó kommunistáknak! a pártszervezet megszervező- ! sében, o pártélet kialakításában.; Az üzemi KISZ-szervezet tag- í jai a termelőszövetkezet fia- < faijainak segítenek a szer- j vezeti élet elkezdésében, ki- j alakításában. A munkásnők! is eljárnak a termelőszövet- j kezetekbe, segítenek a nő- j tanácsok létrehozásában és i elbeszélgetnek arról is, ho- • gyan szervezik meg otthoni | munkájukat, hogy a gyári: munka mellett mindenre jus- í son idejük. De nemcsak most, a közös í élet kezdetén segítenek a j gyár dolgozói. Szinte vala- \ mennyi szerződésben olvas- i hatjuk, hogy a gyárak vala-! mennyi tsz-rendezvényen, < párt-taggyűlésen, KISZ-gyű-; lésen, tsz-vezetőségi és köz- j gyűlésen küldötteikkel kép- \ viseltetik magukat. Valószí- j nü, hogy a legtapasztaltabb: munkásokat, vezető embere-j két küldik majd ezekre a ren- | dezvényekre, akik más al-; kálómmal is ellátogatnak majd a tsz-be, megismerik a tagokat, a közös munka ered­ményeit és gondjait, s min­denhez hozzá tudnak szólni, segítséget tudnak adni. A közös gazdálkodás kialakítása azonban a szervezési felada­tokon túl jelentős anyagi erő­feszítéseket is igényel. Na­gyon sok helyen gazdasági épületeket, mindenekelőtt is­tállókat kell építeni, gépeket és különböző berendezéseket vásárolni, üVegházakal épí­teni stb. E tekintetben is sok segítséget adnak a gyárak. A Váci Bélésárugyár. az Egyesült Izzó váci telepe, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Csepel Autógyár, a Váci Fo­nógyár és még sok más üzem különböző formában vállalta a tsz-szel kötött szerződés­ben, hogy segít az építkezé­seknél, karbantartja a gépe­ket és a különböző berende­zéseket. Az elvégzendő fel­adatok zömét társadalmi mun­kában, fizetség' nélkül vállal­ják a gyár dolgozói, csupán a szükséges anyagot, alkatrésze­ket kell megvennie a termelő- szövetkezetnek. Felbecsülhetetlen segítség ez, önzetlen baráti cselekedet. De ebben még nem merül ki a gyárak segítsége. Segítenek például a könyvelési munka­iján. Sok szerződésben olvas­hatunk arról, hogy időnként a gyári színjátszó vagy népi lánccsoporttal látogatnak el a termelőszövetkezetbe. Időn­ként meghívják a tsz-tagokat a gyárba, hogy saját szemük­kel is lássák, milyen is az ipari nagyüzem. Mindezért mit várnak cserébe a munkások? Szinte egyön­tetű a vélemény, ha erről beszélgetünk velük: jó mun­kát, jó eredményeket a ter­melőszövetkezetek gazdálko­dásában. Egy-két szerződés­ben, mint például azokban, amelyeket a Nagykőrösi Kon­zervgyár kötött a helybeli Rákpczi és Petőfi tsz-szel, maguk a termelőszövetkeze­tek is írásba foglalták a rhunkások segítségének ,.el­lenértékét”. Ezek a termelő- szövetkezetek például vállal­tak, hogy szerződéses alapon külön-külön több mint száz holdon termesztenek paradi­csomot, paprikát, uborkát Stb. a városi lakosság ellátá­sára. A Csepel Autógyárral szerződött tsz-ek vállalását is valahogy úgy lehetne sum­mázni, hogy minden lehetőt megtesznek a szocialista nagy­üzem kialakításáért, felvirá­goztatásáért. Ez pedig amel­lett, hogy országos ügy, mind­annyiunk ügye, elsősorban a falu dolgozóinak érdeke. — fi — Az új jngoszláv nagykövet megérkezett Bndapestre Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán Budapestre érkezett. A nagykövetet Csatorday Ká­roly rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a Kül­ügyminisztérium protokoll osztályának vezetője üdvözöl­te. A megvet KISZ-bizottság kezdeményezése: Brigádok tanulmányozzák a parasztfiatalok életét A megyei KISZ-bizottság feladatának megfelelően, so­kat foglalkozik a parasztfia­talok életével, helyzetével. Azzal: megtalálja-e a falusi ifjúság helyét a termelőszö­vetkezetekben, milyen hatás­sal van rá a mezőgazdaság forradalma? A KISZ-bizottság elhatározta: brigádokat hoz létre és a megye hét különbö­ző jellegű és adottságú köz­ségében megvizsgálja, ho­gyan él, dolgozik a fiatalság. A brigádmunkában részt vesz a termelőszövetkezeti ta­nács megyei megbízottja, va­lamint a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, a járási IÍISZ-bizottságok titkárai és a gödöllői Agrártudományi Egyetem diákjai közül töb­ben. Az előkészítő megbeszé­lést tegnap tartották a bri­gád tagjai. Megállapodtak abban, hogy egy-egy községben három­öt napot töltenek kinn, s így alapos elemző mun­kát végezhetnek. Munkájuk során választ várnak olyan fontos kérdések­re: hogyan veszi ki részét a tsz munkájából a fiatalság? Bevonták-e őket a vezetésbe? Milyen műveltséggel rendel­keznek? Alakítottak-e 1 ki munkacsapatokat? Mennyit keresnek? Kapnak-e előle­get? Mennyire támogatja a fiatalságot a pártszervezet és a tsz vezetősége? A brigádmunka sikere ter­mészetesen azon is múlik, mennyire támogatják őket a helyi párt- és állami szer­vek. mennyire érzik jótékony hatását a megyei KISZ-bi- zottság és a termelőszövetke­zeti tanács segíteni akarásá­nak. A brigádok tapasztalatai­ról összesítést készítenek, amelyet a felsőbb szer­vek is tanulmányozni fog­nak. Azt már előre is megállapít­hatjuk, hogy a kezdeménye­zés elismerésre méltó és egy sor olyan problémát tár majd fel őszintén, amelyek jelen­leg egész társadalmunkat fog­lalkoztatják. Az egyetemi és főiskolai ifjúság helyzetéről - tárgyalt a KtSZ Központi Bizottsága Szerdán a Magyar Nép- ] hadsereg Központi Klubjá­ban ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ér­tekezleten megjelentek: Or­bán László és Sándor Jó­zsef, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagjai, Molnár Já­Az idén már hat tenyésztelepen keltetik a fácáncsibéket az állami gazdaságok Az állami gazdaságok vad­gazdálkodási területein néhány év alatt megháromszorozódott a fácánállomány. A szántóföl­dek, rétek hasznos vadmada- rúnák elszaporítását nagy­mértékben elősegítette, hogy tenyésztelepeken keltetik cs nevelik a fácáncsibéket. Az elmúlt évben Mezőhegyesen, Kláramajorban, a Lajta-han- sági és a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban nevelték mesterségesen a fácáncsibéket, s az idén pedig már munkához lát a Lábodon és a Kunbaján épült új telep is. A ketrecek­ben egyenként hat tyúkot és egy fácánkakast tartanak. A tojásokat gépben keltetik és a csibéket infravörös lámpa al­kalmazásával és más korszerű módszerekkel nevelik fel. A mesterséges fácánnevelő teletlek hálózatát tovább fej­lesztik, s jövőre már Takta- harkányban, Sárvárott és Bá­bolnán is keltetőgépbe rakják a fácántojásokat. no® művelődésügyi minisz­terhelyettes, Baita Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, a KISZ me­gyei titkárai, valamint a leg­nagyobb egyetemek és főis­kolák KISZ-bizottságának tit­kárai. Tanulmányaival Koren igen elégedett. Későbbi emlékezé­seiben azt írja róla: „Irt és rajzolt társai között a leg­jobban.” Társai, akik látják a sok olvasmányt, el is nevezik Könyves Sándornak. A komoly fiú azonban gyermek is, oly­kor elkapja a fékezhe tetten játékvágy, s titkos társaságot alapit, ahol mindenkinek va­lamilyen híresség nevét kell viselnie. Ö a Becskeréki nevet, a híres betyárét veszi fel, akit Vörösmarty verseiből ismer. Megteszi, hogy háziasszonyá­nak, Neumarinénak ruháiba öl­tözve megy be az iskolába, társai persze majd eldőlnek a kacagástól, tanára pedig félig mosolyogva, félig bosszankod­va küldi haza átöltözni. Az első szerelem Itt éri az első szerelem is. Szomszédjukban lakik egy öz­vegy papné, s annak szép kis­lánya, a tizennégy esztendős Cancriny Emilia. Ennek a tiszta gyermekszerelemnek emlékét örökíti meg 1839 őszén Sopronban írt Első sze­relem című költeményében. Ma is vitáznak az életrajz­kutatók ezen a képen. Állító­lag a fiatal Petrovics Sándort ábrázolja, aszódi tanuló évei­ben. „Tavaly tapasztaltam, hogy itt rólam gondoskodnak, tehál elhoztam öcsémet is.” A leánykát hévvel én szerettem, Öt szerettem első szerelemmel, Hagyjatok, ha néha álmim ötét Elragadtan a dicsőét festik, Óh barátim, hagyjatok zokogni: Veszteségem szörnyű, mondhatatlan!” Tanulmányait mindez nem befolyásolja. Ebben az eszten­dőben is kitűnően tanul, aho­gyan Koren jellemezte: „Ma­gaviseletében rendes, szorgal­mában kitűnő tanulónak bi­zonyult." Családja élete — úgy lát­szik — rendes mederbe jut. Szüleinek sikerült anyagi jó­létre szert tenni, a fiú élete gondtalan, nyugodt. Mégis, amikor 1837 őszén visszatér, alig telik el pár hét, s színé­szek érkeznek Aszódra, ő ott akar hagyni csapot-papot, be­állni színésznek. Mészáros Ottó (Folytatjuk.) dö terveimet egy oly férfinak megírni, kinek eléggé nem di­csérhető tulajdonsága volt: a színészetet csodálatra méltó­képen. való módon gyűlölni. Ezen ritka tulajdonú férfi tör­ténetesen épen az atyám volt, ki — mint jó atyához illik — a veszedelmes hírvétel után egy percig sem késett pokoli örvénybe siilyedendő fia meg­mentésére rohanni. S istente­len szándékomtól csakugyan eltérítettek atyai tanácsai, melyek még hetek múlva is meglátszottak ... hátamon és lelkem porsátorának egyéb ré­szén.” Eddig az idézet. Vegyük csak sorra. A tanulás Sándor szorgalma, tudása Korennak is feltűnt. Rábízta a következő esztendőben, 1836- ban az iskola könyvtárának kezelését. A legszorgalmasabb olvasó természetesen maga a könyvtáros volt, Koren vissza­emlékezése szerint az egész könyvtárat ' végigolvasta — igaz, hogy az mindössze nyolc­van kötetből állt. Elsősorban természettudo­mányi, földrajzi, történelmi munkákat olvas, legnagyobb részüket latin nyelven. Ked­venc olvasmányai között ott van Ciceró szónoklatainak gyűjteménye, s itt kezdi el a francia nyelv tanulását is. Ebben az esztendőben már vele van öccse is, akit tanév kezdetekor magával hozott, s ily magabiztos szavakkal aján­lotta be tanítójához: „Aszód — !—!! — Csak egyszer kellene ezt a szót tőlem hallanod, s azonnal kitalálnád, hogy én itt három esztendeig tanultam ... aka­rom mondani: jártam iskolába. S mily eseménydús három esztendő! . 1. Itt kezdtem verseket csi­nálni. 2. Itt voltam először Szerel­mes. 3. Itt akartam először szí­nésszé lenni. A verselés a szerelem ered­ménye volt. A színésszé lenni akarásnak pedig nem annyi­ra eredete, mint következmé­nye nevezetes. Nevezetes és szomorú! Professorom (isten áldja meg őt!) jónak látta, tettbe menen­* ír, • ÁU OT7 XI, A HÁZ, Mm PETŐFI SÁNDOR ! MiJtf ASÍÚtt! OiAkIKSn B38íl; LAfcöTI • • HÚ .................... N eumanné egykori háza helyen már másik ház áll, amiak falán olvasható, hogy három eszten­deig lakott ott a kisdiák. Leghitelesebben aszódi évei­ről maga a költő vall, aki 1845- ben megjelent, Útirajzok című könyvében így emlékezik visz- sza Aszódra. Alexander Petrovics egyik szépírás gyakorlata. O volt az egyetlen az összes tanuló között, aki díszes koszorút rajzolt a szöveg köré. (Gábor Viktor felv.) MESÉLŐ KÖVEK — HÍRES EMBEREK PETŐFI SÁNDOR PEST MEGYÉBEN 00 RÁFIZETTEK AZ „ÉLELMESEK“ A krumplitermelök rend­szerint más vidékről szerzik be a vetöburgenyát. Azt mu­tatja a tapasztalat, hogy meg­éri a fáradságot és a költsé­get az utánjárás, jobban fizet a máshonnan származó vető- gumó. Sőt, néha még akkor Is szépen fizet, ha el sem ve­tik. Ha például Pestre fuva­rozzák és eladják a piacon. Ki-ki a saját termését tud­valévőén minden megkötött­ség nélkül, szabadon elad­hatja. Aki azonban a más termését hozza forgalomba, az már kereskedést űz, ami­hez pedig iparigazolvány szükséges és ezenkívül egyéb adók megfizetése mellett le kell róni a forgalmi adót is. Iparigazolvány nélkül nem szabad kereskedni. Ha valaki mégis megteszi, üzérkedik. A jó haszon ennek ellenére nem egy embert csábít ilyen üzel- mekre. Például Hévízgyörkön is, ahol a burgonyatermelő gaz­dák régi szokás szerint vala­honnan Baranyából szerzik be a vetőgumót éspedig ide­jekorán, hogy kora tavasszal esetleg előcsiráztassák vagy anélkül is mielőbb elvethes­sék. Az idei vetés céljára még az ősszel vagy félszáz hévízgyörki gazda megvásá­rolt sok mázsa burgonyát. Valamennyi kért és kapott a vásárlásra igazolást is a köz­ségi tanácstól, nehogy vi­szonteladóknak nézze őket bárki. Az ötven gazda leg­többje vetógumó-szükségleté- nél valamivel többet vett; háztartására is gondolt. Né­hányan azonban még ennél is többet. Akadt például hathol­das olyan gazda, aki húsz mázsa vetögumót vásárolt, amire pedig, még ha minden földjén csupán burgonyát ter­melne, akkor se volna szük­sége. De hiszen nem is akart ilyen sokat elvetni. Félre­rakta a vetéshez szükséges mennyiséget, a többivel meg beszekerezgetett a pesti piacra. így hozott csak szé­pen a vetöburgonya, 200—250 százalékot fizetett! Megtudta persze ezt a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság és alaposan utána né­zett az étkezési burgonyává előlépett vetőgumó dolgának. Tüzetes vizsgálata során mintegy tíz gazdáról derítette ki. hogy engedély nélkül ke­reskedett, megkárosította a népgazdaságot, mivelhogy se forgalmi adót, se a kereske­delmi haszna után jaró egyéb adót nem fizetett. Arról nem is beszélve, hogy amikor a vetöburgonyával nehézségek vannak, súlyos felelőtlenség azt étkezési célokra eladni. A népi ellenőrzési bizottság az iratokat már áttette a me­gyei tanácshoz, a tanács pe­dig valamennyi üzér ellen megindította az eljárást. A legkevesebb, hogy megfizette­tik majd velük a forgalmi adót. Akadhat azonban még egyéb fizetnivalójuk is. A vé­gén még kiderül, hogy min­dent összevéve mégiscsak ak­kor fizet jól a vetőburgonya, ha elvetik. Sz. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents