Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

MtCVf

l'JfirloP

I960. MÁRCIUS 9. SZERDA

A mezőgazdasági főiskolák és a technikumok várják az idén végzett gimnazistákat és általános iskolásokat

A Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságán elmondották, a mezőgazdasági felső- oktatási intézmények az idén mintegy 10—15 százalékkal több érettségizett fiatalt vesznek fel, mint a megelőző években. Az agrármérnöki diplomát adó Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági mérnöki és mezőgazdasági gépész- mérnöki karán, továbbá a mosonmagyaróvári, a keszthelyi és a debreceni mezőgazdasági akadémián, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán összesen mintegy 800, az Állatorvosi Főiskolán, az Erdészeti Főiskolán pedig további 200 új hallgatót várnak.

A felvételeknél előnyben részesítik azokat, akik a mezőgazdaságban, vagy egyéb gazdasági ágakban már gyakorlatot szereztek.

A mezőgazdasági felsőoktatási intézmények végzős hallgatóit fokozott megbecsülés, biztos állás várja. Általában igen kapósak a jól képzett mezőgazdasági szakemberek; a betöltésre váró állások száma évről évre jelentősen meghaladja az iskolából kikerülők számát.

Ugyancsak gyorsiramú fejlődés tapasztalható az ország különböző vidékein • működő 39 mezőgazdasági technikumban. A termelőszövetkezetek támasztotta fokozott igény kielégítése éi'dekében például a három év előtti 1100 helyett az idén már körülbelül 2000 hallgatót vesznek fel a technikumok.

Ezzel egyidejűleg a technikumok felnőtt levelező hallgatóinak számát a megelőző évekéhez képest több mint kétszeresére növelik. A technikumokból kikerülő általános mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági gépész, kertészeti és erdészeti szakemberek egy-két évi gyakorlat után brigádvezetői munkakörben, továbbá egyéb mezőgazdasági jellegű vállalatoknál, földművesszövetkezetekben és a szakoktatás területén helyezkedhetnek el, de a képesítő bizonyítványnyal a főiskolákra és az egyea kislány aki élvezi a • J strandot, és rendkívüli rajongással viseltetik a Bambi iránt: tisztes szülők gyermeke, s úgy hírlik, lelkiismeretes kisdiák, aki a rádió gyermek- kórusának szerény tagja,

Nem is Kovács Esztikével van baj. Ö — amint tudom — valaki más helyett énekelte a kedves, nem éppen irodalmi, de fölöttéb hangulatos kis elmeművet, beleadta minden gyermeki báját, s előadói invencióját, s olvasom, hogy a hanglemezgyár ismét újabb húszezres példányban ereszti útjára a sikeres felvételt. Ez a része a dolognak, tehát rendben van.

Az viszont már kevésbé, hogy e pillanatban szerte az országban osztódással szaporodnak a pancsoló gyerekek, minden szülő, akinek viszony-'} lag elfogadható hallású gyér-} meke van, beidomítja ez al-} kalmi produkcióra, nincs &szp-J resszó, vonat, étterem, kő-} zel s távol e kis Magyaror-J szádon, ahol ne hangozna felJ a gyermeki vallomás arról,} hogy „én úgy élvezem a} strandot..Ülsz, kedvesJ olvasó, a körúti eszpresszóJ füsttel pácolt helyiségében,} éppen nekiallsz, hogy ezt a} nagyon fontosat, elmulaszt-J hatatlant közöld a kiszemeltJ hölggyel, vagy éppen hosszabbJ lejáratú kölcsönödet igyekszelJ előnyös feltételek mellett} megszerezni, netán utolérhe-} tetten újításodat igyekszelJ gyakorlati emberrel megvi- J tatni — amikor lependerül a \ sarokban a székről egy há- j rom- vagy ötéves, s a szülők< gálád biztatására elvisongja, '• hogy ő élvezi a strandot — de \ úgy! Túlzás persze, de én azt\ hiszem, hogy ez az újabb \ húszezer lemez újabb ötven- \ ezer pancsolót jelent.

Mondjuk, még ez se külö-'t nősebben vészes.

Valahogy viszont híre tér- j jedt annak, hogy az eredeti\ kis pancsolóval valami szőr- \ nyűség történt, valami olyas-] mi, hogy nem pancsol többé. ] Nos, van a rádiónak egy in- i tézménye, a „tájékoztatási i szolgálat”, amelynek dolgozói; három műszakban igyekeznek válaszolni a kíváncsiskodók kérdéseire. Ezúttal öt mű- szaknyi kérdésre kellett felel- niök, amikor is mindenki azt tudakolta, hogy igaz-e a hír a kislányról, aki a sors ádáz csapása folytán immár nem pancsolhat többet. Hiába volt minden megnyugtatás, fölényes, türelmes és türelmetlen válasz:' a telefon csörgött, a tájékoztatók tájékoztattak, majd a rádió, amely okosan ellensége minden sztárolásnak, mégis jobbnak vélte, hogy a részvétteljes invázió megszüntetésére inkább megszólaltatta a pancsoló gyermeket. A kísérlet sok eredménnyel nem járt, a hallgatemekre is felvételt nyerhetnek. A mezőgazdasági technikumokba jelentkező fiatalok részére a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek úgynevezett

társadalmi ösztöndíjat létesítenek, ha az iskola elvégzése után az ösztöndíjat adó üzembe, vállalathoz, szövetkezetbe térnek vissza.

A korszerű technikát alkalmazó mezőgazdasági nagyüzemek ma már'képzett munkásgárdát igényelnek, ezért az ipari üzemekhez hasonlóan, az idén először, széleskörűen megszervezik a mezőgazdasági szakmunkások képzését' is. A

14—17 éves fiatalok, vagy az ennél néhány évvel idősebbek termelőszövetkezetekkel hároméves szerződést kötnek, s a gyakorlati munkák mellett évente háromhónapos elméleti kiképzésben részesülnek, szakmunkást képesítést nyernek. A felnőttek részére üzemi tanfolyamokat szerveznek.

A tervek szerint évente több ezer fiatalt vonnak be a mezőgazdasági szakmunkás képző oktatásba.

A következő években különösen sok mezőgazdasági gépkezelő, továbbá traktorvezető és gépszerelő szakmunkásra lesz szükség.

BOJTARISKOLA

A Nagykunság kiterjedt legelőin évente több száz juhnyájat terelnek a juhászok, akik általában idős emberek, s maholnap nyugdíjba mennek. Az utánpótlás biztosítására most bojtáriskola nyílt a Nagykunsági Állami Gazdaságban, ahol általános iskolát végzett fiatalok sajátítják el ezt az ősi mesterséget.

A fiatalok egy-egy tapasztalt bojtárral tavasztól őszig kint tartózkodnak a legelőn és gyakorlat közben ismerkednek meg a juhtar- tás fortélyaival. Tanulmányi idejük alatt a számadó bérének 65 százalékát kapják.

OLTJÁK A HALAKAT

A tatai halgazdaságban az elmúlt hét végén megkezdődött a halivadékok telepítése. Csaknem 2000 mázsa pontyot és más halat helyeznek ki a gazdaság 53 nagy tavába. A bicskei üzemegységben, ahol tavaly hasvízkór lépett fel és az állománynak mintegy 30—40 százaléka elpusztult, most leküzdik a fertőzést. A tavak medrét a víz ráengedése előtt mésszel fertőtlenítették, a betelepítendő halak ellenállóképességét pedig antibiotikummal növelik. Négyszázezer 3—30 de- kás halat oltanak be kJoro- ciddal. Az erre a munkára betanított dolgozók 8 óya alatt egyenként 6000—7000 halnak adják be az injekciót.

Még egyszer a Budapest- Veresegyház-Vác vasútvonalról

tók akként gyanakodtak,

hogy az elhangzott szöveg egy korábbi pancsolás következménye.

S eljutottunk végre mondanivalónk lényegéhez. Ahhoz ugyanis, hogy a közelmúltban súlyos bányaszerencsétlenség történt országunkban. Napokon át úgy kapcsoltuk be a rádiót, úgy nyitottuk fel az újságot, hogy kapunk-e megnyugtató hírt a mentési munkálatokról?

A rádió tájékoztató szolgálata nyugalmas napokat élt

át. A telefon nem csöngött, távirat, személyes érdeklődés nem volt.

„Sok dolgok vannak földön és égen..

Tokaji György

A minap egy őrszentmiklósi olvasónk panaszára a MÁV illetékesei nyilatkoztak és elmondották hogy a háborús rongálódást szenvedett Budapest, Veresegyház, Vác vasútvonal helyreállítása ideiglenes, ezért lassú és korszerűtlen a közlekedés.

Minthogy a nyilatkozat egy sor, általánosan ismert körülményről nem beszél, szeretnék pár gondolatot felvetni.

1 A Rákospalota, VeresA * egyház, Vác és a Veresegyház, Gödöllő villamos - vonalakat a HÉV 1912-ben építette (s a Sopron—Pozsony viszonylattal együtt az ország első villamosvonala volt) és azokon századvégi típusú Siemens—Schukert viljamos- mozdonyokat és motorkocsikat közlekedtetett. így vette át a MÁV és ezek a szerelvények közlekedtek 1944 decemberéig, a vonal leromlásáig.

O Ezek az elavult villa- mosvontatású szerelvények a Rákospalota—Veresegyház 19 km-es utat 29.25 perc alatt tették meg, ez most 375-ös mozdonnyal 50—80 perc. Veresegyház és Vác között mintegy 45 perc volt a 21 km-es út, most 70.79 perc! A 11 km-es Veresegyház— Gödöllő vonal 21—22 perc volt, most 30 perc. A közlekedés pontosságáról nem is beszélve!

Q Tudomásunk szerint a felszabadulás után a BHÉV a Gödöllő—Veresegyház és a Veresegyház—Rákospalota vonalszakaszokat kérte azzal, hogy a vonal helyreállításával körforgalmat csinál, de a MÁV nem adta azzal, hogy a saját erejéből és használatára felépíti.

/| És mi történt? A-vil- * lamosvezeték csak egy darabon volt hasznavehetetlen, mégis az egész felsővezetéket az oszlopokkal együtt lebontották ' és az emelkedőkkel épített pályára, amivel csak a villamosvontatás bírt, nehezen vontató, kedvezőtlen időben gyakran csődöt, mondó kis gőzmozdonyokat hoztak, a

5.

helyreállítható mozdonyok és motorkocsik anyagát máshol használták fel.

Tudomásul vettük a magasabb érdeket, mert:

a negyvenes évek végén megkezdődött a volt villamosvonal osztályo- sítása, a földmunka végig elkészült, nagy részben a talpfa- és síncsere (a villamosvonat 3U~es vékony síneken járt) és az állomások nagy részének átépítése is. De a 45 km-es vonalrészből 12 km-en. a munka abbamaradt: elmaradt Veresegyház gócponti állomás átépítése és Veresegyház—Vácrátót közt 12 km szakaszon a síncsere. Hiába I. osztályú a vonal Bp. Nyugatitól Veresegyházig, nem közlekedhet rajta nagyobb mozdony hosszabb szerelvénnyel, mert Veresegyház állomás sem a hosz- szát, sem a súlyát nem bírja! A 12 km-es szakasz avult, ócska. Az ilyen síneket már nem is gyártják. Ezért ha valahol hiba van, hasonló — máshonnan elvett — elavulttal foldozzák-toldozzák.

A Egy időben sok szó hangzott el a vonal dieselesítéséről a villamosítás helyett. Mi a helyzet ezen a téren?

Ezeken a vonalakon sokan utaznak munkába Rákospalotára, Újpestre. A közlekedés mindennapos téma, az utazás lassú, a vonatok a napi 14 vonatpár ellenére zsúfoltak, hiszen a kis 375-ös mozdony 9—10 kocsinál többet nem visz. Nézzenek körül ^ az illetékesek, fut-e be a fővárosba még egy ilyen mostoha viszonylat?

Ismerjük a MÁV nehéz helyzetét és távol áll tőlünk, hogy lehetetlent kérjünk. Mégis le kellene szűrni az elmondottakban található tervszerű tlenségeket, logikátlanságokat és az érdekelt dolgozók ezreinek nevében kérjük, vegyék revízió alá a veresegyházi vonal ügyét, keressék meg a legjobb megoldást, hozzák előbbre a határidőket és minél előbb orvosolják a panaszokat.

Fazekas Mátyás

7.

Pancsolás — ad infinitum

IÁ FŐKÖNYVELŐ MEGMAGYARÁZZA:

Mi mindent takar a termelési szó?

— Szóval akkor elhatároztuk, hogy szocialista brigád leszünk. Elhatározásunkat jelentem a vezetőségnek. Ha más nincs, mehetünk is haza — zárta be a gyűlést Molnár Pista brigádvezető.

— Várjunk még egy kicsit — szólt Kovács Jancsi, aki még mindig a helyén ült. — Én még szeretnék valamit mondani:

— Mi lenne, ha megkérnénk Borbás Imre bácsit, a főkönyvelőt, délutánonként beszéljen nekünk azokról a bizonyos vállalati mutatókról.

— Jól beszélsz — erősítették innen is, onnan is.

Megállapodtak, hogy Molnár Pista megbeszéli a dolgot Imre bácsival.

— Nagyon örülök Pista, hogy ilyesmire kértek — válaszolta a főkönyvelő.

Szépen meg is egyeztek az első alkalomban. Amikor eljött az ideje, mitiden brigádtag kékfedelű füzettel jelent meg a kultúrteremben.

— Nem lesz ez olyan érthetetlen, ha részeire bontjuk azt, amit az előbb egyszuszra elmondtam.

— Először is azt kell tisztáznunk, mi is az a késztermék? De talán mondjátok meg ti.

Körülhordozta tekintetét, aztán megállapodott Horváth Palival. A fiú felhívásnak vette a dolgot, hát felelt a kérdésre:

— Késztermék az, ami már elkészült. Nálunk például az esztergapad.

— Ez igaz — szólt ismét a főkönyvelő —, de hát ezek szerint a fonógyáraknál nincs is késztermék, mert

a késztermék

a szövet. Pedig a fonógyárakban is van késztermék, ez pedig a fonal. Úgy fogalmazhatnánk meg, hogy készterméknek nevezzük azokat a gyártmányokat, amelyeket az illető vállalatnál már nem munkálnak tovább. De ezek közül is csak azok számítanak készterméknek, amelyek megfelelnek az előírt követelményeknek.

Molnár Pista élénken nyújtogatta a kezét, aztán amikor szót kapott, megjegyezte:

— Ezek szerint már értem azt is. mi az a félkésztermék. Az, amelyik a vállalaton belül még további megmunkálásra kerül.

— Nagyon jó — dicsérte meg Imre bácsi —, de hogy világosabb legyen, vegyük elő ismét a textilgvári példát. A gyárnak mondjuk fonodája, szövödé.ie és kikészítő üzeme is van. Ebben a gyárban ugyebár a szövet a késztermék. A fonal viszont csak

félkésztermék, mert azt még meg kell szőni.

— Talán emlékeztek még rá, amikor a teljes ipari termelést megfogalmaztam, értékesített félkésztermékről beszéltem. Nos, ha az említett textilgyár a legyártott fonal egy részét nem szövi meg, hanem átadja egy másik gyárnak, akkor értékesített félkésztermékről beszélünk.

Szó volt a teljes ipari termelés megfogalmazásánál

a szolgáltató munkáról

is. Ez pedig nem más, mint egy másik gyár termékén elvégzett munka. Megint csak a textilipar példája a legérthetőbb. Ha például a Pomázl Posztógyár elvállalja a Budakalászi Textilművek valamelyik kelméjének megfestését, akkor szolgáltató munkát végez.

— Az is szolgáltató munka — kérdezett közbe Horváth Pali —, ha az egyik gyár elvállalja a máSik 'gépkocsijának megjavítását?

— Természetesen — válaszolt Imre bácsi. — Minden olyan munka, amelyet más üzemnek végzünk, szolgáltatás. Persze, csak akkor, ha az illető gyár által félig már elkészített termékről van szó.

Ezek szerint most már ösz- sze tudjátok állítani a teljes ipari termelést.

Megcsináltak egy-két egyszerű példát és mindenk* tökéletesen megértette, miről is van szó. Ha például egy vállalat késztermékeinek értéke 100 ezer forint, értékesített félkésztermékeié 50 ezer, az ipari szolgáltató tevékenységéből 20 ezer forint a bevétele, akkor ennek a vállalatnak a teljes ipari termelése 170 ezer forint.

— Hallottatok egy olyan kifejezést is, hegy

teljes,termelés.

Ézt úgy kapjuk meg, ha az előbb kiszámított értékhez

hozzáadjuk a saját építő részleggel végzett építőipari tevékenység értékét.

— Látom, fáradtak vagytok — szakította meg magyarázatát a főkönyvelő. — Kis türelmet kérek, még két fogalmat tisztázzunk, aztán mára befejeztük. Az egyik a halmozott. a másik a nettó termelés fogalma.

— Most már nem is mondok könyvizű meghatározást, inkább megint előveszem a textilgyári példát. Mondjuk, hogy a fonodával, szövődével és kikészítővel rendelkező említett textilgyárban a fonoda négymillió forint értékű fonalat termel. Ezt a szövődében megszőtték és így a már elkészült szövet értéke hétmillióra emelkedett. A kikészítőben ezt a még nyers szövetet megfestik. A szövet így már kilencmillió forintot ér. Ebben az esetben a halmozott termelést úgy kapjuk meg, hogy a három számot összeadjuk. Itt az eredmény 20 millió forint lesz. A teljes termelési érték azonban csak 9 millió forint, mert ennyit ér a teljesen elkészült szövet. A halmozott érték tehát nem mutatja a valóságos képet.

— Röviden még annyit, hogy a nettó termelési érték alatt az iparban előállított új értékeket értjük. Ezt egy vállalatnál úgy számíthatjuk ki, ha a teljes termelési értékből levonjuk a felhasznált anyag értékét, a nem első osztályú áruk értékcsökkenésének csz- szegét és egyéb, anyagi természetű költségeket.

Imre bácsi levette a pápaszemét. mintegy jelezve, hogv az első óra véget ért, aztán így búcsúzott:

— Tudom, hogy egy kicsit

sok ezt így egyszerre megemészteni, gondol’.-^diatok az elmondottakon. Ha valamit

még minrUa nem é"’ '' •'!<■,

bá’-’VM ir or >• • • --étek mag. A jövő órán r boHohb hatolunk a vár ólet titt'aiba.

r—fi—

— Jól tudjátok, hogy van a gyárban egy építő részleg. Ez a kisebb építőipari munkákat elvégzi, tehát nem kell szíre-szóra vállalatot hívni. Munkájuk ugyancsak beleszámít a vállalat termelésébe.

Miután meggyőződött róla, hogy mindenki érti az eddigieket, folytatta:

— Sokszor hallottátok már azt a kifejezést, hogy

1 teljes ipari termelés.

Erről is elmondanám a hivatalos megfogalmazást. A teljes ipari termelés az ipari üzemekben a késztermékekből, az értékesített félkésztermékekből. az ipari szolgáltató tevékenységből és a befejezetten termékkészletből áll.

Varga Feri beletúrt a hajába, megvakarta a füle tövét, úgy szólt közbe:

— Ki gondolta volna, hogy ilyen kacifántos ez a dolog. Most már elhiszem. Imre bácsi, hogy még egy óránál is többet lehet beszélni a termelésről.

— Hát akkor az első órán talán arról beszélnék, mit is értünk tulajdonképpen termelés alatt — kezdte a főkönyvelő.

— Mi, közgazdászok így határozzuk meg az ipari termelés fogalmát: Termelés

alatt az ipari vállalatok ipari és saját erővel végzett építőipari tevékenységének eredményét értjük.

— Lassabban, Imre bácsi, í ezt már leírjuk — szóltak i többen.

I Az öreg lediktálta a meg- í fogalmazást, majd tovább • magyarázott:

i — Mit jelent ez? Azt, hogy í termelésnek számít minden ! olyan munka, amely vállalaton belül hasznos terméket J hoz létre.

\ Varga Ferire rámutatott:

J — Te például. Feri, ha J megcsinálsz egy fogaskereket, Jakkor termeltél, de csak Jakkor számít ez a fogaskerék Jbele az egész gyár termeléséjbe. ha jó, tehát használható. J Ezt nagyon jól jegyezzétek '■ meg.