Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-09 / 58. szám
1960. MÁRCIUS 9. SZERDA res r MEGY Et i'JCirlap 3 A térkép változik Az a szép a mi életűnkben, hogy amit kigondolunk és mindnyájunknak hasznos, azt gyorsan meg is csináljuk. Persze, az olvasó példát követel. Ám, tessék! Vegyük elő együtt hazánk 15 esztendővei ezelőtt készített térképét, s hasonlítsuk össze a maival. Mit találunk a main? Sztalm- várost, Komlót, Kazincbarci- kát, Inotát, a városi rangra emelkedett Ajkát. És a regi város- és faluneveket olvasva hány új gyár, üzem, intézet, egyetem, iskola neve jut eszünkbe! Tehát a térkép uj országot mutat, de az ember is más már, .mint a mastel évtized előtti. És csak másfél évtized múlt - el.. s Vácott jut ez eszembe, a Balassagyarmat felé vezcto ut szélén, s nézem a fold hatat hántő gépeket, a teglarakaso- kat, a pici mozgo pontokat, _ az embereket. A hegy gerince a kora tavaszi napsütésben kekes ködbe húzódik. Azért mégis e - jirulja titkát: fehér csíkok csillannak a bujkáló nap sugaraiban. Ezek a feher mesz- kőcsíkok parancsoltak ide ezt a nagy — szemmel meg nem, csak képzelettel látható gyárat, amely a köztudatban már él. A neve: Dunai Cement- és Mészmű. A már látható epuletek, az Irodáknak, szállásoknak, ebédlőnek, konyhának es raktáraknak adnak szűkös ,,ot- hont”. A legyalult, kisimított terület egyik sarkúban mar több emelet magas piros ia- lak emelkednek. Csak az ajtók, ablakok hiányozna«. _ Az lesz az irodaépület — m utatja Karkus Mihály szb- elnök. Mögötte, a hegy fele az a szürke, ami olyan, mint a vasból készült kukorica- goré, oda érkeznek majd be a mészkővel rakott csiliek. Az a fogadóállomás. Mozgás és mozgás ... Ez jellemzi ezt a néhány ezer négyzetméternyi _ termetet. Erről beszél, Tóth Liborius íőépítésvezető is. _ Tizenötöd magarnrnai 1 959. június 26-án jöttem ide. Szép, haragosszöld volt a kukorica levele, itt 1S> aho1 az íróasztal áll. - - Most pe dig?! Ezerötszázan vagyunk... Amíg a főépítésvezető emlékei szavakká válnak, bong talanul is lüktet bennem a két szótag: mozgás ... mozgaMert ezt lehet a legjobban érezni, az állandó es szüntelen változást, amelyet szervezni, irányítani kell. Vagy úgy is lehet fogalmazni: meg kell küzdeni az akadályok- kell. _ Építeni? ... Ebben már v an némi tapasztalatunk. Különösen az ÉM 1. szama Mélyépítő Vállalat torzsgar- dájának. Hiszen nemcsak gyárát, hanem várost is építettünk már Magyarországon. — Ez a kijelentés csak megallapitas. A törzsgárda — komuve- sek, mérnökök, kubikosok, technikusok, gépészek es segédmunkások — vándorok. Most öt esztendőre megtelepednek Vácott, felépítik a cement- és mészművet, az ötszáz lakást és illa^ berek-na- dek erek, továbbállnak. _ Ahol már rend van, házongyáron füstöl a kémény, onnan nekünk menni kell! — ezt Farkas József párttitkar, a közművesítés művezetője mondja nevetve. ltok, .szak- és betanított munkások kellenek, géphez, szervezéshez értők. Számolás- mérés-tanfolyamot indítottak. Szeptemberben a 22 analfabétát fogják betűvetésre, a VII —VIII. általánosra jelentkezőknek iskolát nyitnak. Két televízió kellett, mert egy kevés volt any- nyi embernek. Filmeket vetítenek. Egy-egy ismeretterjesztő előadáson háromszázan vannak. Több nem fér a terembe. Ilyen szomjúság is van. Bővítik, szélesítik az emberekben kialakult képet a világról és ehhez a kommunisták tanulnak, hogy adni tudjanak. A pártoktatásban, a szemináriumokon a VII. pártkongresszus anyagát harmincöt-negyven ember tanulja. Másfélezer ember között a harminc párttag nem lehet ott mindenütt. De a szervezett munkások már hússzor annyian vannak. Ez a nagy erejük hát, hogy a szakszervezet vezetősége és a tagjai hallgatnak rájuk. Bizonyíték? Szeptember és december között kétszáznegyvenen kérték felvételüket a szak- szervezetbe. Eredmények ezek? Igen. Bajok, hibák? Azok is vannak. Például: a KlSZ-szer- vezetnek csak a neve van meg és' a vezetősége. Még nem ébredt fel, nem állt talpra, Ehhez segítség kell. A pártvezetőségé is. — Pedig szeretnénk tánc- és színjátszó csoportot, ol- vasómozgalmat, igazi klubéletet. — Ezt Sógor Marika mondja, az egyik vezetőségi tag. — Tudom, kevés kívánni, sóhajtozni... A váci városi KlSZ-bizott- ságon ígérik: segítenek, A március 2-í pártvezetőségi ülés jegyzőkönyvében szerepel: — A terveket sürgetni... Igen, mert még csak részterveik vannak. Pedig az első kemencétől 1963-ban már cementet várunk, a népgazdasági terv szerint. Alapozni, építeni kellene — sürgősen. Sürgősen . .. Ezt többször olvasom a jegyzőkönyvben, s hallom a főépítésvezetőtől, a párttitkártól, a művezetőktől, a törzsgárda tagjaitól. Jogos aggodalom és féltés van a sürgető szavak mögött. Hiszen 1965-ben annyi cementet kell adnia ennek a gyárnak, amennyit jelenlegi gyáraink adnak összesen. Déri Károly VETŐMAGOSZTÁS A kocséri Uj Elet Tsz-ben az idén 405 holdon termelnek paradicsomot. A palánták egy részét a tagok nevelik elő a háztáji gazdaságban. Horváth Zsigmondné és Utassi Dénes a szövetkezet irodájában tasakolják a paradicsommagot; holdanként 10 dekát tesznek egy-egy csomagba. (Csekő felv.) Saját géppark - eredményesebb gazdálkodás Az idén 600 000 forintot költ gépek vásárlására a maglóéi Micsurin Tsz — Délre megjön az elnök, várják meg a szobájában. Kora reggel indultak el határt járni a mezőgazdásszal. Még nem is reggeliztek, nem maradnak sokáig. — Ezt a választ kaptuk, amikor a minap Maglódon, a Micsurin Tsz elnökét, Pálos Lászlót kerestük. Azon tanakodtunk, megkeressük-e a határt járókat, amikor régi, kedves ismerősünk, Cséke Zsigmond, a szövetkezet főkönyvelője üdvözölt bennünket — Az elnököt a határban nehéz lesz megtalálni. De talán én is tudok felvilágosítással szolgálni. Elhelyezkedtünk az íróasztal mellett., — Azzal kezdem, hogy tegnap jó üzletet kötöttünk I | — mondta Cséke elvtárs. — ’ Az egyik olasz cég exportőre látogatta meg szövetkezetünket és megvett tőlünk 42 darab hízott marhát. Élősúly kilogrammonként egy forinttal többet kapunk a szokásosnál. A külföldi kereskedők nagyon igényesek, különböző feltételeik vannak, de jól megfizetik, a fáradozást. — Maradt-e még hízómarhájuk, vagy elvitték mind? — szakítottuk félbe a tájékoztatást. — összesen 250 szarvas- marhánk van még, ebből 114 tehén, 66 hízómarha, a többi növendék. S hogy mondjak egy valóban érdekeset: az év ! Március 27-én: MSZBT megyei küldöttválasztó értekezlet Kedden délelőtt ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Pest megyei elnöksége. Az ülésen megvitatták és sok gyakorlati tanáccsal, hozzászólással egészítették ki az MSZBT Pest megyében végzett munkájáról szóló beszámolót. A beszámolót március 27-én, a megyei küldöttválasztó értekezleten ismertetik majd az MSZBT aktíváival. Ugyanott választják meg az MSZBT III. orparkunk palántázógéppel, hengerrel, billenős pótkocsival, tárcsával, fűkaszákkal, kulti- vátorral, műtrágyaszóróval, vetőgéppel, silókombájnnal és egyéb kisebb gépekkel bővül. — A gépállomás munkáját nem is veszik igénybe? — Csupán a mélyszántást, a gabonafélék kombájnolását, s ha addig nem kapjuk meg saját kombájnunkat, ötven hold silókukoricánk betakarítását végeztetjük el vele. Ennek ellenére, mint jelentős területtel megnövekedett tsz, a 3004/2-es kormányhatározat révén mintegy 7J 000 forint kedvezményt kapunk a gépállomási díjtételekből. — Honnan szereznek traktorosokat, gépkezelőket? — Tagjaink ülnek a traktorokon. Ha a gépnek nincs mit csinálnia, akkor gyalogmunkát végeznek. Havonta hetven munkaegységet is tudnak szerezni, ha jól dolgoznak. Ez pedig — a háztájin kívül — 3150 forint jövedelemnek felel meg. — Szükséges a tervezett nagyfokú gépesítés? — Természetesen. Hozzá kell tennem, hogy a gépállomásra különösebb panaszunk nem volt. Saját gépeink azonban mindig akkor állnak rendelkezésiünkre, amikor szükség van rá. Ennek igen nagy a jelentősége. Számításaink szerint a gépi munkák időbeni elvégzésével 2—3 év alatt megtérül a gépesítésre költött sok százezer forint. Nem fordulhat elő, hogy elkésünk az időszerű munkáikkal, sőt. még a szomszédos tsz-eknek is segíthetünk. — Hogyan? — Ha nálunk gépeink elvégezték az időszerű munkákat, például a műtrágyaszórást, szecskázást, aratást, vagy mást, a gépeket kölcsönadjuk. Az utóbbi hónapokban az üllői, a gyömrői, a vecsési és a gombai tsz-eket segítettük ki. Nehogy félreértés legyen: eszünk ágába sem jut, hogy versenyezzünk a gépállomással! A testvéri segíteniakarás és nem a nyerészkedni vágyás miatt adjuk kölcsön gépeinket. Úgy vélem, helyesen járunk el. mert valamennyire tehermentesítjük a gépállomást és a munkák időbeni elvégzésével hozzásegítjük a szomszédos tsz-eket is a nagyobb terméshozamok eléréséhez. Egyetértésünk jeléül bólintottunk. Sok beszédre már nem volt idő, mert az ablakon kitekintve láttuk, nyakig sárosán, fáradtan megérkezett a határszemléről a szövetkezet elnöke és mezőgazdásza. Érdemes volt rájuk várakozni, mert közben is sok mindent megtudtunk. Csekő Ágoston De amíg elmennek, újra útrakelnek? — Most csak a „berendezkedés” folyik, vagyis a folyamatos munka biztosítása. Két fontos feltételt kell megteremteni hozzá — magyarázza a főépítésvezető. — Az egyik a szállításhoz szükséges utak, a másik az emberek ellátása. Ut kell, mert már most olyan a forgalom, mint Budapesten a Körút és a Rákóczi út kereszteződésénél, hétköznap délben. Teherautók, dömperek, vontatók forognak, kerülgetik egymást a hepehupás, feneketlennek látszó sárban. — Csak sóderből ötvenezer vagonnyit kell ideszállítani — mondja a főépítésvezető — és mennyi tégla, cement, faanyag, vas szükséges, meg a többi anyag?! Hirtelen még felsorolni sem tudom. Aztán I kétezer ember részére szállást, konyhát, éttermet, előadó- és klubtermet, orvosi rendelőt kell biztosítani. — Az május 1-re kész — szól közbe a párttitkár. Karkus Mihály bólint és noteszt húz ki a zsebéből. — Megtartottuk munkahelyenként a termelési értekezletet. A felajánlásokat most összesítjük, de amit kértünk, azt vállalták a dolgozók... Az április 4-i ünnepséget már az étterem ezer négyzetméteres csarnokában tarthatjuk meg. A szállás is előbb készen lesz. Kik adták erre a szavukat? Décsei, a szállító, Csatlós, a kubikos, Germán, a kőműves, Zellei, a vasútépítőbrigád vezetője és a brigádta- gok. Meg Perjési Lajos, vízvezetékszerelő, Magyar József vasúti előmunkás, párt- csoportbizalmiak, Marx Pista bácsi, pártvezetőségi tag, Martinkovics József művezető, Horváth János és Szász Károly szakszervezeti bizalmiak és még sokan, sokan ... Másfélezren vannak most, közöttük harmincán párttagok. Mit tesznek, hogyan adnak életjelt magukról? Segítséget kér az építésvezetőség. Későn jönnek, korán mennek az emberek. Fegyelmet akarnak, de nem büntetéssel kezdeni. A pártszervezet mozdul, beszélget, ösztönöz. Párttag nem késhet, nem lóghat. Példa kell. Adják. Akinél nem használ a párttagok jó szava, akire nem hat a kommunisták példája, büntetik. A munka szervezésében, a mozgás ütemében segíteni kell. Minden hónapban egy-egy építésvezető számol be a pártvezetőségnek. Megállapítják: a munkásoknak minden építésvezetőség külön-külön fizesse a bért, mert a központi pénztár előtt tolongás van. Ez időveszteség. Amikor letelik a műszak, következik a második nyolc óra, a tanulás, a pihentető szórakozás ideje. Ideiglenes klubszobákat rendeztek be, ahol harmincötén beton-, malterkeverő-, szivattyú- és darugépkezelői tanfolyamot végeznek. Nyolcvanan a dömper motorjával ismerkednek. Fogynak a segédmunkáA szakszervezet 2 t y anyagilag is támogat|a \ pedagógusaink külföldi társasutazásait í \ Mint az előző években, az ^ idén is számosán utaznak ^ pedagógusaink közül kül- 6 földre. A Pedagógusok Szak-1 szervezetének központi mű- ^ velődési otthona — július 1 ^ és augusztus 15-e között — ^ Bulgáriába, Csehszlovákiába, ^ Lengyelországba, a Német De- £ mokratikus Köztársaságba, ^ Romániába és a Szovjetunióba ^ szervez társasutazásokat. A ^ külföldi utakon előrelátható- ^ lag több mint 1200 nevelő £ vesz részt, négyszer annyi, £ mint az elmúlt évben. A költ- £ ségekhez mintegy 150 000 fo- ^ rinttal a szakszervezet is hoz- £ zájárul. ^ A külföldi kulturális egyez- ményeink is módot adnak ar- ^ ra, hogy nevelőink tanul- ^ mányútra menjenek. Az ál- ^ talános és középiskolák peda- ^ gógusai közül az idén ötven- £ öten töltenek majd három he- 2 tét külföldön. 2 2 Amikor még közlegény voltam végére — legnagyobb reszt saját állományunk szaporulata és a háztáji borjak megvásárlása révén — szarvas- marháink száma 578-ra no. _ Tartanak más állatot is? _ Négyszáz juhot és 145 s ertést nevelünk. Ezek száma decemberre 950, illetve 634 lesz. Ezt pontosan kiszámítottuk. Nem lesz istálló- es takarmányhiány, többek között 1500 köbméter silót készítünk, gondoskodunk abrakról és szálastakarmányról is. Ceruzát, papírt vett elő Cse- ke elvtárs, lapozgatott a szövetkezet ez évi tervét tartalmazó füzetben, s közben számolt, magyarázott. — Az idén 45 forintot akarunk osztani egy munkaegységre. Évközben, előlegként, csaknem félmillió forintot fizetünk ki tagjainknak. Ehhez pénz kell, nagyon sok pénz. Nem hiába főkönyvelő, villámgyorsan számolt, s közölte az eredményeket: ehhez 600 ezer forint kell, ahhoz más- félmillió, a kertészettől hárommilliót várnak, gépek vá- sárlására félmilliót költenek... Meggyőződtünk róla — mert nem először kerestük fel a tsz-t —, hogy gazdag elképzeléseiket nem homokra építik. A terv készítésekor órákig vitatkoztak száz, meg ezer forint felhasználásáról. A tagok is elmondták javaslataikat, észrevételeiket, s így alakult ki az az elgondolás, hogy a szövetkezetnek elsősorban kertészkedéssel, állat- tenyésztéssel és takarmánytermesztéssel kell foglalkoznia. — Gazdaságuk belterjesí- tése felvetett más problémákat is, nevezetesen azt, lesz-e elegendő munkáskéz a földek gondos műveléséhez, az állatok szakszerű neveléséhez? — Ezen mi is sokáig törtük a fejünket — felelte Cséke elvtárs. — A vita alapj an a jövedelemelosztás új formáját, az eredményességi munkaegységjóváírást alkalmazzuk az idén, s a közös munkájába bevonjuk a családtagokat is. Ennek ellenére szakembereink és tagságunk javaslatára a fokozottabb gépesítés mellett döntöttünk, mert csakis ilyen módon tudjuk még belterjesebbé tenni gazdálkodásunkat. _ Milyen gépeket akarnak v ásárolni és miből? — Az idén már vettünk két traktort és egy teherautót, tavaly pedig három Zetort, egy kévekötő-aratógépet, rendsodrót, műtrágyaszórót, silótöltőket, vetőgépeket. Ebben az évben 607 000 forintot fordítunk újabb gépek vásárlására. Ehhez több mint 400 000 forintot saját pénzünkből adunk. GépHát már hogy legyek így katona? Parancsnokaimnak se tetszett a dolog. Túlságosan puhának, civilesnek tűnt a mozgásom, ezért újra meg újra „vigyázz”-t vezényeltek, mígnem megunván a sikertelen, de fájdalmas próbálkozást', beszaladtam a házba és kivettem a szekrényből a cipőmet. Azove- mód a koszos lábamra fel is húztam és trappoltam vissza a „gyalcor- lótér”-re. Csattant is aztán akkorát a sarkam, mint egy kölyök- ágyú. Kis idő múlva édesanyám meglátott és kegyetlenül rávert a gatyámra egy vesszővel, pedig addigra már tizedes lettem. T. M. egy gatya lötyögött, közlegény lettem, ök ketten aztán parancsoltak, vezényeltek, én meg vertem előttük a díszlépést gatyára lapított tenyérrel. A talpam csak úgy csattogott a keményre járt ösvényen. Egy darabig ment is a dolog, mint a karikacsapás, de amikor vigyázz- ba kellett magamat vágni, baj lett. Még a köz- legényi rangra is méltatlan lettem, mert hiányzott valami, ami pedig lényeges egy közlegénynél, ahogy azt később, igazi katona koromban tapasztalhattam is. A hiány pedig az volt, hogy hiába vágtam össze csontos bokámat, az istennek se akart csattanni. 4 mi falunkul ban április végétől őszig mezítláb járt minden gyerek. Már alig vártuk, hogy felmelegedjen az idő, ledobtuk a cipőt, csizmát, aztán vígan rúgtuk a port. Ha meg eső, esett? Nincs nagyobb gyönyörűség, mint a meleg pocsolyában mezítláb tapcsikolni. Történt egyszer, hogy két unoka- testvéremmel katonásán játszottunk a kertben. Lackónak valami levente sapkaféle volt a fején, így ő lett a parancsnok. Ha jól emlékszem, századosi rangot vett fel ez alkalommal. Pista csatos nadrágszíja révén őrmesteri kinevezésben részesült. Mivel rajtam csak szágos kongresszusának Pest megyei küldötteit. Mint Hegedűs Istvánná, megyei titkár tájékoztatójában elmondotta, megyénk képviseletében 10 szavazati és 12 tanácskozási jogú küldött vehet részt majd az országos kongresszuson. A megyei küldöttválasztó értekezleten kerül sor az elnökség újjáválasztására, illetve kibővítésére is,
