Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

CirlaP

I960. MÁRCIUS 10. CSÜTÖRTÖK

lyMeghívlak a bababázamba

finom

ÉPÜL, SZÉPÜL, FEJLŐDIK A FÓTI GYERMEKVAROS

Még néhány hét és elérkezik születésének harmadik évfordulójához. Ünnepelni fogják, sokan látni akarják: hogyan fejlődött, izmoso- dott-e, a sok veletörődés nem volt-e hiábavaló?

Csupa fény az ég. „Nyitni kék” — kopogtat a tavasz madara és a kemény rügyek már félignyílt, nedves ajkak, de a gyönyörű park felborzolt, csupa földtúrás, építőanyagok szerteszét, árkokat kell átlépni, teherautókat kerülgetni — a természettel együtt a fóti Gyermekváros is a megújhodás lázában ég. A 66 holdnyi park körül készül a betonút, kis különleges kocsik várják, hogy dieselmotoros berendezéssel a belső közlekedést bonyolít- sák, le.

Az egész országot megmozgató intézmény már kinőtte első ruháját. A múlt évi 270-es férőhely a kétszer any- nyi gyerek részére már kevés, bővítésre, új épületekre van szükség, modernebb felszereléssel.

Őszre elkészül az új otthonépület,

benne tízszemélyes hálószobák, 30 személyre egy-egy tanulószoba, nappali terem. Magyarországon elsőnek itt vezetik be az érettségivel kapcsolódó pedagógusnevelő oktatást, a gyermekfelügyelők képzését. Jövőre már gimnáziumuk is lesz, hogy a kiváló tanulók továbbtanulhassanak. A 16 tantermes iskola már tető alatt van, az oktatási problémák ezzel megoldódnak. A harmadik hatalmas új épület a kazánház. Ez látja el meleg vízzel és központi fűtéssel a Gyermek- várost.

• Ezek a nagyaiiáoyjí,iPiftSr. zések a múlt év őszén kezdődtek meg. -s bizDnyr;-.«ldo- zatul estek a gyepszőnyegek, a park virágai is.

— Ha az idő és az építkezés már megengedi, magunk látunk hozzá a rendcsináláshoz — mondja Barna Lajos igazgató. — Karai Imre, az otthon vezetője, a többi pedagógus, nevelő is kijelentette: nem mennek nyári szabadságra, a gyermekekkel együtt minden munkát elvégeznek. Utakat egyengetünk, felássuk az egész kertet az épületek között és körül, lesznek üde pázsitjaink, virágszőnyegek mindenfelé, szebb lesz a park, mint volt.

A születésnapi új köntösről nem hiányzik tehát a virág- hímzés sem.

A 20—20 személyes megyei óvodaépületek — más-más stílusúak, festésük megkapó, színeik nyarat idézők, a látogatók számára a meglepetés nagyszerűségei — az egészségházzal együtt a kiegyensúlyozottság érzetét keltik a zűrzavaros' képben. Rózsaszín hálóruhájukban már mozgolódnak a délutáni alvásból ébredő kicsinyek. Szőke négyéves gyerekszépség halkan lép le a padlóra, s kijön. Már nem álmos. Egyike a nyolc testvérnek, akik apjukat elvesztették, anyjuk pedig gyógyíthatatlan beteg. Két éve az intézet lakói, dédelgetett kedvencei. A közös játszóterem falairól, a mennyezetről még csüngnek a tarka lampionok, színes papírfüzérek, amelyek alatt egy nemrégi délutánon az apróságok ünnepi uzsonna után játszottak, táncoltak — bohócsapkában. parányi álarcokban életük első farsangi mulatságát élték át.

Megsúghattam volna nekik, hogy nyáron lesz más. igazán egészen új fajta játékuk. Ilyen játéka nem lesz «enklnek. csak a gyerekvárosi gyerekeknek.

Babaházakat kapnak.

Nem alvó- vagy kaucsukba- báü részére, hanem saját maguknak. 3—6 éves gyerekeknek való. 130 cm magas, igazi téglából. igazi tetővel készült erdei házacskákat, amelyben a soros vendéglátó

akár tíz pajtásnak; mondhatja: gyertek el hozzám szombaton délután finom babauzsonnára. Igazi, zseblámpaelemmel fűtött tűzhelyen főzhetnek, süthetnek, lesz villanyvilágítás is, de ezen a vendéglátó napon nem mosnak majd babaruhát és nem is vasalnak, s ablakot sem tisztítanak, mint közönséges hétköznapokon teszi azt a rendes háziasszony. De estefelé a vendégek segíthetnek meglocsolni a ház körüli kis kertet, amelynek minden szál virágját maguk ültették, s ha tudják, meg is simogatják a dúcból ki-be sétálgató, szelíd galambokat, a kis ház állandó kedves lakóit. Igen, így fognak felnőttet játszani a Gyermekváros gyerekei a mézillatúr nyárban, s így szokják meg a házimunka szeretetét és szükségességét.

Az asztalosipari tanulók rövidesen hozzá is kezdenek — egyelőre — öt ilyen babaház építéséhez, persze a kőművestanulókkal egyetértésben. Mert mindent a gyerekek csinálnak, hulladék- és műanyagból. Előbb azonban komoly munkákat kell befejezni: az asztalosipari műhelyben szép, intarziás dohányzó asztalkák és kis szekrények készülnek, persze, a tanerők vezetésével. Az egyik munkateremben ruhátlan felsőtesttel dolgoznak a fiúk.

— Az enyvezés miatt kell ez a meleg — magyarázzák.

— Jó játék ez? — kérdem megértéssel, a belülről is fűtött igyekezetei látva, szinte irigyen.

— Nagyon jó — mondják — és mosolyuk, szemükben a lelkes fény a bizonyíték.

A kőművestanulók a régi épületeket tatarozzák, a kastély folyosóit festik. az_ ő munkájuk a hálótermek szép fala is. Az egyik teremben

harminc fiú képe

a harminc ágy fölött. 8—10 évesek. Mindig együtt vannak, együtt tanulnak, dolgoznak, zenekart alakítottak, jó tanulók. Hatéves koruk óta egy se szakadt el a kis közösségtől. Vajon mi lesz később? Az életben? Érdekes és érdemes fantáziajáték.

A lányok termei is ragyogó tiszták, rendesek. A legtöbb ágy fejénél baba és mackó. Színes kézimunkapárnákon pihennek. Az asztalokon is kézimunkák, a falakon csecsebecsék. Minden a gyerekek munkája. A tisztaság is. Ök takarítanak, söpörnek, port törülnek, ágyaznak —'a fiúk ugyanígy.

— Mi lesz ezekkel a termekkel, ha az új otthonba költöznek a gyerekek? — kérdem.

— Újszerű tervem van — mondja Barna igazgató. — Klubszobákat akarok itt berendezni. Az egyikben magyar, a másikban nemzetközi népművészeti anyagot gyűjtök egybe, hogy a gyerekek megismerkedjenek a hazai és a külföldi országok lakóinak kultúrájával, népi művészetével. Nagyon szívesen foglalkozom a tervvel és remélem. meg is valósíthatjuk.

Csupa tégla, malter a régi kastélyépület egyik szárnya. A kőművestanulók lázas munkában. Itt lesz a gyerekváros

saját postahivatala

A postavezérigazgatóság a postán képez ki évfolyamonként 2—4 gyereket, akik mint szakképzett ifjak kerülnek ki az életbe, de addig itt teljesítenek szolgálatot. Már készen is vannak az egyenruhák. ami nem kis vonzerői gyakorol a jelentkezőkre. Külön bélyegzőjük lesz a gyerekeknek. Finom csemege a bélyeggyűjtőknek.

Nem szabad kihagyni a -zínjátszó szakkör szép eredményeit. A múlt évben a János vitézzel tettek tíznapos körutat az országban és 10 OOfl forint bevétellel tértek haza Jutott a pénzből bőven t

nyári táborozásra. Most a Dzsemir szőnyege című mesejátékkal készülnek az új körútra, újból főképpen a bányavidékekre, ahol a bányász- családok a 30 gyereket majdnem „szétszedték”. Sokan akarták örökbefogadni kis vendégüket. Táncszámok is szerepeltek a műsoron. A jelmezeket a varrólányok készítik, akik ügyesen haladnak a szakszerű vezetés, oktatás mellett. Povázsay Sándorné, a kultúrfelelős büszkén mondja, hogy a színjátszók között akad komoly tehetség is, lehet, hogy valamelyiket színpadon látják majd viszont.

Fiatal pedagógus-nevelő leánnyal utazom hazafelé. Egy négyéves szőke gyerek pillanatra sem engedi el a kezét.

— Hová mész kicsi? — kérdem.

— Icu anyu anyukájához

messzire — mondja, s nagy fekete szeme mint a csillag ragyog.

Ilonka valóban szabadságra utazik, s magával hozta a kislányt az intézetből.

— Ha nem akarom, akkor is így szólítanak — mentege- tődzik az „anyu” miatt. — Egyik gyerek — ki tudja, milyen tudat alatti emlék hatására — így szólított, s a többi nyomban utánozta. De én nem is bánom. Mindegyik mintha az enyém lenne. Soha nem megyek sehová anélkül, hogy ne vinnék magammal gyereket.

„Anyuka” az igazi anyuka helyett és apukák: az igazgató bácsi, az Imre bácsi és a többi pedagógus és nevelő. Az ő gyerekeik valameny- nyien.

Ezt láttam a fóti Gyermekvárosban.

r Somody Erzsébet

EGY LOTTÓ-ÖRÖKLAKÁS \ - NÉGY NYERTES

i

A lotto legutóbbi jutalom- ? sorsolásának hét fő nyeremé- ^ nye közül az egyik Üllői úti ^ kétszobás, összkomfortos örök- ^ lakásért már jelentkeztek. A ^ szerencsés nyertesek Borsos ^ Sándor, Orsóczky Lajos, Vi- £ vony László és Karasz Já- ^ nos, a Landler Jenő Járó- ^ műjavító Vállalat dolgozói. ^ Négyük közül egyiknek | sincs lakásgondja, ezért úgy ^ határoztak, hogy a nyere- ^ ményt eladják. Kárász Já-1 nos házasság előtt áll, s a ^ neki jutó pénzből gödöllői ^ házukat hozza rendbe, Ivony ^ László lakása berendezését | újítja fel, egészíti ki, a másik ^ kettő pedig családjával együtt ^ dönt a rájuk jutó összeg sor- | sáról. i

Kétszemélyes turista étkészlet

Félautomata

paprikaszedőgép

A paprika nagyüzemi ter-g mesztésénél a talajművelést, a növényápolást, a palántázást és a növényvédelmet már gépesítették, de a szedést teljes egészében kézzel kellett vs- gezni. Az állami gazdaságok két szakembere RS—09-es traktorra szerelhető, félautomata paprikaszedőgépet szerkesztett, amelynek segítségével gyaloglás és hajlongás nélkül dolgozhatnak a szedők. A Kreseh—Bálint-féle paprikaszedőgépet a Nagyhörcsöki Állami Gazdaságban próbálták ki. A tapasztalatok szerint egy mázsa paprika szedési költsége

11.6 forintról 7.11 forintra csökkent, a kézi munkáéi ő szükséglet a korábbinak csaknem egyharmadára mérséklődik. Az új paprikaszedögépböl, amelyet újítói paradicsomszedésre is átalakítanak, ez év tavaszára 30-at készít a Mezőhegyes! Állami Gazdaság gépműhelye. *

A Sport-, Hangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat sok új cikket hoz forgalomba tavasszal. Újdonság lesz pél- ídául a táskában hordozható 22 darabból álló kétszemélyes tn- f rista étkészlet, amelynek súlya mindössze két kiló. Törhetetlen Í tányérok, nylonabrosz, gyapjú pléd és teafőző tartozik a kész- í, leihez.

Több szép, korszerűen felszerelt üzlet nyílik

Megkezdik az új kereskedelmi gépek és üzleti berendezések sorozatgyártását

FÉRFI DOLGOK

A kereskedelem és a vendéglátóipar korszerűsítése az idén minden eddiginél nagyobb feladatot ró a Belkereskedelmi Minisztérium ipari trösztjére. Az idén az üzletek nagy részét átalakítják a modern kereskedelmi követelményeknek megfelelően, a legtöbb helyen korszerű gépekkel szerelik fel a boltokat és a vendéglátóipari létesítményeket.

A Belkereskedelmi Minisztérium ipari trösztje 1960- ban

elsősorban önkiszolgáló boltokhoz szükséges gépeket és üzleti berendezéseket gyárt.

Az idén már sorozatban készülnek az új típusú hűtővitrinek, a nyitott hűtőpultok és a húsboltok részére a szabályozható hőmérsékletű „hentes . kirakatok”. Eddig ezeket a berendezéseket nagyrészt külföldről szerezték be. A korszerű csemegebolt berendezéseit az idén már szin^ tén a hazai kereskedelmi gépgyárak készítik. Újdonság lesz a csővázas, műanyag bur- kolású italállvány, az áru- gondola és a pénztár, amiből több ezer készül.

A boltokban régóta nélkülözik az univerzális darálókat. A tervek szerint a tröszt rövidesen megszünteti a hiányt:

olyan üzleti darálókat gyártanak, amelyek gyorsan megőrlik a vásárolt diót, mákot vagy kávét.

Uj fajta automatikus sonkaés szalámiszeletelőt is készítenek. Nem feledkeztek meg a vendéglátóipar további korszerűsítéséről sem. Bővítik a krémkávéfőző gépek választékát. A „C Casino” gép sikere után az idén még szebb kivitelű gépeket gyártanak. A büfék részére a tröszt üzemeiben megkezdik a gépi hűtésű, széf) formájú söntés- pultok és hűtővitrinek gyártását. Ezenkívül

teljesen önműködő jégkészítőt és italkeverőt is forgalomba hoznak.

Több fajta új konyhagépet is készítenek, egyebek között edénymosogatót és nagy teljesítményű szeletelőgépet» Kiépítik ezenkívül az országos javítóhálózatot és szakmai tanfolyamokon ismertetik a boltok dolgozóival és á gépek kezelőivel a berendezések működését, használatát.

NAPFÉNYENERGIAVAL FŰTÖTT SZÁLLODA

A dél-franciaországi Perpig- nanban rövidesen megnyílik az ,a szálloda, amely először alkalmazza a napenergiát fűtésre és melegviz-szolgáltatás- ra. A napfényes dél-francia klímában épült szálloda tetején különleges tükrökkel fogják fel a nap sugarait. Szakértők véleménye szerint ezzel a módszerrel a szálloda fűtési költségei 80 százalékkal csökkenthetők.

Nepss vasúti kocsiban utazom. Ahol vedig sokan vannak, sok a beszélgető is. Ne- hezen haladok miattuk az olvasnivalóban. Különösen asz- szonyok beszédfűzése köt le; ők egy kicsit hangosabbak is ... Jobban otthon érzik magukat a fülkében?

Az egyik nagyhangú viszi a szót;

— ... mégis azt mondom, hogy a rádióban a szívküldi műsora a legszebb. Vgy el tudok rajta szontyolodni, amikor azt dalolják, hogy „Árva a ház”!

— Hát biz’ árva is — sóhaji az egyik halkabb beszédű (azért ezt is egész jól lehet hal. lant). Férjhezment a harmadik lányom is. a legkisebbik aztán ez se maradt itthon. Pestre mentek.

— Mind oda töri magát — ; szól közbe az előző.

: — Oda. oda. otthon meg lesnie úgy kong utánuk a nag% í lakás. Nemrémben még három hány danájától volt hangos o \norta. most meg egy se ... Pe- j dig a két nagyobbnál mái \unoka is van.

I — Látja, az enyimek met í (iágyevokek. azián a kisebbik laki Szombathelyen katona ’’szívküldit küldött az apjánál

ötvenedik születésnapjára — meséli a nagyhangú.

Elméláznak rajta, hogy sziv- kiildit küldött a kisebbik. Aztán az egyik asszony megkérdi:

— Oszt’ mit küldött?

— Azt, hogy „Deres már a

határ’’.

— Szép nóta, biztos örült aZ öreg!

— Fészkesfenét. Azt mondta, felkepeli, ha hazagyün.

— De miért?

— Hát a második sor miatt, hogy „Őszül a vén betyár”.

Nevetjük.

— Az én öregem már 27 éves korában őszülni kezdett — mondja az egyik kardos néni.

— Azt nem is csudálom — súgja mellettem eay ultizó legényke a társának. — Elgondolom, mi lett volna, ha hangosan mondja...

Nyílik a fülke ajtaja. Borostás állá őszülő cigány lép be rajta. Lopva, aggódó tekintettel néz körül. Amikot látja. hogy nincs kalauzveszély. a szlnehagyott malac- topó alól ütötl-kopott hegedül

húz elő. Megcincogtatja, azután játszani kezd:

„Most van a nap lemenőbe’ ...”

Na, zeneakadémiát biztos nem végzett, de azért el lehet hallgatni. Csend is lesz a fülkében, elgondolkodva hall- gatkozik mindenki. Vajon ki mire gondol most? ... A vénember meg öreges, reszketeg hangján énekelget.

Fiatal szomszédaim is abbahagyják a rablóultit. Amikor az öreg befejezi a műsorát, az egyik ultizó suhanc pénzdarabot dug a markába, s a fülébe súg valamit. Az örea reszkető igen-eket bólogat. Mindenki feszülten várja, mi lesz ez?

Az öreg cigány odalép a pad szélén ülő jamnikalagos legényhez. s a fülébe húzza.

„Nem vagy legény Berci...”

Általános nevetés tör ki. A címzett papucsvörös lesz, a legszívesebben haragudna, de fél a közvéleménytől. Lassan felderül azarca, azután visszarendel:

„Ezért a legényért nem adnék agy almát..

Derül az egész fülke és nevetve szurkolja végig a különös szívküldi-párbajt. A beszélgető asszonyok a leghálá- sabb közönség, visítva nevetnek egy-egy jól sikerült visszavágáson, az olyanon, hogy „tökmag akadt a kezébe”, meg, hogy „maradt itthon kettő- három nyomorult”.

Az Öreg Cigány meg csak totyog ide-oda a két hadakozó ifjú közt. Mosolyog, mutatja fogatlan ínyét. Tetszik neki a vetélkedés, segítene is, de a nagyközönség nem engedi. Közben a kalauz is benyit. Az örea későn veszi észre, menekülő mozdulatot tesz. azután meggondolja: most már mindegy ... A kalauz azonban most megértő: visszahúzódik, s hony a szabályokon se essék nagy csorba, a peronról finyeli az eseményeket a kisablakon át.

Repül az idő. Egy szívvel nevetünk, szórakozunk a szokatlan szívküldin. s csak azon vesszük észre magunkat, hogy a rendezőnálvaudvaron kattog a vonat kereke. Véne n zenének. Az öreg hallott háttal kalapot. záporoznak a forintok. sőt a legény bankót ad,

Nekihevülve, mosolyog va sziliünk le a pályaudvaron. Remek kis rögtönzött sZ’V- küldi volt. Kölöehn* a rádió sem tudna összeállítani!

Fazekas Mátyás

Szívküldi a vonaton

—- Mi történt nálatok?

— Semmi, csak a férjem lement a pincébe fát vágni. • •