Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

1960. MÁRCIUS 9. SZERDA res r MEGY Et i'JCirlap 3 A térkép változik Az a szép a mi életűnk­ben, hogy amit kigondolunk és mindnyájunknak hasznos, azt gyorsan meg is csináljuk. Persze, az olvasó példát kö­vetel. Ám, tessék! Vegyük elő együtt hazánk 15 esztendővei ezelőtt készített térképét, s hasonlítsuk össze a maival. Mit találunk a main? Sztalm- várost, Komlót, Kazincbarci- kát, Inotát, a városi rangra emelkedett Ajkát. És a regi város- és faluneveket olvasva hány új gyár, üzem, intézet, egyetem, iskola neve jut eszünkbe! Tehát a térkép uj országot mutat, de az ember is más már, .mint a mastel évtized előtti. És csak másfél évtized múlt - el.. s Vácott jut ez eszembe, a Balassagyarmat felé vezcto ut szélén, s nézem a fold hatat hántő gépeket, a teglarakaso- kat, a pici mozgo pontokat, _ az embereket. A hegy gerince a kora ta­vaszi napsütésben kekes köd­be húzódik. Azért mégis e - jirulja titkát: fehér csíkok csillannak a bujkáló nap su­garaiban. Ezek a feher mesz- kőcsíkok parancsoltak ide ezt a nagy — szemmel meg nem, csak képzelettel látható gyárat, amely a köztudatban már él. A neve: Dunai Ce­ment- és Mészmű. A már látható epuletek, az Irodáknak, szállásoknak, ebéd­lőnek, konyhának es raktá­raknak adnak szűkös ,,ot- hont”. A legyalult, kisimított terület egyik sarkúban mar több emelet magas piros ia- lak emelkednek. Csak az aj­tók, ablakok hiányozna«. _ Az lesz az irodaépület — m utatja Karkus Mihály szb- elnök. Mögötte, a hegy fele az a szürke, ami olyan, mint a vasból készült kukorica- goré, oda érkeznek majd be a mészkővel rakott csiliek. Az a fogadóállomás. Mozgás és mozgás ... Ez jellemzi ezt a néhány ezer négyzetméternyi _ terme­tet. Erről beszél, Tóth Libo­rius íőépítésvezető is. _ Tizenötöd magarnrnai 1 959. június 26-án jöttem ide. Szép, haragosszöld volt a ku­korica levele, itt 1S> aho1 az íróasztal áll. - - Most pe dig?! Ezerötszázan vagyunk... Amíg a főépítésvezető em­lékei szavakká válnak, bong talanul is lüktet bennem a két szótag: mozgás ... moz­gaMert ezt lehet a legjobban érezni, az állandó es szün­telen változást, amelyet szer­vezni, irányítani kell. Vagy úgy is lehet fogalmazni: meg kell küzdeni az akadályok- kell. _ Építeni? ... Ebben már v an némi tapasztalatunk. Kü­lönösen az ÉM 1. szama Mélyépítő Vállalat torzsgar- dájának. Hiszen nemcsak gyá­rát, hanem várost is építettünk már Magyarországon. — Ez a kijelentés csak megallapitas. A törzsgárda — komuve- sek, mérnökök, kubikosok, technikusok, gépészek es se­gédmunkások — vándorok. Most öt esztendőre megtele­pednek Vácott, felépítik a ce­ment- és mészművet, az öt­száz lakást és illa^ berek-na- dek erek, továbbállnak. _ Ahol már rend van, há­zon­gyáron füstöl a kémény, onnan nekünk menni kell! — ezt Farkas József párttitkar, a közművesítés művezetője mondja nevetve. ltok, .szak- és betanított munkások kellenek, géphez, szervezéshez értők. Számolás- mérés-tanfolyamot indítottak. Szeptemberben a 22 analfabé­tát fogják betűvetésre, a VII —VIII. általánosra jelentke­zőknek iskolát nyitnak. Két televízió kellett, mert egy kevés volt any- nyi embernek. Filmeket ve­títenek. Egy-egy ismeretter­jesztő előadáson háromszázan vannak. Több nem fér a te­rembe. Ilyen szomjúság is van. Bővítik, szélesítik az emberekben kialakult képet a világról és ehhez a kommu­nisták tanulnak, hogy adni tudjanak. A pártoktatásban, a szemináriumokon a VII. pártkongresszus anyagát har­mincöt-negyven ember ta­nulja. Másfélezer ember között a harminc párttag nem lehet ott mindenütt. De a szerve­zett munkások már hússzor annyian vannak. Ez a nagy erejük hát, hogy a szakszer­vezet vezetősége és a tagjai hallgatnak rájuk. Bizonyí­ték? Szeptember és decem­ber között kétszáznegyvenen kérték felvételüket a szak- szervezetbe. Eredmények ezek? Igen. Bajok, hibák? Azok is van­nak. Például: a KlSZ-szer- vezetnek csak a neve van meg és' a vezetősége. Még nem ébredt fel, nem állt talp­ra, Ehhez segítség kell. A pártvezetőségé is. — Pedig szeretnénk tánc- és színjátszó csoportot, ol- vasómozgalmat, igazi klubéle­tet. — Ezt Sógor Marika mondja, az egyik vezetőségi tag. — Tudom, kevés kívánni, sóhajtozni... A váci városi KlSZ-bizott- ságon ígérik: segítenek, A március 2-í pártvezető­ségi ülés jegyzőkönyvében szerepel: — A terveket sürgetni... Igen, mert még csak rész­terveik vannak. Pedig az el­ső kemencétől 1963-ban már cementet várunk, a népgaz­dasági terv szerint. Alapozni, építeni kellene — sürgősen. Sürgősen . .. Ezt többször olvasom a jegyzőkönyvben, s hallom a főépítésvezetőtől, a párttitkártól, a művezetőktől, a törzsgárda tagjaitól. Jogos aggodalom és féltés van a sürgető szavak mögött. Hiszen 1965-ben annyi ce­mentet kell adnia ennek a gyárnak, amennyit jelenlegi gyáraink adnak összesen. Déri Károly VETŐMAGOSZTÁS A kocséri Uj Elet Tsz-ben az idén 405 holdon termelnek paradicsomot. A palánták egy részét a tagok nevelik elő a háztáji gazdaságban. Horváth Zsigmondné és Utassi Dé­nes a szövetkezet irodájában tasakolják a paradicsomma­got; holdanként 10 dekát tesznek egy-egy csomagba. (Csekő felv.) Saját géppark - eredményesebb gazdálkodás Az idén 600 000 forintot költ gépek vásárlására a maglóéi Micsurin Tsz — Délre megjön az elnök, várják meg a szobájában. Kora reggel indultak el ha­tárt járni a mezőgazdásszal. Még nem is reggeliztek, nem maradnak sokáig. — Ezt a választ kaptuk, amikor a mi­nap Maglódon, a Micsurin Tsz elnökét, Pálos Lászlót kerestük. Azon tanakodtunk, megkeressük-e a határt járó­kat, amikor régi, kedves is­merősünk, Cséke Zsigmond, a szövetkezet főkönyvelője üdvözölt bennünket — Az elnököt a határban nehéz lesz megtalálni. De ta­lán én is tudok felvilágosítás­sal szolgálni. Elhelyezkedtünk az íróasz­tal mellett., — Azzal kezdem, hogy teg­nap jó üzletet kötöttünk I | — mondta Cséke elvtárs. — ’ Az egyik olasz cég exportőre látogatta meg szövetkezetün­ket és megvett tőlünk 42 da­rab hízott marhát. Élősúly kilogrammonként egy forinttal többet kapunk a szokásosnál. A külföldi kereskedők na­gyon igényesek, különböző feltételeik vannak, de jól megfizetik, a fáradozást. — Maradt-e még hízómar­hájuk, vagy elvitték mind? — szakítottuk félbe a tájé­koztatást. — összesen 250 szarvas- marhánk van még, ebből 114 tehén, 66 hízómarha, a többi növendék. S hogy mondjak egy valóban érdekeset: az év ! Március 27-én: MSZBT megyei küldöttválasztó értekezlet Kedden délelőtt ülést tar­tott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Pest megyei elnök­sége. Az ülésen megvitatták és sok gyakorlati tanáccsal, hozzászólással egészítették ki az MSZBT Pest megyében végzett munkájáról szóló be­számolót. A beszámolót már­cius 27-én, a megyei kül­döttválasztó értekezleten is­mertetik majd az MSZBT aktíváival. Ugyanott választ­ják meg az MSZBT III. or­parkunk palántázógéppel, hen­gerrel, billenős pótkocsival, tárcsával, fűkaszákkal, kulti- vátorral, műtrágyaszóróval, vetőgéppel, silókombájnnal és egyéb kisebb gépekkel bővül. — A gépállomás munkáját nem is veszik igénybe? — Csupán a mélyszántást, a gabonafélék kombájnolását, s ha addig nem kapjuk meg saját kombájnunkat, ötven hold silókukoricánk betakarí­tását végeztetjük el vele. En­nek ellenére, mint jelentős te­rülettel megnövekedett tsz, a 3004/2-es kormányhatározat révén mintegy 7J 000 forint kedvezményt kapunk a gépállo­mási díjtételekből. — Honnan szereznek trak­torosokat, gépkezelőket? — Tagjaink ülnek a trakto­rokon. Ha a gépnek nincs mit csinálnia, akkor gyalogmunkát végeznek. Havonta hetven munkaegységet is tudnak sze­rezni, ha jól dolgoznak. Ez pe­dig — a háztájin kívül — 3150 forint jövedelemnek felel meg. — Szükséges a tervezett nagyfokú gépesítés? — Természetesen. Hozzá kell tennem, hogy a gépállo­másra különösebb panaszunk nem volt. Saját gépeink azon­ban mindig akkor állnak ren­delkezésiünkre, amikor szük­ség van rá. Ennek igen nagy a jelentősége. Számításaink szerint a gépi munkák időbe­ni elvégzésével 2—3 év alatt megtérül a gépesítésre költött sok száz­ezer forint. Nem fordulhat elő, hogy elkésünk az időszerű munkáikkal, sőt. még a szom­szédos tsz-eknek is segíthe­tünk. — Hogyan? — Ha nálunk gépeink elvé­gezték az időszerű munkákat, például a műtrágyaszórást, szecskázást, aratást, vagy mást, a gépeket kölcsönadjuk. Az utóbbi hónapokban az ül­lői, a gyömrői, a vecsési és a gombai tsz-eket segítettük ki. Nehogy félreértés legyen: eszünk ágába sem jut, hogy versenyezzünk a gépállomás­sal! A testvéri segíteniakarás és nem a nyerészkedni vá­gyás miatt adjuk kölcsön gé­peinket. Úgy vélem, helyesen járunk el. mert valamennyire tehermentesítjük a gépállo­mást és a munkák időbeni el­végzésével hozzásegítjük a szomszédos tsz-eket is a na­gyobb terméshozamok elérésé­hez. Egyetértésünk jeléül bólin­tottunk. Sok beszédre már nem volt idő, mert az ablakon kitekintve láttuk, nyakig sáro­sán, fáradtan megérkezett a határszemléről a szövetkezet elnöke és mezőgazdásza. Ér­demes volt rájuk várakozni, mert közben is sok mindent megtudtunk. Csekő Ágoston De amíg elmennek, újra útrakelnek? — Most csak a „berendez­kedés” folyik, vagyis a fo­lyamatos munka biztosítása. Két fontos feltételt kell meg­teremteni hozzá — magya­rázza a főépítésvezető. — Az egyik a szállításhoz szüksé­ges utak, a másik az emberek ellátása. Ut kell, mert már most olyan a forgalom, mint Bu­dapesten a Körút és a Rákó­czi út kereszteződésénél, hét­köznap délben. Teherautók, dömperek, vontatók forog­nak, kerülgetik egymást a hepehupás, feneketlennek látszó sárban. — Csak sóderből ötvenezer vagonnyit kell ideszállítani — mondja a főépítésvezető — és mennyi tégla, cement, fa­anyag, vas szükséges, meg a többi anyag?! Hirtelen még felsorolni sem tudom. Aztán I kétezer ember részére szállást, konyhát, éttermet, előadó- és klubtermet, orvosi rendelőt kell biztosítani. — Az május 1-re kész — szól közbe a párttitkár. Karkus Mihály bólint és noteszt húz ki a zsebéből. — Megtartottuk munkahe­lyenként a termelési értekez­letet. A felajánlásokat most összesítjük, de amit kértünk, azt vállalták a dolgozók... Az április 4-i ünnepséget már az étterem ezer négyzetméte­res csarnokában tarthatjuk meg. A szállás is előbb ké­szen lesz. Kik adták erre a szavukat? Décsei, a szállító, Csatlós, a kubikos, Germán, a kő­műves, Zellei, a vasútépítő­brigád vezetője és a brigádta- gok. Meg Perjési Lajos, víz­vezetékszerelő, Magyar Jó­zsef vasúti előmunkás, párt- csoportbizalmiak, Marx Pista bácsi, pártvezetőségi tag, Martinkovics József műve­zető, Horváth János és Szász Károly szakszervezeti bizalmiak és még sokan, so­kan ... Másfélezren vannak most, közöttük harmincán pártta­gok. Mit tesznek, hogyan adnak életjelt magukról? Segítséget kér az építésve­zetőség. Későn jönnek, korán mennek az emberek. Fegyel­met akarnak, de nem bünte­téssel kezdeni. A pártszer­vezet mozdul, beszélget, ösz­tönöz. Párttag nem késhet, nem lóghat. Példa kell. Ad­ják. Akinél nem használ a párttagok jó szava, akire nem hat a kommunisták példá­ja, büntetik. A munka szervezésében, a mozgás ütemében segíteni kell. Minden hónapban egy-egy építésvezető számol be a pártvezetőségnek. Megállapít­ják: a munkásoknak minden építésvezetőség külön-külön fizesse a bért, mert a köz­ponti pénztár előtt tolongás van. Ez időveszteség. Amikor letelik a műszak, következik a második nyolc óra, a tanulás, a pihentető szórakozás ideje. Ideiglenes klubszobákat rendeztek be, ahol harmincötén beton-, malterkeverő-, szivattyú- és darugépkezelői tanfolyamot végeznek. Nyolcvanan a dömper motorjával ismerked­nek. Fogynak a segédmunká­A szakszervezet 2 t y anyagilag is támogat|a \ pedagógusaink külföldi társasutazásait í \ Mint az előző években, az ^ idén is számosán utaznak ^ pedagógusaink közül kül- 6 földre. A Pedagógusok Szak-1 szervezetének központi mű- ^ velődési otthona — július 1 ^ és augusztus 15-e között — ^ Bulgáriába, Csehszlovákiába, ^ Lengyelországba, a Német De- £ mokratikus Köztársaságba, ^ Romániába és a Szovjetunióba ^ szervez társasutazásokat. A ^ külföldi utakon előrelátható- ^ lag több mint 1200 nevelő £ vesz részt, négyszer annyi, £ mint az elmúlt évben. A költ- £ ségekhez mintegy 150 000 fo- ^ rinttal a szakszervezet is hoz- £ zájárul. ^ A külföldi kulturális egyez- ményeink is módot adnak ar- ^ ra, hogy nevelőink tanul- ^ mányútra menjenek. Az ál- ^ talános és középiskolák peda- ^ gógusai közül az idén ötven- £ öten töltenek majd három he- 2 tét külföldön. 2 2 Amikor még közlegény voltam végére — legnagyobb reszt saját állományunk szaporula­ta és a háztáji borjak meg­vásárlása révén — szarvas- marháink száma 578-ra no. _ Tartanak más állatot is? _ Négyszáz juhot és 145 s ertést nevelünk. Ezek szá­ma decemberre 950, illetve 634 lesz. Ezt pontosan kiszá­mítottuk. Nem lesz istálló- es takarmányhiány, többek kö­zött 1500 köbméter silót ké­szítünk, gondoskodunk abrak­ról és szálastakarmányról is. Ceruzát, papírt vett elő Cse- ke elvtárs, lapozgatott a szö­vetkezet ez évi tervét tartal­mazó füzetben, s közben szá­molt, magyarázott. — Az idén 45 forintot akarunk osztani egy munkaegységre. Évköz­ben, előlegként, csaknem fél­millió forintot fizetünk ki tagjainknak. Ehhez pénz kell, nagyon sok pénz. Nem hiába főkönyvelő, vil­lámgyorsan számolt, s közölte az eredményeket: ehhez 600 ezer forint kell, ahhoz más- félmillió, a kertészettől há­rommilliót várnak, gépek vá- sárlására félmilliót költenek... Meggyőződtünk róla — mert nem először kerestük fel a tsz-t —, hogy gazdag elképzeléseiket nem homokra építik. A terv készítésekor órákig vitatkoztak száz, meg ezer forint felhasználásáról. A tagok is elmondták javas­lataikat, észrevételeiket, s így alakult ki az az elgondolás, hogy a szövetkezetnek első­sorban kertészkedéssel, állat- tenyésztéssel és takarmányter­mesztéssel kell foglalkoznia. — Gazdaságuk belterjesí- tése felvetett más problémá­kat is, nevezetesen azt, lesz-e elegendő munkáskéz a föl­dek gondos műveléséhez, az állatok szakszerű nevelésé­hez? — Ezen mi is sokáig tör­tük a fejünket — felelte Cséke elvtárs. — A vita alapj an a jövedelemelosztás új formá­ját, az eredményességi mun­kaegységjóváírást alkalmazzuk az idén, s a közös munkájába bevonjuk a családtagokat is. Ennek ellenére szakembereink és tagságunk javaslatára a fo­kozottabb gépesítés mellett döntöttünk, mert csakis ilyen módon tudjuk még belterjesebbé tenni gazdálkodásunkat. _ Milyen gépeket akarnak v ásárolni és miből? — Az idén már vettünk két traktort és egy teherautót, ta­valy pedig három Zetort, egy kévekötő-aratógépet, rendsod­rót, műtrágyaszórót, silótöltő­ket, vetőgépeket. Ebben az év­ben 607 000 forintot fordítunk újabb gépek vásárlására. Eh­hez több mint 400 000 forintot saját pénzünkből adunk. Gép­Hát már hogy le­gyek így katona? Parancsnokaim­nak se tetszett a dolog. Túlságo­san puhának, ci­vilesnek tűnt a mozgásom, ezért újra meg újra „vigyázz”-t vezé­nyeltek, mígnem megunván a si­kertelen, de fáj­dalmas próbálko­zást', beszaladtam a házba és kivet­tem a szekrényből a cipőmet. Azove- mód a koszos lá­bamra fel is húz­tam és trappoltam vissza a „gyalcor- lótér”-re. Csat­tant is aztán akkorát a sarkam, mint egy kölyök- ágyú. Kis idő múlva édesanyám meg­látott és kegyet­lenül rávert a gatyámra egy vesszővel, pedig addigra már ti­zedes lettem. T. M. egy gatya lötyö­gött, közlegény lettem, ök ketten aztán parancsol­tak, vezényeltek, én meg vertem előttük a díszlé­pést gatyára la­pított tenyérrel. A talpam csak úgy csattogott a keményre járt ös­vényen. Egy da­rabig ment is a dolog, mint a karikacsapás, de amikor vigyázz- ba kellett maga­mat vágni, baj lett. Még a köz- legényi rangra is méltatlan lettem, mert hiányzott valami, ami pe­dig lényeges egy közlegénynél, ahogy azt ké­sőbb, igazi kato­na koromban ta­pasztalhattam is. A hiány pedig az volt, hogy hiába vágtam össze csontos bokámat, az istennek se akart csattanni. 4 mi falunk­ul ban április végétől őszig me­zítláb járt min­den gyerek. Már alig vártuk, hogy felmelegedjen az idő, ledobtuk a cipőt, csizmát, aztán vígan rúg­tuk a port. Ha meg eső, esett? Nincs nagyobb gyönyörűség, mint a meleg po­csolyában mezít­láb tapcsikolni. Történt egyszer, hogy két unoka- testvéremmel ka­tonásán játszot­tunk a kertben. Lackónak valami levente sapkaféle volt a fején, így ő lett a parancs­nok. Ha jól em­lékszem, századosi rangot vett fel ez alkalommal. Pista csatos nad­rágszíja révén őr­mesteri kinevezés­ben részesült. Mi­vel rajtam csak szágos kongresszusának Pest megyei küldötteit. Mint Hegedűs Istvánná, megyei titkár tájékoztatójá­ban elmondotta, megyénk képviseletében 10 szavazati és 12 tanácskozási jogú kül­dött vehet részt majd az or­szágos kongresszuson. A me­gyei küldöttválasztó értekez­leten kerül sor az elnökség újjáválasztására, illetve ki­bővítésére is,

Next

/
Thumbnails
Contents